Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

»! s’zipfrniiK'r f)„ vasárnap l/iluusúitk képe Sarkadról jelentjük: A cukorgyári „kétlafciak“ közül elsőnek a kouiuiunisták adták be földjüket a tszcs-be Pántok. Egyik napról a másikra növek- Mak a termelőszövetkezeti tagok létszáma Sarkadon. Aki tegnap még ■sámolgatott, hogy mennyivel több IK jövedelem a csoportban, az ma fcflszkén mogy végig az utcán — eléírta a belépési nyilatkozatot, fttep számmal akadnak olyanok, akik miután beléptek a csoportba, •Hinduinak a rokonokhoz, ismerő­sökhöz, műit mondják — segíte­ni nekik a döntésben. Az első napokban csak a község dolgozó parasztjai »mozogtak«. Kost azonban másutt is megindult n tszcs-be való belépés. Megmozdul­tok azok a cukorgyári dolgozók is, akiknek földjük van. — Mi sem tartogatjuk tovább a földün­ket, beadjuk a tszcs-be. Megfogad­juk a Párt, Rákosi elvtér» taná­csát. Levetkőzzük a „Léílakisáoot^ — mondották. Mint mindenütt, itt ia a kommunisták legjobbjai kezd­ték meg a belépést. Az elsők kö- eött volt, aki beadta földjét a tszcs-Le, Juhos Károly elvtárs szta- hánovista, Kiss Sándor, Papp La­jos elvtársak. Az ő példájukat az­után követték a többi dolgozók is. Juhos János elvtárs először is kiszámolta: mennyi haszna van neki events a földből. Bizony, rá­jött: nem hogy haszna lenne, hanem még alaposan rá is fizetett. A keresetének egy része rámegy a földre. Mert igával nem rendel­kezik, a brágyahordástól a gabo- nabehordásig mindent mással vé­geztetett. Csak egy hold búzának a kiacatolásuért 7ö forintot fizetett ki. Szalmahordásért ogy kát. bold­Valatnennyien nyertek--V A békéscsabai Kötöttárugyár kereskedelmi osztályán a terv- kólcsönsorsolás gyorslistája és az Üzemi dolgozók kötvényeinek ki­mutatása van az asztalon. Gaj­dács elvtárs egyeztet nagy buz­galommal, szinte pillanatonként kerülnek újabb nevek, számok aláhúzásra: Marik Jánocné 300 forint, Rnsznák Mihályné 200, Bléth Jánosné 300, Sipos Ilona 300, azlán nagyobb számok is következnek .. Kovács András 5C0, Szabó Ilona 1000 forint... számok éa nevek, de ezer öröm belesd - rítve. 31 név. 31 kötvény szám egyezik eddig és hol van még a gyorslista vége... Fennt, a varroda emeleti nagy­termében meglehetősen hangosan szól a hangszóró, de kává vész ez a hang most a nagy zsivaj ban... Nyertem ?... rajta a nevemT... mennyit nyer­tem?... a tiéd rajta van-c? — hangzik innen is, onnan is. Ka­cagó, nevető asszonyok, szőke, barna .lánylejek hajolnak össze ...úgy örülök,., mit is vegyek raj­ta .. jól kezdődik a nap! — (Most kezdett a délutáni műszak.)- Nagyon meglepődtem —> mondja gyors lélekzéssel, kicsit kapkodva a mondatokat Busznak Mihályné. — Nem is tudom ha­marjában mit vegyek,., de tudom már... disznót akartunk venni, most éppen jól jön ez a pénz Hű, nem is álmodtam volnál Most már szégyenlem, hogy e múltkor úgy kikeltem... azt mond­tam, én sose nyerek, nem kapom vissza... és most mégis visszakap­tam. Müller Emma kötvényét ts most húzták ki 300 forinttal, őt is váratlanul érte a nagy öröm. — Az lesz az első, hogy­megvessem as „Anyá“‘t Gorkijtól. — (Nem kell messzire mennie, éppen az udvaron van a könyvnapi sátor). — Ha 1«' hetne még jegyezni, én lennék az első, most látom már, hogy mennyire nem igaz, amit egyesek mondtak, hogy nem kapunk visí- sza semmit. Itt van... az enyé­met