Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

------------------------------------------------------------------------------------------------ ViLaisauik hépe A párt felvilágosító munkája a tömegek között (Folytatás az 1. oldalról,) hogy ez az év döntő legyen a termelékenység emelése, az önkölt­ség csökkentése, a takarékosság, a munkafeg-velem megszilárdítása te­rén. A terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért folyó politikai tömeg- mozgósítás siker© mindenekelőtt vb reenyagi í áclónkon mű ti k. ,Soroljuk el röviden a versenyt alátámasztó politikai munka leg­fontosabb feladatait: 1. Agitációnk céljává a felajánlások válogatásnél- kii.i gyújtó © helyett a vállalások te ja.-íté é* l'o'l (enni. 2. A teljesít s nyilvántartása és a folyamatos el­lenőrzés megkönnyítése céljából az egvéni vál. aliisok alapja általában n te I jetít m< m y s zúza lék legyen, a he­lyi követelményeknek megfelelően kibővítve a minőség, a takarékos­ság, a munkafegyajem megszilárdí- túfiára vonatkozó vállalásokkal. 3. Fel kell karolnunk a területi vál­lalások új, eredményes versenyfor­máját, amelyben nemcsak egy-egy üzem, hanem egész iparág és te­rület dolgozói egyesítik felajánlá­saikat. A munkások és műszakiak szoros együttműködése Sztálinetvtárs tanításaiból tudjuk, hogy a szocialista inunk,'ivarseny ter­melésünk fő hajtóereje s egyúttal a munkához fűződő szocialista vi­szony legfontosabb iskolája. Ezek­ben az években, amikor üzeme­inkben százezrek tanulnak meg szocialista öntudattal gondolkozni és dolgozni — neveljük dolgozóinkat mindenekelőtt a szocialista kötele­zettség vállalások komolyságára, az adott szó szentségére. Agitációnk sikere és eredmé­nye az ie, ha a dolgozók har­colnak a fogadalmuk teljesítésé­hez szükséges műszaki feltételekért és egyáltalán nem elégszenek 'meg a fel aj áiil ások megtételével. Ameny- nyjre helyesen'és joggal követeli meg minden igazgató, műhelyfő- nők, mester, hogy a műszakkezdés- nél, sőt a műszuktezdés előtt min­den dolgozó munkára készen ott legyen a munkahelyén, ugyanilyen joggal követelhetik meg ezek a dolgozók, hogy álljon rendelkezé­sükre a nyersanyag, a szerszám, a rajz, vagy egyéb munkamogbiza- tás. Mzen az alapon jön létre az élen­járó munkások és műszakiak szoros együttműködése, amely a szocia­lizmus építésének hatalmas előre- léndítője: áldásos hatással van mind a műszaki tudományos fejlődésre, mind a termelés emelkedésére. A műszakiak átveszik az élenjáró munkások példamutató stílusát,ma­guk is kezdeményezőkké válnak, ugyanakkor a munkások elsajátít­ják a magasabb műszaki képzett­séget, ami gazdagítja az újítási lehetőségeket, növeli a munka ter­mei ókeny súgót. A munkás-paraszt szövetségről Dolgozó parasztságunk emlék­szik arra, hogy a földosztás cö- vekeinek leverésétől kezdve, mit köszönhet a munkásosztályhoz fűződő testvéA'i szövetségnek. Ka­pott földet, kapott védel­met a »földesúri roham« visszaveréséhez 1946-ban, Ka­pott vezetést és segítséget a régi úri rend visszaállítására törekvő reakció elleni harcban. .Kapott "anyagi, termelési támogatást. ‘ dolgozó, parasztság szövet- módján viszonozta ezt. ö - .rfts^-r adott a mun- aagybir- gsemmi- <n a szorosabbra fűzésében helytelen lenne azonban kizárólag az ed­digi eredményekre támaszkodni, bármily nagyok is azok. A munkásság és parasztság szö­vetségének más volt a tartal­ma a fordulat éve előtt és más lett azóta, amióta az országban a munkásoszlályé lett az osztat­lan hatalom és napirendre került a szocializmus alapjainak leraká­sa, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szüksé­ges, hőgy ezzel kapcsolatosain emlékezetünkbe idézzük Sztálin elvtárs tanítását arról, hogy ne­künk nem akármilyen munkás­paraszt szövetségre van szüksé­günk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a mun­kásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozí­cióit, a