Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-29 / 227. szám
Dolgozó parasztok! Jegyezzetek békekölcsönt! Minden kötvénnyel nyerni leket, minden jegyzett forint _____ visszatéri, ráadásil gépet, bekötőutat, villanyt, iskolát kultúrát kap a falu! A szovjet küSdöttelc látogatása Niezoiiegveseo Szép életünkért s a még szebb jövőnkért jegyeztem békekölcsönt Csütörtökön délelőtt Mezőhegyesre látogatott el a szovjet mezőgazdasági küldöttség megyénkben tartózkodó csoportja. Megtekintették az állami gazdaság illatállományát, szántóföldjeit, negtokintették a gyapotföldeket és »merre csak mentek, mindenütt rolt megjegyeznivaló. Ki nem fogytak a tanácsadásból, amit a mei- aőliegyesi dolgozók hálás köszönettől fogadtak. A. tehénistállóban Csemyenkó elvtárs zoótechnikus a borjúnevelési módszerek iránt érdeklődik. Hány lapig szopnak az újszülött borjak »z anyjuktól? — Nyolc napig — válaszolja [stván Pál, a gazdaság állatte- ayésztési technikusa. — Na, ez nem helyes.- Nálunk már az első naptól kezdve elkülö- nitjük az anyjuktól, mesterségesen tápláljuk a borjakat, így nem hordják szét az esetleges betegségeket. Kint, a gyapotföldön Taickája elvtársnő kérdez a legtöbbet. — Hogyan szedik a gyapotot? — fordul Kardos Júlia brigádve- sető felé. — Két kézzel, vag\t agykézzel ? — Égj-kézzel — kapja a választ. — Nálunk két kézzel szedik és tét kézzel kell szedni itt is. Sokkal magasabb eredményt lehet úgy alérni. Mennyit értek el eddig átlagosan naponta a szedőnők ? — Tizennégy kilogrammot. Ennél többet még nem tudtunk elérni. — Pedig olvastunk arról, hogy két kézzel kell szedni a gyapotot, mégsem csináltuk — mondja Kardos elvtársim, — de már holnaptól kezdve áttérünk a kétkezi szedésre. Megnézik a küldöttek a szántóföldeket is. Igen sok földterületen nem végezték el a tarlóhántást. — Ez igen súlyos hiányosság — állapítja meg Maresenko elvtárs. — Hogyan várhatnak akkor a jövő esztendőben jó termést, ha elmulasztják a talaj gondos művelését. Azonnal a termény betakarítása után el kellett volna végezni a földeken a tarlóhántást. Az egyik táblán javában folyik a vetés. Rozsos-büké könyt vetnek takarmánynak;. Azonban a vetés módszerével baj van: egyetlen vetőgépet húz a nagy lánctalpas Sztálinyec-traktor. A szovjet vendégek a fejüket csóválják. — Helyesnek tartják az elvtársak ezt? — fordul Civenkó elvtárs Öze elvtárs gazdaságvezető felé. — Bizony, nem helyes — álta- pitja meg Őze elvtárs. — Hát, akkor miért csinálják? Erre már nem tudnak kielégítő választ adni. Azt mondják, hogy nincs elég kijavított vetőgép. Itt aztán komoly kritikát kap a gazdaság vezetősége.' Hol vannak a szakemberek? Mit csinálnak, ha ilyen fontos munkára nem gondolnak. Hiszen ez kész anyag- poosékolás. Három-négy vetőgépet kellene húzatni ilyen nagy teherbírású traktorral. Éppen odaért a traktor a vetőgéppel. Civenko elvtárs meghézi a vetőmagot. Szemetes. Nem az a tiszta vetőmag, aminek lenni kellene. — Ezt úgyis csak takarmánynak vetjük — mondja a gazdaság agronómusa. — Takarmánynak éppen olyan tiszta vetőmagot kell vetni, mint kenyérgabonának — válaszolja Civenko elvtárs. — Az állami gazdaság arra hivatott, hogy minőségi vetőmagokat termeljen. Van még egy kérdés, ami a gazdaság dolgozói között nagy érdeklődésre talál: a gabona keresztben -h osk 7Á i tan való vetése. Jefi— menko elvtárs brigádvezető ad erre részletes választ. A mi brigádunk — mondja — az elmúlt évben is 400 hektáron vetett igy keresztbe-hosszá-i ba búzát. És igen jó eredményt értünk el. őszi búzából hektáronként 32, tavaszi búzából pedig 26 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Természetesen ennek az