Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-25 / 249. szám

4 1951 október 25, csQUfrlók ViUait&uUt héfu Párt és pártépítés A vezetőségváiasztó párttaggyűlés küszöbén — a kereki állami gazdaságban Nem kis erőfeszítésbe került, de ft kereki állami gazdaságban is befejezték már az ősziek vetését. Ebben benne van a pártszervezet jó munkája, — a kommunisták pél­damutatása. Az aratásnál, a csép­lőénél is élenjártak a párttagok a munkában: nappal keményen dol­goztak, éjszaka pedig önként vál­lalták az asztagok őrzését, nehogy az ellenség kárt tehessen benne. A vetésnél például Kacsola, Hor­váth és lenti elvtársak is dereka­san megálltak helyüket. Most nak, a vezetőségi tagoknak olyan munkát kell végezni, hogy a dol­gozók bátran alkalmazzák a bírálat, önbírálat fegyverét Például Palotás elvtárs és Bohus Ilona elvtársnő is jó javaslatokat tudnának tenni a pártszervezet munkájának megjavítására. A ve­zetőségválasztó higgy ülésen maga a párttitkár elvtárs mutasson példát az önbirálatra, az építő bírálatra, hogy a párttagság fokozottabban, értékelje a vezetők, saját maguk végzett munkájút. Bírálatra, önbi- rálatra azért van szükség, hogy még jobban menjenek a dolgok és megszüntessük a hiányosságokat. A párttitkár olvtárs eredményes, munkájában az az egyik hiányos­ság, hogy nem folytatott elég ala-i pos, mély egyéni beszélgetéseket a párttagokkal, nem mélyítette el bennük a Párt gazdájának érzését, S elsősorban a pártszervezet vezetői munkájának hiányosságát, a — pártszervezet termelést ellenőrző munkájának bizonyos mértékű laza­ságát mutatja az is, hogy Pusztai István szerelő, jobboldali szociál-n demokrata hosszú hónapokon át vé­gezhette romboló munkáját s aki­nek bűnös tevékenysége miatt 50 napon keresztül nem dolgozott egy, traktor, pedig e gép munkájára is nagy szükség lett volna. * Készüljenek a vezetőségváiasztó taggyűlésre a kereki állami gazda­gság kommunistái és alaposan ha­tározzák meg a tennivalókat az új sikerekért. S azokat az elvtár­sakat válasszák az új vezetőségbe, akik elsők a munkában, harcban, áldozatban és győzelemben. (ni.) vezetőségválasztó taggyűlésre \ készülnek az állami gazdaság kom­munistái. Többször összejöttek már és megbeszélgették a vezetőség vá­lasztó,; jelentőségét. Dobróczki elv­tára, sertéstenyésztő is igy mond­ja: nagyon fontos a vezetőségvá­lasztó taggyűlés és kihatással lesz gazdaságunk egész életére, továb­bi munkájára. Különböző módon, do lényegében ugyanígy mondja ezt a többi párttag is és ilyenformán beszól a vezetőségválasztás jelentő­ségéről Kiss János pártonkivüli te­henész is. Gedó, Perjés elvtársak és Gál elvtársnő is — egyszorű dolgozó emberek — lelkes felvilá­gosít,') munkát végeznek: buzdíta­nak, személyes jó példát mutatnak a termelésben. A párttagok és általában a pár­tonkivüli dolgozók is ismerik itt a kereki állami gazdaságban a ha­marosan sorra kerülő vezefőségvá- lasztó párttaggyűlée jelentőségét. Ez jó eredmény, de kevés a veze­tőségválasztó taggyűlés sikeréhez. A hiba az, hogy a párttagok nem. ismerik eléggé mit kell tenniök a vezetőségválasztó taggyűlésen, milyen feladatokat Ítéli ott elvé­gezniük. A pártonkivüli dolgozók pedig még kevósbbé ismerik és tpdják, hogy mivel segíthetik ölő a vezetőségválasztó párttaggyűlés sikerét. Erről még nem esett szó. Az a feladat, a vezetőségválasztó taggyűlés küszöbén, hogy a párt- Bzervezet vezetőségi tagjai, maga Bencsik elvtárs is, a páittitkár el­beszélgessen a párttagokkal arról, hogyan kell készülni az évi beszá­moló taggyűlésre, hogy megértse minden párttag; értékelni kell a pártszervezet egész évi munkáját, továbbá miképpen állták meg he­lyüket egyes feladatok végrehajtá­sánál a párttagok, mennyire ne­velte a pártszervezet a pártonkivüli dolgozókat. A párttagoknak már most kell készülni hozzászólásaik megtevésére és ezzel