Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Meg kell gyorsítani a hordták a cséplés ütemét A szarvasi járási pártbizottság munkájának néhány tapasztalata AZ M DP B EK ÉSflECY E I- T- \ •' • "-•• • • -■ - ,4% ;:y‘ PA RIBI ZOTTSaCANAK LAPJA 1951 JULIUS 22., VASÁRNAP Ara SO fillér VIL ÉVFOLYAM, 16». S*Á1* Uövezetfiink harcoljanak a minisztertanács határozatának végrehajtásáért N ópköztáreaságunh miniszterta­nácsa néhány nappal ezelőtt határo­zatot hozott a művezetők és mes­zelek, mint a szocialista termelés közvetlen irányítóinak kötelességei- .ől és jogairól. A múltban a mű­vezetőket szembeállította a tőkés a dolgozókkal, azon igyekezett, hogy a művezető hajcsár szerepét töltse be az üzemben. Ma, a népi demokráciához, hű művezetők és mesterek szoros egységben dolgoz­nak a munkásokkal és eredm'nye- ink elérődében komoly részük van. Pártunk kongresszusa rámutatott arra, hogy megnövekedett tervfel - adataink sikeres megoldása érdeké­ben lényegeden meg kell javítani az ipari vezetést. A kongresszus ilyen irányú útmutatásának meg­valósításában nagy lépést jelent előre ez a határozat is. >..l művezető, (mister) a rábízott műhely, (termelési részleg) teljes jogú vezetője, A művezető az egy­személyi vezetés elve alapján fele­lős mindemért, ami a műhelyben (termelési részlegben) a termelés területén történik«- — mondja ki a határozat és ez azt jelenti, hogy. művezetőinknek nagymértékben megnő velaadett felelősségük, köte­lességeik, de ugyanakkor újabb jo­gokat is kapnak. Ezreket a köteles­ségeket teljesíteni művezetőink leg­fontosabb feladata és ha becsülettel helytállnak, akkor a munkások tel­jes. elismerését vívják ki és egy­mást segítve, harcolnak újabb ter­melési sikerekért. Elmondja a határozat, hogy mennyire helytelen volt az, amikor a művezetők egy része túlsók időt fordított adminisztrálásra és keve­set a termelés irányítására. »Esi sajtit munkámban tapasztaltam — mondotta Orbán György elvtárs, a Kötöttárugyár raschel üzemrészé­nek művezetője — és ezen feltét­lenül változtatni fogok.« A határom tat előírja: a művezető váljék sok­oldalúvá, az irányítás legyen való­ban széleskörű és átfogó. Foglal­kozzon a munka helyes megszervezé­sével, de törődjön a munkások szak­mai oktatásával is. A munka helyes - szervezése a művezetők, mesterek (jó munkájának is legfontosabb elő­feltétele. Az a művezető, mester, aki gondosan, a lehető legjobban szervezi munkáját, magteremti * műszaki előfeltételeket, az teljesí­teni tudja azt a kötelességét is, amit szintéin előír a határozat: »A műhely tervének minden részleté­ben való végrehajtásáért a mű­vezető felelős.« így dolgozik Ba­latoni Adóm, a Mezöberényi Szövő­gyár művezetője. Munkája, közben állandóan figyelemmel kíséri a gé­peket és a henger lefagyásánál már előre odakészíti segédművezetőjével együtt a géphez az új hengert, a szükséges szerszámokat, hogy a cse­re minél hamarabb megtörténhes­sen, lerövidítse a gép állási idejét. A jó munkaszervezés mailett első­rendű kötelessége művezetőinknek az, hogy ne csak a mennyiségi tervteljesítésre, hanem a minőségre, az anyagtakarókosaágra, az önkölt­ség és a béralap alakulására is gon­got fordítsanak. Üzemi pártszervezeteink, üzemi bizottságaink segítsék a művezető­ket, hogy a minisztertanács hatá­rozatában foglalt nagy feladataikat inog tudják valósítani. A művezető politikai nevelésére nagy gondot kell fordítani és ha arra szükség van, kemény bírálattal rámutatni o hibáira. Művezetőink és mestereink törekedjenek arra, hogy feladatai­kat jól oldják meg, kötelességüket teljesítsék, jogaikkal helyesen él­jenek. Ugyanakkor, elsősorban sa­ját maguknak kell példát mutatni, betartani az állami fegyelmet, vég­rehajtani a- kapott utasításokat. »A művezető felelős a műhelyben a munkafegyelemért« — szögezi le a minisztertanács határozata, majd megállapítja azt is, hogy: >xi mű­vezető jogosult a műhely dolgozóit kisebb szaabálytalmtság vagy mu­lasztás miatt a fegyelmi szabály­zat rendszerében harminc forintig, legfeljebb azonban a dolgozó egy­napi átlagkeresetéig terjedhető rendbírsággal sújtani.