eredménynek eléréséhez nem elegendő csak a keresztben-hosszában való vetés. Fontos, hogy jól készítsük elő a Ilalajt a vetés alá. Elsősorban is szántsuk fel a földet 23—25 cm mélyen előhántós ekével. Mi a tavaszi búzát is ősszel szántott talajba vetettük. A boronálást úgy végeztük, hogy ha hosszában vetettünk — keresztben boronáltunk. Általában háromszor boronáltuk a vetéseket, ami igen jó hatással van a fejlődésre. Igen fontos még, hogy műtrágyát is használjunk. Az őszi gabonákhoz a tavasszal egyi hektárra 140 kg nitrogént használtunk fel. Ezt repülőgépről szórtuk a talajra. ...A délutáni értekezleten áz- tán részletesen megbeszélték a látottakat. (zs. m.) Párt és pártépítés A békéscsabai Magasépítő Vállalat párttitkára nagy gonddal készül a vezetőségválásztó taggyűlésre A pórtvezetőségválasztdsokig van még pár hét, de a békéscsabai Magasépítő Vállalat párttitkára igen hetesen már most készíti jegyzeteit, hogy jól meg tudja tartam a vezet ősig évi beszámolóját. A pártszervezet egészévi munkájáról alaposan áttanulmányozza Rákosi elvtárs 1950 február 10-i beszédét Ebből merít magának erőt, tapasztalatot, bogy eleven, rnélyenjáró. értékelést tudjon az elmúlt esztendő munkájáról adni a párttagságnak, — mind a pártdemokrácia, mind a kádemevelés szempontjából is. Itt, ennél a kérdésnél be lehet kapcsolni például Kiss Juhász János elvtárs felszólalását. Az elmúlt hetekben történt, hogy az elvtárs ezt tapasztalta a mezőtúri építkezésnél, hogy Szabó Ferenc elvtárs, az építés vezetője a brigádvezető tudta nélkül átcsoportosította a munkaerőt. Ez pedig helytelen és szabályellenes. Ebből származik aztán az, hogy a dolgozók) órákat állnak, mert nincs előkészítve a megfelelő anyag a munkához. Ekkor is az történt. Pedig ha Bátor, építő bírálat ez, Uyenre van szükség, állapította meg a titkár elvtárs. A Gazda-mozgalom kiszélesítésével is foglalkozni kell: hogyan takarékoskodnak, hogyan állják meg helyüket itt is a kommunisták. Például Boros István elvtárs kiszámolta, hogy 0 2 köbméter elszórt malter azt jelenti, hogy 0.75 köbméter falat lehet felrakni vele. Ez is olyan dolog, hogy ezzel is lehftt és kell is foglalkozni a taggyűlésen. A párt- csoportvezetők, népnevelők munkájával is alaposan foglalkozik majd, helyi példákkal. így kerülnek elő a szempontok, igy szaporodik a konkrétum a beszámolóhoz. Természetesen . nemkell beszámolni a tagság előtt, a vezetőségválasztó taggyűlésen. Szatli- mári elvtárs, a Magasépítő Vállalat párttitkára úgy készül beszámolója megtartására, hogy legelőször újból nulnak az elvtársak. Pedig igen fontos az ellenőrzés, mert csak akkor látják a hallgatók, hogy valóban fontos feladat a tanulás, ha azt is tapasztalják, hogy a vezetőség ellenőrzi ezt a munkájukat is. Helyes bírálat volt, ezzel is foglalkozni kell a taggyűlésen. Ezért tehát ezt a szempontot is feldolgozza Szathmári elvtárs beszámolójához. Ez a felkészülés azonban még nem egészen helyes igy. A már elmondottak mellett Szathmári elvtárs a fontos munkaterületeken az úgynevezett tisztasági brigádokat, — melyekben műve»;tők is vannak — megbízza, alaposan tanulmányozzák az ottani helyzetet, mind politikai, mind szakmai szempontból és konkrét adatokat kér tőlük beszámolójához. Arról is, hogy a pártvezetőség milyen hibát követett el, hol kellett volna éberebbnek, rugalmasabbnak lennie, hogy a hibákat megelőzzék. Természetesen, Szathmári elvtárs elmondja azt is a taggyűlésen, hogy a meglévő hiányosságokért elsősorban őt magát, a párttitkárt terheli a felelősség. De ugyanekkor rámutat majd arra is, hogy a párttagok miképpen állták meg bolyukét a feladatok végrehajtásában. Beszél