Viharsarok népe, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)
1951-11-11 / 263. szám
2 1851 november 11. vasárnap A SZUEZI-CSATORNA----------------------------------------- l/iUaisawli Héfit Taró Mihály élete A múltban Az életből még csak annyit értett, hogy vannak szegények és gazdagok. Vannak, akik henyélnek és mégis minden jóban dúskálnak. Sokaknak, köztük sziliéinek kenyere is alig van. Ami van, az is savanyú ízű, mint az áztatott korpa. Pedig apja sokat dolgozik. De, hogy testvérének nagyobb darab kenyér jusson, ő is elment hazulról. Nyolcéves is alig volt még. A térdei rogyadoztak a moslé- kosvödrök súlyától. Lábai tüske- szúrásoktól véreztek, amint a disznók után nyargalt. Mit bánta mindezt a kulák. Legfeljebb morogva megjegyezte: »ebcsont beforr«. Ha kedve szottyant, végig is vágott Miska zsenge testén az ustorral. Hajnalban már felrázta álmaiból s kiadta az utasítást: »adj enni a jószágnak, takarítsd és itasd meg őket«. Taró Miska csinálta. Késő estig szusszantásnyi ideje is alig akadt. Ha kimerült, odébbállt A bánásmód és a munka egy fönn a volt mindenütt. Bondár István 62 holdas békési kuláknál a feleségével ketten dolgoztak egy kommeneióért. A rengeteg munkától s a kegyetlen Mintahogy az újságból sokat olvasgatok a kulák aljassága író!, erről községünkben is meggyőződhetünk valamennyien,. Mast a héten szerdán itt, Dombogy házán élősködő Süsük Péter, Ferenci Mihál yné kulákok, valamint Szekeres Péter Pál megrögzött jobboldali szociáldemokrata, milyen aljas módon végezték káros munkájukat. Amikor dolgozó népünk megtakarított pénzét békekölcsönbe, meg takarékbetétbe helyezi, hogy használja az a pénz is valameimyiünk javát, Sustik kulák százforintosait annyira elrejtette, hogy az egerek cafatokba rágták szét. Még jó, hogy az ezüstpénzeket nem tudják az egerek rágni, mert abból is akadt bőven ehejtve. De volt ott más is: 10 kiló zsír, 40 kiló só. A zsír is, mint a só, mindenféle szeméttel össze volt vegyítve. Ilyenre csak minden emberségből kivetkőzött kulák képe-. Képmutató módjára vaJái'ásunk községi tanácsai nem voltak elég éberek az osztályellenség mesterkedéseivel kapcsolatéin. A mezőkovácsházi járás terűié k-n akár a mezőgazdiasági munkák szabó tálasáért, vagy a begyűjtési kötelezettség nem teljesítéséért igen kevés kulákot lepleztek eá, igein kié számban történt ellenük feljelentés. Az utóbbi időben javulás mutatkozott például Mezőko- vácsliázán, Medgyesegy házán, valamint a medgyesbodzási községi tanácsnál. Például Tóth György, mezőkováesházi kulákot, aki búzavetését még ma sem kezdte meg, a tanáce leleplezte, majd ezer forint pénzbüntetésre lett elitéivé. Ugyancsak Gajdács János medgyesegvházi Magyarbánhegvesen mi is azt tartjuk: »kutyából nem lesz szalonna«, mert ez igy is vau. Gor- dos János kulákcsemete is mézesmázos szavakkal közeledett a dolgozók felé, mintha ő jót akarna t a tarlóhántást pedig nem végezte el. Nem hiszünk mi már aem neki, sem a hasonszőrűeknek és fel is jelentettük: 1300 forint büntetést kapott érié. A nyáron meg a: aezbánasm ódtól, éhezéstől megszöktek a cselédek. Taró Mihály kom- menciós volt. Kötötte a maga és családja éhsége Tizenkét órakor került ágyba, hajnali két órakor a kulák bekiáltott: »hány óra, Mihály? Enne már a jószág!