Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
Hogyan tudják feladataikat maradéktalanul elvégezni az újraválasztott pártvezetőségek ? Levelezőink a kulákok mesterkedéseiről fi A 2 MDP BÉKÉI IMECYEI PÁR TB 1 I l ÓTTS ÁGÁN AK L A P J A i95í NOVEMBER 11, VASAIÉN 1P Ára SO fillér VII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM II Szovjetunió a béke vártáján FCSEGFALYA NAGY ÜNNEPE Ki ne tudná a becsületes, békét akaró dolgozó emberek tóiul, hogy a béke veszélyben van? Az Amerikai Egyesült Államokban egyre fokozzák a háborús termelést és az óceántúli tőkések újra életre keltik az elmúlt háború két tűzfészkét: Nyu- ga I -'Németországban és Japánban ismét fasiszta hadseregek menetelnek, Franciaországban és Angliában pedig az amerikai tőke a »házigazda«. Korea békés, építő népének aljas megtámadása fényes bizonyítékát adja annak, hogy az amerikai imperialisták új világháború kirobbantásán mesterkednek, a belgrádi, a mi- rizsi, a nyugat-berlini, a londoni és a többi ügynökségeik és cinkosaik segítségével. Hogy milyen módon üldözik a béke és a szabadság gondolatát az amerikai imperialisták, erre mutat Chester Dempsey, egyik amerikai szenátor megállapítása: »Volt idő, amikor csodálkoztunk a Hitler és Göbbels propagandájának Íratása alatt álló németek szolgai engedelmességén. Mi most még rosszabb helyzetbe kerültünk, mint a németek voltak akkoriban. Nálunk teljes ellenőrzés alatt állnak a gondolatok, a militaristák és rágalmazó klikkjük kezében vagyunk.« Az Egyesült Nemzetek Szervezetét is egyre vadabbul és egyre aljasabbul háborús céljaik szolgálatába igyekeznek állítani az imperialisták, — a legkülönbözőbb módon mesterkednek a béke ellen az ENSZ-ben is. Sztálin elvtárs mondotta: »A dolog lényegét tekintve, az ENSZ most nem annyira világszervezet, mint az amerikaiak szolgálatában álló szervezet, az amerikai agresszo- rok szükségleteinek megfelelően működő szervezet.« A Szovjetunió a béke jegyében született. A Szovjetunió születésének első percétől fogva, a béke vártáján áll, hősi példát mutat a világ minden becsületes emberének az emberi haladásért, a békéért folyó harcban. A Szovjetunió és a háború úgy kizárják egymást, mint a tűz és víz, — a Szovjetunió sziklaszilárd békepolitikája társadalmi rendszeréből fakad. Korabelnyikova, a »Párázsi Kommiin« Cipőgyár sztahánovistájának szavai is megmutatják a szovjet emberek millióinak harcos békeakaratát: »A béke szót örömmel ejti ki minden szovjet ember, számunkra a béke az egész nép boldogságát, a napfényes jelent és a még ragyogóbb jövőt jelenti. Bizalommal és bátran tekintünk előre. Nem rettent meg minket a háborús gyújtogatok semmiféle fondorlata,..« Sztálin elvtárs, a legelső békeharcos az SzK(b)P XIV. Kongress/ usári fé Ír eér Ülte teile túli megmondotta a szovjet kormány külpolitikáját : »Kormányunk politikájának, külpolitikájának alapja a béke eszméje. Harc a békéért, harc az újabb háború ellen, leleplezni mindazokat a lépéseket, amelyeket egy újabb háború előkészítése érdekében tesznek... ez a mi feladatunk.« A Szovjetunióban a kommunizmus hatalmas építkezései folynak. Minden múló nappal gazdagabb, erősebb lesz a szovjet haza, — erősebb lesz az egész béketábor. Ha azt mondjuk béke, ha azt mondjuk derűs emberi élet, — akkor ez egyet jelent a Szovjetunióval. A világ népei hálával, nagy bizakodással tekintenek a Szovjetunióra és az ő újabb győzelmeiből erőt merítenek a további békéért folyó harcra. A Szovjetunió következetes harcát a békéért mutatja az is, hogy az ENSZ november 8-i plenáris ülésén Visinszkij elvtárs benyújtotta a szovjet kormány javaslatait a béke megerősítésér«, a háború veszélyének elhárítására. E javaslat minden sora hirdeti a béke szent és nagy ügyét, megmutatja, hogyan kell elhárítani a háború veszélyét; E javaslat megtétele is az egész emberiség békéjéért történt, újabb nagyjelentőségű állomása a' békéért folyó harcnak. Szerte a világon az egyszerű és becsületes emberek új erőt merítenek ebből a javaslatból is, — . új erőt kell meríteni nekünk, békésmegyeieknek is. A javaslat megtörtént és nem .kétséges, hogy a tárgyalásokon ismét kimutatják »foguk fehéréi«, az amerikai imperialisták s működésbe hozzák szavazógépezetüket a javaslat el- íen s a hazugságok ködébe próbálják azt burkolni s talán aljasul, vérrel szerzett doháraikon misét is mondatnak a békéért a templomokban, hogy így leplezzék ördögi és feneketlenül aljas háborús terveiket. A béke veszélyben van. Vájjon elkerülhető-® az újabb pusztító háború? Sztálin elvtára szavai világosan megadják erre a választ: »A bélre fennmarad és tartós lesz, lila. a népiek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét éfl 'Végig kitartanak mellette.« Erős a Szovjetunió vezette béketábor, de ezt a tábort még erősebbé kell tenni. Nekünk, békésmiegyeieknek az is a feladatunk, a békéért, a szebb holnapokért, a gyermekekért, hogy maradéktalanul elvégezzük feladatainkat. Hazánkban ma az a jó harcosa a békének, aki minden erejével harcol a szocializmust építő tervek mielőbbi megvalósításáért. Hozzon újabb eredményeket amirn- kaverseny az üzemekben, fejezzük be mielőbb mezőgazda -águnk őszi nagy feladatait, teljesítse, teljesítse túl minden hazáját és a békét szerető dolgozó paraszt begyűjtési kötelezettségét. Minden ember személy szerint is felelős azért, hogy kivívjuk a tartós békét, minden becsületes embernek tenni kell ezért. Minden becsületes embernek harcolni kell az amerikai imperialisták bókésmogyoi ügynökei: a kulákok, a jobboldali szociáldemokraták ellem. Ez a harc is egyet jelent azzal, hogy még boldogabb . lesz az élet a Viharsarok, e haza földjén, ahol annyi hosszú éven át nyomorúságos sorsot élt a nép. (m.) (Járási tudósítónktól.) Bensőséges ünnepség kenetében zajlott le Ecsegfalván november 7-e, az Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának ünnepe. A zászlódigzt öltött községnek, kettős ünnep volt ez a nap. A gyomai járásban az őszi vetés-s tervet Ecsegfalva szocialista község teljesítette elsőnek 100 század lókban. Tehát a községek közötti' versenyben Ecsegfalva lett az első; amiért a járási vándorzászlót e napon nyújtotta át a járási tanácsi a községi tanácsnak. Defli Sándor élvtárs, a községi tanács elnöke, jó munkaszervezéssel, a fogaterők tervszerű kihasználásával szabadságról, nem. beszélhetnénk jobb életet biztosító közös gazdálkodásról. Így értelmezték az ecaegfalvi »Vorosilov«, »Kossuth«, »Petőfi«, »Bék®«, »Dózsa«, »Viharsarok « termelőceopoitok tagjai, akik az I-os típusról az III. típusúi tszcs szerint működők somiba lép-1 