szocialista építést szol­gálja; tehát olyan munkás-pa­raszt szövetségre, amely a dol­gozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövet­ségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és első­sorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmoz­dításával. A dolgozó parasztságnak is kö­telessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi de­mokratikus államot. Ezt a segí­tést, a munkásosztály iránti szö­vetségi hűséget meggyőzéssel, ne­veléssel, politikai munkával, ál­lami intézkedésekkel kelt megszi­lárdítani és fejleszteni a dolgozó parasztságban — leküzdve a két­ségkívül fennálló nehézségeket. A fő nehézségek a követke­zők: 1. A földhözjuttatás és az egyé­ni gazdálkodás megerősödése kö­vetkeztében részben fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodá­sában a tulajdonosi beállítottság. A földreform kettős hatása kö­vetkeztében a zömöt kitevő kö­zépparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elisme­rik, hogy jó gazdasági helyzetű­ket munkásosztályuuknak kö­szönhetik, de ugyanakkor több­ségük még tartózkodik a szövet­kezeti gazdálkodástól 2. Népi demokratikus rendsze­rünk által a dolgozó parasztság­nak nyújtott rendszeres állami támogatás és engedmények (adó­fizetés, földmegváltási ár tör­lesztésénél adott hátralék slb) egyrészt mellénk állították a ré­gebben habozó paraszti tömege­ket, másrészt az egyoldalú se­gítség és az engedmények követ- vetkez Lében a parasztság sorai­ban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezett­ségek teljesítésével viszonozni. Ebből következik, hogy a mun­kás-paraszt szövetség további erősítésének mai legfontosabb feladatai: 1. Megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan tel­jesítéséhez; 2. Megszilárdítani a szocialista szektort a mezőgazda­ságban, megnyerni a dolgozó pa­rasztok egyre szélesebb töme­gét a tsz-ekbe való belépésre. A munkás-paraszt szövetség­nek — ismétlem — a szocialista építést kell szolgálnia. A pa­rasztság részvételének biztosítása a szocialista építésben, akár ‘a 'ermelőszövetkezatekben kifejtett meló munkája, akár az állam kötelezettségeinek pontos se révén — az egyetlen munkás-paraszt szövetséget, tehát a dolgozó pa­rasztság érdekeit is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tud­ja, hogy a diósgyőri kohók és Sztálinváros megépítése éppúgy »paraszti«, mint »munkás« érdek — amint az ország békéje és biz­tonsága is az. Az adózási és beadási kötelezettségek javuló tel­jesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadtatása bebizo­nyította. hogy dolgozó parasztsá­gunk megérti és támogatja pár­tunk politikáját, a köztehervise­lés politikáját, a szocialista épí­tés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és vezető állami funkcioná­riusok (a földművelésügyi mi­nisztériumban és egyebütt), akik a munkásosztállyal szemben akarják »védeni« a falut, lazítani szeretnék a közteherviselést, ami vagy arra vezetne —, ha enged­nénk —, hogy a szocialista építés terheiből aránytalanul sok há­rulna az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozóra1, vagy arra, hogy lassítanunk kel­lene a szocialista iparosítás poli­tikáját. Ezért kell fellépnünk az ilyen opportunistákkal szemben, ,pkik — ha nem vigyázunk — alá- "l áshatják a szocialista iparosítást is, a munkás-paraszt szövetséget is. Az ilyen jelenségekre a kezdet kezdetén* fel kell figyelni, mert ez ma az opportunizmus legko­molyabb jelentkezési formája. A termelőszövetkezetek Térjünk rá a termelőszövetke­zetek megszilárdításának kérdé­sére. A megszilárdítás feladatai­ból kiindulva az eddiginél következetesebben kell politic kai tö megmui lkánk hangsúj lyát a szocialista szektor­ra helyezni olymódon, hogy — elsősorban példamutatásukkal — a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelőin un­ka igazi központjaivá váljanak az egész falu számára. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztsággal megismertessük és elfogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit, fő feladat, hogy h mezőgazdaság szocialista szek­torában dolgozók között kifej­lesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állam iránti kötelezettségek péidamu- taló teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajá'itáaű' és al-, kalmazását A termelőszövetkezete^ külö­nösen’ az állalbeadásnál, elma­radnak az állam iránti kötelezett­ségek teljesítésében. Míg például Fejér megye a scrtésíSeadási ter­vét 70.3 százalékra teljesítette, addig a megye termelőszövelke- zetei csak 29.6 százalékra. Talál­kozunk a tsz-eii belül munka­egység-hígítással, el nem vég­zett, vagy rossz minőségű mun­káért teljes munkaegység elszá­molásával, a terület és a mun­kaegység tört számainak felfelé kerekítésével. Hogyan nevelj tik így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első parancsolatára, aingjy úgy szól, Hogy az állam járandósága mindenekelőtt?! A tsz-tagok yéVelősségérzetél fejleszteni kell ; nemcsak a saját kollektívájukkal, hanem az egész dolgozó paraszt sággal kapcsolat­ban. Tudatosít;äni kell .bennük, hogy a m "ügasábbrendű, kultúrál- tabb, újj paraszti élet úttörői. Moder-n. nagyüzemi termelési A füzesgyarmati „Vörös Csillag" tsz megkezdte árpabeadásának teljesítését A füzesgyarmati »Vörös Csillag tsz elsők között végezte el a megyében az ősziárpa aratását és elsőnek látott hozzá az Ár­pa elcsépléséhez is. Hétfőn reggel fogott hozzá a osőpléshez a tsz Orosz-brigádjának cséplő munkacsapata a Pap-dűlőbe» lévő táblán s az első zsákokat egyenest a fö’dművösszövetkeaet áév®- vő helyére vitték a beadási kötelezettség teljesítéséi®. A zsá­kokkal megrakott vontatón Orosz Imre brigádvezető vitte az évi munka első gyümölcsét. A szövetkezeti dolgozók fellobogózták őrre a napra a magtárat s az első ünnepélyes termónybeadá on részt- vett a községi pártbizottság titkára, F. Nagy elvtárs és a ta­nácselnök, Karoos elvtárs is. A 'délelőtt folyamán 50 mázsa árpát vitt be a szövetkezet s úgy számították, estig már 100 mázsa árpát szál lítanak be az al’ammal szembeni kötelezettségük teljesíté­sére. A tsz árpatermése 14—*5 mázsásnak ígérkezik. A termelőszö­vetkezet a beadásban is példát mutatott a község minden dol­gozó parasztjának. módszereikkel nem" csupán saját jövedelmüket fokozzák, hanem általában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szaba­dulásban. Dühtől jelentőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISZ-szervezetek, elsősorban a gépállomások segítségével, szer­vezzék meg a technika és az új termelési, állattenyésztési mód­szerek iránt lelkesedő falusi fia­talokat, akik elsajátítják a gépek kezelését, népszerűsítik és al­kalmazzák az új termelési mód­szereket, az élenjárók tapasztó tatait. A begyűjtéssel szerzett kedve­ző tapasztalatok alapján minden fontosabb falusi feladattal kap­csolatban tegyük a poli­tikai tömegmunka főmódsze­révé az élenjárók, a pél­damutatók Ifőré megszervezett tö­megmozgalmat, amely buzdít és társadalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. Ez vo­natkozik a beszolgáltatásra, adó­zásra, munkafegyelemre csak-1 úgy, mint a nagy munkakampá­nyokra. A falusi tanácsok mun­kájában az apparátus tevékeny­ségét sokkal bátrabban egészít áh ki a rendszeresen lartott nyil­vános tanácsülések módszerével pasztalható a békemozgatom fő jel­szavával kapcsolatban is. Fiatalsá­gunk kö ében népfuerűeitoni kell néphadseregünket, azt a gondolatot, hogy a »honvédelemmel a békéért« nem kevésbpé fontos, mint a »lmun­kéval a békéért«. Ila milliók szá­mára tesszük magátóiértetődővé „a ’ honvédelem köteloaatteégét — ez­zel egyúttal a termelőmunka lelke­sedését is magasabbra szítottuk és jobban biztosítottuk a termelési felajánlások feíigsitését. Békemozgalmunkról Az ‘ipar és