Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-02 / 281. szám

1*51 drrrmbpr 2. vasárnap VLUawuoU Héfit felsorolt cikkek szabadon szállítha­tók. \ c) Az a termelő, aki beadási fcöte3eí*tt#égének eleget tett, mind­azokban a községekben, járásokban Its megyékben, amelyek kukoriea- böadási tervüket teljed tettók, ku­koricát szabadon bárkinek' eladhat, szállíthat, őréltethet és daráltet- bat. d) A termelők burgonya, hagy­ma. télialma beadási kötelezettsé­gük teljesítése mellett az emlí­tett cikkeket szabadon, korláto­zás nélkül szállíthatják és forga­lomba hozhalják; e) Azok a termelők, akik bor­beadási kötelezettségüket teljesí­tették, borukat — a borforgalmi adóra vonatkozó rendelkezések betartása mellett — korlátozás nélkül szállíthatják és legalább 25 literes tételekben bárkinek el­adhatják; f) Nyershúst, mézet, diót, ci­rokszakái lt a termelők szabadon szállíthatnak és korlátozás nél­kül eladhatnak; g) Baromfit, tojást, tejet és tejterméket, a beadási kötelezett­ség teljesítése mellett, a terme­lők szabadon szállíthatnak és for­galomba hozhatnak; h) Mindazokat a cikkeket, ame­lyeket szabadon lehet értékesí­teni, kézipoggyászként vasúton, vágj’ egyébb járművön —< a szál­lítási vállalat szabályzatának megfelelően — tetszés szerinti mennyiségben lehet szállítani; í) Az élelmezési miniszter egyes, a beadási rendteleteket durván megsértő községektől, il­letőleg ezeknek a községeknek gazdálkodóitól mindaddig, amíg beadási k öte I ezcttscgüknek ele get nem tesznek, a szabad ér, tőkésítés jogát megvonhatja. j) Mezőgazdasági termékeket továbbél adás vagy to vábbf eldől gozás céljából csak állami, vagy államilag kijelölt felvásárló vál­lalatok, vagy üzemek vásárol- hatnak, kivéve, ha a vásárlást az élelmezési, vagy a belkeresr kedelmi miniszter szabályozása kereskedőknek is megengedi. Utóbbi esetben is kereskedők to- vábbeladás céljából csak abban a helységben vásárolhatnak, melyre iparigazolványuk szél. 4. A mezőgazdasági termékek forgalmát és szállítását szabaddá tevő fenti rendelkezések gabonar félékre vonatkozólag 1952 jú­nius 30-ig, kapás nő vén y ekr e és borra vonatkozólag 1952 szeptember 1-ig maradnak ér­vényben és aa 1952. évi be­gyűjtés előrehaladásától függően fognak újból életbelépni. II. Fogyasztói árak 1. Az eddig jegy, vagy utal­vány ellenében és szabadforga­lomban is beszerezhető élelmi­szerek árát általában a jegyes ár és a szabadpiacon kialakult ár, illetőleg állami szabad ár között kell megállapítani. A leg­fontosabb cikkek ára a követ­kező; 1 kg félfehér kenyér 2.80 Ft 1 kg finomliszt 4.60 ,, 1 kg kristálycukor 11.20 ,, 1 kg disznózsír 35.—■ ^ 1 lt étolaj 24.— ^ 1 kg marhahús (egységes kimérésben) 20.50 ^ 1 kg sertéshús (egységes kimérésben) 26.40 ,, 10 dkg felvágott (párizsi) 3.— ,, 10 dkg vaj (78°/o zsírtar­talommal) 6.60 ,j S0 dkg vaj (82o/o zsírtar­talommal 7.20 ,j 1 lt nyerstej 3.— „ 2. A többi, itt fel nem sorolt, korábban jegy’, vagy utalvány ellenében vásárolható és néhány egyéb élelmiszer árát a fent fel­sorolt cikkek árával arányosan kell megállapítani. 3. Fenti hús- és zsiradékárak a hús- és zsiradékjegyek meg­szüntetése után is érvényben ma­radnak. 4. A helyes árarányok kiala­kítása érdekében fel kell emel­ni a ruházati cikkek és bizonyos más iparcikkek árát. Ugyancsak fel kell emelni a távolsági, sze­mélyszállítási és a postai cso­magtarifákat, valamint a taxi- viteldíjat. A dolgozók és tanulók kedvezményes heti és havi jó- gyeinek ára mintegy 25 száza­lékkal emelkedik. Az üzemélelmezésnél az új élel­miszerárakat csak részben sza­bad a dolgozókra áthárítani, en-< nek megfelelően, a térítési ősz- szegeket reggelinél 60 fillérrel, ebédnél 1 forinttal, vacsoránál 80 fillérrel kell emelni. Az új élelmiszerárakból adódó többlet­költségeknek azt a részét, melyet az új térítési összegek nem fe­deznek, az üzemi élelmezésben részvevő dolgozókat foglalkoztató vállalat, illetve intézmény viseli. 