Viharsarok népe, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-28 / 252. szám

I#51 október 28, vasárnap 3 VíUaisaiók VUpi tóton a körijsladányi dolgozó pá­rásítóik!, Jlogy békeköltiöajegjr- Bfei, begyűjtési és szántás-vetési versenyre hívják ki a megye vala- moimyi községét, november 7, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 34. évfordulójának tiszteletéi®. Még aznap pontokba is foglalták n vállalást. Többok között ezeket: évi kukoricabeadáá kötelezettségün­ket október 21-ig száz százalékig teljesítjük, november 7-re pedig tíz százalékkal túlteljesítjük. »A ver­seny pontjait becsülettel teljesít­jük és azon leszünk, bogy egy község se hagyjon, le bennünket.« — ezt írták a vállalás végéne. Mit tettek azóta a ladányiak, hogy vállalásaikat teljesítsék? Ho­gyan segített» elő a páiteaerveeast * Itanáüs, a begyüjtóá állandó bízottá súg, bcjgy a tótaaáp a begyűjt** te­lén vállait kötelezettségének be­csülettel eáaget tegyen? A választ ft legutóbbi értékelés adja meg-: Nörósiadány któorkakegyüjtosét 47 százalékba» teljesítette. Más termények beadásában is elmaradt a község. Nem teljesítették ígéretüket Hogy ez igy van, elsősorban a községi tanács a felelős, Pató Pál módjára kezelték a begyűjtést, úgy gondol 11;, hogy »ráérünk még, a jövő Ív an sem lesz késő«. A ta­nácsi a.-ok sem igyekeztek eleget tenni kukciicabeadási kötelezettsé­Körösladány lemaradt! A pártszervezeten, a tanácson múlik, hogy kiköszörüljék a csorbát güknek, igy magától értetődik, hogy I szervezet népnevelői megmagyaráz- dolgozó paraszttáieaikat sem moz-1 ták Domokos Károly dolgozó pa­góathatták a beadás iúltoljesítteéi». Báez Lajos tanácstag, aki feles­ben művel földet, a ráeső részt mind a mai napig sem. vitt© hé, holott már régebben elvégezte a törést. Vineze István tanácstag is csak a kötelező 192 kg kukoricát vitte be, sem igyekezett »Ck jegyre beadni egyetlen kg-ot sem. A begyűjtési állandó bizottság is nagymértékben felelős Az elmara­dásért. Aratás óta egyetlenegyszer sem tartottak közös megbeszélést »Nem érünk rá a sok munkától gyűlésez»i, hiszen úgy is tudjuk, hegy mi a feladatunk. Munk» köz­ben majd ellieszélgetünk a dol­gozó parasztokkal a begyűjtés fon­tosságáról.« — Ezt mondogatták valamennyien. De vájjon hogyan tudja mozgósítani dolgozó paraszt- társait, hogyan tud nekik beszélni a beadás túlteljesítésének jelentő­ségéről az olyan állandó bizottsági tag, mint Nagy Sándor XI hol­das dolgozó paraszt, aki 200 kg kötelezettségén felni egyetlen de­kagramm kukoricát sem adott be, noha bőségesen maradt feleslege a padláson. A felvilágosító munka úgyszól­ván teljesen elaludt a községben. Kozák István eivtáns, a vb. elnök­helyettese ezt mondja: »Nem sokat ér a nópneveíőmunka nálunk. Hiá­ba beszélünk, nem hallgatnak ránk a dolgozó parasztok.« — Hogy ez mennyire nem igy yen, számos példa bizonyítja. Amikor a pórt­rasztnak, mit jelent, ha a kötelezőn felül is visz be kukoricát, más­nap 231 kg helyett 648 kg-ot vitt be a föl dművesszövetkezet raktá­rába. Hogy Körösladány rövid időn belül behozza a lemaradást, jobb munkát kell végeznie a pártszerve­zetnek is. Be kell töltse irányitói és ellenőrző szerepét, — csakis igy tehet eleget a község beadási kötelezettségének. Nagyméltóidban kell javítania munkáján a köz­ségi tanácsnak. Bátran alkalmazni keli a törvény rendül kezeseit a mulasztókkal szemben Éberen kell őrködni, hogy minden dolgozó paraszt eleget tegyen a hazával szembeni