Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-13 / 264. szám
1951 november 13. hidd 3 \JiUciA&aMU hifit A vetésben az orosházi járás, a mélyszántásban a békési járás áll az első helyen Megyénk őszibúza vetéstervét november 10-1 értékelés szerint, 07 százalékra teljesítette. Járásaink nagy részében már közvetlenül befejezés előtt áll a vetés. Az orosházi járás tervét 99.9 százalékra, a szarvasi, gyomai, gyulai», békési járások 99 százalékra teljesítették. A sarkadi és mezőkovácsházi járásokat is csupán 3, ííletv,e 4 százalék választja el a befejezéstől. A községek között a gyomai járásban Hunya és Ecsegfalva után teljesítette vetéstervét End- röd és Uévaványa is. Lemaradás a gyomai tszcsk-nél mutatkozik. A békési járásban Békés, a gyulai járásban Gyulavári és l-íík&sháza. a mezőkovácsházi járásban Mezőhegyes, Ballonra és Medgy csegyhá za hátráltatják a vetés befejezéséi A legrosszabbul álló szeghalmi járásban még. egyetlen község sem fejezte be a buzavetést, a legjobban álló Körös!adány és Bucsa községekben is sok a (ennivaló még. Számos községünkben, ahol befejezték a vetést, már a mélyszántást terv teljesítéséért harcolnak. A legjobb eredményt a békési járás dolgozó parasztjai érték el, ahol a mélyszántást tervei 89 százalékban teljesítették. A második helyen álló gyomai járás azonban csupán 38 százaléknál tart még, egy százalékkal vezet a gyulai járás előtt. A járások további sorrendje: 4. Szarvasi járás 35 százalék; 5. Szeghalmi járás 34 százalék; 6. Orosházi járás 30 százalék; 7. Mezőkovácsházi járás 29.5, 8. Sarkadi járás 23.8 százalék.' Községi pártszervezeteinknek felvilágosító munkán keresztül mozgósítaniok kell a községek dolgozó parasztjait, elsősorban a vetés mielőbbi befejezésére, de ugyanakkor meg kell gyorsítani a mélyszántás munkáját is Népnevelőinknek helyi példákkal be kell bizonyítaniok, hogy ahol tavaly időben és kellő mélységben végezték a mélyszántást, olt bő volt a kukoricatermés is, olt, ahol ezt elhanyagolták, nem szántollak kellő mélyen, ott a község átlagtermése alatt maradt a kukoricatermés. Községi tanácsainknak is fokozott gondot kell most már fordítani erre a munkára, hogy a minisztertanács határozatának megfelelően, november 31-ig befejezzük az őszi mélyszántást. Az orosházi „Táncsics“ tsz a zárszámadásnál gondolt a holnapra Is A ! on őri határrészen fekszik az orosházi »Táncsics Mihály« termelő -,:ö etkezet 373 katasztrális hold földjs ' Ha az ember végigjárja ezt a földterületet, jóleső érzéssel állapíthatja meg: jól dolgoztak a szövetkezet tagjai. Ezt mutatja az, hogy már egyetlen kéve kukoricaszárat sem látni a földeken, helyében már sarjadzik a búza, hogy minden növényt betakarítottak, egyedül csak az egynapi munkát igénylő takarmányrépa, na, meg a másodvetésű tarlórépa van a földben. A cukorrépa utolját is már harmadik hete, hogy elszállították. így vált lehetővé, hogy most már H'iíideirwerőt a »fehérarany« betakarítására fordítsanak. A mélyszántást is elvégzik határidő előtt, már eddig is 80 százaléknál tartanai:. Az irodában is serényen folyik á munka. Készül a zárszámadás, melynek számadatai összegszerűm megmutatják, a jól végzett munka gyümöl ::ét — Első és legfontosabb teendőnk Volt — mondja a tsz elnöke Oláh elvtárs — -hogy megállapítsuk a felvett Leltár és becslés alapján: menn i el gyarapodott szövetkezetünk oszthatatlan vagyona, vagyis, mennyivel szaporodott épületeink, gazdasági felszereléseink, gépi berendezéseink és jószágállomá- liyunk száma a most eltolt gazda- üági évben. Ez az összeg 176.600 forintot tesz ki. Ennyivel lett gaz- gazdagabb a szövetkezet és ezen keresztül a tagok. Az ingó és ingatlan vagyon leltározása és becslése után a termények következtek. Itt elsősorban az állammal szembeni kötelezettségüknek tettek eleget, majd kifizették a gépállomás talajművelésért, aratásért és cséplés- órt járó munkadiját, félretették a vetőmagot, az üzemi tartalékot, a megmaradt mennyiséget pedig munkaegységek szerint szétosztották. A búzánál például ez igy alakult: termett 1378 mázsa búzájuk, ebből 199 mázsával eleget tettek beszolgúltatási kötelezettségüknek és ezen felül 326 mázsát adtak be »C« jegyre, ami 339 százalékos teljesítménynek felel meg. A gépállomásnak 137 mázsát fizettek munkadijba. 