mezőgazdaság íffl.pi mozgósít ást kívánó feladatain túl, politikai felvilágosító jivunkánknak válaszolnia kell azokra, az átfogó jellegű kérdésekre,” amelyek felve­tődnek a töntegekben. Ezek közül egyik© a .fégfontosabbaknak az im- perteJ isták háborús provokációinak leleplezése és visszaverése. Horváth elvtárs ezután az ame rikai imperialisták gyalázatos ko­ncai agressziójáról és a Tito-banda fasiszta gaztetteiről beszélt, maid igy folytatta: Az imperialista háborús provo­kációk különös jelentőséget adnak békénk védelmének. A június 1-i megyei bóket-alúlkozók ékesszólóan bizonyították, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem a parasztságot és, értelmiséget is a rokonezenv egyr«é szorosabb kapcso­lata fűzi a bek© ügyéért harcoló laépekhaz ß e harc kiemelkedő hő­seihez. .Nyugodtan elmondhatjuk, hogy T remziettözi szolicft itás r.a?V eszmeijével a békemozgalam itatta át tömogméretekbon a magyar fa­rmt. Ugyancsak nőtt a békemozga- lom mozgósító ereje a termelésben. A mozgatom fő hiányossága to vábbna is az, hogy nem küzd eléggé a soraiban fellelhető pacifista han gúlátokkal. Nem mozgósít eléggé helytállásra és nem tudta megol­dani a béke védelmének szükség­szerű összekapcsolásét a honvéde- lemivvc/1. Meg kell magyarázni ha. zánkban a béke minden hívének, •más szóval minién becsületes dől gQzó embernek: umig a koreai pes- tísteifjtsztők, fenyegetik a békét*- addig a béjtevédeíem és honvéde­lem egy és ugyanaz. Bizonyos pacifista elferdülő» ta­Hazafiasság .Mindenekelőtt a népünkben fej­fedő új hazat™retet az, amely ne- kieli a munkatelkesödés és a helyt­állás 'Szellemét, amely nem tűr mulasztást a honvédelem szent kö­telezettségében. A szocializmus építésének ered menyei megteremtették népünkben a szocialista hazaszeretet kialakulá­sának feltételeit. Uj la asze: etetünk eiejét az alja. hogy bennfoglaltatik a régi is. Pár­tunk nemcsak a jövőt, hanem né­pünk múltjának minden nagy ta­nulságát is közelebb hozta.. Nagy munkásolődrink harcai összekap­csolják mai győzelmeinket elmúlt- századok szabadságmozgalmaival. Hegyen döntő szerep© népünk neve­lésében a közelmúlt történelemfor- rnáló éveinek. l^Tépi demokráciánk történte©, más szóval népünk néhány év -alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat ki ' fejlesztésének egyik fő forrásává. Szocialista hazafiságunk másik forrása a népi egység. Régen nem ismertük a népi-nemzeti egységet. Régen a hazaszeretet a hazai zsarnokok ©llenii gyűlölettel együtt lebegett népünk szilében. Ma né­pűnk egységét megteremtette nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Párt ja, élén vezérünkkel, Rákosi Má­tyás ©ívtárssal. Népünk győzelmes harcok tapasztalátaiból tanulta meg. hogy a párt, Rákosi elvtárs köve­tése egyértelmű a föidesurak és lö­kések vereségével, az imperialisták hazaándó ügynökségeinek szétzúzá­sával, az ötéves terv megvalósítá­sával, a szocializmus diadalával ha­zánkban. Hazánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Magyarország felszabadítá­sáért, mintha saját hazájuk lejr-a. . örökre megtanították népünk.1* -■," re, hogy saját szabadságunk ^vá­laszthat-d! an a. többi nép szabadsa­gától. Megtanítottak arra, iwgj ­hazaszeretet egyet jöSíiüt 9, lül lh> pünk volt zsarnokainak és más fli­pek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és műi­den dolgozó hazája: a szocialista Szovjetunió szeretetével. Horváth elvtárs végül a szovjet tapasztalatok hatul más® segítő, ta­nító jelentőségéről beszélt , ni aj cl beszámolóját igy fejezi© be: Politikai nevelőm unkánk akkor éa csak akkor tekinthető eredmé­nyesnek, ha tömegméretekben el­terjeszti az internacionalista és ha­zafias helytállás szollemét, amely legfőbb biztosítéka műiden néhéz- ségünk legy'ő. é érek, megnövekedőid termelési és harci feladataink si­keres elvégzésének. 4---5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents