Viharsarok népe, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-28 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Tervszerű felkészüléssel kezdjük az 1952-es tervévet Almáskamarás nem segítette megyénk begyűjtési vállalásának teljesftését------- : -1U.U A Z M DP BÉKÉS M E C Y E 1» PÁ R TB 1 ZOTTS ÁC A N i 9951 DECEMBER 28, PÉNTEK Ára 50 fillér VII. ÉVFOLYAM, 391. SZÁM 99* Mi első és legfentosabb feladatunk, megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondoskodni róla, bogv ezek a szövetkezetek jő példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot“ A termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozása Csütörtökön reggel Budapest?™ ünnepéi /es keretek között* ny ill meg az ÉFhlDOSZ-székházban a tennedő szövetkezetek és gépállomások élenjáró dől jóséinak országos tanácskozása. A termelőszövetkezetek és csoportok 360, a gépállomások 100 dolgozója jött el erre a tanácskozásra. hogy megtárgyalja termelőszövetkezeti mozgalmunk meg- tzihirdUásá nah k érdesei t. A mnlt évben tartott első tanácskozáson a küldöttek 1520 fcr- moVicsoportot képviseltek. Most már 4652 termelőszövetkezetben és csoportban 1,500.000 holdon gazdálkodó 236.500 dolgozó parnszt- csal'd, továbbá 368 gépállomás dolgozói képviseletében ültek össze a tanácskozás résztvevői. Aki Rákosi elvtárs szavára hallgat, az boldogul Dobi István beszéde A tanácskozást Márcsás Antal BÍhrtárs, miniszterhelyettes nyitotta meg, majd Dobi István, a minisztertanács elnöke mondott megnyitó beszédet. — Múlt évi tanácskozásunk óta — mondotta — a íermelőszövet- fceaeti mozgalom gyökerei megszilárdultak. Gépállomásaink száma megnővekedett, működésük kiszól©- Bedott és megjavult. Ma már általános a vélemény, hogy a gépállomás a mezőgazdaság lelke, a traktorista a dolgozó psra zt leghívebb szövi íséges- trrsa. — Ezek az eredmények azonban folytatta — nem hullottak. az jégből. Keményen meg kellett küldenünk értük. De azt is meg kell mondanunk, hogy mindezt az az állandó és felbecsülhet tlen értékű támogatás tett« Ehetővé r.'szünkre, Bm lyben a nagy Szovjetunió és népünk nagy brrltja, a bölcs, a ferrőn szeretett Sztálin részesített bennünket. — A nagy oieclmcn; ©kben továbbá fű a tény is tükröződik, bogy a dolgozó p raszts.'got szövetségese, a munkásosztály vezeti, a Ma >y; r Dolgozók Pártja jír aa ébn, amely ismeri az utat, hőd sen hcreol és minden áldozatot meghoz érte. Mostmár a példák százezrei győzik meg dolgozó parasztságunkat arról, hogy aki Rákosi olvtárs szavára hallgat, az boldogul. Dobi István ezután rámutatott a termelőszövetkezeti tanács meg- alakulásának fontosságára, majd, befejezésül hangoztatta, hogy a, termelőszö retke:elek megszi'árditá- sa az a döntő kérdés, amelynek; megoldására ei’őixk javát kell szánnunk. Ezután Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. A termelőszövetkezetek száma háromszorosa, terliíefük hatszorosa lelt a két év eltlttihez képest Erdei Ferenc beszéde területük Bevezetőül megállá; í oüa, hogy mezőgazdaságunk szocialista építésében sikeresen haladunk előre azon az úton, amelyet a párt II. kongresszusa meghatározott és amelyen vezet bennünket új eredmények, új sikerek felé a mi forrón szereiéit tanítónk, dolgozó népünk atyja, Rákosi Mátyás elvtárs. Első országos tanácskozásunk óta — folytatta —a termelőszövetkezeti mozgalmunk nagyarányú fejlődéséről a következő szá mok beszélnek. Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoportjaink száma í520-ról 4í>52-re, a termelőszövetkezeti tagok szánta pedig 46.009-ről 350.038-re emelkedett. Termelőszövetkezeteink ma már kereken 1.500.809 kit. szántóterületen gazdálkodnak. az 195® januári 250.080 kli-val szemben. Nagymértékben nieguö- vekedett lermelőszöve kezete- iak állatállománya, valamint gazdasági felszerelése és gazdasági épületekkel való ellátottsága Is A kél év előttihez képrsl a termelőszövetkezetek száma háromszorosára és hatszorosára növekedett. A termelőszövetkezetek vagyona a két év előttinek tizenegyszeresére. a szövetkezeti alapok értéke huszonhétszeresére, az üzemi alapok értéke huszonhá- kod^í^ h^zek romszorosara emelkedett. Egy munkaegység értéke 1910-ben országos átlagban 17.50 forint volt, 1951-ben 25.24 forint s ehhez hozzá kell tenni, hogy az idei jövedelemrészesedés nagyobbik fele természetbeni részesedés volt. Terme lészö ve tkezeteink ezévi terméseredményei jelentősen magasabbak az 1949. évi terméseredményeknél és jóval nagyobb arányban haladják meg az egyéni gazdálkodók terméseredményei!. Mindezek az eredmények nem maradtak hatás nélkül egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunkra. Ahogy ismeretessé váltak a szövetkezeti gazdálkodás ezévi eredményei, úgy élénkült meg újra az érdeklődés a szövetkezetek iránt és november, december hónapokban fokozatosan növekedett a belépők száma, Megnyilvánul ez aljban is, hogy állandóan emelkedik termelőszövetkezeti községeink száma. Ez év végCrj az ország termelőszövetkezeti vírusainak e* község:inek a száma már- meghaladta a 300-at Erdei Ferenc ezután hangsúlyozta, az elért eredményeket első- -oiban az tette Lehetővé, hogy dolgozó parasztságunk felismerte a torsos nagyüzemi gazdálkodás jelentőségét. Segítették a termelőszövetkezeti mozgalom kifejlődését a gépállomások, melyok ma a többi között 8500 traktorral, több mint 1000 vontatóval, 8700 tr ktcrekével, 1200 traktorven ati d veíSgép- p?l, 7600 kultivátor al, 1200 aratógépp:! 6100 cséplőgéppel és 50 kombájnnal támasztják alá termelőszövetkezeteink gazdálkodását. A két év alatt — folytatta — összesen közel egymilliárd forint összegű kölcsönt adtunk termelő szövetkezetei iknek. Különöse» rágj- segítséget nyújtott termelőszövet- jseteinknek az a támogatás, amit többéves természetbeni törlesztésre állatállományban kaptak. A két év alatt összesen 10.690 tevét, 46 900 »za( v {»marhát, 107.000 juhot és 54.000 sertést kaptak ilyen támogatás formájában. Erdei Ferenc ezután hangoztatta: az országunkat felszabadító nagy Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának közvetlen példája és gyakorlati útmutatása volt az a hatalmas további segítség, amely lehetővé tette, hogy a® elmúlt két év alatt ilyen arányú fejlődést érjünk el. Az elért eredmények és a kezdeti nehézségek figyelembevételével mit kell Legfőbb feladatunknak tekinteni? Azt, amit pártunk és államunk vezetése már az év kezdete óLa tanácsol szövetkezeteinknek. Rákosi elvtárs mondotta a II. kongresszuson: »...Az első és legfontosabb feladatunk megerősíteni a már meglévő termelőszövetkezeteket és gondos- a szövetkezetek jó példáikkal, jó eredményeikkel vonzzák a dolgozó parasztságot.« A továbbiakban kifejtette, hogy élenjáró, példamutató termelőszövetkezeteink mellett, termelőszövetkezeteink nagyobb részB még küzd a kezdet nehézségeivel és sem vezetésük, sein munkaszervezetük nem tekinthető megszilárdultnak, sem pedig termelési színvonaluk nem éri el azt a fokot, amelyet termelőszövetkezeti gazdaságiján el kell érni. A tervkészítés jelentősége — Sünden termelőszövetkezet sikeres gazdálkodásának a legelső feltétele, hogy jól kidolgozott, helyesen megállapított termelési terve legyen 1— folytatta. Eddig a tervet nagyon sok helyen bürokratikuson, az irodában készítették el. az elnök és az agronómaiiS s még jó, ha a gépállomás agronómusa résztvett a munkában. Változtatni kell a tervezésnek ezen a módján és a jövő. évi termelési tervet a brigádveae- tőkkel és a termelőszövetkezet tagjaival együtt kell kidolgozni. — Járási tanáosaink mezőgazda- sági osztályai az elmúlt évben gyakran elkövették azt a hibát, hogy a járási tervet gépiesen, a helyi körülmények figyelembe nem vételével bontották a termelőszövetkezetek!» és egy-egy termelőszövetkezetnek olyan termelési feladatokat adtak, amelyek nem egyeztethetők össze a szövetkezet adottságaival. A most folyó tervező munka során ezen is javítani keLL Fontos követelmény, amit • tervező munka során figyelembe kell venni: a termelőszövetkezetek és a gépállomások tervének szoros ftsz- szeegycztelése. — A tervet azzal a tudattal kell elkészíteni — hangsúlyozta —t hogy ________ _ , a termelőszövetkezet üzen* terve jóváhagyás után törvény, amelynek teljesítés« törvényes kötelessége mindrn termelőszövetkezetnek, minden gépállomásnak és ezenkívül becsületbeli ügyük a nép államával szemben. — -A termelőszövetkezetek gazdálkodásának alapja a növény- termelés. Mindenekelőtt a növénytermelés tervét kell tehát úgy kidolgozni, hogy az biztos alapját képezze a kötelezettségek teljesítésének, a szövetkezeti állattenyésztésnek, a tagok háztáji szükséglete ellátásának és a tagság jövedelmének. Agrotechnikai szabályok alkalmazása — A tervek teljesítésének második döntő feltétele, hogy minden termelőszövetkezet feltétlenül és minden körülmények között hajtsa végre és alkalmazza azokat a legfőbb agrotechnikai szabályokat, amelyek minden sikeres termelésnek az alapját képezik. Ezért a téli időszaktól kezdve minden termelőszövetkezetben és minden gépállomáson fel kell készülni arra, •— folytatta Erdei Ferenc, — hogy ezeknek a munkáknak az elvégzéséhez a szükséges eszközöket és munkaerőt minden körülmények között biztositeák, mert a legnagyobb mértékben azon múlik tervük teljesitése. Erdei Ferenc ezután arról beszélt, hogy a nagy termés eléréséhez és a termés állandó növeléséhez azonban fejlettebb, messzebbmenő agrotechnikai szabályok alkalmazása is szükséges. A mélyszántásba való gabonavetés, a keresztsorú vetés, a kukorica és a napraforgó négyzetes ültetése és pótbeporzása, a nyári ültetést! burgonya termelése mind olyan módszerek, amelyeket már nem egy termelőszövetkezet, sőt itt-ott egyéni gazdálkodó is megpróbált és kiváló eredményeket ért el. Jelentős eredményeket értünk el néhány új növény termelésével, új kultúra meghonosításával is. A rizs mellett ez évben a gyapot termelésével is figyelemro- méltó eredményeket értünk el Az ország egyes részein most kezdjük a szán tőföldön termelni a gumipitypangot, a kokszagizt Állatállomány fejlesztése Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodásának I'S!tJ,«»#,‘k “L data az aitatlenyésztés. A legelső tennivaló ezen a téren az állatállomány lehető még gyorsabb szaporítása. A te- nyésztörzsek állami juttatásán kívül egyéb módokon is növelni kell a szövetkezetek állatállományát: elsősorban a belépő tagok állatállományának a bevitelével és a meglévő állatállomány szaporulatának gondos felnevelésével. Ezen a téren nagyfokú lazaság uralkodik és sok helyen bevett szokásként könyvelik el, hogy aki belép a termelőszövetkezetbe, a háztáji keretét meghaladó állatállományát eladja. Ez természetesen nem egyeztethető össze a szövetkezeti gazdálkodás alapvető érdekeivel és ennek maga a szövetkezet s ezen keresztül a szövetkezeti tagok látják kárát. Az is megengedhetetlen, hogy az fll- laibevitelre vonatkozó törvény- erejű alapszabályokat sok helyen nem alkalmazzák. További eredményes módja az állatállomány gyarapításának a termelőszövetkezetek sajat erejéből történő vásárlás. állami kölcsönt is kaphatnak tér* melőszövetkezeteink erre a célra, azonban a hítel a következő evek gazdálkodását terheli meg. Nem egy termelőszövetkezetben elkövetik azt a hibát, hogy közös állatállomány szapoiuilatá- ból a tagok háztáji használatára adnak el,-vagy juttatnak állatokat Szembe kell szállni az ilyen eljárással Állattenyésztési terveiket különösen nagy gonddal ken elkészíteni sz öveik "/eteteknek a következő évre Népgazdasági terveink igen nagy-
