Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-11 / 263. szám

1951 ituv.'inbpr 11, vasancjp ....... ■. _________________ ViUoi&auUc héfit B aloghné is a „preciz család" tagja Balogh Mihálynó nem volt min­dig sztahanovista. Mikor az üzem- bo került, (már ,mint az Alföldi Szövőbe), hosszú ideig az utol­sók közé tartozott. — -luci, ha nem tudsz rendesen termelni, eiedj haza — mondta nem egyszer művezetője. Bizony sok baj volt Baloghnéval. Aztán hogy-hogy nem egyszer elhatározta, hogy annyit azért csak termel, mint Kőváxiné nővére. — Kétezer vetéssel többet csi­nált, mint én. Azért sem hagyom, — gondoltam magamban és »meg­nyomtam«. Még aznap túlszárnyaltam ! Nagyon jó érzés volt. Gondolkod­ni kezdtem, hogy »miért ne lehel­nék én első is?« Rájöttem: első­sorban akarni kell! Akarat aztán volt bennem, de egymagában még ez nem volt elég. Jobban termel­tem, több eredményt elértem, de még mindig sokszor volt baj a gépemmel, szálszakadásnál, meg az egyébb munkáknál, sok időt vesz­tegettem. Figyelni kezdtem a gépek futását, figyeltem saját magam is Mozdulataimat, kezemjárásat- Las­san hol itt, hol ott változtattam a régi módszeren. Az anyagládákat mér nem pontosan egymás tetejére raktam, hanem kissé elforgatva egymáshoz képest; nem dűlt le az anyagiddá, nem kellett az anyagot szedegetni, időt tölteni. Aztán a vetéiőcséveeserénél is .. . Azelőtt bal kézzel cseréltem a csévéh és utána bal kézzel indítottam. Jobb kezemmel nem csináltam közben semmit, legfeljebb támaszkodtam. Mit tegyek? Hogyan? Megpróbál­tam továbbra is bal kézzel cserélni ti csövét s ugyanakkor johh kézzel indítani a gépet. Sikerült! Né­hány másodperc csak az időmeg­takarítás, de naponta hányszor kell vetélőcsé.vét cserélni . . . Bizony jelentős idő ez — Megszakítja az elbeszélést Ba- ioghné s az időt érdeklődi izgatot­tan. Persze, tíz perc múlva kettő s akkor van a váltás. Most kezdi műszakját Baloghné, de még el­árul egyet-mást »titkaiból«: •—• Láncszakadáskor nem állítom le azonnal a gépet, hanem meg­keresem az elszakadt szál végeket, összekötözöm s csak akkor állítom le a gépet. A kézben tartott szálat befűzöm a nvüstbe, bordaládába és azonnal indítom a gépet megint. Itt már percekre megy a megta­karítás. —- Állandóan javítgatta módsze­reit, kereste munkájában az újat s ebben az igyekezetében segítsé­get kapott a pártszervezettől, szak­szervezettől, szeptember elején az­tán sztahanovista lett. Okleveles. Az üzem büszkesége. Megállt ta­lán a fejlődésben? Megtartotta ma­gának nehezen szerzett tapasztala­tait? Nem olyan Baloghné. Sztahá- novista tanfolyamot indított az üzem vezetősége s Belengné itt adta át sok másnak, egyszerű szavakkal, érthető magyarázattal mindazt, amit hosszú hónapok alatt össze­gyűjtött. tapasztalt. Nem eredmény nélkül — Mikor Buozkó Máriának egyik nap megmutattam a vetélőcséve gyorsabb kezelését, műszak után' majd a nyaltamba ugrott örömében, mert olyan jelentősen emelkedett a termelése. Jó volt ez a tanfo-* (vara ,egészen meglepő, hogy' néme­lyik, mint Kőváriné is, milyen' gyorsan megértették az új módszer’ lényegét. S magam is újra sokat tanultam. Most befejeződött, a tan­folyam, de nem hagyom abba a munkamódszerátadást, — mondja még búcsúzóul s máris szalad, mert alig egy perc és két óra. Nem lehet késni. Gépén már a február 20-i terv, meg a műszak váltója várja. És éppen Baloghné tanítja .hogy időlsen, menetközlsen kell átvenni a gépeket. 