Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-13 / 213. szám
2 1*51 gzeptattber 13., eMilőrtiVh A szovjet kormány jegyzéke Franciaország kormányáSioz------------------------------------------------------------ I/iUauatalc Hfy\t M oszkva (TASZSZ.) Ez év szeptember 11-én A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere fogadta Brionyalt, Franciaország ideiglenes ügyvivőjét és átadta neki a szovjet kormány jegyzékét: »A szovjet kormány 1950 december 15-i és 1951 január 20-i jegyzékében már felhívta Franciaország kormányának figyelmét arra, hogy a Nyugat-Németoir- szággal szemben követett és a német revansísztáknak szabadkezet biztosító politikája aláássa az 1944 december 10-i francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés alapjait és jelentőségét E szerződés értelmében a két kormány kötelezettséget vállalt, hogy »együttesen megtesz minden szükséges intézkedést Németországtól eredő műiden újabb fenyegetés elhárítására és megakadályozza az olyan cselekedeteket, amelyek lehetővé tennék Németország bármilyen újabb agressziós kísérletét.« Franciaország kormányának « német kérdésben folytatott politikája egyenesen ellentmond a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritannia közölt létrejött potsdami egyezménynek is, amelyhez Franciaország is< csatlakozott. Ma már teljes mértékben tisztázódott, hogy Franciaország kormányának az USA és Nagybri- tannia kormányával együtt telt . intézkedései nem csupán ellentmondanak a francia-szovjet szerződésnek és a potsdami egyezménynek, hanem a német agresz- szió megismétlődésével is fenyegetnek. Ezek az intézkedések katonai szövetség nyílt előkészítésének jellegét öltik Nyugat-Né- metország agresszív erőivel. Erről tanúskodik mind a francia kormány által előterjesztett Pleven terv —, amely a reguláris német hadsereg újjá terem léséhez vezet hitleri tábornokokkal az élen —. mind a Sehuman-terv, amit a francia kormány valósit meg és amely Nyugat-Xémelor- szágban a hadiipari potenciál helyreállítását jelenti. Mind a Pleven-terv, mind a Sehuman- terv a valóságban Nyugal-Xémei- ország remilitarizálásához vezet, ami összeegyezlethetollen az európai béke érdekeivel. Ezeket a terveket maga a német nép is elítéli. a német nép nem kíván idegen tervek, méghozzá agresszív «'•lókat követő tervek megvalósításának eszköze lenni. • 1. Ma már mindenki számára világos, az Amerikai Egyesült Államok és Nagybritan- nia vezette Északallanti Szövetség egyre újabb lépéseket lesz. annak érdekében, hogy minél nagyobb fegyveres erővel és minél löbb katonai lámaszponltal rendelkezzék Európában, annak ellenére, hogy az Északéi lanti Szövetséghez tartozó országokat senki sem fenyegeti. Ez arról tanúskodik, hogy ez a katonai szövetség agresszív célokat követ, hogy új háborút készít eiő az angol-amerikai tömbhöz tartozó és az USA vezette hatalmak világuralmának kivívására. Az USA kormánya tárgyalásokat folytat még Francóval is, hogy erre a célra a spanyol fasiszták csapatait is felhasználja. Főfeladatként tűzték ki azonban a német reguláris hadsereg bekapcsolását az északatlanti tömb fegyveres erőinek kötelékébe. A reguláris német hadsereg újjáterem tése most folyik Nyugat- Tyjénvelországban. Ma már az is világos, hogy a reguláris hadsereg újjáteremtése Nyugat-Német- országban —, ahol a hatalom olyan revansiszták kezében van, mint Adenauer, Kaiser, Schumacher, stb —, jogos bizalmatlanságot és elégedetlenséget kelt Európa minden országában. Ezért olyan kísérleteket tesznek, hogy álcázó eszközökhöz folyamodva hajtsák végre a német hadsereg újjáteremtését