Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)
1951-07-22 / 169. szám
2 mI július 22.. vis»rn*p Lengyelország felszabadulásának évfordulója magasabb, mint a tavalyi egéezévi termés, a herefllák a második kaszálással együtt pedig a tavalyi tér illésnek közel Isétsasssset adták. A jó takarmánytermés kedvező feltételeket teiem tett áH»*áÖwaán,vauik fejlesztéeében. A tavalyi gyenge takarmánytermés következtében átmenetileg ősökként állat- éiten lányunk újra gyarapszik. Az 1951. évi vetéstervet a mező- gazdaság általában batáridőre teljesítette. Az intenzívebb művelést igénylő növények közül a rizs ve- té'területe 13.4 százalékkal nagyobb, 1951. II. negyedévben az állami navvlvetekm eladást forgalma 21.:! százalékkal haladta meg a múlt -év hasonló időszakának forgalmát. Kzen Viel fii a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok 12.5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak forgalomba, mint 3950. második negyedévében. 1951 II. negyedében tevább nőtt t népgazdaság valamennyi ágában a munkások és tisztviselők száma. A gyárijaiban és épitőiparA földművelésügyi miniszter folyó évi február hó 25-i rendelkezésével új termelőszövetkcze- lek (csoportok) alakításának engedélyezését — a tavaszi mezőgazdasági munkákra való tekintettel — átmenetileg felfüggeszt lette. Azóta .610 előkészítő bizottság alakult az országban. Ezenkívül az ország számos közműit tavaly, a gyapot vetésterülete pedig a tavalyi ötszörösére emelkedett. A gép és traklorállomások száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraik száma 54.1 százalékkal, vontatóik száma 61.9 százalékkal emelkedett. Az ipari munkáslétszúm több év óta tartó jelentős növekedése, valamint a mezőgazdaság intenzivebb művelése folrtán — a fokozódó gépesítés ettönére, — az állami gazdaságokban és kisebb mértékben a termelőszövetkezetekben munkaerőhiány lépett fel. A kiskereskedelem szocialista szektorénak eladási forgalma agy év alatt 45.3 százalékkal nőtt meg, amelyen tielül az állami kiskereskedelem 40 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 81.2 százalékkal növelte forgalmát. A szocialista kiskereskedéleim bolthálózata “egy év alatt 5600 üzlettel, azaz 3800 állami és 1800 szövetkezeti bolttal bővült. ban foglalkoztatottak száma egy" év alatt összesen százezer fővel emelkedett. A II. negyedévi mun- kabéralap a gyáriparban az egy ségében a dolgozó parasztok ezrei tervezik termelőszövetkezeti csoportok alakítását. Az aratás befejezésével nagy számban fordultak a földin öve- lésügyi miniszterhez s kérték az engedélyt megalakulásukhoz. Ké résükre július 22-től kezdve a földművelésügyi miniszter ismét engedélyt ad új termelőszövel kezetek (csoportok) alakítására. évvel ezelőttit 12.7 százalékkal haladta meg. Az ipari tanulók száma ogy év alatt közel nyolcezer fővel, az átképzőtöké 6500 fővel emelkedett. A gyáripariul foglalkoztatott nők létszáma ogy év alatt 42.000 fővel emelkedett. A gyáriparban az egy főre eső termelési érték 1951 II. negyedében 21.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 16.4 százalék (ezon belül a szén- bányászatban 11.6 százalék), a kohászatban 20.8 százalék, a gépgyártásban 21.9 százalék, az erősáramú berfaKlezésaknél 36.3 százalék, a gumiiparban 33.7 <>/o, a textiliparban 18.4 százalék és a ruházati iparban 53.5 százalék. Az építőiparban a munka termelékenység az előző év azonos időszakához képest 14.8 százalékkal emelkedett. A munkaidőt azonban sok helyen még nem használják ki megfelelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indokolatlanul távol marad a munkától. Egészségügyi és kulturális eredmények A tervidőszakban egészségügyi hálózatunk tovább fejlődött. A kórházi ágyak száma 5.6 százalékkal, az egészségügyi személyzet létszáma 10.8 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A nők bekapcsolását B termelésbe elősegítette a bölcsődék és óvodák hálózatának további növekedése. A bölcsődei ellátásban részesült gyermekek száma 50 százalékkal, az óvodába járó gyermekek száma pedig 33.1 százalékkal volt több a tervidőszakban, mint a múlt év hasonló időszakában. 