tek. Ünnepelték a község begyűjtésében elért eredményeket, azt, hogy gabonából 123, napraforgóból 146 százalékra teljesítették a begyűjtést. A begyűjtési versenyben a járá3 községei között második helyezést ért el Ecsegfalva. Ünnepelték az élenjáró dolgozókat, akiknek jutalmat osztottak ki, akik érte öl a jó eredményt. Deli elvtárs állandó segítséget, útmutatást kapott a községi pártszervezettől, közvetlen Bede elvtársnőtői, a pártszervezet titkárától. Nem utolsósorban van érdeme a jó eredmények elérésében az ecaegfalvi gépállomás dolgozóinak. 8 ami még! növelte e napnak jelentőségét, hogy a közösen gazdálkodó dolgozó parasztoknak egyrésae éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulóját választotta ki arra, hogy az I-es típusú tszcsk-ből ül. típusú tszcs-t alakítson. Ezt a napot választották, mert © nap nélkül, nemcsak a törvényes kötelezettségüknek tettek ©leget, hanem a túlteljesítéssel is bebizonyították igaz hazaszeretetüket A jutalmazottak között ott volt Pelyva János, aki kenyérgabonából 562, takarmánygabonából 378, burgonyából 300 százalékban teL- jesitette beadását: 200 forint jutalmat kapott. Kimondhatatlan öröm sugárzott az aroáról; a megbecsülés varázsolta az örömet arcára. S így voltak a többiek is: Kovács Károly, aki kenyóigaboná- ból 1130, Kiss András, aki kényéi gabonából 1280, takarmánygabonából 601, Körömi Lajos, Juhász Zsig■ mond, akik szintén magas százalékban teljesítették beadást kötelezettségüket, s most átvették • 200—300 forint pénzjutalmat. — őket, az élenjáró dolgozókat is ünnepeljük ezen a napon — mondotta ünnepi beszédében Bede eivtársnő, — majd a feladatainkról beszélt. Arról, hogy a feladat megoldásában nem vagyunk egyedül, vezet, irányít bennünket a ini nagy Pártunk A Párt és kormányzatunk célbi- tűzéasinek magvalósítása érdekeien dolgozik EcaeglfuLva minden becsületes dolgozója. A szocializmus építésének gondolata, meggyőződése hatotta át az ecsomfalviakat akkor, amikor tömegesen választották « nagyüzemi gazdálkodás fejlettebb formáját. így ünnepeltek a zsúfolásig megtelt mozihelyiséigben, lelkesen, boldogan, mint egy család, mely családot a Nagy Októberi Szociálist« Forradalom teremtett, melyet acéloz, erősít a Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi elvtárs. Majd felzúgott a taps, egyszerű dolgozó parasztok, fejkendős asszonyok, kékzubbonyos munkások, ifjak és lányok ajkáról szállt: fii jen a világbéke őre, a nagy Sztálin! fii jen a mi szeretett vezérünk, Rákosi élvtárs! Ez egy újabb fogadalomtétel volt a további jó munkára. Ezért volt nagy ünnepe november 7-e Ecsegfalvá- nak. Uhrm Lajosné járási tudósító, Gyom«» a szovjet hősok forradalma nélkül nem beszélhetnénk megváltozott életről, A jo termés alapja a föld jó megmunkálása Elmondtat Varga Ádám 12 holdas csorvási középparaszt, tanácstag Naponta sok ismerős dolgozó paraszt társammal szoktam beszélgetni. A szó leginkább az őszi munkákra és a begyűjtés teljesítésére terelődik. Egyesek elmondják, hogy mér minden kötelezettségüknek eleget tettek és maradt jócskán feleslegük is. Mások viszont azt mondják, hogy keveset termett a földjük s minden jóakaratuk ellenére sem tudják teljesíteni beadási kötelezettségüket. Mit mondhatnék erre? Csak azt, hogy Csorváaom jó termőföldek vannak, csak