150 mázsát vetőmagnak tettek félre. Az így megmaradt búzának öt százalékát, vagyis 28 mázsát félretették üzemi tartaléknak. Az ezután megmaradó 500 mázsa búzát osztották szét munkaegység szerint. Munkaegységenként ez 4 kiló 32 dekát tett ki. Ugyanígy történt ez az árpánál és egyéb takar mán vgabonánál is azzal a különbséggel, hogy ezeknél a vetői mag félretevése és az állammal, gépállomással szembeni kötelezettség teljesítése után maradó mennyiségi juek a 30 százalékát osztották szét,, mivel a többi közös állatállomány takarmányozásához szükséges. Persze, voltak tagok olyanok, mint Szabó Mihály is, akik eleinte bizony nem értették: miért kell az állammal szembeni kötelezettséget túlteljesíteni és a gépállomást természetben kifizetni. De később megértették, mert Zsuriá Péter, a szövetkezet egyik legjobb, dolgozója és társai megmagyarázták: az állammal szembeni kötelezettség túlteljesítése . annyit jelent, mink ötéves tervünk végrehajtását meggyorsítani, mely többek között a szövetkezetek fejlesztését és ezen keresztül a tagok életszínvonalának emelését is célúi tűzte ki. A beszolgáltatott terményekért, a gyapotért, a konyhakertészet ter- melvényeiért, a beszolgáltatott állatokért, szabad hízókért és egyéb terményekért kapott pénzösszegből is elsősorban a nép államával szembeni kötelezettségnek tesz eleget: kifizetik az adót és az állam álltai nyújtott kölcsönök esedékes részét. — Az ezután következő legfontosabb feladatunk — mondja Oláh elvtárs, — hogy a megmaradt pénzvagyon 20 százalékát az oszthatatlan szövetkezeti alapba helyezzük, egyszóval: növeljük a szövetkezet oszthatatlan vagyonát, mely továbbfejlődésünket segíti ©lő. De nem feledkezünk' meg a szociális alapról sem, mely a kiöregedett tagok eltartását, napköziott- hon létrehozását és egyéb szociális juttatást tesz lehetővé. Erre a célra a még megmaradt összeg két százalékát tesszük félre. Az ezután megmaradt összeg kerül azután felosztásra, mely munkaegységenként a természetbeni juttatáson kívül-12 forintot jelent. Vagyis Révész László például — és sokan, mások — 386 munkaegysége után 4639 forint pénzjöve- delemben részesül a természetbeni juttatáson kívül. Ezenkívül ott van még a háztáji gazdaság jövedelme. Ilyen körültekintő módon, az alapszabálynak megfelelően, szem- előtt tartva a szövetkezet oszthatatlan vagyonának növelését, készítik az orosházi »Táncsics« tsz-ben a zárszámadást, mert nem akarják — mint ahogy azt Rákosi elvtárs mondotta — ma megenni azt a tyúkot, amely holnap aranytojásokat tojik. (Szabó.) „December 21-re befejezzük évi tervünket“ A Békéscsabai Gazdasági Vasutak dolgozói szeptember végén termelési értekezleten vitatták meg az őszi nagy forgalom, egyben évi tervük teljesítésének lehetőségeit. Megállapították, hogy a terv teljesíthető. Ezért vállalták, hogy november 7-ig behozzák a harmadik negyedév lemaradását és december 21-re, Sztálin elvtárs születésnapjára teljesítik évi tervüket. yállalásukat dísztáviratban küldték meg Rákosi elvtársnak. Az érteklezlet után, megindult a fokozottabb munka, erősödött az üzemegységek közötti verseny. A vállalat dolgozóinak 84 százaléka kapcsolódott be a munkaversenybe. Az üzemegységek, vonatkieérőcea- patok, üzemfőnökségek közötti versenyben új eredmények születtek Kovács József, a