Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-27 / 225. szám

Vikau-aibk Héfte 1931 sáRepTeinöei' 27, csiMtWflík Párt és pártépítés Pártdemokrácia — pártfegyelem ,,A 4374 0360-as kötvény 25.000 forintot nyert!“ Pártszervezeteink készül­nek a vezetőségek újnaválasztására. Maga a vezetőség-választás is mu­tatja a belső pártdemokrácia ér­vényesítését. Most a vezetősógvá- tásatásokra való készülődés során is arról van szó, megyénk min­den pártszervezetében is fokozot­tabban érvényesítsük és szélesít­sük a pártdemokráciát, — ezzel együtt szilárdítsuk a páitfegyel­met. Mr a pártdemokráciu? Jelenti, hogy minden kérdÓ3 megvitatásába, eldöntésébe, végrehajtásába be kell vonni az egész párttagságot. A tag­ság a feladatok intézésében nem­csak végrehajtó, hanem vezető sze­repet is tölt be. Sztálin elvtárs tanítja: »Mi ügy értelmezzük a demokráciát, mint a párt tömeg aktivitásának és tudatosságárak fokozását, mint a pírttönieg rendszeres bevonását nemcsak a , kérdés megvitatásába, hanem a munka vezetésébe is.« Jelenti a pártdemokrácia, hogy minden pártszervezetben alulról fel­felé a párttagok választanak. A párttagság által választott veze­tők kötelesek beszámolni végzett munkájukról, a párttagnak joga van bármely másik prutteg mun­kája felett birálatot mondani. A pártdemokrácia azt is jelenti, hogy a Pártban önkéntes és öntudatos vasfegyelem van, a vita után el­fogadott határozatot minden párt­tagnak végre kell hajtani; a kisebb­ség alárendeli magát a többség­nek. Ahol érvényesül és fejlődik a pártdemokrácia, ott megnő a párttagok kezdeményező ereje, fej­lődik a kritika, önkritika, növés- szik a párttagok felelősségtudata, mélyül benuük a Párt gazdájának érzése. A pártdemokrácia min­den feltételének megvalósítása és k ifejezése elengedhetetlen feltéte­le a párt fegyelem megszilárdításá­nak. »Cselekvési egység, a megvita­tás és bírálat szabadsága — Irta Lenin — ez a mi megha­tározásunk, csak ilyen fegye­lem míitő az élenjáró osztály demokratikus pártjához.« Cselekvési egység, a megvitatás és a birálatszabadság, tehát a párt- demokrácia tényezői egyúttal a párt fegyelem tényezői. Ez azt je­lenti, hogy a pártfegyelem csak akkor valósulhat meg, ha a párt demokrácia érvényesül. Ahol » megsértése, a párttagok kötelessé­gei teljesítésének gátlása akadá­lyozza a párt-fegyelem megszilár­dítását. Rákosi olv’társ 1950 február 10-i beszéde óta megyénkben szilárdult » pártdemokrácia és ezzel együtt a pártfegyelem. Zsadányban is pl- kiszétesUlt a pártdemokrácia, a párttagság ét jogával és teljesíti kötele­zettségét, ezzel együtt szilár­dul a pírtfegyelem. A vezetőség mindig beszámol vég­zett munkájáról. Mindez a .párt- szervezet munkájának megjavítását eredményezte. A pártmunka előre­haladásának következtében azután Zsadány az utolsó helyről az első helyre került a sarkadi járás köz­ségei között folyó begyűjtési ver­senyben. Vagy a békéscsabai Ru­hagyárban, ahol közösen vitatják meg és határozzák meg a feladato­kat. nőtt a párttagság felelősség­érzete, egy re jobban mélyül a párttagokban a párt gazdájának ér­zése. A yt írttagok, — mint pél­dául Bádó Mária elvtársnő — élen­járnak a termelésben. A pártde­mokrácia kiszélesítése következté­ben a Ruhagyárban is megnőtt a párttagok kezdeményező ereje s a taggyűléseken az épitőbirálat meg- tevése mellett egyre többször for­dul elő. hogy javaslatokat tesznek a pártmunka még jobbá tételére. De a kétségtelenül hatalmas eredmények mellett azonban vannak m£g olyan pártszerve­zete!; megyénkben, ahol még most sem értették meg alapo­san Rákosi eh társ 1950 február IG-i beszédét s így hibák mti- t t'aoznak a p'r demokrácia, pírtfegyelem terén. iV gyulavári gépállomás üzemi párt- szervezetének vezetősége több hó­napon keresztül nem tett eleget beszámolási kötelezettségének, ez­zel végeredményben ők maguk nem tartották lie a pártdemokrácia ele­mi szabályait, egyben pedig aka­dályozták a pártfegyelem kibon­takozását. Vagy a biharugrai párt­titkár elviére is igen komoly mér­tékben vétett a párt-demokrácia el­len, amikor megfenyegette azokat az egyszerű párttagokat, akik bí­rálták a vezetőség munkáját. A vezetőségválasztások küszöbén fontos feladat az is, a pártdemokrácia kiszélesítéséért, a pártfegyelem további szilárdításá­ért, hogy a páitcsoportvenetők ala­posan beszéljék meg minden párt­taggal jogaikat, kötelességüket. A vezet őség v á 1 a>s ztá sok előtt tanulmá­nyozza át újból minden párttag' llákosi elvtárs 1950 február 10-i beszédét, mert ez hatalmas ságit,' séget ad fontos feladatuk elvégzé­séhez. Nézze meg- minden pártcso­port, minden párttag a pártszerve­zet munkáját, saját munkáját. A pártdemokrácia kiszélesítéséért, a pártfegyelem szilárdításáért jó munkát végeznek pl. a tótkomlós! pártcsoportvezetők, mélyítik a hoz­zájuk beosztott elvtársakban fele­lősségüket, a Párt gazdájának ér­zését, a birálat, önbirálat jelen­tőségét. Szarvason, az I. kerületi pártszervezetben pl. a pártcsoport­vezetők — igen helytelenül — nem ismertetik a párttagsággal a ve- zetőségválaertás jelentőségét és az ezzel kapcsolatos feladatokat. Rákosi elvtárs 19S0 feb­ruár 10-i beszédében rámutatott, hogy a pártdemokrácia gyengesé­ge, a kritika és önkritika hiánya gátolja tovább a fejlődésünket, hogy a harcot állandóan, szakadatla­nul folytatni kell a pfrtdí- mokréciáért, a kritikáért, ön­kritikáért. A vezetőségválass- tásokra való készülődés során fokozzuk és végezzük sokkal eredményesebben, mint eddig ezt a harcot. A pártdemokrácia fejlesztése és ez­által a pál t fegyelem további szi­lárdítása előfeltétele ötéves tervünk végrehajtásának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, minden soronlévő feladat jó végrehajtásá­nak, — a tartós béke kiharcolá­sának. (morvay) Viuyekék azonban elmondják azt is: „sokkal többet nyertüuk már eddig is“ írajirla dolgozók úja!»!» sikerei a bérharcban Pt zók sor pártdemokrácia nem érvényesül, otí a pártfegyelem sem szilárdulhat me'?. A pártbizottság jogainak i i-. (MTI). A francia dolgo- liétíűii és kedden ismét egész üzemben harcoltak ki 15—20 zázalékos béremelést. A bérköve- I telő mozgalom különsen nagy si­kert ért el a Lyon-környéki vas- és fémiparban, az ardennesi vas­iparion. a keletfranciaországi épí­tő- és cement-iparban, a Deux-sev- res megyei kőbányákban. A pariskörnyéki Bronzavia repü- lőgépalkatrószgyárban a dolgozók háromnapos sztrájk után 18 szá­zalékos béremelést harcoltak ki. Igen sok párisi, marseillei és bor- dauxkörnyéki gyárban figyelmez­tető sztrájkokra került sor. Vasárnap este, a 8 órás hírek után, amikor a békekölcsönhúzás eredményeit mondta be a rádió, nagyon ismerős számot hallott Vinyek Ferencné elvtársnő, a Békéscsabai Cipész KTSZ dol­gozója. >, A 4374 0860-as 25 ezer forintot nyert.