Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-29 / 227. szám
l/ilunsatok Ripe. 1951 szeptember 29, szombat Akik nemcsak köicsönjegyzéssel, hanem tervük túlteljesítésével is szépülő életüket oltalmazzák A kölcsön jegyzés első napján történt. . Bencsik Pál, a csabai Téglagyár egyik téglakihordó brigádjának tagja, ahogy -megrakta téglákkal bent, a hőséget árasztó kemencében a háromkerekű kihordókocsit, odaszólt a mellette dolgozó Zsibrita Jánosnak. — János, olyan jól megy ma a munka! — Jól! Gondolom, ma is jóval túlteljesítjük a napi tervet — szól vissza Zsibrita János, a brigád másik tagja. Egy perc, kitolják a kocsikat, visszajönnek és hármasával fogva a téglákat, újból nekilátnak a kocsik meg- rakásának. Aztán az is szóbake- rül, hogy mért van ma olyan jókedvük? Hogyne lenne! Érzik, becsülettel helytálltak a kölcsön- jegyzésben! Amikor jegyeztek, már akkor is elmondták néhány egyszerű szóval, hogy miért adják pénzüket kölcsön az államnak, — mégse lehet elhallgatni azt, amit Zsibrita akar mondani. — Tudod, én azért jegyeztem 1000 forintot, mert érdemes... Csengenek az éj téglák, ahogy a kocsikra rakják. Szép, új téglák. Nincs köztük selejtes egy sem. Éz a présházi dolgozók, a berakok, meg az égetők jó munkáját dicséri. Iskolák, új gyárak, kultúrotthonok épülnek, minden új téglára szükség van. — Szóval — lép oda Bencsik mellé Zsibrita — azért jegyeztem, mert minden forintot visz- szakapok sokszorosan* Persze, nemcsak pénzben. Bencsik Pál nem szól, csak bólint egyet. Ez azt jelenti: én is így gondoltam. Aztán Zsibrita János elsorolja és valósággal ragyog a szeme, amikor mondja, mii kapóit már eddig a tervtől? Ötezer forintért motorkerékpárt vett, két kisfia, meg kislánya új téli- ruhákat kapott. Jól beruházko- dott az egész család. Bencsik is hasonló örömökről beszél és mindkettőjük szavából az érződik: gazdagodik, szépül az élelük. És még egy: életük minden nap jobban összeforr a tervvel. A tervért harcolni ugyanaz, mint szépülő éleiük megoltalmazásá- ért leküzdeni minden akadályt. Bencsik Pált, Zsibrita Jánost, meg a brigád többi tagját a terv élharcosainak emlegetik az üzemben. Büszkén, de nem megelégedve beszélnek sikereikről. Egy újabb forduló után Bencsik Pál szólal meg: Jó érzés az, hogy túlteljesítettük a vállalást, amit erre a hónapra lettünk. Éppen ma tudtam meg pontosan, hogy a legutóbbi dekádban 6912 darab téglával hordtunk ki többet, mint amennyit vállaltunk. (Ez azt jelenti, hogy az egy dekádra eső tervükéi több mint 10 ezer darabbal túlteljesítették.) Összemosolyognak, nem is érzik a kemence hőségét, csak azt látják, hogy egyre gyorsabban fogy a téglarakás odabent. Ma is túlteljesítik a napi tervet és azt is hamarabb fejezik be, ami erre az évre van tervbevéve. Mindez a kölcsönjegyzés első napján történt, amikor Bencsik Pál és Zsibrita János nemcsak 1000 forintos jegyzéseikkel, hanem tervük túlteljesítésével is ünnepeltek. MEGFOGADJUK: Minden erinllel a lies szovfet nép oldalán — a Síikéért (Folytatás az 1. oldalról.) biztosítom. Ezért jegyeztem 650 forint békekölcsönt.