kötelezettségének- Fel kell számolni azt a téves né­zetet, hogy ez 6—10 százaléikcfe felemelés a köaépparasztokra nem vonatkozik. A törvény egyformán törvény mindenkim, aki megszegi, egyformán kell felelősségi» vonni, akár kis-, akár középparaszti ól van SZÓ. Persze azokkal szemben, akik- a felvilágosító szavak után is & törvényt aemmibe veszik. A fel­világosító, népnevelő munkára pe­dig vonja bo a póirteservtac^it azo­kat a dolgozó parasztokat, akikf odriig becsülettel eleget tettek kö­telezettségüknek. A pártszervezet segítségével lás­son hozzá teljes erővel a tanács, hogy eddigi mulasztásukat behoz­zák és kötelességüket jóval 100 százalékon felül teljesítsék, (zs. m.) miért műméit 1c Knuággota nx omseí ^áiitái-vetéii iiimiksllatokban? jí; .. u s duigosó psra.ztejgael- masudt' te őszi munkálatokban; őszibóza vetésében 60 százaléknál tart. Épnek főoka a tanáos nem ép­pen jó munkája. Például Bánfi András vb.-titkár elmondta: »nőm űlyan egyszerű ilyen nagy község­ben ö.';i#>tertaui a parnszteágot, mint például Kaszaperen, vagy más kpobb köztogljen-f Tehát Bánfi elv- társ a község nagy terjedelmét »okolja« a vette elmaradásáért. Szilágyi István, elnökhelyettes pe­jig az ellenőrzésre vonatkozólag a következőket mondj«: »Bjjel-nap­pal a határban tartózkodom, be- sjéIgétek a dolgozo parasztokkal, -.- utt is azokká!, akik vetnek, — de mit tegyek, amikor egyedül va­arról, hogy milyen jelen tősége van te ö invmk.ájukpak. Nyolcvanegy teuácstag yan a községben, közü­lük igen kor osén végeznek felvilá­gosító munkát. Mindent a végre­hajtóin zottoigi tagok akarnak el­végezni. Az őszi munkáknál is egyedül a mezőőreiket mozgósították, A mezőőrök számolnak be a vetés állásáról, külön-külön saját terüle­tükről. Ez eddig helyes is volna, ha »tanács ezeket az adatokat ellenőrizné is a helyszínen, vagy Megvan az. adottság ahhoz, hogy a feladatok megoldására kellő időben megfelelő számó dolgozót mozgó­sítsanak a feladatok véért-hajtására. Nem lehet indok az sem, hogy cu- koriépahordás van, oda vannak az igák, stb. A községben 257 pár fojrat van, azon túl pedig gépállo­más is. A földterületből nem jfut egy pár fogatra 25 hold szántani vtóó sem, amennyit pedig a mi- BÜsztertanáos teaftár<Ma&a előír. Hiba: a tanács nem osztotta be gyök- Az aktíva beszervezése ná­lunk nem olyan ugyezerß. Meg­próbáltuk ©zt a begyűjtésnél is, do nem jöttek ©1 az élenjáró dol­gozó parasztok. Ezúttal nem is igen próbálkoztunk.« Ez, a tanács által említett indok a vette lemaradásáért. A kép pedig egészen más. A valóság az, hogy a tanácsnál betetemetkoznek az admi­nisztrációba, a határellenőrzést Szi­lágyi elvtárs egyedül végzi, a 45 dűlőfelelőa periig talán már arról is megfeledkezett, hogy egyáltalán dű­lőfelelős. Kétizbeu próbálta a ta­nács összehívni a dűlőfelelősöket, de egyizben sem jöttek össze. En­nek oka az is, hogy éppen névszeri nt is tudnák azt, kik azok a dolgozó parasztok, ta­nácstagok, akik elvetettek, tóikét példaként lehet állítani a többi dol­gozó parasztok elé. Ez azonban nem történik meg, Bánfi elvtárs vb.,- titkár elmondása szerint 1500 dol­gozó paraszt van a községben és a tanács mindössze 32-ről tud, tóik elvetettek. A többiektől pedig csak úgy: »hát egészen biztos, hogy el­vetettek, mert 60 százaléknál tart a község a vetésben.. kellő időben az igákat, amiből adó­dik, hogy öseze-vissaa fuvaroznak Kunágotáu a fogatok. Megyéül;len jóuéhány példa bizouyitja; ahol a tanács mozgósította tagjait, kiépí­tette az aktivahálóza.tút, megfelelő ütemben halad a vette. Nőm ele­gendő Kunágotán sem 8—IQ béke- kisgyűlés tartása. Mindemellett akadtak Kunágotán is olyanok, mint például, Bálint Gergely nyolchot- das dolgozó paraszt, aki október 10-re elvetette az őszi búzáját. Bál Mátyás tanácstag 19-re fe­jezte be az őszibóza vetését. Erről a példamutatásról csupán a tanács­nál lóyő vettet ellenőrző könvv beszél. A versenytáblát, a dicsőségtáblát rég elfelejtették a kunágotaiak. A mezőőrökön, a vb.