is kihúzták, meg a másikét is... — Ki azt, még a harmadikéi is, meg a többiét is, mert mind nyert Ez a műhely is milyen volt még tavaly, most meg par­kettás, egészséges, nagyablakos, este neonfény űzi a sötétet, új kazánház is épült, új javítóié rém készült, új órsózógép érke­zik • rövidesen, valamennyien nyertek. Majoros l*ál cséplőbrlffüdja ax 50 vagyonos vállalás sikeréért liarcol Julius első napjaiban már min­den gép kint zúgott a kondorosi határban, csak egy gép indult ki később. Bins aki traktoros gépe. Sok nehéz feladat volt oiőtte, de ő nem hátrált meg ezektől a fel­ad átoktól, vállalta: 50 vagon gabo­nát elcsépel eoen a nyáron. Búnszki traktoros cséplőjénél harcos munka folyt az első nap­tól kezdve. Majoros Pál cséplő- brigádja lelkesen dolgozott, hogy va'óra váltsák a vállalást. Teljesítményük egyre jobban fo­kozódik. Az első napokban már megnyerték a gépállomás vándor- zászlóját. Boldogan mondta Ma­joros Pál brigádvezető a brigád- tagoknak : megkaptuk a vándoriásildt, igyekezzünk úgy dolgozni, hogy megtartsuk a cséplée befejezéséig, így is dolgoztak cs augusztus 20- r.v már 27 vagon gabona helyett JJ vagonnal csépeltek el. Naponta 160—180 mázsát. Jól ezervozték »eg a nwmkát, gondot fordítottak • népnevelőmnnkára is. Tt-’-dsve­resen, naponta tartottak eajtóol- vasást és megvitatták a óikkeket. Lestyén György népnevelő elv­társ emellett elmondta a többi dol­gozónak, ha jól végzik munkáju­kat, tervüket túlteljesítik, az ál­lamtól jutalmat is kapnak. Leü­tvén elvtárs a begyűjtésről sem feledkezik meg. Ellátogat a dolgozó parasztokhoz, hogy meggyőzze őket az időben való beadás fontosságár­ról. Ma már 47 vagonnál tartanak Bánszkiék, de még itt van a dűlő­ben Mizó Mihály, Kaczkó András, Kuntár János gabonája, — mon­dotta Bánszki elviére, mire azt elcsépeljük, befejeződik a hatá­runkban a cséplés, meglesz a 160 százalék és akkor elmondhatjuk, hogy eleget tettünk az 50 vagonos vállalásunknak. De Bánszki elvtárs azt is mondotta: a oséplést még nem fejeztük be. Ha szükség lesz rá, elmegyünk más községbe is csépelni, hogy ott is hamarabb befejezzék ezt a munkát. —szilágyi— )ól 00 forintot. De sorra vehetné a többit is, amit azután, ha üaz- szead, kijön, hogy nem nyert, hanem veszített a földjén. Ami az­után ráadásul mindennek a teteje, hogy még annyit sem tudott ki­hozni a földből, mint az ogyéni dolgozó parasztok. Amíg ők 9 má­zsa búzát takarítottak be egy hold földről, az ö földjén még 8 mázsa sem termett meg. Mindez azért, mert nőm tudta megadni azt a művelést, amit megkövetelt .volna. Ezzel pe­dig nemcsak saját magát csapta be, do becsapta az országot is. Most beadja 4 holdját a tszce-be, ott mű trágyázzák, géppel művelik, megtenni a 14—16 mázsa búzát is holdanként­Es mennyi munka volt mindig a földdel. Kora tavasztól késő őszig volt rajta mit csinálni- Vetni, ka­pálni, aratni, törni — és mind­ezt ő és a családja végezte. Az embernek bent az üzemben végzett munkája közben is mindig arra kellett gondolni: délután a kukoricát kell kapálni, a krumplit kellene feltölteni. Szinte leste, mikor szólal meg a- gyár sípja, hogy rohanhas­son haaa, ki a földre. Bizony, meg­történt az is, hogy fontos érte­kezlet .volt az üzemben, amin sze­retett volna ott lenni, de hát a munka úgy sürgetett, hogy nem lehetett tovább halogatni. Ilyen­kor kénytelen volt val(ami kibú­vót keresni a vezetőség előtt, hogy hazamehessen. Nyűg, teher' volt a négy hold. örül, hogy megszaba­dult tőle. Azonban nem minden dolgozó gondolkozik úgy, mint Juhos Já­nos elvtárs, a Sarkadi Cukorgyár­ban. Szép számmal vannak olya­nok itt is, akikben még nem tört meg a légi megszokás. Ragasz­kodnak a földhöz, mert úgy kép­zelik, hogy nélküle nem tudna^ megélni. Tetőzi ezt még az is, hogy az ellenség is alaposan »rákapcsol.