majd a nemzetközi helyzetiről, a Pártkongresszus határo- »/dóról és arról, miképpen lehel! még jobban elvégezni a soronlévő feladatokat, hogyan lehet még jobban dolgozni a békéért. Elmondja azt is, hogy a Második Békekölcsönjegyzés során is megmutatták a dolgozók; minden módon harcolnak á békéért. Nagy gonddal, felelősségét átérezve készül Szathmári elvtárs beszámolója elmondására, — tudja, hogy a vezetőség évi beszámolója a pártélet nagy és fontos eseménye. Hz. I. egy héten többször is megismétlődik az ilyen eset, egy brigádnak kárbavész 16 órája is. Ennyi idő alatt pedig 5—6 köbméter falat is fel lehet rakni. A brigádvezető tudta nélkül történő munka- erőátcsopoi tositás károshatású. Erről Gerő elvtárs is beszélt a kongresszuson. »Éppen ezért azt javasolom — mondotta Kiss Juhász elvtárs, — hogy az építésvezetőnek is érdemes volna ezt a beszédet áttanulmányozni.« Ebben a felszólalásban megtalálta Száll)máni elvtárs ,a harcos kommunista éberségét és a helytállást is. Éppen ezért elhatározta, erről is beszél a vezetőségválasztó taggyűlésen. osak a párttagok, hanem a párton- kivüüek ügye is a választás. Tehát a páitonkivüliek munkájával is kell foglalkozni. Erie is akad példa bőven. Például Csávás Lajos, aki igen jól agitál a terv teljesítéséért, meg aztán a normáját is 130— 140 százalékra teljesíti. A vezetőség felé szóló bírálatra példát Vantara György felszólalásából hoz Szathmári elvtáre. Pár héttel ezelőtt Vantara György felszólalásában elmondta, hogy a pártvezetőség arról beszél, mennyire fontos a tanulás, de nyáron egyszer sem ellenőrizte le, hogyan, miként taKedves Elvtársak! Életemben én is sokat cselódes- tem, jártam éveken keresztül napszámba és bizony, mégis alig volt meg a mindennapi betevő falatom. Igazi emberi életről osak azóta beszélhetek, amióta mi vagymnk a gazdák ebben az országban s Amióta 816 hold földet én is a magaménak mondhatok. Ez már sokszor eszembe jutott, de most, amikor a Második Békekölcsönt jegyeztem, új bél végig gondoltam régi életein és a mostanit. Azzal kezdem, hogy nagyon gazdagok vagyunk mi, csoporttagok, 816 hold földet mii velünk. Mikor 1948-ban elkezdtük, 46 holdunk volt. Egy tehén, két ökör, két ló, egy koca — ez volt az állatállományunk. Most én is 67 tehénnek, 55 anyakocának, 33 juhnak, 70 hízónak, 21 lónak, 100 választott malacnak, 468 baromfinak vagyok a tulajdonosa. Nyolc vetőgép, meg sok .egyéb mezőgazdasági gép könnyíti munkánkat. Már eddig épitettiink egy fiaztatót, hizlaldát. Az idén kibővítjük ezeket, meg a baromfi- telepünket is. Közel 14 mázsás a holdankénti búzatermésünk, 11 mázsás árpa, 35—40 mázsa között a kukorica, 160—180 mázsás cukorrépatermésünk van. • Ahogy gyarapodott, fejlődött csoportunk, úgy javult a "mi életünk is. A magam példáját hozom fel. Soha életemben nem volt félcipőm, most az is van, két öltöny ünneplő ruhát, télikabátot, csizmát, kerékpárt, munkaruhákat vettem. Az idén 17.20 mázsa búzát kaptam, 800 négyszögöl háztáji gazdaságom is van, 400 négyszögölről tíz mázsa kukoricát vittem haza. A csoportból is kilátásba van 15—20 mázsa. De felhozhatom Oszlács Orvos elvtárs A békéscsabai Erőtelepen három műszakban dolgoznak a munkások. Amikor megjelent kormányunk felhívása a Második Békekölcsön-jegyzésre, mindhárom műszak dolgozói magukévá tették azt és becsületlel kivették a részüket a jegyzésből. Az elsők az üzem kommunistái voltak, közöttük Orvos János elvlárs is, aki a tavalyi 500 forintos jegyzésével szemben, most 600 forintot jegyzett. — Az én kötvényem nem húzták ki a legutóbbi sorsoláson, de már eddig is sokszorosan visszakaptam a kölcsönadott forintokat. Egyre