8 éppen Ö? Nem ,nem késhet! — Nem Mt. Ö is a »precíz csa­lád« tagja — árul el egy újabb* titkot Nemes Júlia. Precíz család ? — Na, persze. így hívják őket az üzemben. Itt dolgozik Baloghné apja, öccse. Mind újító, meg észszerűsitő. Mind gondolkodik: ho­gyan lelietne, mint lehetne jobban, gyorsabban. Akár a Balogltné. ön­tudatos emberek, gondolkoznak a munkán. Tóth Gyula. KETTŐS GYŐZELMET ÜNNEPELTEK A békéscsabai Epületasztalosipari Vállalat dolgozóinak november 7-e tiszteletére tett vállalásának telje­sítését november 5-én értékelte az üzem vezetőség». Nem várt ered­mények mutatkoztak. A fokozódó versenymozgalom, a széleskörű fel­világosító munka nyomán új győ­zőknek születtek. Sajó hegyi And­rás, új pártvezetőségi tag vállalta, hogy október 31-én teljesíti 1952. április 4-i tervét. Saj óhegyi elv- társ valóban példát mutatott a terv­teljesítésben is. Október 31-én 1952 augusztus 20-i tervét teljesített©.. Pintér Jenő üb-titkár gépmunkás yállalta, hogy november 7-re áp­rilis 4-i tervét teljesíti, azonkívül a »gépház legjobb dolgozója« cí­mért versenyre hívta a gépház többi dolgozóit. Október 31-én 1952 április 20-i tervét teljesítette. A »legjobb gépházi dolgozó« címet és a vándorzászlót az ugyancsak párt­tag Tárnái János marós nyerte fokozottabb minőségi munkájával. A vezetőségi tagok, párttagok élenjáró példáját követték az üzem többi dolgozói is. Ifj,. Pintér Gyula, László János szs- gező-lakatosok a vállalt április 4-i terv helyett április 20-i tervüket teljesítették októljer 31-én. Rakov- szki György mázoló szintén 1952. augusztus 20-i tervét teljesítette, Alexa István asztalos a minőségi munkában mutatott fel jelentős eredményt. Fokozták munkájukat az üzem újítói is. Ainig augusztusban mind­Több mint kétsxáxexer bányásx sxtrájkol Japánban Peking. (Uj Kina) Tokióból szár­máz». jelentés szerint több mint 200 ezer japán szénbanyász-sztráj- kol bérköveteléseinek támogatására. A sztrájk következtében az ország napi széntermelése hatvan száza­lékkal csökkent. Október 31-én és november 1-én hét nagy japán bányatársaság — köztük a »Micui« és a »Mieubisi« szénbányászai 48 órás sztrájkba kezdtek. össze egy elfogadott újítás volt, szeptemberben pedig egy sem, ad­dig október hónapban tíz újítást nyújtottak be s ebből hatot máris elfogadtak, illetve bevezettek. Pe- tőcz Ferenc újítása például a kézi- műhely dolgozóinál kiküszöböli az ajtó és ablakkeretek készítésének három műveletét s ugyanezt a munkát jobb minőséggel egy mű­velettel oldja meg. Pintér Jenő a hézagtakaró saroklécek vágását és terelését úgy oldotta meg, hogy egy művelettel két darabot készít él az' eddigi darabonkénti négy művelet helyett. Erősödött az anyagtakarékossági mozgalom ia az üzemben. Különösen Csiceely Pál szabász ért el kimagasló eredményt a hulladékfaanyag hasznos felhasz­nálása terén. Hulladék faanyagból 35 ablakkeretet készített el. A gép­ház valamennyi dolgozója bekap­csolódott a Nazarova-mozgalomba s magára vállalta a szerződésben Viharsarok Nípe Szerkesitöségőnekl Október 25-én reggel érdeklődve vet­tem kezembe a viharsarok: Népét, szá­mítva arra, hogy a »Tervteljesités élhar­cosai« című rovatban megláthatom a mi gyárunk kiváló dolgozóit is. A kép­sorozatban örömmel láttam Takács elv- társ, gyárunk egyik legjobb kihordójá­nak fényképét. Aztán megnéztem a munkaverseny eredményeit s így olvas­tam: a Tatarozó és Épitő Vállalat fel­ajánlását november 7-e tiszteletére. Jól­eső érzéssel olvastam, hiszen korábban ennél a vállalatnál dolgoztam. Aztán megpillantottam a lap bal sarkában: »Jönnek, vagy nem jönnek« (pillanatkép két felvonásban) című irást. Gondoltam ezt is elolvasom, hátha újabb nagyalko- tásu színmüvet adnak elő színészeink. Azonban már a harmadik sorban, ami­kor a nevemet olvastam, rájöttem, hogy egészen másról van itt szó. Elolvastam egyszer-kétszar, háromszor, majd szóltam munkatársaimnak, hogy beszéljük ezt meg. Megtettük s megállapítottuk, hogy »az első felvonás« megfelel a valóság­nak, mert valójában népboltunk meg­könnyíti üzemi dolgozóink fogyasztási foglalt gondo abb gépápolásfc, keze­lést.. Skumáfc István üzemsaerelő rendszeres segítséget adott a dol­gozóknak a jobb gépkarbantartás, gépápolás és kezelés érdekében. No vembe? 