1951 II. negyedévében a szervezett üdülésben résztvett dolgozói; száma 25 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakában üdülő dolgozók számát. 1951 II. negyedévében a sz.ocia-1 lista kultúra minden területén további jelentős eredmények voltak. Az 1950/51. tanév végén 36.000- rel több tanuló vizsgázott az általános iskolákban, mint az előző tanévben, a középiskolákban vizsgázott tanulók száma 92.000, azaz 19.3 százalékkal több, mint az elmúlt tanév végén és 75 százalékkal több, mint az 1937—38. tanév végén. A tervidőszakban 70 ezer dolgozó vett röszt az ipari szakoktatásban, ez a múlt év azonos időszakához viszonyitva 17.6 százalékos emelkedést jelent. Az év második negyedében folytatódott Bz üzemi és falusi kul- túrcsoportok országos versenye, ezen több mint 6200 csoport, közel 96.000 tagja vett részt. A kulturális színvonal emelkedését mutatja, hogy 1951 II. negyedévében a kiadott művek száma több mint kétszerese a múlt év hasonló időszakában kiadott művek számának. A mozilátogatók száma a tervidőszakban 2 5 millióval, 23.1 százalékkal volt több mint a mnlt év hasonló időszakában. A tervidőszakban 400 új könyvtár nyílt meg. — [/iUai&awU Héftc __ N yilatkozol Lapunk 1951. július 15-i számának 6. oldalán a »Van benn© valami« c. rovatban Ambrus Gergely elvtársról, a békéscsabai Kötöttárugyár verten y írod áj ánaak tagjáról helytelen tájékozódás kövek beztébem téves cikk jelent meg. Ez az eset arra figyelmeztet, hogy sokkal elmélyültebben végezzem munkámat, sokkal lelkiismeretesebben oldjam meg azokat a feladatokat, melyekkel a Párt, a munkás- osztály megbíz és írásaim minden sora szocialista építőmimkánk ügyét szolgálja. Sas* Ervin I engyelorgzág 1944 július 22- « én szaabadult fel a hitleri megszállás és a tőkés elnyomás alól. Történelme során először lett valóban szabad és független ország-1 gá. A lengyel nép ezen az évfordulón műiden esztendőben elkészíti elért eredményei, elvégzett munkája és hazája fejlődésének mérlegét. Hét esztendővel ezelőtt, mikor a Szovjet Hadsereg a vele együtt harcoló lengyel csapatokkal lengyel földre lépett, mindenütt romokati, pusztulást, nyomort és éhséget talált. Az ideiglenes központi közigazgatási szerv, a Lengyel Nemzeti Felszabadítóm Bizottság »•Júliusi kiáltvány«-» már a felszabadulás első napján kihirdette, hogy Lengyelországban mindem hatalom a népé és bejelentette azokat a döntő jelentőségű reformtervezeteket, melyeket rövidesen mog is valósítottak: a nagy- és középipar, » bányák, a bankok és vasutak államosítását, valamint a földreformot, mely megszüntette a feudalizmus marad lányait és a dolgozó parasztoknak juttatta a földet. Ezután megkezdődött Iengyelor- sxág újjáépítése. Az ország gazdáivá lett dolgozók hatalmas lelkesedéssel láttak hozzá a rombadőlt ország felépítéséhez. . lengyel nép hét év alatt nemcsak eltüntette a háború pusztításait, de nagymértékben túl is" szárnyalta az ország háborúelőtti gazdasági színvonalát. A régi, gazdasági válságokkal, közgazdasági zűrzavarral és munkanélküliséggel küzdő Lengyelországból tervgazdálkodást folytató ország lett, ahol mindenki számára bőven akad munka. Az írástudatlanság helyét kultúra és műveltség foglalta el. A szegény mezőgazdasági állam korszerű iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező országgá fejlődött. A