« Mindent megpróbál, hogy gátat vessen annak, hogy a dolgozók a tezcs-be adják földjeiket. Az ösi- pusztán lakó kulitok hangja érvé­nyesül például Borbély Károly sza­vaiban, oki kijelentette: amíg csak a törvény el nem szedi tőle, nem adja be a földet a tszcs-be. A pártezervezet azonban itt sem pihen. A népnevelők segítségével állandóan foglalkozik a dolgozókkal és igyekszik velük megértetni, hogy Pártunk szavát követik ak­kor, amikor beadják a földet a tezcs-be. Segítik ezzel a mezőgaz­daság szocialista átszervezését, hoz­zájárulnak ahhoz, hogy az ötéves tervünk által kitűzött feladatokat minél nagyobb sikerrel teljesít­hessük, (tus. m.) DISZ-fiataEok, Seggetek termeSőszövetkezetf mozgaSnuink karnisai í békési DISZ-váiasstmány egyénileg dolgosó parasstftataijainak felhívása A m.zőcsfti járás DISZ választmányának egyénileg dolgozó paraszlfistaljai miulanayían a közösgazdélkedás útjára léptek és felfcivíík ai ország DISZ fiataljait, legyenek élenjárók a tszcs-* fejlesztési munkában is. Megyénkben elsőitek a békééi járás DISZ választmányára!« egyénileg gazdálkodó parasitíuitaljai követték a mozőcsátiak pél« diját és felhívást intéztek a békésmegyei DISZ tagokhoz: »Mi a békési járás DISZ választmányának egyénileg gazdál­kodó tagjai nem akarunk már a régi módon élni, úgy, mint a nagy­apáink, akik hajnaltól estig görnyedt háttal dolgoztak a megélhe* lésért. Tudjuk, hogy ránk, ifjúsági vezetőkre nagy feladatok hárul­nak, insrt a fiatalok bíznak be; tátink és tőlünk várj .ük a példamu­tatást. Látjuk, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom erősítésé.cl dolgozó népünk és dolgozó paraszt ifjúságunk boldog jövőjét építjük* Mi a szovjet kolhozfiatalok példáját akarjuk követni. A mezőgaz­daságban a termelés élharcosai akarunk Enni. Ezért mi egyénileg gazdálkodó választmányi tagak elhatároz­tuk, hogy valamennyien Lelépünk, boldogabb jövőnk ériekében a tszcs-be, mert meggyőződtünk arról, hogy a községeinkben Evő termelőszövetkezetele, csoportok sokkal magasabb terméseredménye­ket érnek el, mint mi. Békés m.gye DISZ választmányi tagjai, községi DISZ titká­rok vezetőségi tagolt, DISZ fiatalok kövessétek példánkat. Legye­tek Ti is termelőszövetkezeti mozgalmunk harcosai, a szebb étet megteremtői. Lépjetek be a terme főcsoportokba. A békési járási DÍSZ-választmány egyénileg dolgozó parasztfia­taljainak nevében: VALENTINYI ILONA, FUTAKI LÁSZLÓ, TÖRÖK ERZSÉBET, BUKOVICS SÁNDOR-« Felhívás a nagyszénási fiatalokhoz F.lvtúrsak! MI, eleki Hálálok sorsdöntő napokat éltünk át. A DlSZ-ezer- vezetünk tagsága csoportosan lép a szövetkezeti gazdálkodás út­jára. Látjuk, hogy ez az új út vezet a felemelkedéshez, « dol­gozó parasztság boldogulásához. Pártunk 11. kongresszusa újabb és hatalmas feladatát tűzött ki a fiatalok elé. Tölünk, paraszt fia tuloktól azt várja, hogy első vonalban harcoljunk a mezőgazdaság szocialista átalakításáért. Mi, eleki fiatalok megfogadtuk a Párt szavát. A vezetőség példa­mutatásával, a tagság bű százaléka belépett a tszcs-be. Közsé­günk szocialista község lelt. Ä* eddig elért eredményeket to­vább fokozzuk. Ml azt hisszük, ti is meg tudnátok ezt tenni, csak össze kell fognotok. Kövessétek példánkat. Előre Pártunk zászlaja aktit a mezőgazdaság szocialista át­alakításáért ! 