Viharsarok népe, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-27 / 225. szám
EJß!pz® parasztok 3 Jegyezzetek békekölcsönt! Minden kötvénnyel nyerni lehet, minden jegyzett forint visszatérni, ráadásul gépet, heköföofaf, villanyt, iskolát kultúrát kap a fáin! Sokat tanultak az endrődiek a Szovjetunió mezőgazdasága élenjáró dolgozóitól NAGY ÜNNEP voll Endrődön. A Szó v jelunió mezőgazdasága élenjáró dolgozóinak küldöttsége jött látogatóba, hogy átadja gazdag tapasz talaiait az endrődiek- nek, hogy ezek felhasználásával itt is bővebben teremjen a föld, szebb legyen az élet. »Megérkeztek!«... Sebesen szállt a hír a faluban. A tanácsháza előtt tapssal, éljenzéssel üdvözölték a vendégeket. Egymásután szálltak ki az autóból Jaickája elv társnő. ( a sztálingrádi terület »Vorosilov« kolhozának elnök- nője. Csernycnko elvtárs znéte technikus és a többiek. Az ullö- rőITvírágot szórlak a lábuk elé. Aztán elcsendesedett az ünneplés és Nagy Antal elvtárs, a Párt megyei titkára meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket. Hatalmas segítség volt — mondotta —, hogy dolgozó parasztjaink küldöttsége már háromszor látogatta meg a Szovjetunió kolhozait és az elmúlt esztendőben már járt egy küldöttség nálunk. Tudjuk, ez a látogatás ismét hozzásegít bennünket ahhoz, hogy még több dolgozó paraszt ismerje meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, hogy tennelőcso- portjaink, szövetkezeteink megszilárduljanak. Illatúit János elvtárs, a Megyei Tanács végrehajtóbizottságának elnöke üdvözölte utána a küldöttség tagjait. A SZOVJET ELVTÁRSAK nevében Jaickája elvtársnő mondott köszönetét a meleg fogadtatásért. Az üdvözlések után az első út a »Béke« tsz-be vezetett. A szovjet elvtársak megnéztek mindent íövéről-hegyire s alig győztek válaszolni a sok-sok kérdésre, amit a munkacsapatvezetők, a brigádvezetők, a tsz tagjai és az egyénileg dolgozó parasztok intézlek hozzájuk. A szovjet elvtársak is kérdezne k: Alkalmazzák-e a füves ve- tésforgót? Nem. Megmagyarázzák, hiha ez és még az idén be kell vezetni, meri. füves velős-, forgó nélkül nem lehet jól gazdálkodni ilyen nagy területeken. A munkaverseny? Érdeklődnek, hogyan részesednek a szövetkezet tagjai a jövedelemből? Farkas elvtárs válaszol. Munka- versenyben vagyunk és minden dolgozó a végzett munkaegység arányában részesül a jövedelemből. ~ Az állattenyésztést, is «megnézik. a teheinszelrl. Kozma . iftál.vás, az áHallenyésztű-brigád vezetője, Csemyenko elvtárssal beszélget. CsernyenkO elv társ kérdezősködik: milyen a fejési átlag, hogy takarmánvoznak. hányszor fei- nek 1 Amikor meghallja a választ, hogy csak kétszer, megmagyarázza: ez nem elég, háromszor kell feini a teheneket. így lényegesen fokozni lehet a tejhozamot. MEGMAGYARÁZZÁK a szovjet elvtársak, hiba az is a tsz-nél. hogy a brigádvezetők, a brigád- tagok nem ismerik kellően a tsz tervét, mert így hogyan harcol halnak tölt e ljesíléséér i. Minden szavuk fontos tanács. De ez még csak a kezdet, az igazi tapasztalatcsere hátra van. Ebédután a DISZ-székhúz nagytermében folytatódik a tanácskozás. A termelőszövetkezet tagjai, az endrődi dolgozó parasztok ismét egész sor jó tanácsot hallanak, melyek mind-mind a magasabb eredmények elérését szolgálják. SokaL tanullak Endrődön ezen a napon. A tsz tagjai a .munkaszervezésről, az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok meg arról, mennyivel jobb a nagyüzemi gazdálkodás. Meg is fogadták, amikor bú- csúzlaUák a szovjet elvtársakat: úgy igyekeznek, hogy Endréd is minél hamarább termelőszői- vcikezeü község legyen.-y üem mutatlak példái a kammuitisták és nem leplezték le az ellcasé« kártevését — esért maradt le Okány a tóján- és baromfibeadásban Szeptember 20-án lezárták a szabadpiacot Okányban. — Pedig a gabonabegyüjlésben elért eredményeinkért az elmúlt héten szombaton kaptuk meg a járási tanács vándorzászlaját — mondja 'fari Albert elvtárs, elnökhelyettes, aki a szabadságon lévő VB-elnök helyett most a község ügyeit intézi. — A-, B- tervünkel 109.2, C-tervünket pedig 132 százalékban teljesítettük. Nem is a gabonabegy üj lésnél van a hiba Okányban, hanem a tojás- és baromfibeadás terén. Tojásbeadásuk eddig mindössze 29‘8 százalék Még sokkal gyengébb baromfibeadás terén elért eredményük: 5.8 százalék. Okányban talán kevés a baromfi, hogy csak ilyen gyenge eredményt tudtak elérni? Dehogy is kevés. Csak végig kellett nézni az utóbbi hetekben a hetipiacokat, özönével lehetett olt látni tojást is, csirkéi is. De ezt mind a feketézők felvásárolták. Az állomásról Sipos Miliályné, meg Birkás Jánosné vezetésével naponta valóságos »karaván« utazott Budapestre és más ipari városokba, hogy olt duplájáért adják el portékájukat. A tanács hibája — a megalkuvás Mit tett a tanács és a községi pártszervezet, hogy a fekelézést megakadályozza? Úgyszólván semmit. — Mit is tehettünk volna? — rdják meg kérdéssel a választ i taüácsclnökhclyettes elvtárs és i párllilkár elvtársnő. — Hiába imitáltunk, csak azt felelték rá i dolgozó parasztok: »miért adtain be ón a tojást és a barom- ha nem muszáj. Drágábban ü tudom én azt adni a piacon«. A hiba az, hogy a községben jgvetlan párttag, egyetlen tanács- iag sincs, áld tojás- és baromfi »eadását 100 százalékban teljesiette volna. A népnevelők, akik i dolgozó parasztoknak a beadás leljesítésének fontosságáról be- izéltek, szintén elmaradtak a beid ássaL Csoda-«, ha nem sikerült eredményt elérniük? Bizonyara, ha valamennyien személyes példamutatással indulnak felvilágosító munkára, hogy elmondják a dolgozó parasztoknak, ők miért igyekeztek 100 százalékon felül teljesíteni a beadást —, úgy a dolgozó parasztok is hamarább vitték volna be a tojást és a baromfit. Okány példája is bizonyítja, ahol a párttagok és a tanácstagok példamutatása hiányzik, ott a begyűjtés nem halad. Más hiba is van Okányban. A nyilván tartásban 42 kulák neve szerepel. A tanácsehiökhelyettes elvtárs azonban nem tudja megmondani, hogyan teljesítették kötelezettségüket Annyit tud, hogy pl. Somogyi Kálmán, Szó. gedi Antal és Sipos Vencel kulá- kok megkísérelték, hogy 25—30 záptojást vigyenek be, de, hogy mi történt velük, nem tudja, Annyit mond: »Azt hiszem, megindult ellenük az eljárás.« A pártszervezet segítse a tanács munkáját Sürgősen meg kell javítani munkáját az okányi tanácsnak. Elsősorban cl kell érnie, hogy egyetlen tanácstag se legyen, áld ne teljesítené tojás- és baromfi- beadási kötelezettségét. Okányban is elsősorban a tanács a felelős a begyűjtés teljesítéséért. A községi pártszervezetnek is sokat kell javítania munkáján. Elsősorban figyelmeztetni kell o tanácsot hibáira. Emellett mozgósítani kell a párttagokat kötelezettségük teljesítésére. A népnevelőknek saját jó példájukkal kell agitálniuk — és az ered- üiény akkor nem marad majd el. Mutassanak rá a népnevelők, hogy a dolgozó nép törvényét szegi meg az, aki nem tesz eleget beadási kötelezettségének. Ugyanakkor gyengíti az országot, hátráltatja ötéves tervünk megvalósítását. Kíméletlenül le kell leplezni az ellenséget, a kulákokatj akik minden igyekezetükkel ötéves tervünk teljesítésének megakadályozására törnek. Ha a tanács a. pártszervezet segítségével megjavítja munkáját, nem kétséges, hogy Okány község hamarosan teljesíti tojás- és baromfibeadási tervét. KISVASÚTFORGALOM HORTHYÉK IDEJÉBEN A TERV IDEJÉN A Horthy-rendszer idején a békésmegyei kés kény távú vasúthálózat a gyárosok és a földbirtokosok tulajdonát képezte. Ezeket a pro- fithajhászókat nem izgatta, hogy a munkanélkülivé vált dolgozók ezrei napokon át gyalogolnak egyik majorból ki, a másikba be erejük eladásáért. Azzal som törődtek, hogy a dolgozók gyermekeinek s maguknak a dolgozóknak 10—15, vagy ennél is több kilométerre kellett orvoshoz gyalogotniok. Hogy ez nlbnny.ir© így volt, azt bizonyítja, hogy a sarkadi, gyulai s a mezőhegyesi iparvágányokon egyáltalán nem volt személyforgalom. A mezőhegyes! gazdasági vasúton egyetlen személyvonat közlekedett, amelyik az urak mezőhegyesi gazdaságában lévő lakájainak a kényelmét szolgálta. A dolgozók esőben, fagyban, hóviharban lórékon, de legtöbb esetben gyalog közlekedtek. így volt ez a többi helyeken is, ahol ipari vágány volt. A munkában meggörnyedt emberek a bokáig érő sárban való gyaloglásra voltak Ítélve. Nem valami nagy volt a teherszállító forgalom sem ezokon a vágányokon, hiszen a kocsik nagyrész© tönkremenve hereit szorte-széjjol. A tőkések kevés gondot fordítottak kijavításukra. A hm1 vili- és ötéves terv keletén belül nagy fejlődésnek: indult a békésmegyei kisvasút. 