Viharsarok népe, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-02 / 178. szám

1951 augusztus 2., csütörtök VUuM&itkhéfti 3 Párt és pártépítés G. BORKOVj A pártmunka színvonalának állandó fejlesztése újabb és újabb termelési győzelmekhez vezet Népnevelők előre, a begyűjtés győzelméért Lenin és Sztálin Pártja a szov­jet társadalom vezető, irányító és szervező ereje. Maga köré tö- -möríti és a kommunizmus épí­téséért vívott harcra mozgósítja a dolgozók sokmilliós seregét A sokrétű feladatok végrehajtásá­ban a Bolsevik Párt Központi Bizottságának határozatai, Sztálin elv társ, a népek nagy ve­zérének tanításai vezetik a párt- szervezeteket. Sztálin elvtárs tanítása szerint semmiféle munkában, az építés semilyen területén nem jön ma gától a győzelem. A győzelmet meg kell szervezni A bolsevik vezetés egyik leg­fontosabb követelménye úgy meg­szervezni a határozatok végrehaj tásáért indított harcot, hogy elő­re lássuk a fejlődést gátló aka­dályokat és nehézségeket. Csak így lehet idejében elhárítani az akadályokat és legyőzni a ne­hézségeket. A Párt megköveteli minden kommunistától, hogy következe­tesen harcoljon a hibák, tévedé­sek és fogyatékosságok ellen. A tapasztalat mutatja, hogy a fo­gyatékosság mindig a vezetők rossz munkájának a következ­ménye. Hiányosságok leginkább ott mutatkoznak, ahol nincs meg a kellő hozzáértés, s ahol a ve­zetők rabjai a megszokásnak és perspektíva nélkül végzik mun­kájukat. »A vezetéshez előrelátás kell« — állapította meg Sztálin elv­társ. Kétségtelen, hogy a helyi pártszervezetek munkamódszerei ebben a vonatkozásban is egyre tökéletesednek. Ezt a fejlődést különösen a szaratovi terület pártszervezeteinek munkáján le­het lemérni, ahol két évvel ez­előtt még komoly hibák mutat­koztak a mezőgazdasági terme­lés eredményei körül. A terü­leti pártbizottság akkor azt a feladatot kapta, hogy emelje a politikai munka irányításának színvonalát, erősítse kapcsolatát a városi és kerületi pártbizott­ságokkal, valamint az alapfokú pártszervezetekkel, szervezze meg a párthatározatok és kormányha­tározatok végrehaj á ának ell >nőr- zését. Azzal, hogy a Párt Köz­ponti Bizottsága konkréten rá­mutatott a legsürgősebb felada­tokra, sikerült a hibákat kijaví­tani. A múlt nyáron a szaratovi területen már szervezetten fejez­ték be az aratást és határidő előtt teljesítették a gabonabegyUjtés állami tervét A kolhozok az egyre magasabb terméshozam eredményeké pen ma már jóval több gabonát ad­hatnak a munkaegységekre, mint a múlt években és sikeresen old­ják meg a természetátalakítás sztálini tervéből rájuk eső fel­adatokat. A volgai és dnyeperi vízierő­művek nagyszabású építkezési munkája, a turkméniai, déluk­rajnai és krimi csatornák építése a szovjet embereket egyre újabb és újabb munkahőstettekre lelke­síti. A pártmunka színvonalának állandó növelésével még tovább lehet fokozni ezt a lelkesedést. Ez úgy érhető el, ha a pártszerveze­tek az eddiginél is nagyobb fi­gyelmet fordítanak az ideológiai képzésre, az összes káderek po­litikai edzésére és ha emelik a politikai tömegagitáció ideoló­giai színvonalát. Ahol a pártszer­vezetek nem ismerik fel kellő időben a termelés területén mu­tatkozó hibákat, ott elsősorban a pártvezetés és a szovjetek veze­tésének munkáján kell javítani és fejleszteni a politikai tömeg- munkát A pártszervezeteknek egész te­vékenységüket arra kell irányíta­niuk, hogy az új sikerak iránti olthatatlan vágyat fejlesszék ki kádereinkben Ezt csak úgy érhetik el, ha eme­lik a szervezési és a politikai munka színvonalát Ahol a fel­adatokat csak adminisztratív rendszabályokkal próbálják meg­oldani s ahol például a kerü­leti pártbizottság vezető funkcio­náriusai ritkán