-tagjain kívül mások aligha sze­reztek tudomást arról, kik azok, akik a törvény betartásával, kö­telezettségüknek maradéktalan tel­jesítésével erősitik Kunágota vala­mennyi dolgozójának is országát, szilárdítják a békét. Nem mehet­nek el a (kunágotai tanácstagok sem az ilyen nagyfokú lemaradás mel­lett. Ökot Kunágota népe azért vá­lasztotta, hogy mindenkor és min­denben segítsék, tanácsaikkal lás­sák el • dolgozókat a feladatok megoldásához- Ez vár jájük a m on­tani szakaszban is, hegy Kunágota község mielőbb befejezhesse az őszi vettet. A hibák kijavítására szá­mos példa áll a kunágotai tanács» előtt, ügy, ahogy a méhkeréki tanács Is tette, tanácstagjait moz­gósította, akik rendszeresen jár­ják a lintáiA. s ott a helyszínen lep­lezik le a vettet hátráltatókat, » Baabotálókat. Kunágotán is leple»-; tok le kuMkókat, erről azonban, kevésszer szerzett tudomást a kun­ágotai nép. Ahhoz, bogy a lejrnuradást a köz­ség behozhassa, a tanács összes tag­jának példamutatására és jó nép-. nevelőmuakájára van szükség. Bérelszámolásban jártas, gyors- és gépírni tudó megbízható női munkaerőt felveszünk Cím a kiadóban egyszer sem beszélgettek el személyesen a dűlőfelelősökkel Nem veheti ilyen könnyen a kunágotai tanács sem a dolgozó nép törvényét Megvalósítottak a Szovjetoaiá kalhozainak, szavkozaiaak hizlalás! eljárását A mezőhegyes! állami gazda­ságban a Szovjetunió mező- gazdaságának élenjáró dolgo­zói tapasztalatainak, munka- módszereinek a meghonosításá­val harcolunk a nagyobb ered­ményekért. Öze József, vezető elvtárs kint járt a Szovjetunió­ban a a szovjet tapasztalatok, a szovjet módszerek megisme­résével hazatérve, igen bőséges segítséget nyújt élűhez. A Szov­jetunióban szerzett te pasz Úria­tok alapján Öze elvtárs fel­vette a kapcsolatot a gödöllői agráregyetetn tanáraival, ami a tudomány «s a gyakorlat szoros együttműködésé t teremti meg s ennek eredményei a jö­vőben mutatkoznak meg. A gazdaság hizlaldájában megvalósítottuk a Szovjetunió szovHozatnak, kolhozainak hiz­lal ási eljárását: az élesztő«telt takarmányok alkalmazását Ok- tóber 5-én a gazdaság a Szov- jeUiiiitóban szerzett gyakorlati ismeretek alapján, beállított kétszer GO mangalica süldőin j- íát. Ezek súlyra és koira telje­sen azonosak voltak és saját tenyésztésűtek. A beállított ser­tések közül 50-et az éieszlösí- tett takarmányok etetésével, a másik 50-et pedig az eddigi szokott módon előkészített ta­karmányokkal hizlaljuk. Az első tíznapos ellenőrző- mérlegelés, amit október 15-én végeztünk, a következő ered­ményi mutatta: A beállítási súlv október 5-én mindkét falkánál 2073 kilo­gramm, állagsúly 4158 kiló- gramm volt. A 15-i első mér­legelés alapján az élesztősített takarmány 1 fogyasztott falká­nál a napi súlygy arapodás OöG kilogramm volt, míg a kontrol tálkánál 0.48 kilógramm, tehát az a falta, amely éleszfősíteft takarmányt evett, ®z »apón la és d arahonkén 19 dekagramm al löMret hízott. Ez az eredmény