1 Elvtársi üdvözletünket küldjük az eleki termelőszövetkezeti csoportok ifjúsága nevében: Ifj. Diehel Péter Ifj. Tyirják Pál Krisán Flórika Satáth Katalin Varga József Papp Mária Csapó Lajos Tyirják Magdolna Román Pál Mnesi Eszter •Soós Mária Sebestyén Erzsébet Kovács Mihály Felkészült a gyapot betakarítására a gádorosi „Gero“ termelőszövetkezet A gádorosi »Gero« twmelősaö- vetkeaot az elmúlt évijen nyolc holdon termelt gyapotot, amely jó jövedelmet hozott a tsz dolgozói­nak. Az idén nyolcvan holdra emel­ték a gyapot vetésterületét. A gva­Viharsarok l\épe TAPASZTAL1TCSEPE ROVATA Naponta 180 ember munkáját végzi el a rizsaratógép Állami gazdaságainknak, terme- lőcsoportjainknak komoly feladatot jelent a rizs aratása. Egy hold rizs Loaratása 12 ember napi mun­káját jelenti s a meglévő munka­erőhiány mellett ezt nehezen bi z- tositják. A rozs ás i állami gazda­ságban egy rizsarató.gép szerkesa- tcsóvel megoldották ezt a kérdést. Csáki Géza elvtárs, a gazdaság gépcsoportvezetője alakította át az egyik Knotolc gyártmányú kardán meghajtáflos oxafcógépet. Az arató­gép naponta 15 hold rizst vág le a igy 180 ember napi munkáját végzi. Az átalakítás olyanmódon tör­tént, hogy a vízszintes és a fel­futó ponyvák és a kötözőszerke­zet alá vályúkat Gzerelt, a vályúk végére zsákot akasztott. Az ed­digi gyakorlat szerint azért nem lehetett géppel aratni a rizst, mert a gép vágás- és kötözés közben kiverte a könnyen pergő rizskalá­szokat. Az újit-ás lényege éppen abban rejlik, hogy a gépeken ki­pergő rizsszemeket az utolsó da­rabig felfogja a vályúként alkal­mazott lemez és a drága mag a zsákba hull. Ugyanezen a gépen a kévekidobóhoz egy asztalkát szerelt Csáki elvtárs, igy az összekötö­zött kévék zökkenőmentesen, simán csúsznak le a földre, tehát ezen a részen is megszűnt a szem- pergés. potot jól előkészített talajba ve-1 tették. Hatszor kapálták, idejében elvégezték a kaecsolást és a toto- jezést. -Munkájúk meg is hozta gyümölcsét: a gyapotra kedvezőt­len hűvös idő ellenére is holdan­ként kilencmázsás átlagtermésre számítanak. Egy-egy gyapottövön 25—30 gubó fejlődött ki és több gyapottáblájuk termése meghaladja a 10 mázsát. A gubók már kinyíltak és' há­rom-négy nap múlva már megkez­dik a szedést. A tsa-ben jól fel­készültek a gyapot betakarítására. A csépiéinél felszabadult munka­erőket a gyapotföletekre osztották be és a jól bevált szovjet tapasz­talatokat követve, egy holdra egy dolgozót biztosítottal,. Előkészítet­ték a ponyvákat, kitakarították a magtárt, ahol elszállításig tárolják a gyapotot. A 80 tagú szedő-bri­gád tagjai magáik gondoskodtak a kárornrokeszes kötényről, hogy így mindjárt a helyszínen osztá­lyozhassák a gyapotot. A »Gerő« termelőszövetkozet csu­pán gyapotból az idén félmillió- forintos bevételre számit és már azt is elhatározták, hogy a jövő évben 80 hold helyett ]40 hol­don termelnek gyapotot. >

Next

/
Thumbnails
Contents