Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

/

IÄ32 július I. ketHk

Hozza be a másodvetésnél mutatkozó lemaradást a in ezó herényi állami gazdaság

NAPRÓL—W APR A...

Építkeznek a mezőberényi állami gazdaságban. Nyolcvanférőhelyes tehénietálló, 50 férőhelyes borjúne- Wő, 48 férőhelyes fiaztató készül. Őszre a jószágok is meglesznek, íto már most is szép számmal vannak. Csak fejőstehén 123 és nö- -vendékmarha is sok van. Nem kis gond ezek számára kellő mennyi-- eégű és jó minőségű takarmányt biztosítani. Az elmúlt télen is igen sok fejtörést okozott a szénahiány. A siló sem volt jóminőségu. Mindezt megoldani az idén nyilván csak akkor lobot, ha a mezőberényi állami gazdaságban is »megnyujt- ják« a földet, egyszóval kétszer termelnek rajta. Van is arra lehetőség.

A vetőmag teljes egészében biztosítva van

Kellő mennyiségű géppel is rendel köznek s ha az nem tenne elégj, igaiarő is van a vetéshez. Tizennyolcadikéra be is érett az árpájuk nagy rész©. Megkezdték az aratást. Azóta be is fejezték. A tarlólián-, tással nem állnak ilyen jól. Huszonötödikén estig csupán 30 holdon volt elvégezve a tarlóhántás,

ben, — hogy az aratástól számított három napon belül el kell végezni a tai lóluíntást.

Hogy miért történt így, sok féte magyarázat van arra. Esett az eső,. . sok volt a zöld az árpában, nem tehetett keresztekbe rakni, szárítani keltett... ráadásul a segédagronómusunk, Agócs Ferencnek az a véleménye, hogy tar- lóthántani tehet éjszaka is, de vetni nem. A minőség rovására menne az.

Tényleg nem tehetett volna elvégezni ezt a munkát? A többi állami gazdaságok példája mást mulat. Hiszen nemcsak Fölényben esett az eső, a gazdaságok mégis több mint ezer holdon vetettek már másoünövényt és az árpa szárításához is elegendő tett vobm egy, esetteg másfél nap. Ott tehát, ahol 18-án arattak, 25-r© már' rééréi lehetett volna végezni a tarlóhániási,

be is tehetett volna vetni a terű- tetet, ha elsősorban a gazdaságvezető, meg az agronómusok követ kiezetesen harcolnak a határozat bemásodvetés meg egyáltalán nem > tartásáért. A traktorosokon bizo- volt még. Bedig- úgy írja elő a nyos, hogy nem múlt volna. Közmű határozat is, — a gazdaság érdeké-1 elvtársék vállalták is, hogy igj’e1 begyiiitési minisztérium jelentése

Az elmúlt héten a legjobb be gyűjtési eredményt Somogy megye érte el. A második legjobb megye a héten Baranya, harmadik Pest megye.

Legrosszabb a heti begyűjtési eredménye Csongrád megyének.

A megyék versenyének éllá&a az összesített ' értékelés alapján:

1. Szabolcs, 2. Békés, 3. Heves,1 . 4." Győri A. Vas, 6. Csongrád, 7.1 Veszprém, 8. Pest, 9. Tolna, 10. Baranya, 11. Szolnok, 12. Koma rom,- 13. Hajdú, 14. Borsod, 15. Zala, 16. Fejér, 17. Somogy, 18. Nógrád, 19. Bács.

A megyék versenyének állása a félévi tervhez viszonyítva:

Hizottsertés: 1. Heves, 2. Szabolcs, 3. Hajdú, 4. Békés, 5. Vas, 6. Best, 7. Győr, 8. Veszprém, 9. Csongrád, 10. Baranya, 11. Komárom, 12. Fejér, 13. Tolna, 14. Szolnok, 15. Zala, 16. Borsod, 17. Nógrád, 18. Bács, 19. Somogy.

Tojás: 1. Békés, 2. Győr, 3. Csongrád, 4. Zala, 5. Somogy, 6.

Szolnok, 7. Vas, 8. Veszprém, 9. Szabolcs, 10. Heves, 11. Nógrád, 12. Tolna, 13. Borsod, 14. Komáromi 15. Fejér, 16. Baranya, 17. Pest, 18. Hajdú, 19. Bács.