« Felkelt etetni. A felesége segített neki. Ingyen, csak, hogy férje meg ne szakadjon. Gyermekeiknek nem jutott cukor. Bondár- nak két tele zsákkal állt a kamrájában. A konimenciót nehéz volt kikönyörögni tőle. Taró Mihály elkeseredésében sokszor majd- hogy fel nem nyársalta a vasvillával. A jelenben Harminchat éves már, de fiatalos kedvvel és lendülettel dolgozik. Harmadinagára 73 szarvas- marha takarmányozása van bízva a felsőnyomási állami gazdaságban. Dereka kiegyenesedett. Megbecsült ember.' Olyan, aki napi lelkes munkájával hozzájárul a munkahelye, annak környéke és az egész ország képének újjáformálásához. A gazdaság az övé is. Az ő kezemunkája benne van az új száz férőhelyes fiaztatóban, a nemrég épült hatalmas cséplő- és munkagépszínben, a hosszú gócéban, min dem sárnap és ünnepnapokon feltűnő, nagyméretű imakönyvével a hóna alatt ballag a templomba. Jstenhí- vőnek tünteti fel magát, ugyanakkor a kukorieabeadási kötelezettségének addig nem tett 'éleget, mig a dolgozók a 40 mázsa elrejtett ku- Ifericát fel nem fedtek. Ferenci Mihályné kulákasszony sem különb. Tojás beadási kötelezettségét nem teljesítette. Azon sopánkodik, hogy nincs miből, pedig abból a jó fél kas elrejtett tojásból akár kétszeresem eleget tudott volna tenni. Szekeres Péter Pál jobboldali szociáldemokrata, aki a múltban remd- őrt.iszthelyettes volt, a kulákok szekerét tolja, 54 mázsa kukoricát rejtegetett az udvaron összerakott szárkúp alatt. Ezek az esetek tanítanak bennünket aria, hogy nyitott szemmel járjunk községünkben. ifj. Eolsk István levelező, Dombegyháza. kulák, aki munkaidőben igáját huzamosabb időn keresztül istállójában tartotta, ezer forint pénzbüntetésre, Gajdács György medgyee- bodzási kulák, aki búza vetését egyáltalán nem kezdte meg, a vetőszántást ie csak részben végezte el, ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Az ellenség munkája különösem Battonya, Kevennes községben érvényesült, ahol a tanács úgyszólván egyáltalán nem leplezett le kulá- kokat. nem tett ellenük feljelentést. Sürgősem meg kell javítani mindkét tanács munkáját, pert csak igy tudunk az osztályellemség kártevő munkája ellen gátat vetni. Domány Jánosné levefczó, Mezőkovácsháza. tagnál lévő hordót üresem, víz nélkül hagyta, ezért 300 forintra büntették. Ez is azt mutatja, hogy a kulák azért sem csinálja ezt, vagy azt meg, mert a dolgozók törvénye írja elő. Nem is nézek el én semmit — egy kóláknak sem. Qerics István, levelező, Magyar bánhegyes, 3 holdas dolgozó paraszt. ben. Most épül két munkáslakás. Ezenkívül egy 50 férőhelyes lóistálló, két baromfiól és sok minden. Az ő éls a többi dolgozók szorgalmából, a Párt gondoskodásából fakadt a gazdaság mellett felépült 32 családi ház is. Ezek közül egy az övé. Öt gyermeke vígan játszadozik; kerekarcú, »vasgyúrók«. Az egészség rózsaszín pírt csókolt az arcukra. Mikor az első született, Taró Mihály azt hitte, hogy nyolc év múlva azt is a kulák karmai közé sodorja a ruhátlanság, s a nincstelenség. Nem így történt. A kilenc éves fia az új ház végében hevenyészett istállóban becézgeti, simogatja a nemrég vásárolt üszőt. A disznóólban kél szép hízó gömbölyödik. A gazdaságból hetőjüknek bőven elegendő kenyérnek valót kapott. Ezenkívül árpát és kukoricát. Kukorica termett a veteményes kertjében is. A napokban kibocsátott rendelkezés értelmében kormányzatunk az állami gazdaságokban dolgozók háztáji gazdaságának továbbfejlesztéséhez hosszúlejáratú kölcsönt ad. A jövőben Az ötéves terv új községgé változtatja Felsőnyomást. A meglévő családi házak mellé újabbak és újabbak épülnek. A benne lakó dolgozók gyermekei újonnan épült iskolában tanulják meg a betűvetést. A kisebbek szépen berendezett napköziotthonban kapnak bőséges ellátást s gondos felügyeletet. Felépül a kultúrotthon, a gyógyszertár és az egészségház. Közülük kimagas«- fik a tanácsháza. Az új község lakói tanácsot választanak maguk közül. A legjobb dolgozókat, akik legjobban hozzájárultak munkájukkal a község felépítéséhez. Taró Mihály gyermekei ebben a községben nevelkednek művelt, öntudatos ifjakká, emberekké. Esténként villanyfénynél olvasgatnak és tágranyílt szemekkel hallgatják szüleik elbeszéléseit. Hogyan épült számukra a