Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1951-10-25 / 249. szám
ftsi Oktober 25, r»(M&rtftfc ____________________________ Viluvuawk Héfit Z sadányban minden erőt az őszi munkák elvégzésére kell mozgósítani Zsadány súlyosan elmaradt az őszi szántás-vetési munkákkal. A búzavetést eddig mindössze 3 százalékban végezték el. Az ősziárpa lés rozs vetését is csak az elmúlt héten fejezték be. Mi okozza ezt a nagy lemaradást? Elsősorban is a helyi tanács szervezetlen, felületes munkája. Félvállról vették az őszi mező- gazdasági munkákat, nem vették figyelembe, hogy ezek határidőre történő elvégzése: törvényben előírt kötelesség. A tanács nem gondoskodott arról, hogy a minisztertanácsnak 1951/52. évi növénytermelési tervről szóló hatá- lározatában feltüntetett határidőket szigorúan betartassa a község dolgozó parasztjaival. De hogyan is tartatta volna be másokkal, amikor ntagulc, a tanács tagjai sem tartották be? A tanácstagok nagy többsége a mai napig sem végezte el a földjén a szántás-vetést fiőgyesi Benjámin, a vb. elnöke erről így nyilatkozott: »Nem lehet »molesztálni« örökké a dolgozó parasztokat, mert megharagszanak és dacból még úgy sem dolgoznak, mint eddig«. A vb. másik tagja, Kádár Sándor elv társ —, aki a mezőgazdasági munkák végzésével volt megbízva, így beszél: »Hiába is beszélnénk a dolgozó parasztoknak, be kell látni, hogy ilyen száraz földet szántani, bele magot vetni, szinte lehetetlen.« Ez nem más, mint meghátrálás a feladatok elől s egyben az ellenség hazugságainak a helyeslése, akinek éppen az a célja, hogy késleltesse az őszi munkákat, bogy így akadályozza a jövőévi bőséges termésért folyó harcunkat. Természetesen, ahol a tanács vb. tagjai így beszélnek, eredmények nemigen várhatók. De hogy mennyire nem igaz sem Hőgyesi, sem Kádár elvtársak véleménye, azt a zsa- dányi dolgozó parasztok maguk bizonyítják be. Több példát lehet felhozni olyan dolgozó parasztokról, akik megértik az őszi munkák időbeni elvégzésének jelentőségét és siettet úgy az ősziárpa, mint a búza elvetésével. Bagdi Sándor dolgozó paraszt például, miután saját földjén elvégezte a munkákat, elment Takács Lajosnak segíteni és amikor nála is készen lettek a vetéssel, Soós Béla dolgozó paraszt földjére mentek szántani, vetni. Ha a tanács az őszi szántás-vetés jelentőségét megfelelő módon tudatosítaná, akkor ez a példa a zsadányi dolgozó parasztok körében elterjedt volna és nem kellene szégyenkezniük a zsndányi- aknak a megye többi dolgozó parasztja előtt. De megelégedtek azzal, hogy csupán dobsző útján tudassák a lakossággal, mit, mikorára kell elvetni. A községi kis- bírón kívül más nemigen magyarázta meg egy dolgozó parasztnak sem, mit je Lent az, ha a búzát nem novemberben, hanem már október elején elveti Hogy & korán elvetett búzának bőven van ideje a bokrosodás- hoz, gyökerei is megerősödnek és jobban bírja a téli fagyokat, mig a későn vetett búza lassan fejlődik és hamarább kárt tehet benne a fagy. A korán vetett búza jobban fejlődik, éppen ezért többet terem, mint a későn vetett. A községi tanácsnak sürgősen javítani kell munkáján. Fel kell számolni a lazaságokat és minden erőt a mezőgazdasági munkák gyors befejezésére összpontosítani. Ehhez a községi párt- szervezetnek fokozottabb támogatást kell nyújtania a tanácsnak. Népnevelőkön keresztül kell mozgósítani a dolgozó parasztokat feladataik elvégzésére, meg kell magyarázni, milyen súlyos kárt okoznak nemzetgazdaságunknak, saját magúknak, ha késlekednek a vetéssel. Meg kell velük értetni, hogy az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzése, — része országot építő ötéves tervünknek. (zs. m.) Kötegyáoban sem termett kevesebb kukorica - csak hallgattak az ellenség hangjára Kiffcegyán község kuko: icabegyüj- lééi tervét eddig A—B vonalon 75 százalékban teljesítette. O-voma- Ion pedig mindössze 18 százalékot értek el. Ha az elmaradás okai felől érdeklődik valaki a helyi tanácsnál, azt a választ kapja: olyan magad a tervünk, hogy ilyen kukoricát©!