mezőhegyes! üzemfőnökség vonatvezetője csapatával a nyolc óra menettartamsebessé- get hat órára csökkentette. Kiss József, a gyulai üzemfőnökség sztahanovista oklevéllel kitüntetett motorvezetője vontatógépével 7.662 voaiójárműkilométert teljesített, minden nagyobb javítás nélkül. Vontatójával rendszeresen 20 százalékos túlterhelést továbbít, szállítási kiesés nélkül. Körösi András, a mezőhe- gyesi üzemfőnökség mozdonyvezetője Ilyés Sándor fűtővel 19.9 százalékos üzemanyag-megtakarítással “ 3289 vonójárműkilométert teljesített, 30 százalékos túlterhelést továbbítva. Gépkarbantartási és fűtéstechnikai munkamódszerátadással segítik dolgozótársaikat. Az őszi hónapok fokozottabb áru- és anyag- szállításának biztosítása mellett fokozták az üzem dolgozói a nagyobb anyagtakarékossági eredményekért indított harcot. A mezőhegyesi üzemfőnökség dolgozói 11 kiló sárgarezet, 18.4 kiló értékes csapágyfémet, 167 kiló különböző vasanyagot takarítottak meg a mozdony, lóié javítási munkálatoknál. Anyag- takarékossággal, fokozottabb munkaversennyel, nagyobb teljesítmények elérésével harcainak a vállalat dolgozói az őszi csúcsforgalom biztosításáért, tervük teljesítéséért. 108 százalékos teljesítményát'agot érték e1- október hónapban, de ezt az eredményt tovább fokozzák, mert teljesíteni akarják Rákosi elvtársnak adott ígéretüket: »december 21- re befejezzük évi tervünket«. Törvényerejű rendelet a dolgosók nyugdíjáról Az Eln'öki Tanács — a Magyar Dolgozók Pártja és a SZOT kezdeményezésére, a minisztertanács javaslatára törvényerejű rendeletet hozott a dolgozók nyugdijáról. Ez a rendelet lényegesen emelt összegű nyugdijat ad a bérből és fizetésből élő dolgozónak, ha öregség, betegség vagy baleset következtében tartósan munkaképtelenné válik. A dolgozó halála esetén hátramaradó keresőképtelen hozzátartozók ellátása is jelentősen meg- javul. A feudális-kapitalista uralom csak a közalkalmazottaknak és részben a vállalati tisztviselőknek adott nyugdijat és ezzel is igyekezett megbontani a dolgozók táborát, szembeállítani azoknak egy részét a munkások és alkalmazottak nagy'tömegével. Csak 1929-ben vezették be a munkások öregségi biztosításét. A dijak felét levonták a munkás béréből, az összegyűlt hatalmas összegeket elherdálták, az öreg és rokkant munkásoknak pedig néhánypengős járadékot fizettek. A Magyar Népköztársaság új nyugdijrendszere megszünteti azt az igazságtalan hátrányt, amely a kapitalista társadalomban a munkásosztály kárára fennállott. Minden dolgozónak egyenlő szabály és mérték szerint jár az ellátás. A nyugdíj a munkabérrel arányos összegű- A sztahánovisták, jó munkások, kiemelkedő teljesítményt elérő dolgozók tehát ezentúl jó munkájuk jutalmát nemcsak a nagyobb munkabérben kapják meg, hanem megrokkanásuk, megörege- désük cAi nagyobb nyugdíj formájában is. A rokkantsági nyugdíjnak a szovjet társadalombiztosításból átvett új rendszere különbséget tesz a megrokkanás enyhébb és súlyosabb formái között. Az a dolgozó, akinek egészsége megromlott és ezért tanult, vagy gyakorlott szakmájában munkaképtelenné vált, évi keresete 30 százalékának megfelelő nyugdíjban részesül, amelyhez még a felszabadulás óta munkában eltöltött minden év után ennek a nvugdijösz- szegnek 2 százaléka kiegészítésként járul. Ez azt jelenti, hogy egy általános keresetű szakmunkás körülbelül háromszorakkora rokkantsági nyugdíjra jogosult), mint az eddig érvényes szabályok szerint.' Még nagyobb mértékű, 45 százalékos nyugdíj jár annak, aki semmiféle munkát nem képes végezni, aki pedig állapota következtében gondozásra (ápolásra) szorul, az 54 százalékos ellátásra jogosult. Különösen megbecsüli szocializmust építő társadalmunk a munka rokkantjait, a baleseti rokkantakat. Ezeknek nyugdija a megrokkanás súlyossága szerint 42, 60 