Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-27 / 225. szám
Biztosítsd családod jövőjét9 takarékoskodj: jegyezzél békekölcsönt! TÉiVYEK ÉS SZÁMOK =3S=illllllilll!ll!ll!lll!lllllll!ll!llllll!llllll!!ll!!!l!l!l!l1!l{||!!lllt!Íllil!íltl!!ill!!!l!l!jíl!lllitll!ll!lllll!=:=== Milyen célokra fordítják as úllamkölesotsoket a Szovjetunióban a kapitalista országokban A munkafegyelem megszilárdításáért vívott harcunk tapasztalatairól Elmondta: Fejes István, az Orosházi Magasépítés gyopárosi építkezésének műkelybizottsági titkára A szocialista gazdasági rendszerben a költség- kíptés kiegyensúlyozott, deficit nóta keletkezik.* Bizonyítja ezt a Szovjetunió péLdája. 1924-től egészen a Nagy Honvédő Hábo- k fiiig állandóan, deficitmentes volt a Szov- jefu<4Hó költség vetése. Bár a háború legnagyobb terhét a Szovjetunió viselte, mégis csupán kétszer merült fel elenyésző államháztartási hiány: 1942-ben, amikor a kiadások 10.3 százalékát jelentette a deíficit és 1943-ban, amikor már ez az arány is 3.5 százalékra csökkent. (Djac&enko: »A szovjet pénzügyi rendszer,?.) A Szovjetunió 1951. évi költségvetésében az előirányzott bevételek összege 458.717 millió rubel, a kiadások összege 451.503 millió rubel. A bevételek tehát 7.214 millió rubellel múlják felül a kiadásokat. Az a tény, hogy a bevétetek jóval felülmúlják a kiadásokat, fényesen bizonyítják a szovjet állam gazdaságának és pénzügyi rendszerének szilárdságát. A bevételi többlet elősegíti a szovjet rubel további szilárdulását. Az állami költségvetés bevételeinek főforrását a szocialista gazdaság felhalmozásai alkotják, melyek a költségvetésbe forgalmi adó és nyereség- beszolgáltatások alakjában folynak be. A különleges források között nagy jelentősége van a dolgozók megtakarításainak, amelyek elsősorban az állami;ölesönök útján kapcsolódnak te a gazdasági és egyéb államcólokat szolgáló ljel'u- házásokba. Ezek az állami kölcsönök építő jellegiek, a befolyt összegeket a gazdasági, jóléti és kulturális fejlődés méreteinek kiszélesítésére, ütemének gyorsítására és a dolgozók békés munkájának védelmére fordítják. A nép vagyonát gyarapítják és mindenkor termelékeny jellegűek. Kapitalista országokban az államból ssonökkel fedezik a költségvetési hiányokat. Az imperializmus korszakában elmélyül a tőkés gazdálkodás válsága s éppen ezért állandóan mutatkozik költségvetési deficit. Ezt bizonyítja az Egyesült Államok példája: az ithúsz év alatt csak egy évben volt. deficitmentes esztendeje az Egyesült Aíktmoknak. Az utolsó évtizedekben a többi imperialista ország: Anglia, Franciaország, Hollandia, Kanada költségvetése szintén állandóan hiánnyal zárult. Már a második világháború előtt a kapitalista költségvetési kiadásoknak egyre magasabb száaafVka volt fedezetlen, vagyis a; államháztartás hiánya az 1931—32 pénzügyi évben mutatkozó 2 milliárd 879 millió 800 ezer dollárról 1938—39- ben 3 milliárd 600 dollárra, Anglia költségvetési hiánya az 1930—31. évi 23.2 millió fontról 1937- 38-ban 245 millióra, Svájcé pedig az 1932. évi 24,2 millióról 1938-ban 135.7 millióra növekedett. Az azóta ebtelt évek általában nasoniló költségvetési hiányokat mutatnak. Kapitalista országokban kizsákmányoló jellegűek az államkölcsönök és súlyos teherként nehezednek a dolgozók vállaira. A jegyzett összegeket nem a dolgozók javára, nc,m békés célokra, hanem halál- gyárak táplálására, rabló háborúk előkészítésére, k'is népek leigázására, hatalmas elnyomó apparátus fenntartására fordítják. Az Egysült Államok 1951—52. pénzügyi évre szóló költségvetési