Nvugat- Németországban. Éppen ezzel kapcsoiatban tűnt fel a Pleven- terv. Ezt a tervét, amely az úgynevezett »európai hadsereg« létesítéséről szól, a francia kormány 1950 október 21-én jelentette be. A terv egyesíti több nyugateurópai ország katonai alakulatait és a Nyugat-Németországban alakuló német hadsereget is bekapcsolja az j európai Inulseregbe«, műit annak szerves részét. Azt a benyomást igyekeznek kelteni, hogy ha Nyugat-Xé- nsetország újonnan szervezett fegyveres erőit bekapcsolják az. ilyen egyesített hadsereg kötelékébe, akkor ez állítólag nem jelenti majd a német hadsereg feltámadását. Az új világháború előkészítésé- I nek és kirobbantásának politikáját támogatni nem kívánó népek ébersége elallatásának ilyen módszeréről azonban kiderül, hogy gonosz cselfogás a népek félrevezetésére. A Pleven-tervet Franciaország kormányának tulajdonítják, de senki számára nem titok, hogy a terv mögött az USA kormánya áll, amely minden lehető eszközzel növelni igyekszik az olyan fegyveres erők létszámát, amelyek támaszként szolgálhatnak az amerikaiak európai agresszív terveinek megvalósításában. A Pleven-terv szerint a nyugat-német- országi reguláris hadsereg nem lenne önálló, más nyugateurópai államoktól független hadsereg. A Pleven-terv szerint a nyugalné" metországi fegyveres erő csak a nyugateurópai egyesült hadsereg része lenne. Az egyesült nyugateurópai hadsereg magában foglalja Franciaország, Olaszország. Belgium és Luxemburg katonai alakulatait is. Már most ismeretes azonban, hogy »egyenjogúság« ürügye alatt az egykori hitleri tábornokok az általuk szervezett katonaság részére uralmi helyzetet igyekeznek biztosítani az ilyen nyugateurópai hadseregen belül. Ebben az amerikai militarizmus olyan európai képviselője támogatja őket, mint Eisenhower, akit már a mostani békeidőbe'n az északatlanti tömb csapatainak főparancsnokává neveztek ki. A legutóbbi hónapok alatt Párizsban Franciaország, Belgium, Olaszország és Luxemburg képviselői titkos katonai tárgyalásokat folytatlak Adenauer nyugalnémelorszá- gi kormányának képviselőivel — az USA és Anglia részvételével — nyugatnémet fegyveres erők létesítéséről a nyn- gateurópal hadsereg kötelékében. Az ez év július 24-én kiadott közleményből látható, hogy ezen a tanácskozáson megegyezés jött létre a nyugatnémet fegyveres erők létesítésével és a nyugateurópai hadseregbe történő bekapcsolásával összefüggő olyan kérdésekben, mint a fegyverzet szabványosítása, a hadiipari termelés specializálása, a szóban- forgó hadsereg finanszírozásának módja és ellátási rendszere, stb. A párizsi értekezlettel egyidejűleg Petersbergen (Nyugat-Neme tország), az USA, Nagybritannia és Franciaország katonai képviselői Heusinger és Speidel voll hitlerista tábornokokkal folytattak megbeszéléseket, akik jelenleg a bonni kormány katonai tanácsadói. E megbeszélések eredményeképpen, mint a sajtójelentésekből ismeretessé vált, már megegyeztek a nyugatnémet országi fegyveres erők megalakításáról. E fegyveres erők 12 nyugat- némelországi hadosztályból fognak állni kétszázötvenezer főnyi létszámmal és ugyanakkor különleges nyugatnémetországi páncélos- és légiegységeket is létesítenek. Ezzel döntő lépés történt a reguláris német hadsereg feltámasztása felé. E hadsereg felállítását a német revansvárók ösztönzik és hitlerista (német tábornokok vezetik, akik természetesen nem állnak meg félúton és azt a tényt, hogy Franciaország lemond Németország demilitari- zátusáról, kihasználják a német militarizmus agresszív erejének helyreállítására. Ma kélszázötveoezer katonából álló nyugat németországi hadsereget