látogatnak a szov- hozokba, kolhozokba, valamint a gép- és traktorállomásokra, ott nem lehet eredményes a szerve­zés és a politikai munka, mert a pártbizottság tagjai nem is­merik a helyi kérdéseket. A bolsevik kritika és önkriti­ka széleskörű kibontakozása nagytan megjavítja ezt a mun­kát. A területi pártbizottság nep- ról-napra gondoskodik a párt- szervezeLek harckészségének eme­léséről, elősegíti a kritika és ön­kritika fejlesztését. A hibákat és fogyatékosságo­kat idejében ki lehet küszöbölni, ha a pártszervezetek helyesen szervezik meg a végrehajtás ál­landó ellenőrzését. Egy évvel ez­előtt a szaratovi területi bizott­ság például komoly hibákat és fogyatékosságokat fedezett fel a balasevói járási pártbizottság munkájában. A területi bizott­ság megadta a gyakorlati útmu­tatásokat, majd rendszeresen el­lenőrizte a végrehajtást. A bi­zottság tagjai a helyszínen na­gyon sok esetben adtak segítsé­get a járási bizottságoknak. A területi bizottság élő kapcsolata a járási bizottsággal, a kommu­nisták széles tömegeivel, az egész pártpolitikai munka színvonalá­nak emelését eredményezte. A balasevói járás pártbizottságának munkája megjavult, amit mu­tat az a tény is, hogy az összes szaratovi járások közül elsőnek teljesítette a gabonabeszolgálta- tási kötelezettséget. Az eredmé­nyeket elősegítette az is, hogy a területi pártbizottság ráterelte a városi és járási pártbizottság figyelmét a jó tapasztalatokra, amiben bőséges választék van. Elsősorban a »Sarló és Kala­pács« csapágygyár, a kraszno- voi járásban levő »Bolsevik« és a novouzeni járásban levő »Vo- rosilov« kolhozok pártszerveze­teinek bevált tapasztalatait ter­jesztették a töJbly pártszervezetek között. A pártmunka színvonalának ál­landó emelésével a szaratovi te­rületben jó eredményeket értek el a pártszervezetek mind az ipa­ri termelés, mind pedig a me­zőgazdasági termelés terén. Ezek a sikerek azonban nem elégítik ki a kommunistákat A terület Ipara és mezőgazdasága még nagy tartalékokkal rendelkezik s hogy a kommunizmus építésének szol­gálatában ezeket a forrásokat is feltárhassák, a szaratovi terület pártbizottsága mindent elkövet a pártmunka további fejlesztése érdekében. A békésmegyei békebizottság dí­szes felajánlási lapokat adott, ki, amelyeket a békebizottsági tagok, népnevelők visznek el a dolgozó parasztokhoz. Kondoroson a népne­velők a begyűjtési felajánlási lapo­kat mindig magukkal viszik agitá- ciós útjukra. Molnár György kon­dorost dolgozó paraszthoz például Omiljak Pál népnevelő vitte el a felajánlási lapot. Közösen kiszámí­tották, mennyi feleslege marad Molnár Györgynek a kötelező be­adás teljesítése után. Majd rámu­tatott arra a népnevelő, hogy mi -az ötéves terv célkitűzésmiképpen kell elősegíteni a terv mielőbbi végrehajtását a dolgozó parasztok­nak. A felvilágosítás után Mol­nár György felajánlási lapja a kö­vetkezőképpen nézett ki: »Molnár György kondorost lalcos, dolgozó paraszt augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepére vállalom, hogy törvényes beadási kötelezettségem­nek a cséplőgéptől teszek eleget és ezen felül a feleslegemből 16 má­zsa 86 kiló búzád beadok, a béke megőrzésére, az ötéves terv meg­valósítása, hazánk felvirágoztatása érdekében.« Molnár György az elő­írton felül már beadta a 16 mázsa 86 kiló búzát — felajánlási lap­jára ráírták: teljesítette vállalását. • Orosházán Bondár János határ- úti dolgozó paraszt elcsépelt, de nem adta be a gabonát. A leadást hanyagoló dolgozó parasztot fel­kereste Marosvölgyi András és Horváth András népnevelő. A dol­gozó paraszt mindjárt a beszélge­tés kezdetén kijelentette: »ltáérek én a beadással.