együtt szük­séges, hogy kikérjék a pártonkivii- liek véleményét, a pártszervezet munkájáról. Már most alaposan szét kell nézni a párttagoknak és meg­vizsgálni, hogy kik méltók a meg­tisztelő pártfunkcióra. Igen komoly hiányosságok mu­tatkoznak a kereki állami gazda­ságban a bírálat, önbirálat alkal­mazásánál. Ne higyje senki, az­ért van ez igy, mert a párttagok nem akarják még erősebbé tenni pártszervezetüket. Más ennek az oka, mégpedig az, hogy K. Badios András, a pártszervezet volt tit­kára — jóval Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszéde után is — elfojtotta a bírálatot és többször basáskodó magatartást tanúsított. Ennek a nyomai még ma is meg­látszanak, de a párttitkár elvtárs­it! if ft I?á6a ft a nagyszénást Dózsa tsz pártszervezete — az oktatási év sikeréért in. A Viharsarok Népe tegnapi: »Munkában a nagyszénási »Dózsa« tsz pártszervezete az oktatási óv si­keréért« című cikkkében rámutatotii orra is, hogy a községi pártvezető-, sógnok szükségéé a helyszínen is, több segítséget adni a tsz párt- szervezetének, hogy megfelelően ké­szüljenek fel a pártoktatási évre. Ezt a hiányosságot is igyekezett megszüntetni a községi pártvezetőség és Laszli János elvtárs, a község párttitkára személyesen ment ki a »Dózsa« termelőszövetkezethez, hogy ellenőrizze az oktatás elő­készítését és segítséget adjon a fogyatékosságok kiküszöböléséhez. Laszü János elvtárs elsők kö­zött a tsz tagjaival beszélgetett el arról, hogyan látják az oktató* jelentőségét. Varga József elvtára elmondta: nagyon szükséges az el­méleti képzés, mert bizony a nyár­tól kezdve elhanyagolták a tanu­lást s ez is oka annak, hogy hiányosságok mutatkoznak az őszi munkáknál. Elmondotta Varga elv- társ azt is, hogy meglátása sze­rint a tanulásnál ki kell dom­borítani a bírálat önbirála| jelen­tőségét, mert ezen a téren is van javítanivaló a tsz-bon. Laszli elv­társ beszélgetett Glózik Pál elv- társsal is, aki elmondotta, hogyt őt nem osztották be oktatásba, »el­feledkeztek« róla. Laszli elvtárs ezt a kérdést megbeszélte az üzemi pártszervezet vezetőségével és aztán beszélgettek Glózik elvtárssal és beosztották középfokú politikai iskolára( üőképzetteégének megfelelően. A tez fiatalok oktatásba való be­osztása is megtörtént. Lelkesedés­sel várják az oktatás megkezdé­sét. Korábban a fiatalok közül töb­ben nemigen szerettek tanulni, azonban azok a fiatalok, — mint ifj. Sándor Tamás, Sárkány Má­ria — akik oktatásban részt vet­tek, segítettek megértetni a fiata­lokkal a tanulás jelentőségét. A kö­zépfokú politikai iskola egyik pro­pagandistája: Knnstár János elv­társ elbeszélgetett ifj. Sárkány, Györggyel is és rámutatott arra, müven nagy hiányosság a mun­kacsapatok körüli »züi-zavar« e ez azért is következett be, mert az elmúlt oktatási évben tanultakat nem hasznosították megfelelően« Talpas Mihály elvtárs a beszélge­tés során elmondotta, hogy a ta­nulás minden párttag kötelessége és ő örömmel vesz részt az okta­tás Dán. Kunstár olvtárs, az egyik kö­zépfokú politikai iskola propagan­distája az anyaghoz kapott útmu­tatót már áttanulmányozta és az tuiális különbség felszámolásánál igen nagy szerepet tölt be színmű- vészetünk* Ennek érdekében kap­ta megyénk az állandó tájszinhá- zat. Az Állami Szigligeti Szín­ház augusztus 15-én kezdte meg működését és eredményes in unká­ját idáig megtartott 50 előadás' bizonyítja. Az első tájszereplésü­ket Urbán Ernő: »Gál Anna dia­dala« című színművel kezdték, melyből eddig 33 tájelőadást ren­deztek. A darabnak nagy sikerei volt megyénkben. Többek között Dobozon az előadás hatására 12 dolgozó paraszt. Sarkadon pedig öt dolgozó paraszt lépett a nagy­üzemi gazdálkodós útjára. Hason­első téma feldolgozásával kapcso­latban készíti jegyzeteit, hogy alaposan megértesse majd az anyagot hallgatóival. Gondolt arra is, hogy azok az