« Horváth János a BELSPED bé- kebizottsági tagja, mint kocsis dolgozik a vállallsitnél, a békéért, a boldogabb jövőjéért jegyzett 2000 forintot. Kassai Béla, a KISKER NY dolgozója-, a vállalat békebi- zot-tsági titkára 1400 forintot jegyzett. Hankó János és Polacsek József tehenészek versenyre hívták Mezőhegyes valamennyi dolgozóját Mezőhegyesen az üzemegységek egymással versenyeznek, ki ér el magasabb jegyzési átlagot. A legjobb ered monyt a jegyzés második napján a Petőfi-pusztai üzemegység é' te el, ahol a jegyzés át tage 600 forint. A gazdaság dolgozói, Hankó János és Polacsek József, a' komlósfeeskési üzemegység tehenészei 1200 forintot jegyeztek és versenyre hívták a gazdaság valamennyi dolgozóját. A versenykihívást elfogadták és példájuk kö- jígfcésre talált. Török István fo- gatos négj’száz forintos fizetéséből 1000 forintot jegyzett. Kála. Lajos kamaráspusztai traktoros 500 forintos fizetéséből 1000 forintot jegyzett, Győri Imrénó bérelszámoló 2000 forintot. Sarkad! András, a felsőnjmmási állami gazdaság dolgozója 620 forintos fizetése mellett 1000 forintot jegyzett. Szabó Lajos 1000 forintot jegyzett, hogy még több traktor legyen R. Balogh István, a dobozi gépállomás tagjelölt traktor-istája 1000 forintot jegyzett. Elmondta, hogy ő dolgozott a sajóbábonyi építkezésnél, ott látta meg, milyen hatalmas építkezések fogynak az országban és ezekhez az építkezéshez úgy érzi, nein is hozzá kell járulnia. Szabó Lajos, a nagyszénás gépállomás traktor-istája szintén 1000 forintot jegyzett, úgy mondta: azt akarom, minél több traktor legyen a gépállomásokon. Esteik János, a mezőkovácsházi gépállomás munka- gépke/jelője 500 forintot jegyzett. Elmondotta: »Alig néhány héttel ezelőtt még a Indáknál dolgoztam, nem volt kenyerem elég, sem ruhám. Mióta a gépállomáson vagyok látom, mennyivel szebb itt az élet, ezért jegyzek 500 forint békekölcsönt, mórt meg akarom védeni i szebb életemet, nem akarom, hogy visszatérjen a múlt, hogy nekem és társaimnak ismét a kulák igájában kelljen görnyedni.« Tszas-inkben is szebbnél-saebb eredmények születnek a békekölcsönjegyzésben. A békéscsabai »Előre« tsz dolgozói pénteken 26.800 forintot jegyeztek, ezen az összegen a csoport részére négy db 32 soros vetőgépet készíthetnek. Za- na György, a növénytermesztő-bx-i- gád vezetője 700 Ft-t jegyzett. Zana György elmondta a jegyzéskor: »Éveken keresztül éhbérért jártam napszámba Uhrin György 75 holdas kutakhoz. Azért jegyeztem, mert szabadon akarok dolgozni. És tudom, ez az összeg sokszorosain visszatérül.« Galambos József 1000 forintot jegyzett: »Visszakaptam ezt az összeget máris sokszorosam. Míg egyénileg dolgoztam, soha sem volt 9—10 mázsánál nagyobb a termésem. Most 14 mázsás átlagtermést értünk el a búzából. ÉS ha még több gépet kapunk, még magasabb terméseredmenyeket érhetünk eh« Bors Mihály 5 holdas orosházi dolgozó paraszt 1200 forintot jegyzett Egyénileg doigozo parasztjaink is szívesen adják forintjaikat a tervért, mely a még szebb életet biztosítja számukra is. Orosházán Bors Mihály ötholdas dolgozó paraszt, DÉEOSZ-tag 1200 forintot jegyzett. Kétegyházán Futárt i János kis paraszt 450 forintot jegyzett. iíikó János kéthohlas köröstarcsai dolgozó paraszt a jegyzéskor elmondta: »Tavaly 100 forintot jegyeztem, az idén 300-at, mert sokkal jobb volt a termésem. Beadási kötelezettségemet 200 százalékon felül teljesítettem, kaptam is textil-utalványt, gyorsbeadási jutalmat. Tudom, a békekölcsönre adott forintjaim is sokszorosan visszatérülnek majd.