Baromfi: 1. Békés, 2. Szabolcs, 3. Somogy, 4. Tolna, 5. Szolnok, 6. Zala, 7. Heves, 8. Csongrád, 9. Komárom, 10. Nógrád, 11. Győrf 12. Hajdú, 13. Borsod, 14. Bara‘ nya, 15, Best, 16. Fejér, 17 4 Veszprém, 18. Vas, 19. Bács.

Tej: 1. Borsod, 2. Szabolcs, 8. Fejér, 4. Veszprém. 5. Csongrád, 6. Győr, 7. Szolnok, 8. Hevesi, 9. Tolna, 10. Vas, 11. Peat, 12. Zala, 13. Békés, 14. Nógrád, 15. Komárom, 10. Somogy, 17, Hajdú, 18. Bács, 19. Baranya.

A járások versenyében továbbra is az első a mátészalkai, 2. egri,, 3. orosházi, 4. hatvani, 5. gödöllői.

A legjobb öt község: 1. Gyorte

lek, 2. Gyulaiét, 3. Alsógöd, 4. Kereesend, 5. Benczúr falva.

H Egy két nap múlva megkezdődik megyénkben a búza kéznek behozni a lemaradást — ,§j aratása 8 *z a munka fokozottabb követelmények elé állítja s

ami nem az ő hibájuk —* s miiéi gépállomásokat is. Ahhoz, hogy gépállomásaink a feladatot jól

beérik a büza, két műszakban el-1 oldják meg, szemveszteség nélkül arassák le a gabonát s a haté végzik a közel 400 hold árpavetés- g rovatban megjelölt határidő előlit elvégezzék a tartóhántást, má- területen a tar lóhántást és n másod-B sodvetfsf, fokozottabban. ficll alkalmazni a szovjet moíiszereket. vetést. g A megyei gép csoport műszaki osztályának fokozottad

„ = bon k. r, efieitííi fznít, hogy a gépállomások elkészitették-e a gépgazdaság

Nem végezték a munkát a mező-= ... „ .. ______ .

herényi -állami gazdaság vezetői! -•* «- JBegsoKSZoromijtó a te.jositmgnyt, na az aratögé.

teljes felelősséggel « ezzel kárt)

§§ után gereoryer és tárcsát kapcsom®!, vagy a tárcsa után vetőgépe’

Ü és boronát. Az éjszakai műszakban a tárcsák összekapcsolását alkat

okoznak a gazda ágnak i - „nx d. An ais,ziá>{, a tárcsa után boronát, esetleg hengert kapcsoljanak. Mind a későbbén vetett masodnoveny k:l-j <l8s«gitik azt, hogy traktoristáink túlteljesítve terveiket, hu

eebb tesz. kevesebb tesz a takar- g mafább VÉ|,zz6k e, a betakarítási munkákat.

many s ha a téten ismét takarElleső:izni kell míg egyszer la gépállomás agronőmusaihak a in« mányhiány lesz, saját magákat, = rretirány terveket is, hogy minden traktorista, kombájnvezető tér okolhatja,: érte. n képpel ellátott jó tervet kapjoni

Következetesebb haroot kell te-g Mindezektől az előkészületektől függ jórészt,

hát folytatói a mezőberényi államig bogy gépállomásaink a betakarítás munkájában jól oldják-e meg gazdaságban a határozat végrehaj t feladataikat. Járási pártbizottságainknak, gépállomásaink párfszerveze táséért; hiszen ha a 400 holdnyig telnek, de magának a gépcsoport politikát osztályának is elten árpaterület tearatásánál már elírni-g őriznie kelj ezeket az előkészületeket s a gépállomások népneveiül rúdnak, mit csinálnak a jóval több|j rtek arra Kell törekedni, hogy minden egyest a toris.amegértse, mi búzavetésnél? B lyen fontos feladat az évi kenyér biztosítása.