« A két népnevelő igy válaszolt: »Ha forintok be­vernének maga előtt az úton, ak­kor is azt mondaná, hogy ráérek?« — Dehogy mondanám, hanem fel­venném a forintokat — vágott közbe a dolgozó paraszt. »Most is- forintok hevernek maga előtt — folytatták a népnevelők — mert. ha most beviszi a gabonát, feleslegét, akkor mázsánként 4 forint gyors­beadási jutalmat, textiliutalványt, fejadagon felüli őrlést is kap. Szó­val a forintok itt vannak maga előtt... Ha elhanyagolja a beadást, s a törvényben megszabott határ­időre, a csépléstől számított nyolc napon belül nem adja be a gabonát, akkor a beadott termény búzaki- logram értékének 5 százalékával felemelik beadási kötelezettsétteb.« A beszélgetés után Bondár János teljesítette, sőt túlteljesítette be­adását. • Kaszaperen az egyik begyűjtő- helyen végzi munkáját Fejes Sán­dor elvtárs, népnevelő. Mindig el­beszélget a begyüjtőhelyre búzát hozó dolgozó parasztokkal, választ ad a kérdésre. Elbeszélgetett Ta­kács István 7 holdas dolgozó pa­raszt feleségével is. Megtudta, hogy 31 mázsa búzájuk termett 2 hold­ról, hogy az előírt beadási köte­lezettségének megfelelő 5 mázsa 80 kiló búzát hozta csak be. Azvőán a népnevelő kiszámította, hogy az össztermésből a beadás, a vető­mag, fejadag, géprész után is marad a dolgozó parasztnak 12 mázsa GO kiló feleslege. A számítás meate- vése után a népnevelő a jutalma­zásokról, kedvezményekről, az öt­éves terv célkitűzéseiről beszélte Arról, hogy ne hagyják a feles­leges gabonát a padláson, mert ez­zel maguknak is kárt csinálnak. A beszélgetés után Takács Istvánéit az előírt beadáson túl 9 mázsa 60. kiló gabonát szállítottak a begyűj­tőkéig re. Nagy sikerrel szerepelt a budapesti bemutatón a békéstarhosi zeneiskola énekkara A berlini III. Yjlágifjúsági J'qr látkozón a nemzetközi kultúrvor.-o- nyen részvevő Magyar Művész- együttesek kedden este Budapesten, a margitszigeti szabadtéri szí % ra­don rendezett előadáson mirtanák be műsorukat. Az ünnepi-est kene­tében a Magyar Állami Népi Együttes ének-, zene- és táncegyüt­tese, a munkaerőtartalékok közy ponti együttese, a békéstarhosi ze­nei gimnázium énekkara, a tápéi népi együttes, a győri úttörő zene­kar, a szombathelyi úttörő ének­kar és az ózdi úttörő tanccsoport nagy sikerrel adott számot felké­szültségéről. llllllllllllllllllllllllllllllllllll!llll!ll!llllll!IHIIIillllllll!illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllHIIHII!lllillililíll!llllltllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllll11llllllllllll!lllllllllllll!lllllllllllllli!lll!lllllllllllllllll1lllll m kicsit azért, mert azt mondta: »So- dattal, kevés szóval, de tömör«! Harc a nagyobb napi cseplesi eredményért „ * 0 1- * , A - v,l),, If i, n L /.í) -i ■ zsas napi cseplesi eredményt.« Az- »Hajtunk áll csakugyan, mennyit a békéscsabai „Vörös Október“ termelőszövetkezetben tán meg a giaz és a »kis gép kö- csépelünk. Ha megembereljük ma­, , . , rülivita«, az »Előre« tsz felé tett gunkat, elérjük a Í00 mázsát.« A gaz a hibás, vagy a gép te- Sót, az öreg Rakoncas tett egy „5*515^ is eszel* jutott. Este ,, esi? - ilyen kérdések íoglalkoa- elhamarkodott kijelentést: soha nem aztán> armkor ,ó étvággyal meg- * tetták a békéscsabai »Vörös Ok- tudjuk itt elemi a 100 mázsás napi ettók a husoe bablevest, az öreg A cséplőnél lévő népnevelők be- tóber« termelőszövetkezet csoplő- cseplési eredményt. Rakoncás nekikezdett a beszéd- szélgettek a cséplő-brigád tagjai­bngádjának tagjait. Petroczki Ja- jf. val. Szóltak arról, hogy magukat »ÍPg^y mi^^m^teS Vasárnap, még alig virradt, a - Hát, halljátok-«, az ördög csapják be akkor a tsz tagjai, arni­iól beleadnia kévéket a gépbe.« »Vörös Októberi tsz cséplőjébe« abba a nem <**- nf ^peln^ almgy oi.