előirányzatában a fegyverkezésre nyíltan bevallott ^összeg az összes kiadások 73 százaléka, igy tehát temet elkerülhetetlen az újabb költségvetési deficit. Az államkölcsönök visszafizetése a Szovjetunióban A Szovjetunió és a népi demokratikus országok áttérni kölosönoi népi kölcsönök: tömeg jellegűek, mert a jegyzésben szinte kivétel nélkül min.den résatvesz. így volt ez már az első sztálini ötéves terv idején is. A Nagy Honvédő Háború előtt kibocsátott államkölcsönökre 50 milliárd rubelt, a Nagy Honvédő Háború alatt 76 níilliárdot, a háború mán pedig — nem ezámitva bele az ‘idén jegyzett kölcsönt — 77 milliárd rubelt jegyeztek a dolgozók. Örömmel ée bizalommal jegyeztek kölcsönt, mert tudják, hogy ezek az összegek elsősorban a békés építő nmnkáá, a népgazdaság fejlesztését szolgálják. A szocialista és szocializmust építő országok gazdasága a szocialista bővített újratermelés törvényé alapján fejlődik. A teimelés nem vesztegel, nem fejlődik vissza, mint a tőkés országokban, hanem fejlődik, a pénz értéke állandóan emelkedik. ami egyértelmű a reálbérek növekedésével, A kölcsönöket a dolgozók közvetlen vagy közvetett alakban kapják Vissza.; közvetlenül úgy, hfli'ry az állam m'indenkor pontosan eleget tesz nyeremény-, ’illetve kamatfizetési, továbbá törlesztési kötelezettségeinek; közvetve pedig azáltal, hogy a népgazdaság hatalmasütemű fejlődése következtében egyre több árucikk áll csökkenő árszínvonal mellett a fogyasztás rendelkezésére. A Szovjci vnliában és a szocializmust építő országokban az államkölcsönök a fejlődés ütőmét gyorsítják mégis. Szovjetunió 1950. évi ideiglenes állami zárszámadása szerint a 422 milliárd rubelnyi összbevételből az államkölcsönök részesedése mindössze 31 milliárd (kevesebb nyaló százaléknál.) rubel. A törlesztés, kamatszolgálat, nyeremény tehát aránylag nem számít nagy tehernek. a kapitalista országokban Tőkés országokban, minthogy a dolgozóinak megtakarított pénzük nincs, nem a széles néptö- megek, hanem fŐkégpfen a Kapi'inUsia rétegek jegyzik'a IcMcsönf"," (Mne.ii/ lényegében az ö érelekeiket ezjf- gálfja. Az államkölcsönök terhét azokban Igenis * dolgozók nyögik, Uj adók, az adóprés megszorítása, az infláció — mindaz felidézi a dolgozó rétegek amúgy is alacsony reálbérének további esős csökkenését, életszínvojnailuk romlását. V kapitalista állam eladóscMása a tőkés rendszer egy'iit jellegzetessége. Minthogy a "kölcsönök improduktív célokat szolgálnak, a kamatokat és a töri jer?-lést részfnt adókból, részint pedig újabb improduktív kölcsönökből fizetik. Az adóterhek pedjig évrőlfévre nőnek, meri a kapitalista államok1 adóssága jis folytonosan növekedik. Az Egye&ülü Miamiok államadóssága pél- dául1 az 1911. júniusi 11 milliárd dollárról 1950 augusztusáig 358 milliárd dollárra eknetkedebt. Angljia áj huniul ősségit 1914. márciusában 700 miliőé font volt, 1949. novemberében már 26 milliárd fontja emelkedett. Az adósság-szolgálatra eső kiadások, amelyeket elsősorban a dolgozókat terhelő adóbevételekből fedeznek, a kapitalista áiL- ljam háztartásában (Igen tekintélyes helyet falainak ek. Így például az Egysült Államok 1947—• 48. évii költségvetési előirányzata szerint az ál- llajnböjcsönökkel kapcsolatos törlesztésji és kamatszolgálat az államháztartás összee kiadásainak 15.3 azéizalékát érte el, míg Franciaországban már 1938-ban az összes ádjamj kiállás 17.5 százalékát jeHentetto. 