Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-02 / 281. szám
4 lS.ít december 2, vasárnap {/iUauataU Héj%c kenyérgabonát vásárolták, csak saját szükségletük mértékéig firőltethctnek és lisztet nem hozhatnak kereskedelmi forgalomba. Az árpa és a zab forgalmi korlátozását is fel kell függeszteni HZ új aratásig, június 30-ig. A kukorica forgalmát azonnal fel kell szabadítani azokra a községekre, járásokra és megyékre, amelyek beadást tervüket száz százalékra teljesítették. Fel kell szabadítani az árpa, zab, köles, hajdina és kukorica vámőrlését. Fel kell szabadítani az eddig tilos vám- és bérdarálást. Szabaddá kell tenni az árpa és köles hántolását. Fel kell szabadítani december 2-ával a burgonya és az alma forgalmát is. Fel kell szabadítani a baromfi, tojás, tej és tejtermékek forgalmát. Szabaddá kell tenni a sertéshús, zsír, szalonna szállítását. Az őstermelők nyemhúst is árusíthatnak, ha a megfelelő egészségügyi ellenőrzést betartják. Javasoljuk egy sor kevésbbé fontos cikkre vonatkozó forgalmi és szállítási korlátozás megszüntetését, annak hatályon kívül helyezését, hogy a vasúton kézipoggyászként szállított élelmiszermennyiség súlyhatára tíz kg legyen. Nem kétséges, elvtársaim, hogy ezeket a rendszabályokat a munEladásra szánt kenyér és péksütemény készítéséhez a jövőben is csak hatósági liszt használható fel. kásság csakúgy, mint a dolgozó (tarasztság, helyesli és üdvözli. A munkásság megszabadul attól az áruhiánytól, mely életszínvonalának fejlődését gátolta, fékezte a löbblermelést és amely ugyanakkor jó táplálója a spekulációnak s új életlehetőségeket adott a tőkés rendszer sorvadó maradványainak. A dolgozó parasztság is örömmel üdvözli a terményforgalom felszabadítását, a háborúból megmaradt sok kötöttség megszüntetését. Ez a parasztság az új intézkedések hatására szívesebben, többet termel a jövőben, de már most is mozgósítani fogja és piacra hozza azokat az árukészleteket, melyeket eddig a spekuláció okozta árbizonylalanság miatt visszatartott. A mi intézkedéseink serkentőleg hatnak a termelésre azt iparban és a mezőgazdaságban,, tehát hasznosak és előnyösek a munkásoknak és a dolgozó parasztoknak egyaránt. Ellenben súlyos csapást jelentenek a spekuláció, a népi demokrácia minden rangú és rendű ellenségei számára. Ez is egyik fő céljuk. b©r munkanélküli.« Többé-kevéebbé hasonló a helyzet a többi európai kapitalista államban, ahol minEzzel szemben mi,, támaszkodva, nagy segítőnkre, a Szovjetunióra és a népi demokráciák szolidaritására, gyorsan építjük szocialista jövőnket, bátran, a jövőbe vetett bizalommal és a siker tudatában foghatunk hozzá ilyen erőteljes rendszabályokhoz. Elvtársainkat, pártunk minden szervezetét- és minden tagját hassa Út az a tudat, hogy minél gondosabb ban, gyorsabban és sikeresebben hajtjuk végre azt itt javasolt rendszabályokat, annál hamarabb győzzük le a megvalósításukkal elko- rölliétetlenül velejáró kirebb-na- gyobb nehézségeket. Annak is legyenek tudatiban, hogyha e remi- szabályaink gyorsan, eredménnyel' járnak, ha ezen eredmények megszilárdulnak és állandóknak bizonyulnak, akkor mi e téren is követhetjük nagy példaképünket, a felszabadító Szovjetuniót és rátérhetünk arra, hogy az árakat fokozatosan; csökkentjük és ezzel tovább emelnőtt nő a munkanélküliség', a gazdasági bizonytalanság és csökken a dolgozó tömegek életszínvonala. hetjük egész dolgozó népünk életszínvonalát. Még egyszer alá kivSiom húzni. az elvtársak legyenek tisztában azzal, hogy most nem egyszerűen orról van szó, hogy az év elején