-* més mellett szinte lehetetlen teljesíteni í A valóság azonban mást mutet, 'Ab elmaradás oka nem a kukoricatermésben van. Itt sem alacsonyabbak a termésátlagok, mint a járás többi közegeiben: átlagosan 16 mázsa termett holdanként, da van olyan határréez, mint például a Csókás, flergedi batárié szén, abol a 26 mázsás bold an kén ti termés sem ritka. Másutt van a hiba. A községi tanács, — akár a takar- xnánygaboTiubegyüjtésnél, most iö teret engedett a kulákok hírveréseinek, hagyták, hogy bebeezéíjék a dolgozó parasztoknak, hogy gyenge a kukoricatermés. Nem ügyelt a pártszervezet sem arra, hogy a dolgozó parasztokkal népnevelőkön keresztül idejében megértesse • kukorica boa, lás jelentőségét. Keree- ai kell olyan dolgozó parasztot Kö~ kegyómban, aki túlteljesítette volttá kukoricabeadási kötelezettségét- 08 a »C« jegyre beadott, vagy ezer- aód ott mennyiség ezeknél sem haladja meg a két mázsát. Hiányzik a példamutatás De a tanácstagok között » aÜ$ találunk túl teljesítőt. Noveczki József 16 kát. holdas dolgozó paraszt tanácstagnak közel három hold .kukoricavetése volt. Földje a csókáéi határrésaen a egyik Legjobban termő vidékén van Mégis a kötelező 600 kiló kukoricán felül egyetlen szemet sem adott be »C« jegyre és szállítási szerződést sem kötött. Vagy Ru- zsa Mihály hatholdas dolgozó paraszt, párttag ős tanácstag, ar) egyébként bő kukoricatermésből mindössze egy mázsát adott be »C« jegyre. Ilyen példát igen sokét lehetne felhozni. Nyilván, ahol a tanácstagok sem értik meg a begyűjtés jelentőségét, maguk ®enj mutatnak példát a túlteljesítésben, nem haladhat jól a begyűjtés. A kötegyáai tanács úgyszólván teljesen elmulasztotta a törvény) által előirt rendelkezések alkalmazását. Boldog István elvtúr- vb titkár ugyan azt mondja, a hátralékosoknak felemelték 10 százalékkal a beadandó kukoricamennyiséget ^azonban arról már nem tud, hogy történt-e ellenőrzés, vájjon teljesítették-e eoek a dolgozó parasztok kötelezettségüket. Jobb eredmény elérése a pártszervezet és a tanács munkáján múlik Abban, hogy a knkoricabegyüj-i tésbon így elmaradt a község, része von a helyi pártszervezetnek, Neki kellett volna figyelmeetetní a tanácsot a hiányosságok felszámolására. A jövőben ezen sürgősön változtatni kell. Kötegyán községnek is teljesítenie kell kukorica beadási tervét ahhoz, hogy megyénk továbbra is megtarthassa as, első helyet. És ezt csak úgy éar-> hetik el, ha jó felvilágosító munkával megértetik mmden egyes dolgozó paraszttal a kukorica beadás fontosságát. Jussanak el a né pnevelők a beadásban elmaradt dolgozó parasztokhoz és mondják el: alaki nem teljesíti a hazával szembeni kötelezettségét, hátráltatja ötéves tervünk sikeres megválóé itá- aát, gyengíti a béke táborát. A pártszervezet és a tanács együttes, jó munkáján múlik, hogy Kötegyán ne csak teljesítse, hanem túl Í0 szárnyalja kukoricabeadáei tervét. (is. m.) Békés megye a második a gyapotbegyüjtési versenyben A gyapotbegyüjtés munkájában a megyék