5. Változatlan áron kerül to­vábbra is forgalomba a só, az ecet, az élesztő, a paprika, a fűszeráru, a péksütemény és szá­raztészta, • a csokoládékészítmé­nyek, a cukorka és cukrászáru. Ugyancsak változatlan áron ke­rülnek ezentúl is forgalomba a gyógyszerek, az egészségápolási cikkek, •— szappan kivételével — általában a tisztítószerek, a rá­dió, az izzólámpa, a szemüveg és egyéb optikai cikkek, a papír­áruk és írószerek, a bútor, a könyv, az újság és a folyóirat, a tüzelőanyagok, a gyufa, ciga­retta, cigarettapapír és dohány­áruk, a nem bőrből készüli sportcikkek, a műtrágya és nö­vényvédőszerek, rézgálic kivéte­lével. Általában változatlanok marad­nak a szolgáltatások árai, így különösen: nem emelkedik a lak­bér, fűtés, villany, gáz, víz és csatornázás ára, a városi közle­kedés, tehát a villamos, autó­busz, trollibusz és HÉV menet­jegyek ára, a fodrász, a szabó és általában az állami, szövetke­zeti és magán kisipari mxrnka- díjak, a fürdők, továbbá a szín­házak, mozik, sportinlézmények, általában a népszórakoztatási in­tézmények belépődíjai, a telefon levél, távirat és rádiódíj, stb. 1 lt pasztőrözött tej 3.60 III. II munkabérek és fizetések emelése Az egyes élelmiszerek és ipar­cikkek árában bekövetkező emel­kedés ellensúlyozására a munka­béreket és fizetéseket az alábbi mértékben fel kell emelni úgy, hogy a felemelt bérek és fizeté­sek elsőízben a decemberben vég­zett munka után kerüljenek kifi­zetésre. 1. Az időbéres és teljesítmény­béres munkások alapbérét 21 szá­zalékkal kell felemelni. Kivételt képeznek a 2—4. pontban érin­tett dolgozók. Ugyancsak 21 szá­zalékos béremelést kell adni azoknak a havidíjas dolgozóknak, akiknek munkakör szerinti bére nem haladja meg az 1000 fo­rintot. 2. Az állami mezőgazdasági vál­lalatoknál, valamint a mezögaz daságban magánmunkáltatóknál foglalkoztatott időbéres, teljesít­ménybéres és havidíjas munká­sok alapbérét, mivel munkabé­rük mellett természetbeni jutta­tásban is részesülnek, 15 száza­lékkal kell felemelni. 3. A havidíjas dolgozók mun­kakör szerinti havi bérét havi 1001—2000 forint közt 18 szá­zalékkal, havi 2000 forint felett 15 százalékkal kell felemelni. 4. Az ipari taaúlók alapbérét, akiknek ruházatáról ée ellátásáról nagyrészt az állam gondoskodik, 10 százalékkal kell felemelni. A tanulóotthonokban lakó ipari isko­lai tanulók által az ellátásért fize­tett havi térítést az első félévben 5 forinttal, a második félévben 10 forinttal, a harmadik félévben 15 forinttal és a negyedik félévben 20 forinttal keli emelni. 5. A prémiumokat és pótlékokat, egyes prémiumok kivételével, a fi­zetés nagyságának megfelelően ál­talában az 1—4. pontiján meghatá­rozott mértékben kell emelni. 6. A háztartási alkalmazottak pénzbetét 10 százalékkal kell fel­emelni. 7. A belföldi hivatalos kikülde­tési, a kü-1 szolgálati és hasonló jel­legű dijak napi élelmezésre for­dított részét mintegy 25 százalékka] kell felemelni. 8. A saját jogon élvezett állami és vállalati nyugdíjat, valamint a társadalombiztosítási járadékot — a mfiEŐgazdasági társadalombiztosí­tási járadék kivételével — egysége­sen havi 60 forinttal kell felemelni. A saját jogon élvezett mezőgaz­dasági társadalombiztosítási járadé­kot havi 40 forinttal kelL felemelni. Az özvegyi jogon folyósított nyugdíjat és társadalombiztosítási járadékot — a mezőgazdasági tár­sadalombiztosítási járadék kivéte­lével — egységeeem havi 30 fo­rinttal kell felemelni. Az özvegyi jogon folyósított me­zőgazdasági társadalombiztosítási já­radékot havi 20 forinttal kell fel­emelni. Árvajáradókot egységesen havi 30 forinttal kell felemelni. A hadigondozottak járadékát egy­ségesen havi 20 forinttal kell fel­emelni. 