elvtársak, akik­nek nincs meg az anyaghoz meg­adott irodalom be tudják szerezni. Az oktatási év előkészületeit vizs­gáivá a »Dózsa« tez-nél megái-* lápithatjuk, hogy az utóbbi napok­ban jelentős minőségi változás tör­tént az előkészületekben — lé­pést tettek előre az új oktatási év megkezdésének sikeréért. De az előadó elvtáreak nem minden esetben foglalkoztak alaposan a hozzájuk beosztott hallgatókkal. Ezt a hiá­nyosságot azonban a községi párt- vezetőséggel, az üzemi pártszerve­zet vezetőivel folytatott megbeszé­lés után a propagandista elvtársak megszüntetik. ló példákat lehetne felsorolni Nagy­szénásról. Körösladányról, Elekről és még számos községről. Ezekből a példákból látjuk, hogy realista színművészeti) nk meg­győző erejével hozzásegíti dol­gozó parasztjainkat, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás útjára térjenek. Egyes . községeinkben azonban akadnak olyan funkcionáriusok, akik nem ismerték még fel a kul­túra jelentőségét s nem tesznek semmit a tájelőadások sikerének biztosítása érdekében. Ez megmu­tatkozott, Dévaványán, abol mind­össze 42 dolgozó jelent meg az elő­adáson. Csaknem hasonló volt a Tanácsaink fordítsanak nagyobb gondot a tájszínházi előadások előkészítésére A varos és a falu közötti kuli Gépállomásaink páitszervezetei, kommnnistái munkájuk megjavításával készüljenek a vezetőség újjáválasztó taggyűlésekre írta: R. Nagy István, az ÁMG pol. oszt. káderese 13 ártunk má odik kongresszusa meghatározta a pártszerve­zetek előtt álló feladatokat. A szo­cializmus építése közben sok nehéz­séggel találkozunk, éppen ezért fon­tos, hogy pártszervezeteink sokkal nagyobb helytállással végezzék munkájukat. A falu szocialista át­alakításában döntő feladata van a gépállomások pártszervezetének. A békék dicsőn jegy zés fokmérője volt annak, hogy gépállomást párt­szervezeteink mennyire képesek megoldani a feladatokat. Bebizonyo­sodott, ha a pártszervezet vezető­sége mozgósítani tudja az egész párttagságot a feladatok megoldá­sára, az eredmény nem marad el. Ezt bizonyítja a tótkomlóst, sza- badkígyósi, kondorosi példa, ahol 5—600 forintos átlagjegyzést értek el. De rajtuk kívül sorolhatnánk még fel jónéhány gépállomást, ahol a soronlóvő feladatok végrehajtásá­hoz mozgósították a párttagságot s éren keresztüli a gépállomás va­lamennyi dolgozóját. Ezeken a he­lyeken a termeié« is állandóan emelkedik. egyeközpontunk őszi tervét eddig 27.3 százalékra tel- jeeítotte s megyéinkből került ki az ország legjobb gépállomása is, a békéscsabai, mely őszi idényter­vét már 80 százalék felett teljesí­tette. Ebben az esztendőben" na­gyobb segítséget tudtunk adni ter­melőszövetkezeti csoportjainknak. A jó eredmények mellett hiba lenne, ha nem beszélnénk a hiá­nyosságokról is. Gépállomásainkon sok helyen üzemi pártszervezete­ink nem ismerik a feladatukat, a párttitkár elvtársak a hibák gyöke­rét általában a műszaki kiesésben keresik s nem nézik meg, nem el­lenséges tevékenység-e az oka. Példa erre a ,-arkfidi gépállomás, ahol sok a gópkiesés s ezt azzal magyarázzák, hogy a régi trak­torokhoz nem kapnak alkatrésae- .kefc. Ellenséges tevékenységre nem is gondolnak az elvtársak és elha­nyagolják a dolgozókkal való fog­lalkozást is. Arra hivatkoznak, itt már úgyis mindegy, semmi értelme a dolgozókkal való foglalkozásnak. A gépállomás pártszervezete meg­alkudott a nehézségekkel. Hogyan lehet sikeresen dolgozni, azt bizonyít­ja a tótkomlósi, békéscsabai kondo­rosi gépállomások példája is, ahol a kommunisták példát mutatnak a termelésben s egyénileg foglalkoz­nak minden traktoristával ée jól is megy a munka. Állandóan figye­lemmel kísérik a termalést és ha lemaradás mutatkozik, határozatot hoznak a munka megjavítása ér­dekében miegjélölik a kommunis­ták előtt álló feladatokat. őszi munkák feladatai nem könnyebbek az előbbieknél. Felemelt ötéves tervünk magasabb követelmény elé állítja a gépállo­mások kommunistáit is. Az őszi munkában soronlevő feladatnak kell tekinteni a verseny fokozását, a kommunistákkal való foglalkozást és emellett a pártonkívüliekkel is sokkal többet kell foglalkozni. Gon­dosan elő kell készíteni az oktatási munkát is. Hogy mindezeket meg­oldjuk, harcokban edzett káderekre van szükség. Éppen ezért úgy kell felkészülni gépállomásainkon a ve- zetőségválasztósra, hogy ol. an harc- edzett kommunisták kerüljenek a vezetőségbe, akikre szilárdan tá­maszkodhatunk, akik példamutatá­sukkal magukkal ragadják a párt­tagokat s a pártonkívüliek töme­gét. Gépállomásainkon vannak harcos kommunisták. Például a bucsai gép­állomáson Papp Károly elvtárs pártvezetőségi tag, állandóan tel­jesíti, túlteljesíti normáját, éjsza­kai műszakban is dolgozik. Tóth Pál elvtárs, a battonyai gépállomás traktoristája, a megye egyik leg­jobb traktorosa, őszi idénytervól 120 százallékra teljesítette. Lestyán János elvtárs rendszeresen foglal­kozik a hozzá beosztott traktoria- tákkaű s ennek eredménye, hogy, akik az ő köze alól kerülnek ki, becsülettel megállják a helyüket! Ezek az elvtársak érzik azt a fele­lősséget, amely a terv teljesítésé­ben a kommunistákra hárul. Van­nak tehát harcos dolgozók; akik érdemesek a párttagok és pár­tonkívüliek bizalmára, crak fel kell kutatni őket, rendszeresen megbízni feladatokkal. y ezetőségeink újjáválasztván ál biztosítani kell azt is, hogy a vezetőrégbe kellő arányszámbtm ke­rüljenek be nők., és. fiatalok. Kom­munistáink segítsék a nőket, a DISZ-fia tatokat, hogy harcos, helyt­álló kommunistákká nevelődjenek, Neveljenek belőlük jó szakmunká­sokat. A vezetőségválasztásra való fel­készülés csak akkor lesz sikeres; ha kíméletlen harcot folytatnak gépállomási pártszervezeteink az el­lenség ellen, ha nem véletlennek nézik a sok gépkiesést, géptörést) hanem megkeresik emögött az el­lenséget és kíméletlenül leleplezik, Emellett használni kell a bírálat, önbírálat fegyverét, pártszerű bí­rálatot kell gyakorolni egymás felé, a vezetőség felé, hogy a hibákat ki­javítsák, a pártszervezet erősöd­jön. Ezek a feladatok állnak gépál­lomásaink kommunistái előtt s ha jól oldják meg őket, új lendületet visznek az őszi terv teljesítésébe^ alaposan felkészülnek a vezetőség- választó taggyűlésekre. helyzet Gádoroson, Füzesgyarma-1 ton és Újkígyóson is, ami nem ab­ból eredt, hogy a dolgozók nem érdeklődnek a kultúra iránt, ha­nem abból, hogy tanácsaink nem fordítottak gondot a közönség szervezésére, arra, hogy felhívják a dolgozók figyelmét e kultúreseméayekre. A kiküldött piai;ótokat is a fiókokban, vagy egyébb eldugott helyen »őrizték«. Ahol a színművészet jelentőségét felismerték, mint például Nagy­szénáson, Mezőhegyesen, Dobozon, Kö rösladány ban, Dombegyházán, Eleken, Bókésszentandráson, ott 5— 600, sőt ennél is nagyobb számú közönség vett részt a tájelőadáson. A színház az utóbbi hetekben V. Szobko: »A második front mö­gött« című szovjet darabbal szere­pelt. a tájéi dudásokon. Ugyanakkor a színház egy má« részlege zenes kari hangversenyeket adott a me* gye különböző helyein. A tapasz­talat azt mutatja, hogy községetek* ben. igen nagy az érdeklődés a ze* nemű vészét iránt, melytől a múlt rendszerben el volt zárva. A szám ház tájrészlege jelenleg Moliére »Scapte furfangjaí« című vigjáté* kát mutatja be, melyben a régi társadalmi rendszert gúnyolja ki az iró. Egy másik tájrészleg MB- jutyin: »Szibériai rapszódia« ci* mü zenés operettjével vendógszere* pelt Orosházán, Mező megyei en én Dobozon. Az eddig megtartott elő­adásokból kitűnt, hogy a színé­szek kedvvel és lelkesedéssel vég­zik feladataikat; tudásuk legjavát adják: nevelni akarnak a szocia­lista, realista szteművészettel Kiss Erzsébet, Megyei Tanács VB okt. eszki

Next

/
Thumbnails
Contents