igen komoly, mert a tíz nap alatt az 30 darab sertésnél 50 kiló súlytöbbletet jelont. Ezek az eredmények csak kezdetiek. A ímdonmány és a gyakorlat szoros együttműkö­désévé} ezeket az eredménye­ket tovább tudjuk növelni olyan értelemben, hogy foko­zatosan az egész hizlaldánk te­rületén megvalósítjuk azélesz- tőslii'lt takarmányok használa­tát, ami 7 ezer darab sertésnél igen hatalmas eredményt hoz a gazdaságnak, de egész nép­gazdaságunknak is. Győri Imre mezőliegyesi állami gazdaság. A begyűjtési munka tapasztalataiból Még mindig megmutatkozik egyes kézségeinkben, hogy a ta­nácsok a begyűjtési munkát a nyilvántartókra hízzák, a tanács­elnök. u tanácstitkár clvlársak nem »ok gondot (ordítanak rá. így van ez Mcdgyesbodzáson Is, ahol a tanácstitkár elvtársim nem is ismeri a község begyűjtési tervét, nem tud felvilágosítást adni a begyűjtési munka ered­ményeiről. . # Községeink dolgozó parasztsá­gának törvény biztosítja, ha a község teljesítette minden vona­lon begyűjtési tervét, szabadon órusí,halják felesleges takar- mánygabonájnkat, kukoricáju­kat. Törvény Irta elő azt Is, hogy amíg nem teljesítik, addig nincs szabadpiac. Ezt a törvényt szeg­te meg a inezőkováesházl községi tanács elnöke, aki engedélyt adott kukoricaszállílásra, bár a község nem teljesítette még ter­vét­* A inezőkováesházl Járás több községében, Igen helytelenül, el* hanyagollak a kukoiicabegy őr­lési munkát és most csak a húr gonyalrcgyiijléssel foglalkoznak. Ennek tudható be, hogy a járás a begyűjtési versenyben a ne­gyedik helyre csúszott vissza * A dévaványai községi tanács a kukorica-szállítási szerződések kö­tését egyszerűen rábízta a fiilii- művesszövetkezelre s maga a községi pártszervezet sem for­dított gondot rá, nem segítette érvekkel a népnevelőket. így tör­tént meg azután, hogy több nép­nevelő kiment szállítási szerző­dést kötni anélkül, hogy tudta volna, hogyan győzze meg a dolgozó parasztokat a szerződés­kötés előnyeiről. Községi, járási tanácsaink fordítsanak több gondot a tojásbegyüjtésre A baromfi- és tojásbegyiijtés időre való teljesítése éppen olyan kötelessége dolgozó parasztsá­gunknak, mint a gabona- és ku- korieabeadás. Tojásbeadási ter­vünket október 1-ig 85 százalék­ra keltett volna teljesítenünk, a baromfibeadást pedig 30 száza­lékra, azonban ha megnézzük járásaink eredményeit, még a legjobban teljesítő járásunk sem érte el a kötelező előirányzatot. A tojásbegy ülésben élenjáró orosházi járás is csupán 53.2 százalékra teljesítette tervét. A legrosszabbul a szeghalmi járás­ban megy a munka, tojásheadási tervüket mindössze 22.4 százalék­ra teljesítették, liaromfibcadás- bau. a szarvasi járás vezet, utol­só. helyen a sarkadi és szeghalmi járások állnak. Iliba az, hogy sem a községi sémi a járási taná­csok nem tulajdonítanak na­gyobb jelentőséget a tojás- és baromfibeadásnak. Nem vizsgál­ják meg, mi a lemaradások, visz- szaesések oka s nem is értékelik rendszeresen az eredményeket. A községek között Magyar- dambegyMia teljesítette példa- mulalóan tojásheadási tervét, 114.3 »/»-ot értek el, barom filx‘- adósban azonban az utolsók kö­zött van a község, 41 százalé­kos eredménnyel. Igen gyenge a tojásbegyüjtés eredménye Gyu­laváriban, ahoi az évi tervet csu­pán 19,9 százalékra teljesítették. Nem javul döntően Zsadány és Oteárry terv teljesítése sem. Zsa­dány még mindig 17.1 százalék­nál tart. s Okány is csnpán 26,7 százalékra teljesítette tervét.

Next

/
Thumbnails
Contents