életbeléptetett közellátási rendszaBefejezésiil rá akarok mutatni arra, hogy a gazdasági és politikai téren ©lért eredményeinkéit, valamint ©zt a nagy lépést, a jegyrendszer megszüntetését elsősorban az tette lehetővé, hogy pártunk szívósan és következetesen megvalósítja a II. Tártkongresszus határozatait. E kongresszus útmutatásai nagyban elősegítették pártunk jó munkáját, megszilárdították egységét, fokozták egészséges fejlődését és lehetővé tették, hogy ennek a feladatnak a megoldásához hozzáfoghattunk. Az, hogy újra megszüntetjük. Ezek a mostani javaslataink Bókkal mélyebbre nyúlnak, érintik mindazokat a közel-! látási bér- és árkérdéseket, amelyek megváltoztatása szükségessé vált* miután, hazánk mezőgazdasági orv országból ipari országgá és kapiv tálida országból szocializmust építői országgá lett. Jelentősége alapjául Pz a mostani javaslatunk folytatás© tannak a fejlődésnek, amellyel meg-1 teremtettük a jó pénzt, állumoeitow tűk az ipart ,megkezdtük a fal© ilyen jelentős lépést tehetünk előre, egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy pártunk tudásban, tapasztalatban, fegyelembon növekszik és mint a múltban, úgy most is eredményes munkával és bátor kezdeményezéssel szolgaija dolgozóink' ügyét. A mi erős, egységes, lendületes pártunk a biztosíték arra, hogy ezt a feladatot is dolgozó népünk javára teljes sikerrel fogjuk megoldani. (A Központi Vezetőség ülésének részvevői percekig tartó lelkes tapssal fogadták Rákosi elvtárs beszámolóját.) A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a jegyrendszer megszűntetéséről, az ár- és bérrendezésről s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról Felszabadított mezőgazdasági termények és termékek Nagy segítőnkre a Szovjetunióra és a népi demokráciák támogatására támaszkodva érünk el újabb sikereket bolyokat, az, élelmezési jegyeket és az ország szocialista- átépitésétj Pártunk a biztosíték arra, hogy további feladatainkat eredményesen oldjuk meg A rendszabályok sikere érdekében gondoskodni kell arról, hogy a hátralékosok pótolják mulasztásukat E rendszabályok sikerének elengedhetetlen előfeltétele és elválaszthatatlan tartozéka, hogy a mezőgazdasági termelők még nem teljesített beadási kötelezettségüknek maradéktalanul tegyenek eleget és a jövőben is pontosan, gyorsan teljesítsék a terménybeadást. Ennek megfelelően most fokozott erővel kell gondoskodni arról, hogy azok a termelők, akik még a beadással hátralékban vannak, maradéktalanul és gyorsan pótolják mulasztásukat. Dolgozó parasztságunk, a tanácsok. pártunk szervezetei és a begyűjtést végző állami szervek legyenek tudatában annak; hogy a termény beadás további jó menetétől függ jelentékeny mértékben, hogy az itt javasolt rendszabályok simán legyenek végrehajthatók, hatásuk gyorsan mutatkozzék, eredményük tartós és szilárd legyen. Mindén lazaság és hanyagság e téren sút- Ivos kárt okoz és ezért megfelelő eréllyel kell vele szemben fellépni. Az állampolgári kötelezettségüket hűen teljesítő gazdák, dolgozó parasztságunk túlnyomói többsége egyenesen megköveteli tőlünk, hogy ezen a téren teremtsünk végre rendet. Hogy gondoskodjunk az igazi közteherviselésről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi, önző, törpe kisebbség, országépítésünkhöz való köteles hozzájárulás helyett spekulációjával, fegyelmezetlenségével és nem egyszer tudatos, ellenséges szándékkal kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat. Az idei évet megelőző tartós szárazság s az ezzel együtt járó gyenge takarmánytermés