A sarkadi „Petőfi4‘ tsz tagjai elvégezték a sbronlévő növényápolás! munkákat, most minden erővel hozzáfoghatnak az aratáshoz

Rendelet az őszibüza, rozs és ősziárpa 1952. évi minőségi velőmagcseréjéről

Gál )oua tei m í- fink m i nőségének to- vábbfokoz-üu érdekében a minisztertanács most kiadott rendelőt© az eddiginél sokkal szélesebb alapokra helyezi a minőségi mngtsnnelést

Az állami gazdaságok, a kísérleti és tangazdaságok, valamint egyéb célgazdaságok a saját vetőmagellátás biztosítása érdekében ez évben kötelesek mag-termelő parcellába. éle áj oni s ezeken a parcellákon elit. első. vagy másodfokú szaporái ásó minőségi vetőmagot termelni.

Saját vetőmagtermelő parcellákat kell létesíteni az arra alkalmas ée fejlett, lehetőleg 500 holdnál nagyobb szántóterületen gazdálkodó termelőszövetkezetekben és teranet- lőszövefckezeti osoportokban is. Másodfokú szaporításó minőségi vetőmag termeié: éré a termelőszövetkezeteket, illetve csoportokat a megyei taiíács mezőgazdasági osztályának javaslata alapján a földmű* veléeügyi miniszter július 15-ig kijelöli. Erről a kijelölt terraelőszö- keaetek július 25-ig értesítést kapnak. A kije1 ölt termelőszövetkezetek az "őszi gabonavetésterületük egybeted részén kötelesek minőségi vetőmagot termelni.

A földművelésügyi miniszter július 25-ig kijelöli azokat a területeket, amelyeket III. fokú szaporítási minőségi vetőmaggal kell ellátni. Azok a termelők, alak e területbe beleesnek, kizárólag csak minőségi vetőmagot használhatnak.

A minőségi Vetőmag előállítási, vasúti szállítási és kiosztási költségét az állam viseli. A minőségi vetőmagot tisztítani már nem kell, mivel azt a termelők tisztítva, fémzárolt, zsákban kapják.

A minőségi vetőmagcserét ater- ményforgalmi egyesülés és megyei vállalatai bonyolítják la A kapott minőségi- vetőmagért tíz százalékkal nagyobb mennyiségű ezokványmi- nőségű gabonát kell cserébe adni. A termelőszövetkezeteknek' a minőségi vetőmagot a Megyei Termény- forgalmi Vállalat közvetlenül az általuk megélőit vasútállomásra szállítja. Az egyénileg dolgozó parasztok a minőségi vetőmagot a helyi termónygyüj tőktől kapják meg a megfelelő mennyiségű ese- retermény ellenében.

Az aratás megkezdése előtt ke* meny munka folyt a "terjmelőcso- portokban, hogy a tavaszi növény- ápolást az aratás megkezdése előtt elvégezzék. A sarkadi »Petőfi« tsz tagjai még az elmúlt év őszén megfogadták, hogy ezévben az aratás megkezdése előtt elvégzik a növényápolási munkákat, mert az elmúlt évben éppen az volt a baj-, hogy aratni is kellett, kukoricát is kapálni kellett volna, a cukorrépa egyelése is darabban állt. Még a rizs gyomláláea is hátra volt. Tér mészetes, hogy ezt mind egyszerre nem tudták elvégezni.

Kevés is voJt a munkaerő

— mondjfi a növénytermesztési brigádvezető. — Asszonyok nem igen dolgoztak mf%, a férfiak sem jártak ki rendszeresen. így aztán a kukorica csak egyszer tett megkapálva, a cukorrépa sem lett kiegyelve, a rizs gyomlálása pedig végképp elmaradt. A betakarításnál megmutatkozott, mit jelent gp, ha csak néhányon veszik ki részűiket a munkából és aratás előtt pem végzik el a soronlévő kapálást. A kukorica holdankénti átlagtermése alig volt három mázsa, a cukorrépáé 45. A rizs alig termett öt mázsát holdanként.

