Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-28 / 301. szám
2 ViUaizoióU képe mértékű fejlesztést kóveteluek meg állattenyésztésünkben, hogy Ipari jellegűvé lett országunk élelmezését, közellálását biztosítani tudjuk. Az állattenyésztési szabályok betartása Elengedhetetlen tennivaló az, hogy az állattenyésztés legegyszerűbb, legalapvetőbb zootech- titkai szabályait minden termelőszövetkezet teljes mértékben alkalmazza. A keltű takarmányozás, az áltatok megfelelő elhelyezése, teheneknél az egyedi takarmányozás bevezetése, az istállók tisztántartása és a rendszeres gondozás biztosítása olyan feltételei a sikeres állattenyésztésnek, amelyeket egyetlen szövetkezel sem mulaszthat el. Ezen túlmenően három tenyésztési módszert kell elsősorban tanácsolnunk termelőszövelkezete- iuknek. Egyik a serléshízlalásban az exprcsshizlalás bevezetése, a másik a tehenészetekben a napi többszöri, de legalábbis háromszori íejés bevezetése, továbbá a borjak mesterséges felnevelése. Erdei Ferenc nyomatékosan rámutatott a takarmányalap biztosítás sának fontosságára. Minden termelőszövetkezetnek sajátmagának kell gondoskodnia takarmányszükségletéről, minden termelőszövetkezet vetésterve elkészítésénél úgy számoljon, hogy a vetéstervben elegendő terület jusson a tervbevett állatállomány takarmányozására. Jövő évi terveikben felt 'ikerül meg kell kétszerezni tér'■’-cljszövítkezeteinknek a dtókíszitíst és a jövő évben még nagyobb területen kell------m jodl-rmjttet folytatni 3 kü lönbözőbb ti karín;. nynSvényekbölTovábbi fontos tényezője a megfelelő takarmányainp biztosításának a folyamatos zöldtakarmányterme- lés, a zöld futószalag bevezetese. — A teremelőszövetkezeti gazdaságok állattenyésztésének további fontos előfeltétele « férőhelyek biztosítása, másszóval a termelöszőve’kozeti liáziépít- kezés nagyarányú fejlesztése. Kiváló eredményt elért termelőszövetkezeteink mellett jó néhány termelős .ö et o e ünk, ebben az évben azzal vonta magára a figyelmet, hogy földje elgazosodott, i termés betakarításával nagymértékben elmaradt és ezzel nem becsületet, hanem szégyent hozott a termelőszövetkezeti gazdálkodásra. A legfőbb oka az ilj>an termelőszövetkezethez méltatlan és a szövetkezeti gazdálkodással össze nem egyeztethető hanyagságnak csaknem minden esetben a munka szervezetlensége és a m un kafegy elem nagy mértékű mcglazuLása volt. Ezzel együttjárt természetesen az is, hogy a szövetkezeti tagok közül számosán nem vettek reszt a közös munkában s különösen nagy számmal kimaradtak a munkából a nők és a családtagok. Ez a szervezetlenség és a munkafegyelemnek ilyen mértékű hiánya, akár könnyelmű, felelőtlen gondolkodásból, akár ellenséges befolyásból származik, mindenkeppen olyan veszedelmes tünet, oiinely a legtöbbet ártott) termelőszövetkezeteinknek és ha nem szüntetjük meg, a legveszedelmesebbé válhat szövetkezeti gazdálkodásunk következő ' időszakában is. Munkaegység és munkafegyelem A továbbiakban a munkaszervezés •m a munkafegyelem kérdéseiről szólott és a többi között kijelentette :- A munka szocialista módon való megszervezésésének és ezen keresztül a szocialista munkafegyelem megteremtésének legfőbb feltétele az elvégzett munka munkaegységben való számolása és ennek pontos nyilvántartása. Termelőszövetkezeteink nagyjában-egészé- ben már meg is tanulták ezt, azonban alkalmazása körül még sokféle hiba fordul ölő, A leggyakoribb az, hogy nem móri. pontosan a munkateljesítményt, hanem a közösen végzett munkát egyenlőit ve iriák a munkában részvevők javéra. Meg kell állapítanunk, hogy ezeket a hibákat folyamatosan és elég jó eredménnyel küszöbölik ki termelőszövetkezeteink. Ma már az a jellemző szövetkezeteinkre, hogy mindenütt látjuk a teljesített munkaegységek nyilvántartásának tábláit és azt a tagok napról-napra, hétről-hétre szorgalmasan tanulmányozzák is. — Sok panasz érkezik azonban termelőszövetkezeteinkből, hogy a jelenleg érvénybenlóvó munkaegység táblázat nem világos és számos munka normája nem helyesen van megállapítva. El kell ismernünk, hogy ezek a panaszok jogosak. Éppen ezért munkaegység- könyvünket átdolgoztuk, a Szovjetunióban beválj; egyszerűbb rendszerbe foglaltuk és a kifogásolt muukanormákat kiigazítottuk. Ez a munkaegységkönyv mar el is készült és már itt is van az országos tanácskozás minden részvevője kezében. A legfontosabb újítás ebben a munkaegyeegkönyvben az, hogy általános országos norma- keretet állapítottunk meg, amelyeket n i idén termelőszövetkezet igazgatósága, vagy intéző bizottsága kell, hegy helyi viszonyokra alkalmazzon. — A Munkaszervezés megszi- lárrhi á á. a’í, a munkafegyelem megérő l ésének műShatallai ul fontos eszköze az, hogy a jövedelemelosztás szigorú kivitelt nem tűrő következetességgel a végzett munka, a telje: i ett munkaegységek alapján történjék. Minden eltérés ettől a szabálytól, súlyosan megbosz- szuíja magát. •— Másik nagy fogyatékossága a munkaegységek kezelésének és az eunok alapján történő jövedelemelosztásnak, hogy termelőszövetkezeteink még nem barátkoztak meg eléggé a jó munka jutalmazásával és a rossz munka büntetésével. Itt új, Liegészi ő szabályokra is szükség van, hogy könnyebbé tegyük és elősegítsük elsősorban a jutalmazás és indokolt esetben a büntetés alkalmazását. Bejelentette, hogy ezt a kérdést az országos tanácskozás meg fogja vitatni. Kommunista példamutatás és nevelőmunka — A jó munka jutalmazása — folytatta — és az indokolt büntetések alkalmasak arra, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsák, de nem elegendők arra, hogy magukban véve igazi szocialista munkafegyelmet teremtsenek a termelőszövetkezetekben. Ebboa szükséges az is, bogy a tegöntudatosabbak, a logfelelőség- fcudóbbak, és a leg6zorgalmasabbak jó példát mutassanak. Crak a kommunisták példamutatása és a becsületes pertun- kívüliek szorgalma és fegyelmezettsége teremtheti meg azt, hogy szilárd munkafegyelem, szocialista munkamorál alakuljon ki tenrelőszövetkezetciuk- ben. Ennek érdekében állandó és széleskörű politikai felvilágosító és nevelőmurJcát kell Kifejteni s e tór.n elsősorban a termelőszövetkezetek és gép- ffinomásoK pártszervezet Ire es a gépállomások po(Tokai osztályaira vár nagy és fontos feladat. A Brigádok állandóságának biztosítása és a nők munkába bevonása — A munkafegyelem megeziMr- dításámak, illetve a munkaegységek helyes alkalmazásának van m»\t egy olyan fontos tényezője, amit az országos tanácskozásnak szintén fontolóra kell venni. Ez pedig a kötelezőn teljesítendő munkaegység minimumának meghatározása. Mi úgy gondoljuk, kevés az a nyolcvan munkaegység, amit az alapszabály kötelezőn előír. Az országos tanácskozás résztvevői szóljanak hozzá, hogy nem lenne-e helyes ezt száz-százhúaz munkaegységre felemelni. — A munkafegyelem megszilárdításának fontos tényezője a munkaszervezés megjavítása is. Termelőszövetkezeteink többé-kevésbbé már tisztában is vonnak a jó munkaszervezés fontosságával, azonban sok helyen nem értik még eléggé a szervezés módját és az első nehézségek láttán hagyják széthullani a valamennyire már megszervezett brigádokat. Hogyan lehet ezen segíteni? TJgy, hogy a szövetkezetek vezetői elsajátítják a munkaszervezés legfőbb alapelveit és ezekhez következetesen ragaszkodva, szívós munkával megértetik ezt tagjaikkal s keresztül viszik a magvalósítását. Fontos feladat a brigádok állandóságának biztosítása és a brigádv szelők egyéni felelősségének tudatosítása. Ugyancsak fontos a nők munkájának megbecsülése. A tapasztalat azt mutatja, bogy a nők bevonásával szinte megkúteze- noződik a szövetkezet ereje ée fej iiődőképességo. Erősítsük a szövetkezetek vezetését — Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy szilárd és jó vezetés nélkül a termelőszövetkezetek nem képesek gazdálkodásukat fejlesztem. nem tudnak szervezetükben megszilárdulni. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a szövetkezetek vezetésének megerősítésére, a helyes vezetési módszerek kialakítására és az alapszabály- szerű működés biztosítására. Leggyakoribb hiba és egyben a legnagyobb veszély a vezetők nem eléggé megfontolt kiválasztása és ennek következtében gyakori cserélgetése. — A másik gyakori hiba, hogy nem tartják be az alapszabályok előírásait, nem fordítanak elegendő gondot vezetőszervek alnpszabályazerű' működésére, a jegyzőkönyvek vezetésére. a tagok meghallgatására, aminek természetesen az a követkeamánye, hogy parancsolgatás, diktátoroskodás, vagy kapkodás lesz árrá a szövetkezeti vezetésben., a felelős, megfontolt, tervszerű irányítás helyett. Általános hiány hogy az elnök mellett nincs szabályszerűen megválasztott állandó elnökhelyettes, aki az elnököt távolléte esetén helyettesítené és felelős lenne a vezetésért. A jó vezetésnek elengedhetetlen feltétele az állandó tanulás is. A fejlődő ezö vetkezeti gazdaság állandóan növekvő követelményeinek csak az felelhet meg, aki elsajátította a magaeabbfokú szaktudást és a szakképzettségnek orra a fókára jut, amit a nagyüzemi szocialista gazdaság vezetése megkövetel. S ilyen tanulási lehetőség ségeaan van, azonban termelőszövetkezeteink elég sok esetben nem élnek ezekkel n lehetőségekkel. Ugyanilyen hiba, amit szintén elég sok helyen tapasztalhatunk, hogy az iskolára küldött tag családjáról nein gondoskodnak. Mi azt tanácsoljuk a termelőszövetkezeteknek, hogy a tanfolyamon, iskolán lévő tagok részére az ott kapott támogatás, ösztöndíj mellett havonta biztosítsák a legutóbbi tizenkét hónapban teljesített munkaegység egy hónapra eső átlagának legalább felél, csclleg a háromnegyed részét. Erősítsük a gépállomások és termelőszövetkezetek közötti kapcsolatot — Termelőszövetkezeteink megszilárdulásának, gazdasági megerősödésének legfőbb tényezője a gépállomás, helyesebben a termelőszövetkezet és a gépállomás helyes együttműködése, szoros kapcsolata. Sok esőiben mégás csak papíron van meg a szervezeti kapcsolat, a valóságában azonban a gépállomás a munka elvégzésén túl nem segíti a sző rétközötök, a szövetkezet pedig mint idegenre tekint a gépállomásra. Ezért további szervezeti intézkedésekre és ezen túl a szervezeti formáknak tartalommal való megtöltésére, a kapcsolat eleven gyakorlatának megteremtésére van szükség. — Néhány nagyjelentőségű határozatot hozott e vonatkozásban a párt és a kormány. Ezek végrehajtása most van napirenden. — A legfontosabb ilyen szervezeti intézkedés a teimelőszö vétkezésben dolgozó gépállomási traktorvezetők és munkagépkezelők munkaegységben való részesedésének a megvalósítása, annak érdekében, hogy közvetlenül érdekeltek légyénél; a termelőszövetkezet terméshozamának emelésében. E rendszer bevezetésével el kell érnünk annak aa elvnek ez érvényesítését, hogy maidén gépállomás felelős a hozzá tartozó termelősz ö vetkezetek termeléséért, viszont a termelőszövetkezetek felelősek « traktorvezetőkről és munkagépk erdőkről való gondoskodásért. Másik igen fontos szervezel! rendszabály a gépállomások beeillesztésc « megyei tanácsok szervezetébe. Nem kétséges, hogy ennek Szovjetunióban kitűnően bevált módszernek nálunk is meglesznek a jő hatásai. Ugyancsak jelentős inlézkedé- sünk, hogy a gépállomások és a termelőszövetkezetek közölt kötött szerződéseket a jövő év februárjában a termelőszövetkezetek üzemtervei alapján újra megkell kötni, illetve meg kell erősíteni. A gépállomások feladatai Ezután Erdei Ferenc a gépállomások feladatairól beszélt. Elmondotta, hogy a gépállomások dolgozóinak a munkásosztály vezetőszc- repéuek megfelelő felelősséggel kell dolgozniok és helytállniuk akkor is. ha munkafeltételeik nehezek. Még mindig alacsony a nők szánta a gépállomásokon. Minden gépállomásvezelőnek megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gépállomás női dolgozóira, segítse őket és szálljon harcba minden olyan felfogással, vagy magatartással, amely a nőket semmibe veszi. — Kiemelkedően fontos kérdése gépállomásainknak a munkafegyelem megszilárdítása. A munka jobb megszervezése, a brigádok állandósítása, a függetlenített brigádvezetők beállítása, 1951 december 28, péntek a brigádoknak a termelőszövetkezetekhez való kapcsolása mind olyan eszközök, amelyek nagymértékben elősegítik a munkafegyelem megszilárdítását Magukban véve azonban még nem teremtik meg a szocialista munkafegyelmet. Ehhez a politikai munka, nevelés, felvilágosítás, szorosabb vezetés, szigorúbb ellenőrzés és ha kell, büntető rendszabályok alkalmazása Is szükséges. Komoly kifogások merülnek fel a gépállomásokon folyó pénz- és anyaggazdálkodással, továbbá a gépek gondo- zásáával és karbantartásával szemben is. Vannak olyan élenjáró gépállomás-vezetőink, traktoristáink — folytatta —, akik példát mutatnak arra, hogy kell szocialista módon dolgozni, hogy koll a gépállomáson végzett jó munkával mezőgazdaságunk szocialista építését előbbrevinni. Itt a termelőszövetkezetek és gépállomások ólönjáró dolgozóinak országos tanácskozásán köszöntőm őket: Právics Istvánt, a dal* «randi gépállomás .traktoristáját, Árva Lajost, Scfcsik Sándort, Vadász Vincét, a vajszloi gépállomás traktoristáit, akik őszi munkájukat kétszáz százalék fölött teljesítették és a többieket, akik hasonló kiina-t gasló eredményeket értek el. Állandó harcot szocialista építésünk falusi ellenségei ellen Amikor a tanácskozáson kérdéseink megvitatásával, tapasztalataink átadásával készülünk a felad»- tok megoldására, egy pi Limit a eon> szabad elfeledkeznünk -Sztálin elv* lársnak a következő figyelmeztetéséről: »A főliba itt az, hogy sokan elvtárrai ik közül tói Ttékelték marjának a kolhoznak, pit a mezőgazdaság új szrvczsti vor Báifoa'i ervjét és 1 hstfeítci'. Nem értették meg azt, hogy a kolhoz önmtgábin bár a gczs'a- ságnak szón -'lista formája, eg ál a á i nincs b zt i va min rfenfil: VíSz d l.m ellen, az el en, hag / a ! olh z v z töségí be tnimtenfél:: ellcnfor ad almi elemek ne kerüljenek bele. nincs biztosit a az ellen, hogy szovjetelten s elemek H onyos körülmények között ki , e ka~i- ná'barsák a lro'bozokat a saját céljaiéra.« — Eiz a sztálini figyelmeztetés — folytatta Erdei Ferenc — félre* érthetetlenül rámutat arra a feladatunkra, hogy mezőgazdaságunk szocialista fejlesztéséért, termelőszövetkezete i ,ik mesrs zi bírd ul ásóért* gépállomásaink szocialista munkájának fejlesztéséért mindennap harcot kell vívnunk. Harcolnunk kell a régivel szemben a; újért a m ; ka szocialista módon való t r ezésf- ért és megszervezéséért és leg-, főképpen h re "Inunk kel! szocialista építésünk falusi ellenségeivel Szemben, amelyek szakadatlan os run alatt tartják mezőgazdaságunk szocialista erídjeit s rent ritkán termelő zövetkez t i k n g páüo- másamkon b lüi próbálják alá- aknázri m zöga :dasígonk s/o cialista építését Ennek a harcnak a szakadattól! folytatására kell készen lennünk minden pillanatban, amikor tes~ melőszövetkezetaink megszilárdítását és gépálloihásaink munkájának megjavítását akarjuk előbbi» vinni. Erdei Ferenc befejezésül idézte ltákosi elvtárs útmutatását: »Ha a t rmrlőszöv: tkezetet győzclemr vi s ük, akkor győzött a szociilizmus a árosban és a falun egy r «t« Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után a hozzászólásokra került sor.