^ Az öreg Rakoncás elvtár« a gép- ip3« munkások érkeztek. A bé- P*lüJlk mi kevesebbet, másban van jukbol telik. Hogy kell es erde- Ü Ä cséplő-bri-, itt hiba... Bennünk. aTs ÜE&l azért zsörtölődött: »Az Élőiénél Ͱtt segíteni. Feldörrent A tsz cséplő-brigádjának egyik- a ^ ^ (a csabai Előre értette alatta) * teaktor motorja, búgott a cséplő, másik tegja úgy pattant fel, mint- “ vidámabb emberi ott van jó gép, nagyobb mint a A fkokba omlott a mag - cső- ha darazs csípte volna meg^ »Meg é!etJ Domoko6SolvtórS) n{ lő a* mienk... Mi is megérdemeltünk pe.tek az ipán munkások. A gép- ilyent, h^y bennünk a hiba. Hí- etMknek M kor£ti -j. volna egy nagyobb gépek« EeI minden munkát maguk vegezr- szén igyekszünk, na, de aratas után .. f jobban el tud­Folyt a vita a déli ebédszünete **• Csak a búzakévék hordáit vagyunk.« Közbeszólt Domokos ^flé^^rnnká ukat. Aztán nem ben, esti szürkületkor, munka után. mteztek a tez tagjai. Aztán élsz*- eldw, népnévét..: »A Pamutezo- ^ ^ ered^é ^ rsé A csóplés gyengén haladt Naponta k«dt a gepezíj, két es fel orahos^ vobol itt járt ipari munkások is elérte a w jó volt ha 60-70 mázsát csépel- f^ aJlt * csepte. Mondtak is a doboznak egesz even ot És nem {*. JereJm-Qvt / tek. Krizsán Mihály elvtárs, trak- hordást végző tagok: »Na, itt sem dolgoznak rosszabbul. Kiérdemeltek * h5eei(( tüntek fel. Kak<m_ toros azután felvetette: »Nem tud- sokat csépelünk mama.« Az ipari az elűzöm jelvényt. Az is hiba, £ törÄjik vel5k; náthori juk kihasználni a csépiót a telje- munkások mosolyogtak, csak néha hogy az eteteknek _ akik elekor FeiW(?ol u ^ ^ sitőképessége 140 mázsa naponta mondtak egymásnak: »Húzd ral« etetők a gtpael, — nem mondtuk méltókká váljanak a tagje­s mi itt csak 70 mázsát csépo- Este, amikor abbamaradt a csép- meg, hogyan kell helyesen etetni.« _• k ^Waik a Párte liink.« Domokos Gábor elvtárs, a t«e, megállapították az eredményt: Ml már Jánosnak is volt szava: & ° népért És ázol maid a gép felelős vezetője is határozottan 80 mázsa gabona ömlött a gép- »Rosszul osztottuk be a munkát. ^,ttitkár olvtárenak- »Bátliori Fe­kimondta a szót: »Rajtunk <11, bői a zsákokba, - egyszer sem Amikor idejöttek csépelni, nem- ^ ^r(Wi a w-lölteégek« mennyit csépelünk.« A pelvvahor- értek meg el ilyen eredményt en- igen tudtuk, hogy ki mit csinál- f J . ... , dóktól, kaaalozóktól, etetőktől gyor- nél a gépnél. Pedig két és fél jón. Ha kicsit esett az eső, le- •-•folyik a cseples. A búzával san lőtt a válasz: »Hát talán óra hosszát szünetelt a munka. A álltunk a hordással is.« Percekig teli zsákok vontatóra korú nek. mi nem teszünk meg mindent az- kéve is ugyanolyan gazos volt, csend volt. Aztán Petróczki Já- A tsz tagjai mazs^^ra r - ért, hogy többet csépeljünk? Jó mint szombaton, vagy pénteken. nos, az egyik etető beszélt: »Egyi- btjak a gabonát a begyuj be yre. pár héten át arattunk most meg Csakhamar him ment, hogy va- kimk-másikunk néha-néha lazsál. S * “W “u,'ka termalod­csepeliink » Anza hibás, meg a sámap milv«i eredményt hozott Használjuk ki a perceket, mert na M «’“berek is. b a »zep nran ^ " a cséplés. A tsz csépltebrigádjá- is sokat jelent. Az is biztos, nem «fteten, munka után célját ^y A cséplőnél lévő agitációs kote nak tagjai gondolkozni kezdtek. Az dicsőség az, hogy még soha nőm fejezi ki.a cseplobngád: lektiva tagjai: — az öreg Rákon- öieg Rakoncás András elvtárs, fez értük el a napi 100 mázsás csép- — Elérjük a napi 100, 110 má- cás, Lipták András, Szilágyi Mi- agitációs kollektiva egyik tagja, lési eredményt.« zsás cséplési eredményt. Rajtunk hály is _ helyeslő«! bólintottak, úgy önmagában restelkedett is egy Rakoncás elvtárs nem sok mon- múlik I (m orvay)

Next

/
Thumbnails
Contents