« Megnézte a köt­vényekéi és megtalálta a 4374/ 0360-as számú kötvényt. Férje a szomszédban voll. Szaladt utána megmondani az örömhírt. De még maga is olyan bizonytalan volt benne, Este. a 10 órás hírek illán megint hallották: »A 4374/ 0360-as kötvény 25 ezer forin­tot nyeri! Reggel a 8 órás hí­reknél megint bemondta a rádió, sőt hétfőn délelőtt még az üzem- hői is üzenlek, hogy nyert a békekölcsönköt vénye. Volt öröm a csatádban Feljött a szó arról, hogy érde­mes volt azl az 500 forint béke­kölcsönt jegyezni. Most, meg ki­húzták az egyik 100 forintos kötvényt 25 ezer forinttal. Kiszá­mították, hogy 10 ezer 20 forin­tot kapnak .belőle. Kedden dél­előtt aztán Yinyekné elvtársnő cl is ment a bankba, felvei lék a 10.020 forintot. Ölezer forintot rögUfti takarékbetétkönyvbe lel­tek. Otthon tervezgettek s lélikahátol, ruhákul veszünk, no, meg a villanyt bevezetjük, hisz eddig lámpánál tanultak a gye? rckek. Mondogatták is egymás­nak: »Na, a gyerekek is milyen boldogok lesznek.« Vinyek elvtársnő tudta, hogy milyen nagy segítség az, ha a dolgozók egy bizonyos időre kői- csönadják forintjaikat az állam­nak. Ötszáz forint békekölcsönt jegyzett és mindenkinek elmond­ja, hogy a jegyzés óla már sok­szorosan visszakapta azt, amit adott. Abban is, hogy most már nem kell kilincselgetni egyik mestertől a másikig munkáért, mint a múltban és heti 10 pen­gőből kínlódni az élettel, állandó munkája van, ahol megbecsülik. Ks most — mondja családjának í invek elvtársnő — ezután nem ISO százalékot fogok elérni, hanem még többet Jól látják, érzik a különbséget a mull és a jelen között. Eszük­be jut az, amikor a felszabadu­lás előli egyforintos heti tör­lesztéssel tudtak csak egy kar­tonruhái venni, amikor jánlátlan utakon, a rossz cipőben kellett járniok és nem tudták, mii hoz a holnap. Vinyekék érzik, hogy mit je­lent nekik, dolgozóknak a sza­badság, mit jelent szabadon élni. Megkóstolták már a szabadság édes ízéi és minden erővel har­colnak érle, úgy is, hogy je­gyeztek békekölcsönt. Vinyek clvlársnő mindenkor a családra, az unokákra, a boldog megszé­püli életükre gondol. A szomszédok, de az égés:: Hajnal-utca Tóluk beszél. A Yi- nyckékről, akik 10.020 forintot nyerlek a békckölctjöjiön:,látják ebből is, hogy k PSrt'1'í‘A(trele mindig megvalósul. (v. |.) • • Ötéves terv az építőipari tanulókért Az építőipar egyre növekvő közép- és felsőkáder szükségletének kietégi- tésére, ilyen káderek kiképzésére Budapesten központi épitőipari iskolát és ta nulóotthont létesítenek, I2i0 tanuló részére okta'ási épületcsoport, 336 tanúié részére tanulóotthon, a két rész közös használatára alkalmas 200 személyes ét­terem és hatszáz személyt ellátó konyhaüzemet is terveziek. Ezenkívül fedett és szabadtéri sportlehetőségekről, gyakorló, épiíőudvarokról is gondoskodtak. BsaEgBBaffiss3SBS£S£aB3BcaBBaaaaaBaasiEaaBaaaaasa9HaEafligBas3!»B£aBaasaaaaEMS8aaMMSBsaBB93asHHaaBi!aBS!9SsaHaaanEsasa örömét. Jól megtanulják a harcá­szatot a néphadsereg katonái, hogy — béke legyen, búaakeresztek én ne keresztfák sorakozzanak a ma­gyar rónákon, ne téphessék többó tankok a szántók televényét. A néphadsereg katonái Csillagos őszi este, Az Y-aiakuiat kürtöse: Sarf János honvéd olyan szépen fújja. Az­tán, amikor véget ér a nóta, ke­zével végigsímítja a kürtöt és lassú léptekkel elindul. A há­nya jut eszébe, ahol mini segéd­vájár dolgozott. Fejletté a »fe­kete gyémántot« és munkacsa­pata. hétről-hélre több csille sze­net adott. Bevonulása előtt az öreg Sarf olt a tárna