hoznak létre, de holnap ez a hadsereg már többszörösére növekedik annak ellenére, hogy a Német Demokratikus Köztársaság egész lakossága és Nvugil- Németország lakosságának túlnyomó többsége a békéért, N'yugat-Németország új- raf elfogy vérzésé ellen száll síkra. Mindez azt mutatja, hogy a »Pleven-terv« út a német militariz- mus törvényesítő se felé. Ez a militarizmus új háborúval fenyegeti Európát. Mindebből következik, hogy az USA kormánya által sugalmazott »Pleven-terv«, amelynek célja az »európai hadsereg« megalakítása, amelyben azonban az európai országok többsége nem vesz részt, veszélyes fenyegetést jelent az európai béke számára és kibékíthetetlen ellentétben áll Franciaországnak a francia-szovjet szerződésből folyó ama kötelezettségeivel, hogy közös akciókat foganatosítanak az európai új német agresszió elhárítására, valaműit azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Franciaország, az USA és Anglia a potsdami egyezmény alapján vállalt magára Németország demilitarizálására vonatkozóan. 2. A tények arról tanúskodnak, hogy a német militari»- mns Irelyreáilitása előtt utat nyitó »PIev«i-!erv«-nek egyenes kiegészítés« a »Schuman- ferv«, amely Nyugat-Xé- meíország hadiipari potenciáljának helyreállításához vezet. A »Plcven-terv« értelmében több nyugaleurópai ország egyesült hadsereget alakít, amelyben az uralkodó szerep elkerülhetetlenül NyugabNémetország fegyveres erőinek jut majd. Ehhez hasonlóan az úgynevezett »európai szén és acélipari egyesülés« megszervezésének következtében —, mely a »Sehuman-terv« érteimében a Ruhr-vidék nehéziparát Franciaország, Belgium, Olaszország, Hollandia és Luxemburg nehéziparával egyesíti — olyan feltételek jönnek létre, amelyek biztosítják a ruhrvidéki iparmágnásoknak, hogy uralkodó helyet foglaljanak el Nyugat-Európa fegyver- és hadianyaggyártásában. Ez megfelel az amerikai monopóliumok céljainak. Az amerikai monopóliumok Nyugat-Né- melország megszállását arra használták ki, hogy mélyen behatoljanak a német trösztökbe és kartellekbe és érdekeltté tegyék őket agresszív terveik megvalósításában. A francia kormány Nvngat- Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányaival együtt az idén április 18-án szerződést írt alá »az európai szén- és acélipari egyesülésről«, amely * Sehuman-terv« név alaLt ismeretes. Schuntan úr c terv előkészítése során azt mondta, hogy. »az európai országok szenes acélkészletfinek egyesítése megnyithatja az utat az érdekel! országok: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium. Hollandia és Luxemburg katonai együttműködése számára«. Sclmmannak ezt a kijelentését nem értékelhetjük másként, mint annak elismerését, hogy a fent- omlített országok szén- és acéliparának egyesítése katonai célokat követ. Ez a terv figyelmen kívül hagyja a német békegazda- ság szükségleteit. Homlokegyenest ellenkező célokat követ: a haditermelés felduzzasztása a békagazdaság rovására és a Ruhr-vidék nehéziparának alárendelése az új európai háború előkészítésével foglalkozó agresszív hatalmak terveinek. Az agresszív országokat ebben a tekintetben támogatják a ruhrvidéki iparmágnások, akik mind a császári, mind a telhetetlen hitleri imperializmus főtámaszai voltak. Jelenleg Nyugat-Németországban, ilyen, vagy olyan formában ismét feléledtek a régi kapitalista monopóliumok, amelyek a befolyásos amerikai monopóliumokkal kötött megállapodás alapján a nyugatnémetországi hatóságokat máris alárendelték érdekeiknek. Nem sokkal ezelőtt bejelentették, hogy 94 nagy széni- és acélipari egyesülés alakul és ugyanakkor olyan német monopolisták, műit