9. Az 195 V. november 30-a utáni időre járó táppénzt a felemelt bé­reknek, illetvB fizetéseknek megfe­lelően köb folyósítani, 10. A havi 500 forint, vagy en­nél nágyobb összegű ösztöndíjakat — az ellátásért járó térítés egy­idejű rendezése mellett — az 1. és 3. pontban meghatározott mérték­ben kell emelni. Az egyéb ösztöndíjakat — ugyan­csak az ellátásért fizetett térítés egyidejű rendezése mellett — úgy kell felemelni, hogy az ösztöndí­jasokat a rendezésből kifolyólag hátrány ne érje, 11. A fegyveres alakulatok tény­leges szolgálatot teljesítő sorozott tagjainak, akik teljes természet­beni ellátásban részesülnek, zsold- ját 10 százalékkal kall felemelni. 12. Az új rendszerre való át­térés megkönnyítése érdekében az állami, szövetkezeti és magánmun­káltatók minden munkaviszonyban álló dolgozónak kötelesek a dol­gozó 1951. évi októberi tényleges keresete 10 százalékét egyszeri jut- tatásként 1951. december ö-e és 12-e között kifizetni. Ez az intéz­kedés nem vonatkozik a háztartási alkalmazottakra és az ipari isko­lai tanulókra, 13. A nyugdíjasok, járadékosok, hadigondozottak 1951. december hó­napra járó nyugdíj-, járadék-ki­egészítését 1951. december 4-e és 20-a között kell folyósítani. 14. Azoknak a dolgozóknak, akik­nek fizetése a minisztertanács ko­rábbi rendelkezései értelmében 1952. január 1-től emelkedik (pedagógu­sok, vasutasok, postások, stb.) 1952. január 1-től felemelt fizetésük után kell az 1. és 3. pontban megjelölt százalékos emelést fizetni. Hasonlóképpen 1952. január 1-től a társadalombiztosítási járadéki»» részesülők új járadéktételeit k«ä! • 8. pontban felsorolt összegekkel Íré egészíteni. IV. Előnyök és kedvezmények a gyermekes családoknak A Magyar Népköztársaság eddig is előnyöket és kedvezményeket biz­tosított a gyermekes családok szá­mára. Helyzetük további javítása érdekében a Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsa és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Veee- tősége a következőket határozza: 1. A gyermekek után járó. csa>- ládi pótlók havi összeget az alábbiak szerint kell felemelni (zárójelben az eddig folyósított összeg); Egy gyermek után harminc fo,- rint (tizennyolc Ft). Két gyermek után összesen hetvenöt forint (negyven Ft). Három gyermek után összesen százharmincöt forint (hatvanhat Ft). Négy gyermek után összesen, kötszáztíz forint (kilencvenhat Ft). öt gyermek után összesen há­romszáz forint (százharminc Ft). Hat gyermek után összesen négyszázöt forint (százhatvan­nyolc Ft). Hét gyermek után összesen öt­százhuszonöt forint (kétszáztíz Ft). Nyolc gyermek után összesen hatszázfaatvan forint (kétszázöt­venhat Ft). Kilenc gyermek után össze­sen nyolcszáztíz forint (három- százliat Ft), Tíz gyermek után összesen ki- lencszázbetvenöt forint (három- százhat Ft). j Tizenegy és minden további gj’ermek után a fentieknek meg­felelően emelkedik. 2. Az új rendszerre való át­térés megkönnyítése érdekében a gyermekes családok részére fo­lyósítani kell 1951 december 4-e és 20-a között a régi és az úji családi pótlék összege közötti kü­lönbség felét, tehát egy gjyermek után hat, két gyermek után ti­zenhét forint ötven, három gyer­mek után harmincnégy- forint öt­ven fillért stb. 3. Budapesten és a legfontosabb városokban a terhes és szoptatós anyák és a hat éven aluli gyerme­kek részére az átlagosnál jobb mi­nőségű tejet kell biztosítani 1.50 forintos áron literenként, naponta az alábbi mennyiségben: Egy éven aluli gyermekeknek 0.5 litert, 1—3 éves gyermekeknek 0.6 litert, 3—6 éveseknek 0.4 litert. Terhes anyáknak a terhesség 4. hónalpjától és a szoptatós anyáknak egy éven, át fél litert. 