atme-, neti csökkenést idézett elő az ország állatállományában s bizonyos élelmiszerekben megnehezítette az ellátást. Üzérkedő, elemek ezt arra igyekeztek felhasználni, hogy azokat az árukat, amelyekben az ellátás szílr küs volt, felvásárolják a dolgozók elől. Ezért a Magyar Nép- köztársaság minisztertanácsa 1951 elején a legfontosabb élelmiszerekre és néhány más árura jegy- rendszert vezetett be. A jegy- rendszer átmeneti bevezetése helyesnek bizonyult, mert lehetővé tette a dolgozók ellátását a legszükségesebb élelmiszerekben s elősegítette, hogy az állam a dolgozók ellátásának megjavítására jelentős árukészleteket gyűjtsön. AZ előnyök mellett azonban egyre inkább jelentkeztek ajegy- Cendszer hátrányos következményei. A jegyrendszer kezdte fékezni az ipari termelés emelkedését, mert a dolgozók a jobb munkájukkal elért többletjövedelmükből a jegyes ellátás körébe tartozó cikkeket az egyes szabadpiaci árak folytán csak igen kis mennyiségekben vásárolhatták. A jegyrendszer a kizsákmányoló osztályok és maradványaik számára újabb üzér- kedési lehetőséget hozott s ugyanakkor növelte a bürokráciát az államgépezetben. A jegy- rendszerrel szükségképpen együttjárt a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának jelentős korlátozása, ami megnehezítette, hogy a paraszt ság az állammal szemben fennálló kötelezettségének teljesítése után feleslegeit szabadon értékesíthesse; ez viszont gátolta a városi lakosságnak élelmiszerekkel való jobb ellátását s ugyanakkor fékezte a mezőgazdasági termelés még gyorsabb emelkedését. ötéves népgazdasági tervünk első két évének sikeres megvalósítása után munkásosztályunk, A jegyrendszer megszüntetése népi demokráciánk nagy sikere Az elvtársak egyetértenek velem, hogv a jegyrendsaer megszüntetése lés a mezőgazdasági termények szabóit forgalmának helyreállítása népi demokráciánk újab!) nagy sikere, gazdasági és politikai erejének újabb imponáló megnyilvánulása. Azzal is tisztában vannak, hogy ezek a rendszabályok súlyos csapást mérnek a régi rendszer híveibe, a kulákokra, a tőkések maradványaira, a spekulánsokra. E rendszabályok helyes végrehajtása tovább fogja szilárdítani, még szorosabbra fűzi népi demokráciánkon; belül a munkás-paraszt szövetséget. Tovább fogja szilárdítani a békefrontot is. melynek bű katonái vagyunk s melynek minden sikerünk újabb erőt kölcsönöz. Az elvtársak hasonlítsák össze ezt a mi bátor és magabiztos lépésünket azzal a helyzettel, ami tőlünk nyugatra, az amerikai Marshafl- aogély »áldásait« oly hosszú esztendők óta élvező nagy tőkés országokban van. Három héttel ezelőtt mutatkozott be a Churchill-kormány új pénzügyminisztere, Butler. Beszámolójából egyetlen mondatot idézek: »Nagybritamnia most általános fizetési válsággal áll szemben; ha nem találja meg a módot, hogy megkeresse annak az árát, amit külföldön vásáról, ennek csőd, éhezés, munkanélküliség lesz a végen Egyben bejelentette, hogy a búsadagot olyan kicsire csökkentik, amire még nem volt példa Angliában, de nem felel érte, hogy hamarosan nem kerül-e újabb csökkentésre a sor. Az angol helyzetet egy amerikai tőkés lap cikke ezzel a címmel jellemzi; »Anglia újra a csőd szélén.« Az angol pénzügymihiflzter után Pleven, francia miniszterelnök tartott beszámolót. Beszédéből kiderült, hogy Franciaország helyzete még rosszabb, mint Angliáé. Olaszországról, mely két és fél milliárd dollár MarsheU-segélyt kapott, az »XJ. S. News And World Report« című amerikai lap megállapította, hogy »politikailag roskadozik.