1950-ben csupán kamatok címén közel 6 mjüiliárd dollárt kellett az Egyesült Államok kincstárának kifizetnie. Adózás A szovjet költségvetés jellemző sajátossága, hölgy kiadási tételeit főként a szocialista gazdaságból származó bevételekből fedezik. Ezeknek a bevételének a részaránya az 1951. évi költségvetésben 80 százalékos. A lakosság adórubeljei mind- jüssze 9j38 .százalékát teszik ki a költségvetési Be szegnek. »MJnáljunk a szocialista vállalatoktól éa gazdit- sági szervektől' származó költségvetési bevételek jel!ont(ik a népgazdaság és kulturális építés pénzellátásának főforrását. Ezek a bevételek évről- évre nőnek, összegük idén mintegy 292 milliard rubel lesz — 15-5 milliárd rubellel több, mint volt 1950-hetn.« (Pravda, 1951., május 4.) A kapitalista államok költ; égvetési »levétő- lejnek« túlnyomó hányadát a »közlvetett adók« formaijában szedett adókból fedezik. Az évrőJL-óvn emelkedő »közvetett adók« terhei a dojlgozók vattaira nehezednek. Az egyenesadók, amelyek elsősorban a gazdagokat érintik, egyre zsugorodnak, Például az Egyesült Államokban a háború- feljőtti helyzethez viszonyítva a kisemberek adó« te^hej ötszörösére emelkedtek, a vagyonosok adója 44 százalékkal csökkent, A munkások jövedelmi adóját csupán 1950. harmadik évnegyedében 20 százalékkal emelték. 1951-ben1 további 7 milliárd 200 m'ilíió dollárral emelték az adóterheket. jjVy hónappal ezelőtt, amikor a Viharsarok Népe egymásután három napon keresztül beszámolt arról, hogy vállalatunk gyopárosi építkezésén hogyan harcolunk a munkafegye'cm megszilárdításáért, — több jó eredményről, de több hiányosságról is szó esett. Jó támogatást kaptunk Pártunk Megyei Bizottságának lapjától és ennek alapján igyekeztünk eredményeinket továbbfejleszteni, a hibákat megszüntetni. Üzemi pártszervezetünk közvetlenül megmutatta a hiányosságok megszüntetésének módját, rámutatva arm. hogy miként javítsuk meg a politikai növelőm unkát. Bebizonyosodott az, hogy ha egy építkezésen eleven és jó érvekkel dolgozó agitációt tudunk megteremteni, akkor megszilárdul a munkafegyelem, újabb sikerek születnek és megjavul a hiányosságok megszüntetéséért vívott harc is. Az első .lépés az volt, hogy pártszervezetünk irányításával az üzemi bizottság, az építkezés műhelybizottsága mozgósította a bizalmiakat, akik feladataikat egyre jobban megoldották. Hozzájárult még a munkafegyelem megszilárdulásához az is, hogy a műhely- bizottság pártszervezetünk segítségével és útmutatásával fontos feladatként kezelte a verseny továbbfejlesztését és igen ötletesen megteremtette a verseny nyilvánosságát. Alkotmányunkat már úgy ünnepeltük meg, hogy a hiányosságok nagyrészét megszüntettük és az építkezés átlagteljesítményét 127 százalékra emeltük. Az alkotmányi verseny szak ász után nevelőmunkánk célja az volt, hogy az elért eredményeket megtartsuk, továbbfejlesszük és minden erőt mozgósítsunk annak érdekében, hogy építkezésünket határidőre befejezzük. A munkavezetők az építésvezetőréggel rendszeresen megtárgyalják feladataikat és arra törekednék, hogy minden brigádot olyan munkára osszanak be, almi tudását teljes mértékben ki tudja fejleszteni. A brigádok jó beosztása egyik feltétele annak, hogy a munkafegyelem szilárd legyen, mert néhány hónappal ezelőtt, amikor nálunk sok lazaság mutatkozott a fegyelem terén, az volt az egyik főhiba, hogy egyes brigádok erejüket meghaladó feladatokat kaptak. erősebb brigádok pedig köny- nyebb munkát, egyszóval: nem a képességeik szerint osztották be munkára a brigádokat. Az is igen sokat jelent, hogy a vállalatvezetőség az egyes munkákra célprémiumokat tűz ki, ami a dolgozók munkakedvet tovább fokozza. Kovács Ernő segédmunkás brigádja például 3800 forint értékű