4. A gyermek ruházat i és gyer­mek kötöttáruk (konfekcionált cik­kek) árát változatlanul kell hagy­ni és biztosítani kell a bérből és fizetésből élő családok számára, hogy újszülötteik részére babake- lemgyét változatlan áron szerezhes­senek be. Hasonlóan változatlanok ma­radnak az iskolaszerek, gyermek­játékok és egyéb, csak gj'crme- kek részére előállított cikkek árai is. Egyébb intézkedések. j. < Gondoskodni kell arról, hogy az állami és magán kereskedelmi vállalatok, földm ű vesszővé tkeae- lek, kisiparosok, kisipari terme­lőszövetkezetek és állami kisipari vállalatok a raktáraikon lévő áruk áremelésének megfelelő ősz- szeget »készlet árkülönbözet« cí­mén meghatározott időben ál­lami számlára befizessék. Magán kiskereskedőknek és kisiparosok­nak- részletfizetési kedvezményi kell biztosítani. 2. Mivel a gyermekkonfekció ára változatlan marad, bár a textil méteráru ára emelkedik és a konfekcionált áruk ára általá­ban kisebb mértékben emelke­dik, múlt a méterárué, a külön- Uözetet a ruházati kisipari ter­melőszövetkezetek részére az át vevő állami nagykereskedclm vállalat megtéríti. 3. Azoknál a fogyasztási cik­keknél és szolgáltatási díjtételek­nél, melyeknél az ármegállapí­tás a munkabérre számított re­zsi és haszonkulcsok figyelembe­vételével történik, a béremelés­ből adódó többletkiadásokat a vevőre. Illetve fogyasztóra áthá­rítani nem szabad. A rezsi és haszonkulcsot tehát megfelelőn csökkenteni kell. 4 Azokról a fogyasztási cik­kekről, amelyek árai a jelen ha­tározat- alapján megv'álloznakv* 1951 december 2-án megjelenő nyilvános árjegyzékeket kell ki­adni. A december 2-án megjelenő hivatalos árjegyzékekben elő nem forduló cikkcsoportokba tartozó termékek árai változatlanok ma­radnak. Az árjegyzékekben elő nem for­duló cikkcsoportokba tartozó ter­mékek árának emelése, vagy «t árjegyzékekben felsorolt cikkek­nek a feltüntetettnél nagyobb mértékű emelése a dolgozó nép «Heu elkövetett bűncselekmény es ennek megfelelően büntetendő. 5. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsa utasítja a? ille­tékes minisztereket és az Orszá­gos Tervhivatal elnökét, hogy gondoskodjanak a jelen határo­zat szellemének megfelelően, n felsorolt intézkedések részletes végrehajtásáról. Budapest, 1951. december í. RÁKOSI MÁTYÁS. a Magyar Dolgozók Pártja főtitkára. DOBI ISTVÁN. a) Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. „Csak akkor tudunk jó munkát végezni, ha tanulunk“ Gépállomásunkon hiányosság van, az oktatás terén. Még a párttá- golc is igen hiányosan jelennebl meg a politikai iskolán. így azy tán a pártonkivüliek sem veheti nek példát a tanulás terén a párti tagoktól. A párttitkár elvtársi igyekszik munkáját elvégezni, do ón úgy látom az a hiba, nincsei nek kiépítve az aktívái és igyi egyedül, hiába van meg mindem akarat, nem tudja teljes eredmény-' nyel elvégezni munkáját. Igaz a. párttagok sem segítik eléggé a párt- titkár elvtárs munkáját. Arra kérem a brigádvezető elv- társakat, hogy nagyobb gondot te) - ditsanak a nevelőmunkára és be­szélgessenek el a párttagokkal, » pártonkivülieklael az oktatás nagy jelentőségéről, mert az biztos, csak akkor tudunk jó munkát végezni,; ha tanulunk. Azok az elvtársak, akik résztvesznek az oktatási mun­kában, rendszeresen eljárnak a po­litikai iskolákra, keressék tel az el­maradókat, győzzék meg őket a tanulás fontosságáról. Bohrát Lajos levelező, ■Szarvas. géuáHomáe.

Next

/
Thumbnails
Contents