Ezévben már tavasszal jobban igyekeztek a vetéssel. A »Petőfi« tsz tagjai elsők voltaic a tavaszi vetésnél. A korai kapálásnál műn- j lálását már régebben elvégezték. A kaerőhiány mutatkozott. Alig jár-»kukorica kapálásánál nem egy esőt

tak ki tizenöten dolgozni a nő iben 30—3 5 en voltak kint dol- vénytermesztésben, pedig az idén J gozni. A tsz tagjai már számolgatnak, hogy ősszel, mennyi termést tudnak betakarítani holdanként.

is legkevesebb

80 hold kapásnövénye

volt a csoportnak. Az egyik tag gyűlésen azután szóba került, ha az asszonyok nem veszik ki részüket a munkából, megint nem tudják elvégezni a kapálást, az aratás megkezdéséig. Sokat gondolkoztak azon. Ha ismét kapáUitlan marad a kukorica és a többi növény, nem sok termést tudnak betakarítani az idén sem. Ha pedig kevés lesz a termés, a munkaegységekre is kevesebb jut. A csoport férfi tagjai beszélgettek feleségeikkel és azokat is kihozták a növényápolási munkák gyors elvégzéséhez. Sajti Imre, Hangyái’ István csoporttagok feleségei — akiket addig nem igen lehetett látni a tsz területén — rendszeresen kijárnak dolgozni. Es megállják helyüket. Matus Sándor- nő is kijár, pedig öthónapos gyermeke van. Nem is volt a növény- ápolásnál egyetlen olyan tag- sem, nldnek a felesége ne dolgozott volna kint. így a csoport elérte, hogy az aratás megkezdéséig a 30 hold kukoricát és a 10 hold napraforgót

háromszor megkapálták

A tíz hold cukorrépa és a két hold takarmányrépa negyedik ka- is befejeztük. A rizs gyom

— Ila ez évbends úgy lett volnu. mint tavaly — mondja a növény termesztő brigád vezetője — a 30 holdon nem termett volna több kukorica, mint 35—40 múzsa. De most legkevesebb 720—750 mázsa lesz a termés. A cukorrépa is leg kevesebb 1300 mázsái al terem töb bet, mint az elmúlt évben. A rizs gyomlálásáva! is

érdemes volt sietni,

mert holdanként legkevesebb 20 mázsával növeli a tsz vagyonát.

De nemcsak azzal, hogy idejében, aratás előtt végezték ©1 a növény- ápolást — jilt a tsz tagságának 'magasabb jövedelem —, hanem most az aratásnál is nagy segítséget jelent ez. így, hogy más sürgős munkán már elvégeztek, mindenki ki tudja venni részét az aratási munkából, határidő előtt, szemveszte- ség nélkül tudják betakarítani az egész évi kenyérnek való gabonát. Az asszonyok pedig maguk győződtek meg arról, mit jelent, ha ők is kiveszik részüket a munkából. Most az aratásnál már egyetlen asszony sem akar otthon maradni. Maguk követelik, vonjak be őket is a munkába, mert tudják, csak úgy teliét magas terméseredményt elérni, ha mindönki kiveszi részét a munkából. —lipcsei—

Egy „elfoglalt“ tanácstitkár

Az alábbi párbeszéd a geszti ta- náesháaán hangzott el:

— Beérett már az árpa a község határában? — kérdeztük a tanács titkárától:

— Nem tudom — tört tel a hang- a borostával övezett szájtól. —

Őszintén szólva, nem is értek hozzá, mikor van az érési ideje — fűzte hozzá és kis büszkeség érződött. a hangjában, mint aki olyan nyomós érvvel hozakodott elő, ami minden további kérdezősködést él*- Pedig mindenfelé megkezdték az ősziárpa aratását.

— Ä, igen. Olvastam én is a »Viharsarok Népé«-ből.

— Jó, jó, de itt a községben nem aratnak még?

— Nem hiszem, illetve nem tudom. Az elnök kartárs nem referált még róla,

— Hogyan, hát nem szokott leint járni a határban?

— Csak az elnök kartárs jár 'ki. oz az ő reszortja. En a pénzügyek- i és a begyűjtést intézem.

— Dekát csak ld kellene muini. hogy képet leap jón a terméskilátásról, a begyűjtés alapjáról.

— Ö, megtudom én azt a jelentésekből is — hárította al a javaslatot — A számok bőszéinek!

Ezekirtán nem is kérdezősködtünk. Most már csak azt szeretnénk tudni, hogyan győzi majd meg a beadás teljesíthetőségéről a dolgozó parasztokat, ha nem ismeri kint a termést. Véleményünk szerint a dolgozó parasztokét kevésbé győzik majd meg osak a számol;