« Ezzel kapcsolatban mondotta el nagyon helyesen a Gyulai Haris­nyagyár. standard > üzemrészének, művezetője, Székely József, hogy a munkafegyelem terén mutatkozó hiányosságok kiküszöbölését egyik legfontosabb feladatának tartja a határozat tanulmányozás» óta. »Elő­fordult az, — mondotta —, hogy üzemrészünkben például Hegedűs Etel és még egynéhányon a fiata­lok közül rendszeresen megbontot­ták a munkafegyelmet azzal, hogy gépeiket leállítva, fél óva hosszáig is elbeszélgettek, ki-bejártak az üzemrészből. Ilyen esetek ellen a leghatározottabban felveszem ez­után a harcot/« Üzemeink művezetői igy kezdje­nek hozzá, harcosan, meg nem al­kuvó módon a munkafegyelem megszilárdításához. Hassa át ezt a harcot a művezető és a dolgo­zók közötti elmélyült kapcsolat, a dolgozók maguk is mutassanak rá a munkafegyelem bomlasztóinak helytelen magatartására, de ez a kapcsolat, abban is nyilvánuljon meg, hogy a dolgozók nyíltan ves­sék fel a művezetővel szembeni bírálatukat és ellenőrizzek a veze­tő munkáját. A művezetők, mesterek, — akik­nek minden körülmények között biztosítani kell a terv végrehajtá­sát, .— éppen ezért a szocialista, munka verseny egyik fontos szerve­zőivé is válnak. »A mű vezető kö­telessége a szakszervezeti műhely­bizottsággal együttműködve felka­rolni a dolgozók kezdeményezéseit és minden támogatást megadni szo­cialista kötelezettségeik teljesítésé­hez és túlteljesítéséhez.« A ver- eemyszervező munkában már eddig is kitűnt több művezető megyénk üzemeiben is. A Kötöttárugyárban például Kociszki Mária és Migaskó Esztor, a varroda művezetői — összefogva a bizalmiakkal — rend­szeres szervező és nevelő munkát végeznek a verseny fejlesztése ér­dekében, melynek konkrét ered­ményre abban mutatkozik .meg, hogy a gyár varroda-üzemrészének dol­gozói tervük teljesítésével nagy­részt előre vannak és szép oredmé­A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és az áruforgalom fej­lődését, a beruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1951 második negyedévében a követ­kező adatok jellemzik. Ipar Az ipar fejlődése erős ütem­ben folytatódott Az egész gyár­ipar második negyedévi terme­lése 34.4 százalékkal volt több, mint 1950 második negyedévé­ben — ezen belül a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, a könnyűiparé 36.6 százalékkal és az élelmezési iparé 11.2 százalék­kal emelkedett Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 24.4 százalékkal, a kohászaté 37.2 szá­zalékkal, a gépgyártásé 49.1 szá­zalékkal, az épitőanyagiparé 25 százalékkal, a textiliparé 25.4 szá­zalékkal emelkedett a mull év azonos időszakához képest A jelentős eredmény mellett Azonban a gyáripar a felemelt öt­éves terv által az 1951 második negyedévére előírt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta végre. A második negyedéves tér- vét az egész gyáripar 99.6 szá­zalékra, ezen belül a nehézipar 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalékra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítette. 1951 első félévében az egész gyár­ipar a tervét 100.5 százalékra, ezen belül a nehézipar 100.4 szá­zalékra, a könnyűipar 100.8 szá­zalékra, az élelmezési ipar 100.1 százalékra teljesített®. Az egyes iparcsoportok tervteljesítése Iparcsoport: 1951 második negyed tervteljesitési százaléka Bányászat 94.2 kohászat (02.4 gépgyártás 97.1 erősáramú berendezés 100.5 gyengeáramú berendezi*, 98.5 finommechanika 106.1 tömegcikk 10) .7 javítóműhelyek t06.7 villamosenergia 100,2 épitöanvagipar (építésügyi és könnyűipari minisz­tériummal együtt) 89,5 vegyészét 100.2 gumi 101.0 nehézipar összese« 98.8 fa 95,9 papír 100.7 nyomda 97.9 textil 102.6 bőr- és sző cm* 101.0 ruházat 92.4 könnyűipar összesen (élelmezés nélkül) 100.0 élelmezés 103.7 gyáripar összesen 99.6 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok tervteljesítése Minisztérium 1951 második negyed tervteljesitési százaléka bánya- és energiaügyi 99.0 kohó- és gépipari 99.6 építésügyi (épitöanyagipar) U» r­GO k özlekedés- és postaügyi 100,6 ' könnyűipari 100.0 élelmezési 103.1 1951 első félévében a bánya- és energiaügyi minisztérium 98.2 százalékra, a kohó- és gépipari minisztérium 100.6 százalékra, uE építésügyi minisztérium (jépítő- anyagipari Vállalatai) 98.3 száza­lékra, a közlekedés- és posta­ügyi minisztérium 105.4 százalék­ra, a könnyűipari minisztérium 101.2 százalékra, az élelmezési