családi otthon, a kultúrház, az iskola? Hogyan nőttek az új utcákon a fák és a terek parkjai Az 5 éves terv első éveiben, mikor Taró Mihály a felsőnyomási állami gazdaság dolgozója lett, csak düledező tanyák voltak ezen a tájon. Az állatállomány, melyet gondozott, málladozó falú szűk istállókban kapott helyet. Minden évben párosával épültek a gazdasági épületek. Elkészült a két nagy 80— 80 férőhelyes tehénistálló, a 200 férőhelyes sertésfiaztató és a többezer férőhelyes süldőszállás és hizlalda. Az új baromfitelepen 25 ezerre szaporodott a baromfiak száma. Hatalmassá lett a gazdaság. S mindez Taró Mihályé,' Szlancsik Györgyé, Kupeczik Sándoré és gyermekeiké, az egész dolgozó népé. 1954-ben az építkezések éveire visszagondolva, dicsőségesnek tűnik majd a sok küzdelem, melynek győzelmei üyen bőven gyümölcsöznek és boldoggá teszik a felnőttek és gyermekeik életét. — kukk — Elméleti színvonalunk emelését segíti elő ax A VILÁG DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNYE ezekben a napokban feszült figyelemmel kíséri a Szuezi-csulorna övezetében kibontakozó eseményeket azzal kapcsolation, hogy az egyiptomi kormány felmondta az Angliával 1936-ban megkötött szerződést és az 1899. évi szudáni egyezményt A Szuezi-csatorna a kapitalista világ egyik legnagyobb és legjelentősebb csatornája. A Szuezl- csalorna gazdasági és stratégiai jelentőségét meghatározza, hogy többszörösen megrövidíti a tengeri utat Európából az Indiai és a Csendes-Óceán mellett elterülő országokba. A csatorna 1869-l>en történt megnyitása után a London-Bombay útvonal több, mint kétötödével, a Marseille- Bombay útvonal felével megrövidült. az Odesszából Bombayba vezető út pedig az azelőttinek egy harmadára csökkent. A teherforgalom szempontjából a Szuezi-csatorna páratlanul áll az egész világon. Anglia a csatornán keresztül bonyolítja le a kaucsuk behozatalának 94 százalékát', juta- és kender-behozatalának 90 százalékát, majdnem az egész cinn-, réz- és kender- behozatalát. A SZUEZI-CSATORNA formailag Egyiptomhoz tartozik. Az egyiptomi kormány a csatornát bérbeadta a Nemzetközi Szuezi- csatorna Társaságnak és mind a mai napig ez használja a csatornát. A koncesszió a csatorna megnyitásától kezdve 99 évig érvényes, vagyis 1968-ban jár le, azonban a csatorna tényleges ura már régóta Anglia, az ő birtokában van a csatorna társaság részvényeinek majdnem a fele. A Szuezi-csatorna Társaság ügyeit vezető igazgatóság 18 tagja közül tíz angol, négy francia, kettő egyiptomi, egy amerikai és egy holland. A társaságnak hatalmas bevételei vannak a csatorna használatából. Az 1870-től 1930-ig eltelt időszak alatt a társaság nyeresége mintegy 3.5 milliárd aranyfrank volt. A bevétel oroszlánrésze Angliáé és a többi imperialista hatalomé, Egyiptomé csupán a nyereség hét százaléka. ANGLIA URALMA a Szuezi- csatorna felett nemcsak gazdasági és pénzügyi pozícióira, hanem fegyveres erőire is támaszkodik. A csatornához vezető területeken Anglia haditengerészeti támaszpont-rendszert épített ki. Igen tanulságos annak története, ahogyan Anglia a Szuezi- csatornát megszerezte. Ez a történet egyik legékesebb példa az angol imperialisták közelkelefi terjeszkedésére és leleplezi azt a meséjüket, hogy ami a Szuezi-csa- toma »életbevágóan fontos ütőér« szerepét illeti, Anglia köny- nyen megvolt nélküle azelőtt is és továbbra is meglenne. Anglia kezdetben igyekezett megakadályozni a csatorna építését Anglia nyomására a török kormány arra próbálta rávenni az akkor Törökország ellenőrzése alatt álló Egyiptomot, hogy semmisítse meg a franciákkal kötött egyezményt és ne engedje megépíteni a csatornát Miután azonban Anglia mesterkedései ellenére a Szuezi- csatorna elkészült, az angol imperialisták elhatározták, hogy mindenáron kezükbe kaparintják a csatornát. Anglia 1875-ben arra kényszerítette Izmail egyiptomi követet, adja el neki az egyiptomi kormány 45 százalékos részien \- részesedését. Ilymódon Anglia egyszerre a ota'oma egyik őstárstulajdonosává vált. A csatorna építő-énéi húszezer egyiptomi vesztette életét • a részvények említett 45 százalékáért az egyiptomi kormány lolj miliőé frankot fizetett. MIUTÁN SZUiAMD poz.ii ióUíd szerzett a Szuezi-csatorna Táivn- ságban, Anglia hozzáfogott hadállásainak megerősítéséhez. 1882-ben angol csapatok szülitek meg Egyiptomot, a Szuezi-oatoma övezetét is és azóta nem hagyták el az országot. Amikor Anglia 1914-ben hadat üzent Törökországnak, protektorátussá nyilvánította Eeyij t mmt és ezzel politikailag is Angliától függő helyzetbe hozta. Az első vi- lágháferú után kibontakozott uvm- zftl.i felszabadító mozgalom arra kényszerítette az angol imperialistákat, hogy 1922-ben formailag elismerjék Egyiptom független'liget. A megszállást mindamellett fenntartották. 1936-bna Anglia kénytelen volt újabb engedményeket tenni és az eddigi megszállási szabályzatot; az angol-egyiptomi szerződéssel felcseréltek. Ez a szerződés, egyenlőtlen, Egyiptom számára lealázó szerződés volt. HATALMAS TERÜLET a Szuezi-csatorna övezete, amely végignyúlik a etalonra mindkét oldalán. Területe majdnem 3000 négyzetkilométer. Minden, ami az övezeten felül találka ó, az angolok rendel ke- *őe® alá került. Port fiaid, Izmaiba, Szuez egyiptomi vá’o ok lényegében vét-e angol városokká váltak, az egyiptomiak számú n tilos volt belépni az övezet területére. Az öte- aat egész területén katonai táborokat létesítettek, szöges dróttal körülvéve, laktanyákkal, fegyverraktárakkal. Az angolok számos repülőteret, üzemanyagraktárt, óvóhelyet és erődítést építettek az övezetben. Az 1936. évi szerződős ér telinél-» az egyiptomi angol csaptatok létszáma nem haladhatja meg a tízezret. Valójában számuk mindig sokkal több volt. Külföldi adatok szerint er. év októberéig Anglia a Szuezi- csatorma övezetében mintegy százezer katonát és tisztet, nagy men y- nyiségű repülőgépet, tankot és egyéb haditechnikai felszerelést tartott. Az 1936. évi szerződés megszegésével az angol kormánykörök megengedték az amerikaiaknak, hogy a csatomaövezetben lévő Fajid körzetébe néhány repülőteret építsenek. A HETVEN EV ÓTA tartó megszállás alatt az angol kormány hatvanszor ígérte meg, hogy kivonja csapatait Egyiptomból, de nomi-cak Ígéretet nem teljesítette, hanem szakadatlanul növelte a csapatok létszámát. A .Szuezi-csatorna övezetében öeszponteritott angol csapatokra támaszkodva nyomják t-1 aa angol imperialisták az egyiptomi népet. Mint ismeretes, az egyiptomi kormány ez év októberében felmondta az 1936. évi angol-egyiptomi szerződést és a Szudán közös kormányzásáról azó ló 1899. évi egyezményt. Az angol kormány azzal válaszolt., hogy újabb csapatokat rendelt * Szuezi-csatorna övezetébe és mag- szállia a csatorna előterében fekvő stratégiai pontokat. Az amerikai kormánykörük minden eszközzel támogatják Anglia fegyveres intervencióját Egyiptomban. .Az amerikai-angol beavatkozók erőszakoskodásai azonban nem felemlítették meg az egyiptomi népét. Országszerte hatalmas tüntetések folynak az angol megszállok ellen. A munkások megtagadják aa angol csapatok számára, áruk szállító bajók kirakását. Az, a követelés, hogy az angol csapatokat vonják ki a Saaeaá-esa- torna övezetéből, az egyiptomi népnek szabadságáért és függetíeneé- géért folytatott hosszú harcában fő követelése volt és az is marad. Levelezőink a kulákok mesterkedéseiről „Sustik kulák százforintosait az egerek rágták“ Kíméletlenül harcoljunk az osztályellenség ellen Gordos János kulák is megkapta méltó büntetését