mélyén így szólL fiához: »Fiam, le most el­mész és én büszke vagyok rád. Aztán arra gondolj mindig, azon ‘őrködsz a néphadseregben, hogy megvedd a munkál és annak eredményeit. Sok verítékkel épít­jük magunknak hazánkat. Régi bányász vagyok... Én is voltam katona, de semmim sem volt, amit védjek, hiszen olyan hazát­lan is voltam. A haza is az uraké volt, meg-én is... 1919. Akkor is voltam katona... Vörös katona. Akkor Indiám, miért harcolok, legyél méltó azokhoz a bányász- leslvéreinkhez, akik fegyverrel a kezükben, pusztultak el azért, hogy apádnak jó legyen a sora, annyi mostoha év után.« A fiatal Sarf, segédvájár látja a hányát. Bányászlámpával ke­zükben, százan és százan indul­nak a tárna felé. Víg bánvász- nóla csendül: »...Míg a néptől cserébe jön a forró, hő szerelek újra szádunk a mélybe, jó sze­rencsét, hej, ez a felelet...« Újra őszéire jutnak azok a sorok, ame­lyet bányászíestvérei írtak neki: »Mi több szenet adunk, ti kato­nák meg őrködtök a békéért...« Feltolja fejebúbjára sapkáját, el­néz arra messzire, — Tatabánya felé. Aztán ceruzák papírt vesz elő és rója a sorokat. Nehezen megy, hisz nem könnyít papírra vetni az érzéseket. Mégis elké­szül a levél, amelynek a végére ezl írja: »A tisztjeink tniközü- lünk valók... A nép, meg a had­sereg az egy. Olyan, mini valami nagy család.« $r Egyenes termetű Mar­tomé József, ez a vasmegyei fiú. Mióta katona, egész más emtier lett belőle. Mikor bevonult, bizony még csak sejtette, “hogy miért is katona. De most mór világosan tudja, az­ért katona, hogy el ne vehesse az ellenség faluja —Nyögér — né­pének boldogságát, hogy még több traktor szántea a jó vasmegyei földet is, hogy a mozi után kul- túrháza is legyen falujának. An­nak a falunak, amelynek népe né- luíny esztendővel ezelőtt mindig bá­natos. szomorú volt. — hisz sokszor a gyerekeknek is csak egyszer ju­tott napjában szűkösen kenyér. — Egymagában semmi az em­ber, de ha összefog, minden — igv mondja. — Mi mindannyian, összefogtunk — katonák és non; katonák —, hogy tovább építsük az országot. A nép és hadsereg kö­zös erővel építi a még szebb jö­vőt .. . De nemcsak mi magyarok fogtunk össze, hanem összefogott a világ minden népe, hogy kihar­coljuk a tartós békét. Csak igy juthatunk előre. ... A géppuskák feldörögtek. A raj, — amelynek Martonic József is tagja volt — előrek úszott, az »ellenség« felé. Már csak 80 méter, ott az »ellenség«. A raj rohamra indult, robbantak a kézigránátok. Martonic József, úgyan úgy, mint többi bajtársa, becsülettel teljesí­tette feladatát, — megsemmisitet- ték az »ellenséget«. Próbatétel volt ez, lecke arra, ha a szükség úgy kívánja, hogyan kell harcolni az ellenség ellen, aszok ellen, akik el akar ják venni a nép szabadságát, A Néphadsereg Nap­jára készülnek a honvédek, a dolgozó nép. Az öreg Harí újból levelet irt fiának: »Veletek együtt ünnepel minden bányász, tifelétek fordulunk szeretettel mindannyian mi, dolgozók. Ti, katonák a mi támaszaink vagytok.« Tóth Tibor bajtársnak pedig azt mondotta Sza­bó néni békés megyei, egyszerű pa­rasztasszony, amikor beszólt vele: »Drága fiam. nekem minden ka­tona, mert ránk vigyáz, arra, hogy a kín-unokám nyugodtan jutsz- hasson.« ... Újból szói a kürt: Tra. traaaa, trú... Sarf János fújja. Ünnepi® készül ő ha, őt is köszönti a dol­gozó nép a Néphadsereg Napján, mert a nép, meg a hadsereg egyetlen nagy oaalád. (mofvay)

Next

/
Thumbnails
Contents