1919-ben Gyulán két személykocsival az iparvágányain is beindult a személy forgalom. Aztán 1950-ben Mezőhegyesen és Szeghalmon. 1949- és 50-ben az összes meglévő gazdasági teherkocsikat. és lóvékat kijavították. Az elmúlt élben 197 lórémi és 4 darab négytengelyes személykocsival, ebben az évben ped\ig 108 teherkocsival és öt személykocsival növekedett a gazdasági vasút kocsiparkja. A luilózut túlnyomó részén gépvantatású forgalom indult te a Tówiutatású forgalom helyett' így átállították a gyitla-démenui- jöái lóvontatáfiú vonalat is. 1948- bdm. megépült a szeghakm-tövis- ke&t vonal. Két évvel később Szeghalom községben még hat kilométer hosszú vonal épült. Ebben az évben pedig még 15 kilopnétír épül hozzá Icát és fél millió forint költséggel' 1949-ben Mezőhegyes—Bat'onya között 20 kilométer, 1950-ban ugyanitt hat kilométer hosszú vonal épült 1 m'illió 400 ezer forint beruházással. A gazdasági vasúthálózaton 1950-ben 2 millió 600 ezerre, növekedett az árukilométer-forgalom 1951-ben 'pedig 4 millió 800 ezerre. Az utaskilométer 1950-ben 2 millió 144 ezer volt, 1951-ben peréig 5 millió utaskilométerre növekedett o személy forgalmi. A Terv adta — nekünk, dolgozóknak Levelezőink a Tervről, a kölcsönről Épül a Ke vermes községben 35 ezer fo*- rintos költséggel épült egy fürdő. Két egyszemélyes fürdőkád és egy közös zuhanyozó van benne, most legalább a dolgozók munkájuk után íruegfüi ülhetnek. A futbalpólyát kibővítették, az iskolát rendbehozták. Most elkezdik egy kisvasút építését, ami majd összeköti Do- kösháza Battonya közölt Kevermest Dombiratossal. Tekintsünk vissza egy kiosit a múltra, amikor a fürMegszépült Nemcsak községünknek, hanem megyénknek is büszkesége a rizshántoló, ötéves tervünk egyik szép ajándéka. Épült egy gépállomás is. új bekötő út. Van darálónralmunk szelektáló felszereléssel. Szülőotthon várja a dolgozó anyákat. Megszépült községünk központja te, kisvasút dőről beszélünk. Hol volt nekünk dolgozóknak a fürdőnk, az uraság- oál a lófürdető gödörbe jártunk ki fürdeni. Moot már villany is van a községben. Most a terv- és a békekölcsönsorsolásoknát egyiktől is másiktól is hallom, hogy nyeltek. Például Bakos József tanácselnök G00 Ft-t nyert, könyveket vásárolt. De nemcsak ők nyertek; Nyert az egész község. Pápai Mihály, Kevermes. községünk G00 négyszögöl terület parkosítva ven nbol a dolgozók munka utáni pihenőjüket örömmel töltik. Ezen a helyen a múlt rendszerben valóságos piactéri szemétdomb volt. Ezek a mi legnagyobb nyereményeink. Szilágyi Imre, Dévaványa, Telefon a „Vörös Csillag“ tsz-ben Füzesgyarmat egészen átalakult a 3 és aa 5 éves terv eddigi idejq alatt, Szülőotthont, a kertésiaszii- geti tanyaközpont fölépítését irányozta elő a Terv Füzesgyarmaton. A DlSZ-szervozet is 35 ezer forintot kapott, hogy a székhazát) újjáépítse. A »Vörös Csillag« tszcs telefont kapott, több tanyaközpont bekötő utat. A dolgozó parasztok munkájának megkönnyítésére a Terv kombájnt adott a gépállomásra. A szórakozásra, művelődésre ott tesz az új kultúr- ház, amely 72 ezer forintos költséggel épül fel. Berki ró Lajos, Füzesgyarmat» Megtaláltuk forintjainkat Elek most lett szövetkezeti község. A dolgozó parasztok rátértek a helyes útra, inéit látták, Pártunk szavát mindenben érdemes követni. Amikor a dolgozók forintjaikat odaadtál^ kölcsönbe az államnak, jó helyre adták, mert azóta sok mindenben visszatérült mái-. Járdákat építettek, nem járunk már sárban a hosszú esőzések után. Csecsemővédő létesült gyermekeink egészségének megvédésére. Szülőotthon is van már községünkben, meg villany. Építik a kövesutat Gyuláig, eddig csak földesét vezetett oda. Kapunk még egy fürdőt és lesz egy szép főterünk is, ami egész megváltoztatja községünket. Nem kell mész- szire mennünk, itt ebben a községben te megtaláljuk forintjainkat Ács Zsigmond, Elek» *»»/• uriinurrM PARTÉPIIÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában
