Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-28 / 301. szám

1S31 drcfmber 28. péntek ViUaizaudc héfte Almáskamarás nem segítette megyénk begyűjtési vállalásának teljesítését Békés megye vállalta, hogy Sztá­lin elvtárs 72. születésnapjának tiszteletére, deoember 21-re többek között a baromfi és tojás beadási tervét is 100 százalékig teljeeiti. Ez a vállalás nem lett teljesítve. Hogy miért? Azért, mert a me­gye egyes községeiben a tanácsok gyengén dolgoztak, nem tekintet-1 ték harci feladatnak a tojás- ée baromfibegyiijtési terv teljesítését. Ezekhez a községekhez tartozik 'Almáskamarás is, ahol a baromfi- begyűjtés 65, a tojásbegyüjtés pe­dig 62 százalékra állt december 21-én. Ez a község az, amely a mezőkovápskázi járásban a legjobb eredményt élte el a gabonabegyüj- tésben s ennek elismeréseként a Járási pártbizottság egy szép zász­lóval ajándékozta meg a tanácsot. Ez a zászló még több kötelezettsé­get rótt a tanácsra, aminek telje­sítését bizony — mint a tojás­áé barom fi begyűjtés eredménye is matatja, — elmulasztották Almás- kamaráson­A lemaradás oka elsősorban az, hogy a begyűjtési állandó bizottság — melynek jó, vagy rossz munká­jáért a tanács végrehajtó bizott­sága a felelős — november ©leje óta még egyetlen esetben sem ülé­sezett. Ennek a következménye az­után, hogy az 51 tanácstag közül 20—22 olyan van, aki még nem tett eleget tojás- és bíiromfibe- adási kötelezettségének. Ezek kö- sött van Ferenci Béla négyholdas, aki baromfibeadásának még egyál­talán, de tojásbeadásának is C6ak *0 százalékig tett eleget. Vagy Bu­sa Ferenc is, aki 270 darab tojás­ból még egyetlen darabot nem adott be. Ezeknek és a többi beadás­ban lemaradt tanácstagoknak kö- retniök kellett volna már Simon Mihály, Szilbereisz Ferenc és a többi becsületettel teljesítők példá­ját, mert csak igy járhatnak elöl jó példával a község összes dolgozó parasztjai előtt, akiknek a bizal­mából tanácstagok lettek. Komoly hiba még az is, hogy a tanács vb elnöke, Marton József elvtárs is azzal vigasztalja magát a lemaradásért, hogy nincsen a községben baromfi. Ez aztán magával hozza azt is, hogy amikor megkérdezik tők, ho­gyan fogják behozni a lemaradást, akkor ezt válaszolja: szó sem le­het arról, hogy a tervet 100 szá­zalékig teljesítsük, esetleg csak 80-ig. Ez nem más, mint a fel­adatok elől való meghátrálás. A csorbát még kiküszöbölheti az A múltban könnyű volt a sárba-» taposni a munkás embert azért, mert tudatlan volt. Nem volt al­kalma olvasni az újságot, sem a könyvet. Voltak ugyan ponyva- regények, meg újságok, amik tele­voltak gyilkosságokkal, de ezzel csak a népet butították, elvonták a figyelmét a nyomorról, semmitl sem tanult ezekből az ember. De ma ezen a téren is megváltozott minden. Mindenkinek alkalma van a tanulásra, nekem is lehetőségem van arra, hogy képezzem inagam, tanulhassak. Nekem a múlt rend­szer nem engedte meg, hogy ta­nuljak. Az ország minden neszét bejártam a kis darab kenyérért. Azt is csendőrszuronyok közt ke­restem meg a zirczi apátságon, a mezőhegyesi állami birtokon, a Bénbidi grófnál, József főherceg umságában, de sorolhatnám ezt még tovább is. Nem volt még ruhám eoin. Nem mertem vasár­nap az utcára kimenni- Most ki almáskamarás! tanács, csak az kell hozzá, hogy minden erőt felhasz­nálva indítsanak széleskörű felvi­lágosító munkát a dolgozó paraszt­ság között, népszerűsítsek az élen­járókat, pellengórezzék ki az el­maradókat és büntessék meg azokat, akik hanyagságból, vagy szándékosan mulasztották el be­adási kötelezettségük teljesítését. A tanács végrehajtó bizottsága has­son oda, hogy a begyűjtési állandó bizottság rendszeresen tartsa meg üléseit és hozzon konkrét határo­zatokat a begyűjtési munka meg­javítása érdekében. Már csak pár nap van hátra az 1951-es év vé­géig, de ez alatt az idő alatt is igen sokat behozhatnak a lemera- dásból. (Sz-6) merek menni, bárhová elmehetek, mert van ruhám három öltöny is, nyugodtan dolgozhatom a tezcs-ben. Ezt mind Sztálin elvtárs adta ne­kem, és azt is, hogy megtanul­tam írni, levelezője lehetek a Vi­harsarok Népének és hogy rószt- veliettem a levelezői tanfolyamon, ahol sokat tanultam. Azt is Sztá­lin elvtársnak köszönhetem, bogy megvan az újig való kenyerem, hízóm, villany van a házamban és rádió. A múltban csak legfeljebb a kukáknál hallottam, hogy szól a rádió. Nem is felejtem ém el ezekét soha eem és a levelezői tanfolya­mon is megfogadtam, hogy még nagyobb szorgalommal végzem a levelezési munkát, mert megtanul­tam azt is, hogy Sztálin elvtárs mennyire fontosnak tartja azt, hogy a munkások írjanak az újságba. G. Tóth János levelező, Nagykamarás, Megfogadtam: még jobban végzem a levelezési munkát Tervszerű {elkészüléssé! kezdjük az 1952-es tervével írta: Pribojszki Mátyás, a Pamuiszövő igazgatója A békéscsabai Pamutszövő dolgo­zói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére megfogad­ták népünk szeretett vezérének, Rá­kosi elvtársnak, hogy 1951. évi tervüket november 30-ra befeje­zik. Teljesítettük adott szavunkat» és dísztáviratban közöltük Rákosi élvtárssal, hogy éves tervünket no­vember 27-én minden részletében befejeztük. Ez a szép eredmény fo­kozott mértékben kötelez bennünket arm. hogy biztosítsuk az 1952. évi terv beindítását. Még december elején pártezerve- ■etünk vezetőségével együttmű­ködve osztályvezetői értekezleten megvitattuk az 1951-08 év ered­ményeit és hiányosságait és megha­tároztuk azokat a feladatokat, ame­lyek biztosítják 1952-es tervevünk »keres beindítását. Dolgozóinkkal ismertettük az új esztendő tervelő­irányzatát. Nagy feladat ez vala­mennyi ütik számára ée arra késztet bennünket, hogy megfelelő mód­szerekkel felkészüljünk. Meghatá­roztuk a legfontosabb műBzaki intéz­kedéseket, részekre bontva, Iratár- idő megjelölésével tervet készítet­tünk minden feladatról ée pzek slvégzésére felelősöket állítottunk. Kiszélesítjük és rendszeressé tesz- Kük üzemünkben a megelőző kar­ion tartást. Meghatároztuk az eh- rez szükséges létszámot, beosztot- *ik a kar bantartó részleg dolgozóit, t szükséges öntvényeket, alkatré- eeket a szükségletnek megfelelő dóré megrendeltük. Amelyek a kő­éit napokban kerülnek felhaszná- ásra, azok már raktárunkban van- «k előkészítve. Bevezetjük üze- oünkben a »legjobb gép« elnevezésű mozgalmat Altuchov elvtárs útmu­tatásai alapján. Eb a nagy eredmé­nyeket biztosító komplex-sztaluanov mozgatom, valamennyi ipari-üzemi mozgalmat magában foglalja.. Tu­dományos aMpon megvizsgáljuk a legjobban működő gép minden al­katrészét, mozgását, teljjesítményét, a veto dolgozó munkás módezerét, és mindezt átvisszük a többi gé­pekre is. Az »Aituohov-mozgalom« bevezetésével megszüntetjük a többi mozgalmak kampányezerüeégét és általánossá tesszük azokat üzemünk minden munkahelyén. Automata szövődónkben felszereljük a klí­maberendezést, az ebhez szükséges szerkezeteket, alkatrészeket máris beszereztük és az egészet rövidesen felszereljük. Kiterjesztjük üzemünkben a tisz­tasági-, gépek szocialista meg­őrzése-, munkamodszeraibadaßi moz­galmakat, Osutkih, Nazarova, Kovaljov elvtársak tanításai alap­ján. Például a Osutkih-moz- galom bevezetéséért Tóth Gyula, a minőségi ellenőrző osztály veze­tője a felelős. Külön tervet dol­gozott ki, amelyben meg van hatá­rozva, hogy mikor, milyen módon ismertetjük dolgozóinkkal a moz­galom jelentőségét és milyen egyéb intézkedéseket teszünk (például a legjobb minőségi brigádokat külön díjazzuk minőségi eredményeikért). A Nazarova-mozgalom szervezésé­nek felelőse Dénes Mihály, a KovaL- jov-módszer felelőse Kovács Bá­lint. Az előbbi módszerhez hason­lóan ők is tervszerűen, előre meg­határozott módon és ütemben fej­lesztik a mozgalmakat. Mindezek mellett számos egyéb, termelést biztosító ée minőség­javító intézkedést vezetünk be. Töb­bek között szervezettéi, tervsze­rűvé tesszük a gépek megjavítását, a vetűlékorsó nagy javítását. Üze­münkben már megalakultak az ön­álló generálozó brigádok. A »gyors üzem« megjavítása érdekében egy­ségesítjük az erőátviteli transzmisz- sziós kerekeket, az egységes tárcsá­kat már meg is rendeltük. A terme­lés fokozása mellett szem előtt tart­juk az önköltség nagyobbpnérvű csökkentését. A 2200-as rendeltet megvalósítá-n érdekéién minden szö­vőnőnek »hulladék-kötényt« adunk. Műszak után a művezetők veszik át az összegyűjtött hulladékot, azt kö­zös gyűjtőhelyen lemérik és lead­ják. Minden dolgozó eredményét hetenként értékeljük. Gazda-moz­galmunk kiezéleaítéae érdekében minden üzemrészbe állítottunk egy felelőst, akiket Varga Adám, újí­tási megbízott irányít és ellenőriz. Havonta ötletnapokat rendezünk, de ezenkívül minden üzemrészben felszereltünk egy-egy ötletgyűjtő- ládát, ezekből háioinnaponként szed­jük össze a beérkezett anyagtakaré- koesági, gazda-mozgalmi, termelé­kenységi ée egyéb javaslatokat. Jövő évi tervünk teljesítéséhez a műszaki feltételek biztosítása mel­lett nem utolsó sorban hozzájárul dolgozóink politikai és szakmai ok­tatása, amely ugyancsak megindult üzemünkben az előre kidolgozott terv szerint. Valamennyi intézke­dés és újabb módszer tervszerinti kidolgozását ée beütöm©zásét el­végezzük, sőt több esetten meg­kezdtük a megvalósítását. Az a további feladatunk, hogy a saját magunk által hozott határozatokat lépésről-lépésre megvalósítsuk és azon keresztül biztosítsuk 1952-es évi tervünk erőteljes beindítását. 3 egfiimfí pc&táak A párttitkár elvtárs segítségével a Mezo&e^esi Cukorgyárban megalakult a Viharsarok Népe levelezőkor© Üzemünk bon, a Viharsarok Népe olvasói közül elhatároztuk, hogy megalakítjuk a Viharsarok Népe Welezőkört. Elhatározásunkat tett követte, üzemi pártszervezetünk tit­kárának segítségével meg is alakí­tottuk a levelezőkört. A levelezőkor tagjai: Medve Zsuzsa DISZ pro­pagandista, Setigyi Mária DISZ vezetőségi tag, Kiss Károly gép­lakatos, Pálhidai János, a, tervosz­tály adminisztrátora, Nagy Béla, Havasi János ü. h.-tagok, 1K iss József. Üzemünk levelezőkörénat tagjai állandóan tájékoztatják majd lapunkat termelési problémáinkról. eredményeinkről és a hiSBfWBságok - ról. Megírják dolgozóink: wflöraé- nyét és hangulatát s népszerűsíti! pártunk megyei lapját. A levele­zőkor minden három hétben, tartja összejövetelét, amikor értékelj in. munkánkat. Feladattal bfeaw.k mer levelozőkörünk tagjait a Viharsarok Népe által kiadott tájékoztató alap­ján. Ea úgy gondolom, hagy teve- iezfikörünk üzemünkön helül jo munkát végez, kiszól© áM a népi levelezést, és ezzel szorosnbfeua fű kapcsolatát a párttal. N«dicsén József fevofezé, Mezőliegyesi Cukorgyár. Büszkeség tölt el, hogy pártunk megyei lerónak levelezője lehetek Én a sarkad! levelezőkor megala­kulásakor Ígéretet tét em arra, hogy levelezője leszek pártunk megyei lapjának. Örömmel tettem ezt az ígéretet-, mert tudom, hogy ezzel is a szocializmus építését segítem Látom azt, hogy azokat az újsá­gokat," amelyeket ma a dolgozók ol­vasnak, nem a tőkések, csavargók írják, hanem a dolgozók: munká­sok és dolgozó parasztok. Nem dorbézolásokról olvashatunk az új­adéban, hanem arról, hogy»»« har­colnak dolgozóink a t ratet. Bifsr- keség tölt el, hogy ilyen lapnak lehetek a levelezője. Rendszerese' írok lapunknak községünk életi­ről. Bátran használom tníi.jil le­velezési munkámban a btrálnt fegy­verét is, mert tudom, hogy ez«-' is elősegítem községünk tmmk - jút. Debreceni Lajos, teveWA sarkad! tanácstitkár . Eddig 18 sleigezőval Sieszélgetfem a íeveleziniifilia felsBifílséyérol Bármerre járok, mindenütt azon igyekszem, hogy új levelezőket s ;r- vezzek be pártunk megyei lapja levelezőtáborába. Eddig- 18 dolgozó­val beszélgettem el a levelezési munka, jelentőségéről, ők mindnyá­jan elvállalták a Leve’ezést. A levele­zőkor értekezletet rövidesen össze­hívjuk. Csávás Lászlóiig, levelező, Bülte­A BEGYŰJTÉS ÉLHARCOSAI KOVÁCS JÁNOS, körösladányi hétholdas dolgozó paraszt ktdko--< ricabeadási kötelezet;ségét 218, baromiibeadását 111 százalék- J ra teljesítette és tojásbeadási kötelezettségének is eleget tett. * FÜLÖP MIHÁLY ötholdas hunyai dolgozó paraszt kukoise;i- beadási kötelezettségét 203 százalékra teljesítette. Baromffbe- adásának 112, tojásbeadásának pedig 117 százalékig tett ele­get és tejbeadási kötelezettségét is teljesítette. MARHAS MARGIT vésztői hatholdas parasztasszony 384 kg helyett 505 kg kukoricát szállított be a nép raktárába. IFJ. FÖLDVÁRI GERZSON nyolcholdas dévaványai dolgozó pa­raszt 212 százalékra teljesítette kukoriiabeaűási kötoleaett- ségét, de tojás- és baromfi beadási kötelezettségének is be­csülettel eleget tett. KINCSES ISTVÁN vésztői 19 holdas középparaszt 42ŰF8 fcg baromfi helyett 46 kg-t szállított be s ezzel 107 százainkra teljesítette kötelezetscgét, a tojásbeadást is 105 százaidra teljesítette. Vídiczki Bogdán feketevágó Tito barátja»». Nem messze tőlünk, Battonyához alig 50 kilométerre az amerikai imperialisták láncos kutyája vi­csorítja szocializmust építő hazánk­ra fogait. Ebben az országban, Tito, Jugoszláviában jó dolguk van a kulákoknak. Kedvükre szipolyoz- hatják ki a dolgozó parasztokat, elvesznek tőlük mindent és igy kénytelenek nekik dolgozni. Vídiczki Bogdán volt gabonake­reskedő battonyai kulák is azok kö­zé tartozik, akiknek ez tetszik., Ö is igy Szeretné. Ezért sírja visz- sza a »jó gabonaüzletet«, mely bu­sás hasznot hozott neki mások ve­rejtékén: sok gabonát vásárolt fel a kisparasztoktól — kevés pénzért. Erre az időre sokan emlékeznek Battonyán, köztük Sty ir György is, aki az 1937—39-es években, mint napszámos dolgozott Vídiczki Bog­dánnál. Volt »gazdáját« igy jellem­zi: »Kegyetlen, kizsákmányoló volt, éhbérért dolgoztatta a munkásokat, semmibe sem becsülte őket.« Per­sze a felszabadulás után alkalmaz­kodó lett, különösen az olyanokkal szemben, mint Styir- György is, akiről tudta, hogy jó kommunista Másoknak pedig azzal dicsekedett, hogy az ő »okos« eszén — és ilyenkor homlokára mutatott — nem jár túl még a demokrácia sem. Persze ebben tévedett. Kifelejtet­te, hogy ebben az országban nem az ő »barátja« a diktátor Tito ural­kodik. Hazánkban a dolgozó aép a hatalom birtokosa és éber©«, vé­di a titoista ügynökök gaztetteitől eredményeit. S hogy mennyit® ébe­ren őrködik, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az »®k©s~ eszű« Vidiczkit is leleplezte.: mór, régen figyelik a battonyai dolgo­zók e veszedelmes kulák ténykedé­seit. Az aratás és csépiós idején pálinkával és borral üzérkedett, most pedig két disznót végett te feketén, hogy elvonja a dolgozók­tól a zsírt, elégedetlenséget szítson. Mér el is nyerte méltó bünteté­sit: Vídiczki Bogdán a büctíwbeii ül, ahol lesz ideje azon gondolkoz­ni, hogy a mi országunkban sem spekulálhatnak és nem szabotálhat­nak büntetlenül a kuláliok. (Sr-6)

Next

/
Thumbnails
Contents