Krupp, Flick. Pferdmenges és mások, akik nemrégiben a hitleristák által megszállt európai országokban garázdálkodtak, visszakapják a régi előjogaikat és helyreállítják uralkodó helyzetüket sok nyugatnémetországi iparágban. Az »európai szén- és acélipari egyesülés« megalakításával ezek az urak az »európai egyesülés« keretéi«» tartozó más államok ipara fölöl» is ellenőrzést létesítenek, ami még jolloan fokozza a dolgozók kizsákmányolását ezekben az országokban. Mindez azt mutatja, hogy a potsdami egyezményt, amely eltiltja a hadiipart Németországban és kimondja, hogy a második világháború kirobbrn- tásáért különösen felelős német monopóliumokat meg keil szüntetni — durván megsértik és lábbal tapossák azok az államok, amelyek Németország nyugati risztnek megsz'llásá- ért felelősek. A »Schuman-terv«, amely a nyugatnémetországi hadiipar helyre- állításához vezet és segíti Nyugat- Németország militarizálásának meggyorsítását, törvényesíti a német imperializmus újjáéledését, mely imperializmus agresszivitását az egész világ ismeri. A né'pok emlékezetében még elevenen élnek a második világháború szörnyűségei. Franciaország népe, miként a Szovjetúnió népei is, nem tudja elfelejeteai az átélt nyomorúságokat és veszteségeket. Eu- » répa népei megfogadták, hogy megakadályozzák a harmadik világháborút és felhívják a figyelmet az új német agresszió lehetőségére. Emlékeznek az első és második világháború tanulságaira. Mindenki emlékszik arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok milyen politikát követett az utóbbi világháborút megelőző időszakban, amikor az amerikai uralkodó körök és az amerikai ínonopoliumok segítettek megteremteni a német agrcSz- szió katonai-gazda'ági alapját és ilyen módon segítették kirobbantani ezt az agressziót. Mindenki emlékszik az angol-francia itral- kodókörök politikájára, mely abban az időién bomlasztotta a békeszerető államok agresszióéi lenes frontját és megkönnyítette. Hitlernek a második világháború < ddvob- bantását. Ma Franciaorszíg, valamint az USA cs Anglia kormánya visz- *zat rt a régi ú ra- Arra szSmi- tar.a t, hagy a német militariz- must felhasználják az új háború előkészítésére, hísmlőan ahhoz, ahogy a második világháború elején is ezt igyekeztek tenni. Az ilyep számítások azonban már a multlxin kudarcot vallottak és eppen Franciaország volt az, amelynek helytelen poétikájáért drágán kellett lakolnia a hosszú ideig tartó német megszállással, A francia kormány politikája, miként az USA és Anglia kormán váriak politikája is. a második világháború elején legvilagosabbon a hitleri Németországgal kötött müncheni egyezményben j tott kifejezésre. Ez a politika, miül Emeletes, felrúgta az 1935-ben kötött francia-szovjet szerződést, amely: egyik alapja volt az európai béka fenntartásának. Ez lehetővé tel te a nemet militaristáknak, hogy kiroh- tiantsik a második világháborút,1 A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben Franciaország és a Szovjetunió népeinek, szintúgy nq összes bókeszerető népeknek össz^ kell fogniok a béke megvédésében! és nem szabod megengedniük a nc-jj pok közti barátság gyengítését. A szovjet kormánynak foltéi lenül számolnia koll a francia kormányt jelenlegi politikájának következmé-í nyeivel, amely politika a német# militarizmus helyreállítására ó* Nyugat-Ncmetorszúg agresszív erő-í ivet való katonai szövetség alaki-jj tó-ára irányul. A szovjet kormány) szükségesnek tartja, hogy újbóli felhívja a francia kormány figyelmét arra, hogy az előállott helyzot-r bőt és e helyzet következményeiből kifolyólag milyen felelősség há-j nil reá.