földesurak, tőkések és külföldi kalandorok Lengyelországából független, békésen dolgozó állam lett, melj'nek minden polgára rendíthetetlenül harcol a béke megszilárdításáért. A lengyel nép most dolgozik hatéves tervének megvalósításán, amely a szocializmus alapjait fekteti le. A békés munka e tervének második évében világosan látható, hogy Lengyelország kiemelkedik évszázados elmaradottságából és virágzó, boldog országgá lesz. Ez a terv a négyszeresére fogja növelni a lengyel ipari termelést 1938-hoz képest. A lengyel hatéves terv a korszerű technika terve, mely villamosítja az országot, gépesíti a mezőgazdaságot és olyan hatalmas szocialista cpitkeaéfeket valósít mog, mint a nemrégiben üzembehelyezett Gzenatochowai Acélmű, a Varsó mellett épülő gépkocsigyár, a Di- chowoi Villamoeerőmű, a Cwizowi Vegyészeti Művek, a Piotrkovvi Ipari Kombinát és olyan új, szocialista városokat épít, mint Nowa- Huta, meg Nőve Tichy. Ennek a tervnek a keretén belül számos iskolát, mozit, színházat, kórházat és könyvtárat létesítenek. Ez a terv Míg a kulákok szabotálnak: paraszt is 312 százalékra KöröAiresán is megvannak a nép I ellenségei', a kulákok, akik akadályozzak a mi tervünket. Hanzéli György kulák, akinek nyolc kát hold búzájából a szem majdhogynem mind kipergett. Dékán István kulák, aki 100 négyszögölenként 4 mázsa gabonáért avattatta le ái- páját, hogy elcsalogassa a dolgozókat a rendes munkahe’yiikrí 1 S hőn Mihály, akinek 100 hold földje volt, mog szövőgyára, most 40 holdat ő munkál belőle, 500 négyszögöl árpáját a jószágával legeltette le. Míg a kulákok szabotálják módosított ötéves tervünket, Kovácsi kétmillió új ipari dolgozót állít munkába és a lakosság életszínvonalát 1949-hez képest 50—80 százalékkal emeli. Jpari termelés© a terv első évéhez viszonyítva, 30.8 százalékkal növekedett, a nehéz- és könnyűipari termelés pedig 225 százalékkal haladja meg a háborúelőtti teljesítményt. A nemzeti jövédetem 21 százalékkal több, mint 1949- ben volt. Az ipari fejlődéssel egyidejűleg jelentős fejlődés tapasztalható a kultúra és művelődés terén is. Míg 1937- ben összesen 29 millió 153 ezer könyvet adtak ki, 1950-ben 122 és fél millióra emelkedett a kiadott könyvek példányezáma. Míg 1938- ban összesen 48 ezer hallgató tanult a 28 lengyel főiskolán, 1950- ben már 114 ezer volt a hallgatók és 68 a főiskolák száma. Lengyelország gazdasági és kulturális sikereit azoknak a forradalmi változásoknak köszönheti, melyeket a Párt által vezetett lengyel munkásosztály vitt véghez a Szovjetunió sokoldalú baráti segítségével. Az egyre szélesedő, tömeges munkaversenyek, az észszerűsítő és újító mozgalom eredményei segítették elő Lengyelország példátlan fejlődését. útkeresőnk, eredményeink, Lengyelország nagy iparost tási tervének minden százalékkal való túlteljesítése növeli a nemzet erejét és ez az erő most közvetlenül a nagy, minden emberre egyaránt fontos ügyet, a békét szolgálja! — mondotta Bie- rut elvtárs, köztársasági elnök. A szocializmust építő lengyel nép, a béke arcvohaláuuk harcos tagja, békés alkotó munka utáni vágyának adott kifejezést akkor is, mikor a békenépszavazás alkalmával 18 millió aláírással követelte a békeegyezmény aláírását. A lengyel nép hazaszeretetének adta tanújelét, amikor túljegyezte a «Lengyelország Erejét Fejlesztő Nemzeti Kölcsönt», mely megrövidíti a szocializmus felé vezető utat, amit hét esztendővel ezelőtt a «Júliusi kiáltvány» nyitott meg előtte. A lengyel nép nap mint nap önfeláldozó, lelkes munkával küzd büszke hatéves terve megvalósításáért és harcol a világbékéért, mert — mint Bierut elv- társ, köztársasági elnök mondotta: «A békéért folyó harc a lengyel nemzet számára szorosan összefügg a hatéves tervvel. A hatéves