versenyeznek egymással. A földművelésügyi miniszter a gyapot begyű jtésben legjobb eredményt elérő megyét huszonötezer forint jutalomban részesíti. A földművelés ügyi minisztérium jelentése szerint az október 23-i állapotnak megfelelően, a megyék sorrendje a következő: 1. Szolnok megye 32.5 százalék, 2. Békés megye 20.2, 3. Pest megye I5JJ, 4. Hajdú megye 14.3, 3. Csoográd megye 11.1, 8. Baranya megye 4M, 3. Bács-Klskun megye 3d, 8. Fejér megye U, 8. Tolna megye 0-5 százalék. A legjobb megyén kívül jutalmat kap még az országban legjobb eredményt elérő állami gazdaság és termelőszövetkezet is. Jutalmat kap azonkívül a megyék legjobb nyolc fiatal gyapotszedője, valamint a gyapotszedésre legjobban mozgósító DÍSZ- szervezet is. A legjobb állami gazdaság ötezer, a legjobb termelőszövetkezet háromezer forintot kap. Az értékelésnél figyelembe veszik az elért termésátlagot és azt, bogy a gyapotot időben jó minőségben takarítják-e ba. 3 Hz űjkígyósi pártszervezet is fokozza munkáját a vetés mielőbbi elvégzéséért RÁKOSI ELVTÁRS 1950 február 10—i beszédéből Újkígyóson, is so< kot tanultak a kommunisták és a pártankiviili dolgozók is. A kommunisták megértették, hogy szorosabbra kell fűzni a pártszervezeb kapcsolatát a dolgozókkal, mert ez a soron levő feladatok jó elvégzésé- nők elengedhetetlen feltétele. Mé- Iyül Újkígyóson is a Párt éb a tömegek kapcsolata. Újkígyós dolgozói népe hallgat a Párt, a kommunisták szavára. Természetesen a párt- szervezet is mindent elkövet, hogy helyesen mutasson utat a falu dolgozó népének. Már a békekölcsön- jegyzésűéi is úgy agitáltak a nép-, nevelők, hogy a soron levő feladatokra, az őszi betakarításra, a szántás-vetés időién való befejezésére’ irányították a dolgozó parasztok! figyelmét. Kisgyülések és házi agitácíók alkalmával arról beszéltek, milyeii| eredményt hozott az elmúlt esztendőben a korai vet». Minden dolgozó saját tapasztalatából meggyőződhetett, hogy a korai vetésnek sok közié van az idei jó terméshez. Ezek a tón vek és ezeket nem lehet megcáfolni. Ezzel kell az őszi munkák gyors befejezése érdekében agitálni. Ebbe még az osztályellenség sem tud belekapaszkodni. Ez volt a pártszervezet álláspontja. A PÁRTSZERVEZET IRÁNYÍTÁSÁVAL több jó eredménytért már el a falu dolgozó népe, de a pártszervezet nem hagyta magát a sikerektől elkapatni. Úgy irányította a népnevelőrmmkát, hogy (érezze a fahr dolgozó népe: a jövőévi jó termés egyik alapja az időben való vetés elvégzése. Kisgyü- Iéseken is megbeszélték a falu dolgozóival, hogyan lehet jó eredmény- nyel dolgozni az őszi vetés sikeréért. A pártszervezet javaslata az vélt: a kukoricaszárat rakják lo a dolgozó parasztok törés után a föld" szélére, hogy ne legyen a szántás—* vetés akadályozója. Az,t is megbeszélték a dolgozó parasztokkal, hogy a szántás-vetés idején ne töltsék szárhordással az időt. A lovasgazda úgy menjen ki a határba, hogy vigye magával az ekét is és szántson, vessen, este hozzon haza kukoricaszérat. A pártszervezet a falu dolgozó népének egészére támaszkodik. Nemcsak a párttagokra, hanem a púr- tonkivüliekre is. Például kisgviilé-» sok tartásával megbízták az olyan lelkes és munkában élenjáró pár- tunkivüü dolgozó parasztokat, mint Kurucsai János, aki példamutatóan végezte el 4 hold földjén a:i őszi munkát. A múlt héten szerdán pedig fél nap alatt 17 mázsa kukoricára kötött Szállítási szerződést dolgozo paraszttúrsai kövé-v bes;. Az ilyen dolgozó parasztok segítségével aztán az agitációs kollektíva is