« Jankó Péter gyulai kilencholdas középparaszt 1000 forintot jegyzett a szebb, békés életért. Terjed a verseny mozgalom A sarkadi járás nyolc községe lépett már a jegyzés első napján parosversenybe. És a békekölcsön- jegyzés sikeres végrehajtásáért párosversenyre hívták ki a gyulai járás dolgozó parasztjait a következő szempontok äfapjan: ‘ Melyik járás ér el magasabb jegyzési átlagot á(3 a járás lélekszá mához viszonyítva melyik járásban jegyez több dolgozó paraszt. A bé kekölcsönjegyzés mellett nem felejtkeztek meg a napi feladatokról sem. A versenykihívásban vét lalták, hogy a kukorica begyűjtési tervet október 30-ra, a napraforgó- és burgonyabegyüjtési tervet október 20-ra 100 százalékig teljesítik. Az őszi búza vetését október 20 na fejezik be, a vetőszántást 15— 18 cm mélyen végzik. Tavaszi vetésű ipari növények alá október 25-ig, gyapot alá október 11-ig, kapásnövények alá november 2ű-ig elvégzik a mélyszántást. A tszcsk- ben és állami gazdaságokban az őszi vetést keresztben, hosszában végzik. Most, amikor Néphadseregünk Napját ünnepeljük, nem szabad elmulasztanunk, hogy ne gondoljunk hálával és szeretettel a felszabadító Szovjetunióra, Sztálin elvtársra. ök hozták el számunkra is, hét évvel ezelőtt a szabadságot és biztosították, hogy a magyar nép saját kezébe vegye sorsának irányítását. Hálával kell gondolnunk Pártunkra, amelynek vezetésével idáig eljutottunk, hogy ma szabadon épít hetjük szocialista hazánkat. Ma — amikor Néphadseregünket Ünnepli az egész ország — büszkén mondhatjuk el, hogy az elmúlt hét óv alatt honvédségünk erős, ütőképes had e'eg lett. A Szovjet Hadsereg és hős elődeink —i a pákozdi csata hősei — példájára összeforrt, a néppel és bármikor képes minden áldozatra. Mait csak az a hadsereg tud győzni, amely össze van forrva a néppel. Mi, a Néphadsereg katonái olyanokká ah a-, runk válni, mint elődeink és fete szabaditóink: a hős Vörös Hadsereg katonái, akik fáradtságot, félelmet nem ismerve harcoltak a szabadság szent ügyéért. Mi, a békéscsabai helyőrség katonái megfogadjuk dolgozó népünk-, uek ,ol3'an harcosokká válunk, hogy minden időben meg tudjuk védeni, eddig elért eredményeinket és szabadságunkat. Szeptember 29-e, történelmünk e dicső napja lelkesítse Néphadseregünket, dolgozó népünket, függetlenségünk, hazánk védelmére éa erősítse küzdelmünket az imperialisták ellen. Ezen a napon újból megfogadjuk: küzdeni fogunk minden erőnkkel a Szovjetunió ohla- Ián a világ dolgozóinak szabadságáért, békénk biztosítása i a. Bcreczky József, alhadnagy, Békéscsaba. Lapzártakor jelentik A békéscsabai üzemek páros- versenyben álinak egymással a magasabb jegyzési állag eléréséért. Az est! órák jelentései szerint a békéscsabai üzentek teljesítették a jegyzési előirányzatot és már a túlteljesítésért indultak harcba. A dobozi rendőrőrs tagjai 1958 forintos átlagot ériek el a kelcsen jegy zésnél. A KI03Z és a KISGSZ felhívása a kisiparosokhoz: és a kiskereskedőkhöz A Kisiparosok Országos Szabad Szakszervezete és a Kiskereskedők Országos Szabad Szakszervezete közli az ország kisiparosaival és kiskereskedőivel, hogy a Második Békekölcsönre jegyzéseket szervezeteik nem gyűjtenek. Felhívják a kisiparosokat és kiskereskedőket, hogy a lakóhelyükön, vagy a műhelyükben, illetve üzletükben jelentkező népnevelőknél jegyezzenek békék olefint. Erős Néphadseregünk megvédi munkánk gyűmölesét A békéscsabai Pamitszövőben. dolgozok, az üzem kőművese raggok. Munkám mindig igyekszem jól elvégezni és kommunista példamutatással élenjárni. Sokszor gondolok a fiamra is, aki most a Néphadsereg katonája. Tavaly tavasszal Önként jelentkezett. Örömmel egyeztem én is bele elhatározásába és boldogan hallgattam, amikor mondta: én nemcsak óhajtani akarom a békét, hanem meg is védeni. Úgy érzem a Néphadseregben vám a helyem. — Menj fiam — mondottam — igy van ez rendjén. Te a hadseregben, én meg majd itthon az üzemben harcolok azért., hogy megvédjék ezt a mi szép életünket. Néhány na-ppal'ezelőtt avatták fel; alhadnagy lett. Amikor hazajött, sokat beszélt nekem a Néphadseregről. Elmondotta, hogy