vagy 75 százalék. A munkaképtelen öregek nyugdija a munkabér 30 százaléka. Valamennyi nyugdíjhoz jár a kiegészítés. Az özvegyek és árvák ellátása megfelelően igazodik a nyugdijakhoz és lényegesen nagyobb összegű, mint eddig volt. Nemcsak a munkaképtelen özvegy kap ellátást, liánom az is, aki legalább két gyermeket nevel, vagy aki ötvenötéves elmúlt. Nyugdij illeti meg ezentúl a munkaképtelen szülőt is. Különösen nagyjelentőségű jog- kitarjesztés az, hogy egy évig minden özvegy az előbbi feltételek nélkül kap nyugdijat, holott eddig az özvegyeknek a közszolgálatban 45 éves koron alul, a társadalombiztosításban 55 éves koron alul nem járt nyugdij. OLVASD a Viharsarok Népét! A bányászok, kohászok, öntők* továbbá a vasútnál, a postánál és az egészségre ártalmas munkahelyeken különösen nehéz munkát végző dolgozók már 55 éves korukban jogosultak nyugdíjra. Az öregségi korhatár eddig a nőkre vonatkozóan azonos volt a férfiak korhatárával. Most a nők öregségi korhatára öt évvel alacsonyabb a férfiakénál. A mi országunkban a nők fokozott védelme nem puszta szó, hanem minden tekintetben érvényesülő tény. A közalkalmazottakra nézve igen előnyös az a rendelkezés, hogy a nyugdij összege ezentúl a tényleges illetményekhez igazodik és nem a sokkal kisebb úgynevezett törzsfizetéshez. Rendeződik a nem kinevezett és az 1950. márciusa után szolgálatba lépett közalkalmazottak nyugdíjügye és megszűnnek a munkahely változtatásával kapcsolatos hátrányok. Az új nyugdíjtörvény azokra a dolgozókra vonatkozik, akiknek nyugdíjigénye 1952. január elseje után nyílik mieg. A nyugdij kiszá- mitásánál természetesen a korábbi munkaviszonyt is figyelembe kell venni. Az Elnöki Tanács rendelet© biztosítja az 1951. végéig megállapi- tott nyugdijak változatlan további folyósítását és egyben jelentősen felemeli a társadalombiztosítási járadékokat. A társadalombiztosítási járadékok eddig lényegesen kisebbek voltak az átlagos nj'ugdijnál. A kormány ezt az igazságtalan különbséget nem a nyugdijak csökkentésével, hanem a járadékok felemelésével küszöböli ki. Az Elnöki Tanács rendelkezése alapján a kormány gondoskodik a munkásosztályhoz tartozó^ járadékosok jobb ellátásé1 róh Az öregségi, rokkantsági, baleseti járadékosok és bányanyugbé- resek januártól kezdve felemelt ellátásban részesülnek. Például a 115 forintos öregségi járadék 160 forintra, a szakmunkás 130 forintos járadéka 190 forintra emelkedik és igy tovább. Az eddigi százféle, bürokratikus szabály helyébe egységes, új rendelkezések lépnek. A nyugdijak megállapítása is egységesen és egyszerűen történik. A megállapítás feladatát a valamennyi dolgozót átfogó tömegszervezet, a Szakszervezetek Országos Tanácsa intézi az egy év óta fennálló és igen jól bevált mozgalmi szervek, a társadalombiztositási bizottságok útján. A fellebbezésebet a megyei tanácsok és a budapesti tanács bírálják el. Ez a rendszer biztosíték arra, hogy minden dolgozó gyorsan hozzájut jogos igényének kielégítéséhez. Az Elnöki Tanács és a kormány nyugdijrendeletei a Magyar Közlöny vasárnapi számában jelentek meg és január elsején lépnek hatályba. Ötéves tervünk eddig elért eredményei tették lehetővé dolgozó né- - púnk egyik fontos ügyének, a nyugdíjellátásnak rendezését és nagymérvű megjavítását. Miközben a nyugateurópai kapitalista államokban napról napra nyirbálják és csökkentik a dolgozók áldozatos harccal megszerzett társadalombiztosítási jogait, azalatt a szocializmust építő országokban a Szovjetunió élenjáró társadalombiztosításának példamutatása nyomán egyre fejlődik, egyre szélesebbkörűvé válik a dolgozókról való gondoskodás. Az új nyugdíjtörvény is bizonyítéka annak, hogy államunk az anyagi lehetőségek növekedésével fokozottan gondoskodik a dolgozó tömegek életszínvonalának emeléséről.