minisztérium 99.8 százalékra tel­jesítette tervét A fontosabb iparcikkek termelése 1951 második negyedében 1950 második negyedéhez viszonyítva a köveikezőképpen alakult: A termelés Cikk 1951. II. negyedéljen, 1950. megnevezése II. negyed százalékában szén 122.0 vas és acél 116.2 aluminium és timföld 217.1 esztergagépek 180.7 mozdony (köz. f. vas. vontató) 127.,i vasúti teherkocsik 10S.1 tehergépkocsi 194.5 motorkerékpár 112,3 kerékpár 129.5 traktor 114.3 villamos-fprgógépek 138.1 izzólámpa 122.3 rádióvevő készülék 102.5 varrógép 167.6 villamosenergia 119,2 gép- és motorolaj 110.8 gépkocsiabroncs-köpeuy 132.5 tégla 9M mész 109.8 cement 112.6 táblaüveg 86.7 pamutszövet 141.5 gyapjúszövet 133.6 selyemszövet 114.2 len-, kenderszővet 111.0 selyemharisnya 132.5 pamutharisnya 101.8 bőr, cipő 137.6 férfiöltöny 283.2 női kabát 205.3 szesz 185.1 cigaretta 119.2 édesipari készítmények 176.2 szappan 113.3 gyufa 132.8 Hiervon felül a máfodik rj&sryedév­ben jelentős mennyiségű-ej" £ ,«♦2 1 hutaaluminiumot, hengerelt alumí­niumot, elektroacélt, kovácsolt acélt, traktort, kerékpárt, rádiócsövet, bal­lonruházatot, férfikabátot, gyapjú- p,övetet, eelyemharisnyát, hántolt rizst, száraztésztát, csokoládét, ke­ményítőt, sört, stb-t gyártottaki. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a terv­vel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, teher­gépkocsi, tégla, cement, mész, pa­mutfonal, selyemszövet, pamutha- risnjna, férfiing, cipő termelésében. Építőipar Az építőipar 1951. II. negyedévi termelési tervét 105.7 százalékra, ezenbelül a magasépítőipar 103.2 százalékra, a szerelőipar 106 szá­zalékra, a mélyépítőipar 109.3 szá­zalékra teljesítette. Az egyes mi­nisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok II. negyedévi termelési tervüket a következőképpen telje­sítették: Építésügyi minisztérium 101.9 százalék, közlekedés- és postaügyi minisztérium 108.8 százalék. 1951, első félévi tervét az építő­ipar 109 százalékra, ezenbelül a magasépítőipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 110.4 százalékra, a mély- építőipar 107.6 százalékra teljesí­tette. Az ipari minisztériumok vállala­tai II. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseiknél 103.1 százalékra teljesítettek. A* építőipar termelése a tervidőszakban múlt év hasonló időszakához képes! 145.4 százalékra, ezenbelül a mv gasópitőiparé 128 százalékra, a r /e- relőiparé 162.4 százalékra, a mély- építőiparé 172.5 százalékra emelke­dett. Tovább fokozódott a tervidőszak­ban az építőipari munkálatok gé- jiesítése. A földmunkáknak több, miit 30 százalékát, a betonkeverőéi munkáknak csaknem 80 százalékáé gépek segítségével végezték. A Szta. hánov-módszerrel végzett falazás részaránya 34 százalékra emelke­dett. A sztahanovisták létszáma aa előző negyedhez képest, több rniné kétszeresére emelkedett. Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyi tanácsok irányítása aiaU álló magasépítő és tatarozó váll»« latok fejlődése nem kielégítő. Ne« gyredéves tervüket nem teljesítet. ték. A helyi mélyépítő vállalaton túlteljesítették a tervet. Mezőgazdaság A tervidőszakban megkezdődött • gabonafélék aratása. Az előzetes j«w leütések szerint ebben az évben kty, 6.6 millió mázsával több kenyér- gabona és 1.7 millió mázsával tob» takarmánygabona betakarítása váat haló. mfnt az elmúlt évben, ami közel 25 százalékos, illetve trebly mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. 1 A széliafélék első kaszálásának hozama mintegy 30 százalékkal voMi nyekkel teljesítik alkotmányunk megünneplésére tett vállalásaikat. A szocialista munkaverseny minden formáját fejlesztenie kell műveze­tőinknek, széleskörben ismertté és használatossá tenni a szovjet dol­gozók által kezdeményezett Naza­rova, Kovalyov, Szuhoverhova, Vá­rosin, Kuznyecov, stb. mozgalmu­kat, sztahanovista munkamódszere­ket. A minisztertanács határozata a megbecsülés és bizalom jele. Mű­vezetőink. mestereink becsül jók meg a dolgozó nép bizalmát és most, alkotmányunk ünnepére készülődve még keményebb helytállásról, <* tervért való odaadó munkáról te­gyenek bizonyságot. Bizonyítsák be, hogy minden erejükkel harcolnak a határozat: végrehajtásáért! (s. e.)

Next

/
Thumbnails
Contents