mennyire megszerette bajtársait, milyen szép ma a katonaélet. Amikor erről beszélt., eszembe jutott az az idő, amikor én voltam katona, még a felszabadulás előtt. Akkor jnem. vettek emberszámba ben- • nünket. csak az urak, a tőkések ágyútölteléked voltunk. Kétszeres öröm ért a napokban. Az, hogy hazajött a fiam és elmondotta nekem, hogyan él a Néphadseregben, majd a:, hogy jegyzéssel^, ía, Jfií^ttWk Mészem a tervért, a békéért fá>lyó karéjból: 6Q0 forintot adtam költsön államunknak. A NépJtmsemg Napján is arra gondolok, hogy nyugodtan dolgozhatunk, építhetjük jövőnket, mert erős néphadseregünk megvédi azt. GYUCEA PÁL. népneveiig béSfekelcsönjegyzési niinfíáp Tóth Imrévé elvtársnő, zsadá nyi népnevelő, Tar László hatból das dolgozó parasztot is felkereste. A dolgozó paraszt, amikor a békekölcsönjegyzés kerüli szóba, kijelentette: Äezi igen van nekünk pénzünk kölcsönre.« A népneveiéi ezután rámutatott arra, hogy Tar Lászlóéknak is jó volt a termésük és sok pénzt kaptak a beadott terményekért és ruhaféléket is vásároltak. Aztán igy folytatta a népnevelő: »A melléjem semmijük sem volt, csak a szomorúság, nyomor• Most hat hold földjük, tehenük is van. Tehát 1945. óta mindig gazdagodtak. A békekölcsön jó befektetés, ezerszeresen megtérül. Egész biztos nem akarják, hogy unokájuk nak olyan sors jusson, mint szeretett fiuknak, aki a háborúban halt meg. Az amerikaiak, hazai ügynökei újból háborút akarnak, hogy elvegyék tőlünk a földet, hogy ne legyen nagyon nzép az életű a kisunokának. Akik békekölcsönt jegyeztek, azok a béke megvédését is elősegítik.« A népnevelő szavai után az öreg Tar László megértette miről van szó és ■300 forintot jegyzett. * A szeghalmi járásban is akadályozza a jegj'zés sikerét, hogy a népnevelő munkába nem vontak bo kellő számú egyénileg dolgozó parasztot s a jegyzési agitációt eddig főleg a tszcs-k tagjai és alkalmazottak végezték. A szeghalmi járásban is haladéktalanul meg kell szüntetni ezt a hiányosságot. * Az ellenség a legkülönbözőbb módon próbálja akadályozni a jegyzés sillerét. Népnevelőinknek keményen le kell leplezni az ellenséget és célját. Helyesen leplezték le az ellenséget, Lőrinczi Lajos műszerészt, a békéscsabai Ruhagyár népnevelői' Lőrinczi aljas fondorlattal alacsony összegű jegyzésre, illetve nem jegyzésre próbálta rábírni a dolgozókat. A befolyása alá került dolgozóknak Lőrinczi azt suttogta: y>Nem szeretem ezt a rendszert, de ez úgyis ■ megváltozik. Persze ezt a párttitkárnak nem mondom, csak nektek.« A népnevelők elmondották, hogy Lőrinczi Lajos, a volt horthysta repülőtiszt azért beszél a békekölcsön ellen, m< rt szeretné, hogy újra visszatérjen a múlt, újra éhbérért dolgozzanak a gyárban. Miután h leplezték az ellenség mesterkedését és célját, a Lőrinczi áltól megtévesztett dolgozók örömmel jegyezték a saját jövőjükért a Békekölcsönt. Például Sasfalvi Mária is 800 forint, békekölcsönt jegyzett. A jó felv'lágo- síió munka és az ellenség leleplezése következtében a Ruhagyárban az egy főre eső jegyzési átlag 603 forint. * Nagyszénáson Havrán Mihályné népnevelő 1000 forint békekölcsönt jegyzett, mert — mint mondotta — a népnevelő csak akkor végezhet eredményes munkát, ha maga ia minden esetben példát mutat. * Körösladányban a jegyzés sikeréért, igen helyesen, versenyre hívták ki egymást a népnevelői'. Búzás Ferencné elvtársnő például versenyre hívta ki Tassi Ferencit" <lu- dársnőt és vállalta, hogy a 6 utcájában minden, dolgozó l -jegyez s jó felvilágosít/) munkától eléri, hogy nem lesz 200 fcri„U>n aluli jegyzés.