« A »Journal De Génévé« svájci tőkéslap ehhez hozzáteszi: »Az olasz lakosság munkaképes részének egyötöde: négymillió emdolgozó parasztságunk, értelmiségünk szorgalmas, odaadó munkája, valamint az 1951. évi jó mezőgazdasági termés eredményeként az élelmiszerek s az egyéb közszükségleti cikkek a múlt évinél jóval nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Népi demokráciánk gazdasága erősebb lett Az elért eredményekre támaszkodva, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározza: a jegy- rendszer megszüntetését és — igen kevés kivétellel — a mező- gazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítását. A jegyrendszer megszüntetéséivel s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadításával biztosítani kell a fo gyász tói árak helyes arányát is a ennek megfelelően egyidejűleg rendezni kell a dolgozók bérét és fizetését. A jegyrendszer megszűntetésével a dolgozók — a városban és faliul egyaránt — szabadon, korlátozás nélkül vásárolhatnak élelmiszert és egyéb közszükség lett cikkeket, mert azt az állam rendelkezésére álló jelentős árukészletek, valamint a termelés állandó emelkedése biztosítják A jegyrendszer megszüntetése s a mezőgazdasági termények és termékek forgalmának felszabadítása elősegíti az ipari termelés s a munka termelékenységének további emelkedését és ezzel együtt a termelésben dolgozók keresetének növekedéséi. Elősegíti a mezőgazdaság termelésének és árutermelésének emelkedését Elősegíti a városnak több élelmiszerrel, a falunak és városnak több iparcikkel való ellátását. Kihúzza a talajt az üzérkedők Iába alól. Erősíti a munkás-paraszt szövetséget. A jegyrendszer megszüntetése egyben komoly megerősödése a világot átfogó békefront magyarországi szakaszának, mert kézzelfoghatóan bizonyítja népi demokráciánk élct- ei'ejét. Újabb tanúbizonysága országunk következetes békepolitikájának, amely a népek közötti béke megőrzésén és megszilárdításán épül, A fentiek figyelembevételével a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a kővetkezőket határozza: , /. A jegyrendszer megszüntetése és a mezőgazdasági termények forgalmának és szállításának szabaddá tétele 1. 1951. december 2-tőll jegy nélkül teljesen szabadon vásárolható a kenyér, a ljjezife, a cukloi", a mos©-, mosdó- és borotvaszappau, a tej és vaj és münden iparcikk. 2. A hús- és zsüradékjegy, illetve utalvány ellenében történő árusítását legkésőbb 1952. február 29- én meg kell szüntetni: ezután az időpont után a hús és zsiradék is teljesen szabadon, jogy nélkül vásárolható. A kiúdott és forgalomban lévő hús- és zsiradékjegy, illetve utalványok tehát a megszüntetés időpontjáig továbbra is érvényben maradnak. 3. A mezőgazdasági termények forgalma terén fennálló korlátozások 1951. december hó 2-től az alábbiak szerint megszűnnek: a) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, kenyérgabonát bárkinek eladhat. Saját szükségletére kenyérgabonát mindenki vásárolhat. A kenyérgabona szállítására vonatkozó forgalmi korlátozások megszűnnek. A birtokában lévő kenyérgabonát mindenki szabadon megőrültetheti és az ebből nyert lisztet korlátozás nélkül' szállíthatja. A termelő a gabonájából nyert lisztet fogyasztóknak szabadon árusíthatják. Viszonteladásra, vagy továbbfel- dol gozásra kenyérgabonát és lisztet csak állami, vagy államilag kijelölt vállalatok és. üzemek vásárolhatnak. 6) Az a termelő, aki beadási kötelezettségének eleget tett, árpát, zabot, kölest és hajdinát szabadon bárkinek eladhat, erőltethet, daráltathat, vagy hántoltatliat, *za- lastakarmányt bárkinek eladhat. A