jobban telik ruhára, cipőre és minden másra, én is érzem öléves tervünk áldásait. Orvos elvtárs a vele együtt dolgozó munkatársaival mindig elbeszélget, tudja: kötelessége az is, hogy nevelőmunkát végezzen. Elmondta most is, hogy miért jegyzett a Második Békekölcsönből. Elmondta, hogy önmagukat segítik az államnak adott kölcsönnel, ami a legjobb egyéni takarékosság is. Jó nevelőmunkája nyomán jegyzett György példáját is, aki föld nélkül lépett a csoportba. Nem volt egy fendes öltözete, a kuláknál harmados volt. Ma már öt pár lábbelije, két ünneplőruhája van. A csoporttagok 30 százalékának saját tehene van, amit keresetükből, vagy állami hitelből vettek. Sorolhatnám még sokáig, mi mindenünk van, ami széppé, megelégedetté teszi életünket. Ebből a néhány adatból is látható, miért fogadtuk örömmel a Második Békekölcsön kibocsájtáeát. Azért, mert egyéni takarékossággal is hozzájárulunk hazánk gazdasági erejének további növekedéséhez, Amikor odaírtam nevem a Második Békekölcsön jegyzési ívre, mindezeket végiggondoltam magamban. És ez elég ahhoz, hogy meglássam: jó helyre adtam tavaly is az 500 forintot, ezerszeresen visz— szanyertem már azóta. De visszanyerték a többiek is, a Lehóczkv- család is, akik a C-jegyes búza után kapott utalványból öt gyermeküknek teljesen új ruhákat, cipőket tudtak venni. Ezért adtam örömmel ismét 500 forintot államunknak kölcsön, a békéért, ötéves tervünkért, szép életünkért, a még szebb jövőnkért. De mi nemcsak újabb békekölcsön jegyzéssel akarjuk még szilárdabbá tenni a béketábort, hanem azzal is, hogy most, az őszi munkákat határidő előtt elvégezzük. Már a repcét, az árpát elvetettük, szépen zöldéinek a vetések, a búza atá szántunk, a vetőmagot szelektorozzuk, október 15-e előtt ezt is elvetjük. így akarjuk hálánkat kifejezni Pártunk, államunk iránt, igy akarjuk elősegíteni a tartós békét. Such János, Békéscsabai »Kossuth« tsz. 300 forintot Iínyihár Pál, az üzeni portása is, aki a világháborúban elvesztette az egyik karját. »Nem akarom azt, hogy a fiatalok olyan sorsra jussanak, mint én — mondotta — azért adtam a kölcsönt, mert a békét védelmezem vele« — ezt mondotta Knvibár Pál Orvos elvtársnak, amikor aláírta a jegyzési ívet. Orvos elvtárs kommunista példamutatása nemcsak a kölcsönjegyzésnél mutatkozik meg, hanem a termelésben is. A lerakásnál 127, az álrakásnál 107 százalékot, a vagonberakásnál pedig 120 százalékot teljesít rendszeresen, mint a rakodó munkacsapat vezetője. Elmondta, hogy munkáját mindig úgy igyekszik megszervezni, hogy biztosítsa a vasúti kocsik gyors ki- és berakását, hogy ezzel segítsék a vasutas dolgozók harcát az őszi csúcsforgalom sikeréért. Orvos elvtárs példamutatása anyagi erővé v;ált a munkacsapat tagjainál, egyre jobban dolgoznak és jó munkájukért a napokban 800 formt jutalmat kaptak a békéscsabai vasút-üzemtől. példát mutat üzért legyeztünk, kap országunk minél hamarabb a va$ és acél, a gépek országa legyen A Békésmegyei Tatarozó Vállalat békéscsabai vasbetonelőgyártó telepén Vincze János munkavezető ezer forintot jegyzett. Bereznai Ferenc sablonkészítő asztalos 900, Bo- tyánszki András 900, Betkó Mátyás 800, Fógel Izidor vasbeton- szerelő 800, Szabó ' Sándor segédmunkás 400, Kocziha György négy- családos segédmunkás 300 forintot jegyeztek békénk biztosításáért boldog jövőnkért. Amikor a lelop dolgozói egymásután, örömmel jegyeztek a kölcsönből elmondták: »Tudjuk, hogy iparunk fejlődére meggyorsul azokból a forintokból, melyeket mi ia adunk. Nincs szebb annál, mmt jó munkánk mellett forintjainkat is odaadni azért, hogy országunk minél hamarább a vas és acél, a gépek országa legyen.«