munkát kapott, melynek határideje szeptember 10-e volt. A vállalatvezetőség elhatározta: ha Kovácsék batáridő előtt kéznek késsen, akkor 200 forint jutalomban részesülnek, A brigád el is nyerte a jutalmat, mórt öt nappal a határidő előtt lefejezte előírt munkáját. A jó munkaszervezés nagymértékben hozzájárult a munkafegyelem megszilárdulásához és aztán maguk a dolgozók igyekeztek jó javallatokkal megteremteni a további sikerek feltételéi, tovább javítani a munkát. A legutóbbi termelési értekezleten például Poór András kőműves javaslatát fogadtuk el. Poór András azt javasolta, hogy reggel 15 perccel munkakez-, dús előtt tartsuk mag a névsorolvasást, nem pedig hét órakor, hogy tegyen idő a szerszámok kivitelére, a munkához való előkészületre, Amióta ezt megvalósítottuk, egyetlen egy késés sem fordult elő, minden dolgozónk hét órakor pontosan megkezdi munkáját. Meg kell még említeni, hogy a. munkavezetők és részlegeik dolgozói ma már a legteljesebb összhangban, egymást segítve oldják meg tervfeladataikat és különösen nagy lendületet adott a munkafegyelem megszilárdításának a kommunisták példamutatása. Kiss József elvtára és kőművesbrigádja. Vörös Ilona elvtársim kőműves, Diiuák Mihály és Gergely István átképzés elvtársak jó eredményeikkel, szilárd munkafegyelmükkel jó példát mutattak a dolgozóknak. A nevelőmunkában nagy feladat hárul még a szakszervezeti bizalmiakra. Helyesen mutatott rá Pártunk megyei lapja a [bizalmiak munkájának fogyatékosságaira, melyen azóta már sokat változtattunk. Vállalatunk központjában szakszervezeti bizalmi tanfolyam kezdődött, ahoi résztvesz- nek a legjobb szakszervezeti aktívák, bizalmiak és a tanfolyam jó hatása máris megmutatkozik munkájukban. JMsgfőbb feladatunknak azt tartjuk, hogy építkezésünk határidőre elkészüljön, szilárdan betartsuk Ti tervfegvelmet. Ennek érdekében dolgozóink vállalásokat tettek. Magony György munkavezető például részlegének dolgozói nevében bejelentette: előírt munkájukat öt nappal határidő előtt befejezik. Vállalásukat rövidesen teljesítik, de nemcsak ők, hanem az építkezés valamennyi dolgozója jó munkával járul hozzá ahhoz, hogy aa egösz építkezést pontosan, a határidő napján átadhassuk. „Szépülő, boldog életünkért minden áldozatra készek vagyunk“ Forgott a szerencsekerék: piros- nyakkendős úttörő pajtások emelték ki egymás után az összegöngyölt papirszeletkéket, egy-egy békekölcsönkötvény számát. A nyerőszámokat világgá röpítette a rádió, a sajtó ,bizonyítva, hogy államunk betartja Ígéretét, visszafizeti a kölcsönt. A húzás négy napján a csabai Pamutszövő 87 boldog nyerő nevét közölte. Zsíros Mihályné is a nyertesek között van: 500 forinttal húzták ki a kötvényét. Zsirosnó az üzem napközi otthonában dolgozik és amikor megElméíeti színvonalunk emeléséi segíti elő az mmwitsmgíltMs tudta a nagy hirt, egyszerű szavakkal csak ennyit mondott: »Tudtam én, hogy jó helyre adtam a pénzem, azt is tudtam, hogy visz- szakapom igy is, de másképpen is.« Ez a »másképpen is« sokat jelent. Azt, hogy úgy is visszakapta pénzét, hogy sokkal jobbára, él ma, mint régebben, úgy is, hogy az ötéves terv, a háromévesben épült napközi mellé új bölcsődét adott, új felszerelési tárgyakat a napközihez, bölcsődéhez. Az üzem Zsírosáé második otthona és mindent, amit a terv ad az üzemnek, meg akar hálálni. Tudja, hogy ez a hála sokféle lehet, de egy a legfontosabb: a bölcsőde és a napközi 'kis lakóinak szemében mindig az öröm fényét akarja látni. Ezért küzd ő: Zsíros Mihályné a békéért, ezért jegyzett tavaly is a békeköl cs önből.