6-án ünnepélyes keretek között ismertették a dolgozókkal az el­ért eredményeket Rakovszkii Györgynek, Koosor Józsefnek szta­hanovista oTclevelet adtak át jó munkájáért. Kiosztották a »legjobb szak műnk ás«n«k járó vándorzász- lókat, idős Moravezki János­nak, Bődi Jánosnak, Kiss Jó­zsefnek, P. Szász Gábornak, idős Schlimbarszki Jánosnak. Kü­lönböző pénzjutalmakat adtak Ujj István, Varga Mátyás dolgozóknak. Az Októberi Forradalom évforduló­jának előestje valóban örömünnep volt az üzem dolgozóinak. A szo­cialista forradalom győzelme mel­lett saját győzelmüket is ünnepel­ték. Kettős győzelmet ünnepeltek. beszerzését. A »második felvonás« érté- kelésénél megállapítottuk azt, hogy az I-es számú présházban valóban, nem lett megtartva az értekezlet kevés rész­vevő miatt. El kell mondanunk, hogy az értekezletre való mozgósításhoz kértük az Építők megyei kulturfelelősét, hogy segítse a mi kul túr-brigádunkat a terv- ismertető-értekezletek előkészítésében. £.zt a segítséget nem kaptuk meg. Hely­telen volt az is, hogy pontosan a fi­zetés napjára szerveztük meg az I-es számú présház tervismertető-értekezle­tét. Ez valóban nem sikerült. Azonban másnap az újraszervezett értekezleten már 65 dolgozó vett részt és értékes javaslatokkal segítették az 52-es terv előkészítését, összefoglalva, beismerem, hogy a kritika, amely felém elhang­zott, épitő tanulság számomra s: a jö­vőben karöltve a pártszervezettel és a vállalat műszaki vezetőségével, jobban előkészitjük az értekezleteinket és nem fordul elő az a hiba, amit most jo­gosan felemlített a Viharsarok * Népe szerkesztősége. SZTANKOVICS GÁBOR Békéscsabai Téglagyár üb -elnöke. Elfogadom a bírálatot és gondosabban szervezem meg értekezleteinket Nemzeti jövedelem A Szovjetunióban a nemzeti jö­vedelem 1950-ben 64 százalékkal múlta főiül az 1940. évi színvona­lat. (Az előző évihoz képest 21 szá­zalék volt az emelkedés.) A nem­zeti jövedelem növekedése, vala­mint az ipari cikkek és élelmisze­rek ismételt árleszállítása követ­keztében 1940-hez hasonlítva a munkások, kolhozparasztok és al­kalmazottak jövedelme 62 százalé­kos emelkedést mutat. Mire fordítj: Nálunk A budapesti városi tanács meg­alakulása első évfordulója alkalmá­ból tartott tanácsülésen ismertették az 1952. évi közel egymilliárdos költségvetést. Amig 1949-ben a költségvetés 56, 1950-ben 65, 1951- ben pedig 68 százalékát fordították szociális és kulturális célokra, a jövő évi költségvetésben az ösz- szos. kiadás 75 százalékát fordít­ják erre a célra. Csökkenő árak A Szovjetunióban a kiskereske­delmi árak négyszeri leszállítása következtében a lakosság által meg­takarított összeg 302 milliárd ru­belre tehető. Monopóliumok profitja Az angol monopóliumok haszna, a Financial Times jelentése szerint, szokatlanul gyors ütemben növeke­dik. 1949-ben már sokszorosan fe­lülmúlta a háborúelőtti színvona­lat. 1950-ben a profit további 10 százalékkal emelkedett, 1951 első negyedében pedig Anglia vezető részvénytársaságainak haszna még további 15.5 százalékkal nőtt meg. *k a pénzt? Náluk Angliában az óriási katonai ki-» adásokat a dolgozók adójának fel-* emelésével fedezik. Drágul a Lak-* bér, az ételmicikkek ára 1950-bení 21 százalékkal szökött fel, emelték a textilneműek árát is. A hivatalos költségvetésben a szociális és kul­turális célokra fordított összegek