jól kell munkálni. Én legalább is igy cselekszem. Másként nem tudtam volna 14 mázsával több búzát beadni és tíz múzsa kukoricára szerződést kötni. Mondhatnák egyesek, hogy könnyű nekem, hiszen 14 mázsa oúza és több mint 30 mázsa kukorica termett holdanként. De miért termett ennyi? Ezen szoktam én vitázni dolgozó társaimmal az utcán, a DÉFOSZ-ban és a Szabad Föld Téli Estéken. Elmondom nekik, hogy én «okát tanultam az itt járt szovjet kolhozparasztoktól, különböző szakkönyvekből és gyűjtögettem a saját tapasztalataimat is. Én azt tartom, hogy a földművelés nagyon kényes mesterség. Sok tanulást igényel, hiszen élő földdel és élő növényekkel kell bánni. Ki kell puhatolnunk, hogy mi az, ami hasznukra s mi az, ami kárukra van. A jó termés alapja kétségtelen a föld jó megmunkálása. Ehhez hozzátartozik az idejében elvégzett mélyszántás. Mert azt is idejében kell ám elvégezni. Időt kell hagyni « földnek, hogy összeérjen. Csakis az a föld tud jól öasveérni, amely korán megkapta a jó gépi mélyszántást. fin tavaly is nyolc holdat mélyíbtettem fel géppel. Az idén hat és fél holdat mdlyíttetok fel. Nem azért, hogy nekem nincsen igám, da a flépi munkát Itbbn becsQIOm Jobb éa olcsóbb. Valamennyire elfogadható máskát csak négy lóval lehat végezni. Egy katasztrális hold mélyítése azonban eltart csaknem kéé napig. Kínlódik a ló és az ember, nyüvik a szerszám s a munka mégsem olyan, amilyennek lenni kellene. Ráadásul az igával váló mélyszántás minden holdjáért 180—200 forintot kell fizetni. A traktor ezzel szemben 30—32 centiméter mélyen egy mázsa búzáért mélyíti fel holdját. 8 naponta etvéges legalább 4—5 holdat. Tehát gyorsan halad a munka, de úgy is kell, Wogy haladjon. Azok, akik késve» végzik a mélyszántást, akkor, amikor a föld 30 centire beázott, nem várhatnak jó termést. A lágy-kemény állapotban felszántott föld megazalonnásodik és a növény gyö- kéraete nem tud benne kapaszkodni. Sokan felismerték már a gépi munka előnyeit. Vozár Jánosnak például keskeny parcellái vannak a pusztai földeken. A traktor ne hezen tud fordulni az ilyenen s ráadásul sok az üzemanyagfogyasztása. Már úgy nézett ki a dolog, hogy igával kell, felmé lyftse. Die ő is kiszámította, hogy az igával való mélyszántás pénzben is többe kerül s ráadásul a jövőévi jő termés rovására megy ügy segítettek magokon, hogy aégyen-öten összefogtak s leszerződtek a gépállomással. A traktor egy táblába mélyítette fel • földjeiket 8 aztán széjjelmértek. Mindenre megvan a lehetőség, csak sxsretnl kall a földet és gondoskodni kell róla, hogy minél előbb el legyen végezve a mélyszántás. Ha ez idejében megtörténik, tavasszal jól összeérett földbe vethetjük el a tavaszi növényeket Én tavasszal jól megszoktam fogasolni a mélyen szántott talajt s a kukoricát, napraforgót, ricinust, mindig kicsíráztatva, négyzetesen vetem eL Közveti«! vetés után megtolíkapázom a föld tetejét, hogy kipusztítsam a kikelő gyomokat A növények így tiszta földben kelnek ki s megvan a lehetőség a fejlődéshez. Ezt megtehetik a többi gazdatársaim is z akkor bőven lesz miből a beadást teljesíteni Gombkötő Ferenc s még több szomszédom évről-évre mind jobban és jobban kezdi munkálni a földjét. Igaz, több fáradsággal jár, de a bő termés megéri, hiszen a magunk és a népünk javát szolgálja.