jobb munkát tud végezni a faluban. A pártszervezet jó munkája, a kommunista példamutatás, az ellenség leleplezése következtében az ujkigyósi dolgozó parasztok október 24-ig több, mint 70 százalékban elvégezték a vetést. TENNIVALÓ azonban még Újkígyóson is sok van, a vetés befejezéséért, — igy mondja ezt Zsó- tér Pál elvtár-, a párttitkár. Sokkal jobb eredményt lehetett volna élérni, ha jobban ellenőrzik, segítik a tanács munkáját és ha a .területi agitál-lót jobban megszervezik. Nem ismerik még az elvtársak kellőképpen a területi agitáció jelentőségét. Ezt a hibát sürgősen meg kell szüntetni és szükséges fokozni a munkát a vetés mielőbbi be* fejezését. Ehhez az kell, hogy jobban végezzék a területi agrtációtif» A további eredmények alapja a tanulás. A pártszervezet ezen a téren is nagy lépéssel haladt előre. A politikai iskolákra 148 elv- társat vontak be. Emellett a pár■- tonkivüliek nevelésére *s górok 1 fordít a pártszervezet. A pártoktatásba olyan pártonkivüliaket vontak be, mint Barna István és Hegedűs Ferenc dolgozó parasztok,, akik élenjárnak a munkában, jót jfegitik a Pártnak a népért történő harcát. Újkígyóson tehát vannak eredmények. A pártszervezetek vezetőségválasztó taggyűlései a még nagyobb eredmények kiindulópontjai lesznek. Tudják ezt a falu dolgozói, — ezért néznek bizalommal a vezetőeégválasztó taggyűlések elé. ßz. I. A kétegyházi MNDSZ-asezonyok tadják: minden deka gyapot ötéves tervünket segíti Három héttel ezelőtt két elvtárs jött be a kétegyházi állami gazdaságból az MNDSZ-szervezetbe. Segítséget kértek a gyapot gyors leszedéséhez. — »Ha nem tudunk elegendő létszámú munkaerőt biztosítani, komoly veszély fenyegeti szépnek ígérkező gyapottermésünket, — mondatták, — arra gondoltunk, hogy az MNDSZ-asezonyok kisegítenek bennünket.« — Nem tudtam még akkor határozott választ adni, — mondja özv. Ágoston Zoltánná, a kétegyházi MNDSZ ügyvezetője. De gondoltam, hegy ha elmondom az asz- szany társaknak, szívesen mennek majd segíteni. És nem is csalódtam. A legközelebbi nőnapon elmondtam mit kér a gazdaság. Néhány lelkes asszony nyomban jelentkezett gyapotsaedesre. — »Minden deka gyapotra szükség van, nem szabad megengedni, hogy akárcsak egy kilogram iß odavesszen, — mondotta Ferenci Petemé. — Én, ha nem is vagyok mór fiatal, tudok segíteni a gyapot- «■edésben. Vállalkozom rá, hogy szabadidőmben kijárok majd ae állami gazdaságba. OLVDSD a Viharsarok Népét! Ferenczi nénit többen követték, bimonka Flórika, Sárvári György- né, Kalcsó Andrásné és meg jánckányau. Elhatározták, hogy minden nap kijárnak gyapotot szedni És azt is, hogy sorra járják majd asszony és leányismerőseiket, bevonták őket is a gyapotezedésd munkába. — Elbeszélgettünk külön minden asszonnyal, leánnyal, — mondja Ágostonná. Elmagyaráztuk, hogy milyen nagy kára lenne az országnak, ha nem takarítanák be időben. a gyapotot. Kiszámítottuk: egy kiló tiszta gyapotból három méter felsöruha-szövet, vagy nyolc méter eg}'szerű vászon készül. Fehémeművászonból meg nem kevesebb, mint 20 méter, kartonból 12 méter. Fejkendőt pedig kerekein 56 darabot készíthetnek. Ha tehát csak 15 kilogramot szed le valaki, — ha kartont számolunk, 180 métert jelent. De 15 kilónál jóval többet is le lehet szedni. Van olyan asszonytárs, aki 25—30, de még 35 kilót i» leszed naponta. Ma már 35—40 asszony jár ki naponta a kétegyházi állami gazdaságba és tszcsk-be gyapotot szedni. Tudják, minden deka gyapottal segítik ötéves tervünk sikeres teljesítését. (zs- m.)