terv fokozza Lengyelország erejét, megszilárdítja függetlenségét és ezzel megerősíti Lengyelország szerepét a béke védelméért folyó küzdelemben.» — Kt/S:s auírás dolgozd teljesíti gabonabeadását I András dolgozó paraszt is 312 szár zalékban teljesítette »A« és »B« jegyre beadását, azon felül pedig még »C« vételi jegyre is adott el gabonát a földművesszövetkezetnek. Igv mérik a csapást a kö- rö t r s i do'gozó parasztok n p' ni ellenségeire, a kulákokra. Meg úgy hogy Földesi Lajos cséplőbrigádja vá'lalta: a minisztertanács határozatának minden pontját szigorúan betartja, a szemveszteségot a legkisebbre csökkenti, óránkért 18 mázsa, hetenként pedig 1100 mázsa gabonát csépel el. Nagy Mihály Körös tarosa Közlekedés A közlekedés 3951. II. negyedévben áruszállítási tervet 103.1 százalékra, személyszállítási tervét. 103.6 százalékra teljesítette. Az első félévben az áruszállítási tervét 164.1 százalékra, személyszállítási tervét 103.9 százalékra teljesítette a közlekedés 1951. II. negyedévében 35 százalékkal több árat és 17.3 százalékkal több utast szállított az egéez közlekedés, mint a múlt év waooos időszakában. Eaantolül a vasal i íraforgatom emelkedése 1950. II. negyedéhez képest 17.1, a ezemélv- fergakm emelkedőbe 29.8 százalék. A V'iziteözlekedés araszai Irtási ter-j »ét 100.1 százalékra teljesítette. Azj áruforgalom az ©hunit ev hasonló időszakához viszonyítva 21.7 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésijén az autó- buszforgalom egy év alatt a fővárosban 24.3, a vidéki városokban 50.8, a köteti villamosforgalom « fővárosban 7,9. a vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autóbuszfo-rgaJom utasszállítási tervet 115.2 százalékra telj esi tette, a múlt év azonos időszakának teljesítményéhez képest az emelkedés 86.8 százalék. Tehergépkocsi-közlekedésünk 122.3 százalékkal több árat szállított', mint 1950. 11. negytotevébem. Áruforgalom Beruházások bányászat fejlesztésére több kü1951 második negyedévében a népgazdaság összes beruházásaira fordított összeg 60 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakában beruházásokra fordított összeget. A beruházások a gyáriparion és az építőiparban 75.6 százalékkal, a mezőgazdaságban 59.5 százalékkal haladták meg a múlt év hasonló időszakának beruházásait. A tervidőszakban a gyáripar beruházásaiból 93-3 százalék jutott a nehéziparra, 3-8 százalék a köny- nyuiparra, 2.9 «zázalék az élelmezési iparra. A tervidőszaklian számos termelő tolókat szolgáló beruházás üaem- bebelyezés© történt meg. A gyáriparban többek között üzembe helyeztek a negyedév folyamán a diósgyőri kohászati műveknél egyf elektromos kemencét és a Rákosi Mátyás Műveknél egy 40 tonnás Mait in-kemencét. Az üzemekben lönhöző bányagépet helyeztek üzembe. Mezőgazdaságunk szocialista' fejlesztésére a II. negyedévben- 795 drb traktort, számos kombájnt és többezer egyéb kisebb mezőgazda- sági gépet helyeztek üzembe. A. tervidőszakban több állami gazdaságot, termelőszövetkezeti csoportot és gépállomást villamosítottak. A forgalomnak átadtak 12 hidat, i Közlekedésünk fejlesztésére a vasúti gördülő állományi; többszáz teher- és személykocsival bővítették. A tervidőszakban üzembe helyezték a személyszállítás megjavítására a csepeli gyorsvasukat és a bányavidékeken több új gépkocsi járatot indítottak. A tervidőszak alatt helyezték forgalomba a bányászat1 szempontjából jelentős Balinfea- bodajlri vasútvonalat is. A tervidőszakban számos új lakás épült, új kórházi ágyakat és iskolákat létesítettek. nagyszámú, különféle új gépet, la A munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása A földművelésügyi miniszter közleménye az új termelőszövetkezetek (csoportok) alakításának engedélyezéséről