tnnimálisra zsugorodtak. Növekvő árak Az USA-baa a véres koreai ka-* land a tömegszükségleti cikkek új áremelkedését idézte elő. Az élete miszerek ára a New York Times» adatai szerint 21, a pamutszövetek! ára 37 százalékkal emelkedett. Lakásépítkezés A Szovjetunióban A szovjet állam 1949—50. év fo­lyamán csupán a bányászok ré­szére 3,332.000 négyzetméter la­kásterületet épített, ezenkívül száz­ezreknek adott pénzkölcsönt családi ház építésére. Számos kultúrpalo­tát, 160 klubot ás 31 filmszínházat emelték és rendeztek be. A bá­nyászkönyvtárak száma — a ki- sebleket nem említve — a z elmírt két év alatt 450-ről 840-re emel­kedett. Egy marshallizált országban Róma 1,600.000 lakosa közül 80 ezer barlangokban- tengődik, több mint 100.000 borakokban és desz­kákból, ládákból, bádoglemezekből összetákolt kunyhókban él. Az olas^ fővárosnak 400.000 új lakásra lennel szüksége, de 1944 óta a legutóbbi időkig csak 60.000-et építettek, ezek! fele luxusvilla, 20 százaléka zárdái és vallásos célokat szolgáló egyéb épület és csak kis részük készült a dolgozók lakáscéljaira. Egy család élete A népi Csehszlovákiában A bányavidóki Lelesz község szövetkezetének pásztora, Szkala József a múltban 25 mázsa szenet és 500 koronát keresett egy év alatt, ebből azonban még segítő­társának is juttatnia kellett. A leg­utóbbi évben 261 munkaegységet dolgozott, 18 éves fia 204, 16 éves lánya pedig 58 munkaegységet. Az egész család tehát 523 munkaegy­séget ért el s ezért 41.796 koronát, 16 mázsa búzát és 496.8 liter tejet kapott. Tito Jugoszláviájában Tito kormánya az 1950-ee ét! folyamán végrehajtott »fizetésrenj ctezés« alkalmából 9 milliárd 100 millió dinárra csökkentette a munj kasok béralapját. Egy négytagúi munkáscsalád létfenntartásához több mint 30.000 dinár kell ha-! vonta, de egy munkás havi bérel nem haladja meg a 3—4000 dinárt! Hogy ez mennyit ér, elegendő meg* említeni: egy pár cipő ára 4—6009 dinár. így törődnek a A Szovjetunióban Az állami társadalombiztosító költségvetéséből úttörőtáborok épí­tésére, felszerelésére és fenntart»-1 sárii 663 millió rubelt fordítanak. A szovjet ifjúság és az iskolás­gyermekek részére 77 komszomol- és úttörőujságot, 8 ifjúsági és 17 gyermekfolyóíratot adnak ki, össze­sen 7 millió példányban. Mi a helyzet s Kínában A Kínai Népköztársaságban a dolgozók életszínvona’a egyre emel­kedik. Mandzsúriában 1950-ben a reálbérek 1940-hez képesít 40 szá­zalékkal emelkedtek, a parasztság vásárlóképesség» egy év alaltt 33 százalékkal növekedett. A Irinái állami szénbányászat si­keresen teljesítette termelési ter­vét. 1950-ban a bányászok munká­jának termelékenysége 13 száza­lékkal emelkedett, a felszabadulás előtti színvonalhoz viszonyítva pe­dig 70—150 százalékkal tett na­gyobb. gyermekekkel Az USA-ban Az Egyesült Államokban a L bour Information Bulletin folyóH irat jelentése szerint az idén gyeiM meloeket is nagyszámban alkalma»! tak mezőgazdasági munkálatoknál! A fejletten gyerekeknek nehéz áá megerőltető munkát keltett vége»! niök. 65 százalékuk 14 évesnél fia-! talabb volt, de akadt köztük száj mos, 10 éven aluli »munkaerő* is« Távolkeleten Japánban Japánban hivatalos adatok sze­rint 1951. elején körülbelül 18 mil­lió munkanélküli volt. A lakosság ellátatlan, nélkülöz mind az étel- miszerekbem, mind a ruházati cik­kekben. Igen súlyosak a lakásvi­szonyok, 16 millió hajléktalan van. A japán .dolgozók élete méginkább leromlott azóta, hogy az országot az imperialisták jármába kénysze­rítették. A koreai háború kitörés« óta az élelmiszerek és közszükség­leti cikkek ára 1951. márciusáig 62 százalékkal emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents