Viharsarok népe, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-26 / 172. szám

í Sírt július 2« . rsntérföfc Hépt PÁRT ES PÁRTÉPlTÉS Javul a szeghalmi pártélel Márta elvtárs, a párttitkár minden erejével igyekszik szilárdítani a Párt és a tömegek közötti kapcsolatot MARTA KAROLY ELVTÁRS Túri Gábor elviére, dévaványai jolytó pw«w< ptUfhltwM Egyenest a géptől 2477 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét HA ÉLETÉRŐL KÉRDEZED Túri Gábor ötholdas dévaványa* dolgozó fárasztót, — akkor éleiét 1945-től kezdi. Mert azelőtt nem it élt —I ahogy mondja —, hanem csak nyomorgóit báró Cselei földje«. Nyolcvan fiUsr volt a napszám s a báró földjén kopott, fogyott az élete — semmiért. Valójában, s a ázó igaz értelmében emberi élete 1945-ben kezdődött Túri Gábornak is. Amikor találkozott az első szov­jet katonával, még csak sejtette, hogy meg kell változni mindennek-. 8 ezt az érzését juttatta akkor kifejezésre, amikor ezt mondotta felesé­gének: Az életünk még csal: most kezdődik. TŰRI GABOR SZERETI AZ ÉLETET, mert van értelme is célja. Megbecsüli azt a hazát, amely az övé is lett, amely minden kincsét neki is adja. Túri Gábor egy nagy dolgot szeretett volna el­érni életében. Beszélgetett erről Csaba elvtárssal is, a dévaványai párt- titkárral. A párttitkár elvtárs azt mondta neki: »A becsületes dolgozok, a munkában élenjárók előtt nyitva a Párt kapuja.« És Túri Gábor dolgozott a földjén, úgy, mint soha. Tagja lett az I-es mintájú »Szabad Nép« termelőcsoportnak. Elérte, kiérdemelte azt, a »dolgot«, amire vágyott. A pártkon­gresszus napján tag jelöltnek vették fel a Pártba. Hallgatta az elvtár­sak szavát: »Tűri Gábor jó munkát végzett, köztünk a helye.«. 8 6 sok mindent szeretett volna elmondani, de csak néhány szórni fejezte ki érzéseit: »Nagy kitüntetés ért..- méltó leszek a tag jelöltségre.« A növényápolásnál, az aratásnál élenjárt. Buzdított, de nem szóval, hanem munkájával. Aztán leállt a cséplőmunkások sorába is, a gép­állomás cséplőjénél etető lett. Közben Tiíri Gábor sokat beszéli a fe­leségével arról, hogy milyen szép lesz a jövő. Asszonya szeretettel simogatta meg hatéves Pista ne mi fia arcát. Vájjon, mire gondolt? Ta­lán arra, hogy mérnök, tanító lesz a, fiából? Vagy arra, hogy össze sem lehet hasonlítani az ő gyermekéveit fia gyermekéveivel? Túri Gábor pedig elmondotta: »Az élet, a jövő a mienk. Teljesítem köteles­ségem a hazával szemben, úgy, ahogy kell... Tagjelölt vagyok. Mi igaz ügyért harcolunk, ha azt akarjuk, hogy kövessenek bennünket a dolgozó parasztok, akkor a kötelesség teljesítésében elől kell járni.« ■* TV RI GABOR ELVTARS A CSÉPLŐNÉL is harcolt a szem­veszteség ellen. Aztán, amikor saját osztagjából kezdte etetni a gépet, különös őröm járta át, hiszen tudta, nemsokára teljesítheti kötelessé­gét. ötvenkét mázsa búzát csépeltek dl nála. A fejadagon, vetőmagon, géprészen jelüli gabonamennyiséget mind egy szemig bevitte a be- gyűjtőhelyre. Ő maga csépelt tovább, felesége a szomszédok segítségé­vel szállította be a búzát, — 38 mázsát. így Túri Gábor elvtárs az ötéves tervért, a békéért 2477 százalékra telt eleget beadásának. Túri elvtárs felesége másnap megkapta a beadott búzáért járó pénzt, a gyors­beadási prémiumot. Ropogós százasokban, 2700 forintot számoltak le neki. A pénzből Túri elvtárs a feleségének télikabátot vesz, Pista fiá­nak, új ruhát, új cipőt. Persze, saját magának is vásárol cipőt. Váj­jon, pusztán csak mindezért teljesítette 2477 százalékra beadását? Ez­ért is, de nemcsupán ezért. Azért is, hogy mielőbb megépüljön a Dunai Vasmű, kövesutakat, villanyt, kuliúrházakat kapjanak a falvak. Szóval — a jövőért. * TÚRI GABOR IGAZ SZÓVAL, személyes példamutatásával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azok a dolgozó parasztok, akiknél az 6 brigádja csépelt, valamennyi egyenest a géptől teljesítette kötele­zettségét. Túri Gábor elvtársat a Párt neveli igaz emberré. S helyes úton ■jár azért, hogy kiérdemelje a párttagságot... A Viharsarok Népe cikke nyomán: Biharugrán megnyitották a napközi otthont még 1945-ben párttag lett. Azóta minden érzése, szava és gondo­lata a Párthoz köti. Küzd szóval, munkával a dolgozók ügyéért, úgy, mint egy párttagnak kell... Mindjárt a kezdetén felismerte a nagyüzemi gazdálkodás előnyét, tagja lett a körösladányi «Zalka Máté» tsz-nek. Ez év elején nagy megtiszteltetés érte. A Párt két­hónapos iskolára küldte. Az iskolában szorgalmasan ta­nult. Tudta, csakis így lehetséges, hogy az eddiginél még odaadób- ban, szilárdabban és helyesebben küzdjön a Párt, a nép célkitűzé­seiért, az ötéves tervért, a dol­gozók még jobb életéért. Az is­kolából hazatérve a szeghalmi pártszervezet titkári teendőivel bízták meg. Itt már az első na­pon felismerte a hibákat és azok okait is. Hiba van a pártbizottság körül — állapította meg Márta elvtárs. A káderes — Gál Mihály — az osztályellcnség körébe tar­tozó egyén volt, kulák-vő. Egy a kuckó a kemencével — ezt a köz­mondást Márta elvlárs is jól is­meri. Ezért Gál Mihályt azonnal eltávolították a pártbizottságról, sőt, mint a Pártba nem való ele­met a Pártból is kizárták. A NÉPNEVELŐCSOPORTO­KAT Márta elvtárs kezdeménye­zésére felfrissítették. Bevonták a népnevelők sorába elsősorban azokat a dolgozó parasztokat, akik már az elmúlt évben is jél teljesítették. terménybeadási köte. lezettségüket, akik jó munkát vé­geztek a növényápolásban, az aratásban. Ezekre lehet támasz­kodni, ezek tudnak jó népne­velőmunkát végezni. Nem is csa­lódott Márta elvtárs. Ma már sok példamutató népnevelő van Szeg­halmon is. Olyan, mint Cs. Papp Imre elv társ, aki 435 százalékban tett eleget a begyűjtési kötele­zettségének. Cs. Tóth Mihály elv­társ pedig 150 százalékban. A pártonkivüli népnevelők is igye­keznek példát mutatni. Vigh Imre pártonkivüli népnevelő 300, Nyíri Kálmán pártonkivüli népnevelő 156 százalékban tett eleget ga­bonabegy üjlési kötelezettségének. Ilyen népnevelők munkájára szá­míthat a Párt. A szeghalmi elvtársak a Párt, Rákosi elvtárs útmutatásával igyekeznek állandóan javítani a Párt és a tömegek közötti kap­csolatot. Márta elvtárs, a szeghal­mi pártlitkár minden erejével, tudásával a nép igaz ügyéért dol­gozik. Javaslatára felosztották a népnevelők között a falut s az előző 13—14 népnevelőaktíva he­lyett 26-ot állítottak be. Így tud­ják segíteni, ellenőrizni minden népnevelőnek a munkáját. A szeg­halmi népnevelők azokat a dol­gozó parasztokat, akik elcsépel­tek, meglátogatják és elbeszélget­nek velük a begyűjtés jelentősé­géiül. így is elősegítik, hogy a tcrménybegyüjlést minden dolgo­zó paraszt minél előbb és minél jobb eredménnyel tudja teljesí­teni A PARTÉPITÉSSEL, az új tag­jelöltek nevelésével is alaposan törődik Márta elvtárs. ö maga, személyesen is sok dolgozó pa­raszttal elbeszélget, — az első népncve'ője a községnek. Havon- 'a mindig vesznek fel olyan dol­gozó parasztokat tagjelöltnek, akik kiérdemelték a nagy tisztes­séget. Hamarosan a tagjelöltek sorába kerül pl. H. Kovács Gyu­la 13 holdas középparaszt is, áld ezideig minden munkában élen­járt Márta Károly elvtárs a Rá­kosi elvtárstól, a Központi Ve­zetőségtől kapott útmutatásokkal lépésről-lépésre haladva hozza rendbe a szeghalmi pártéletet. A község dolgozói szeretik és be­csülik Márta elvtársat, —< a Párt képviselőjét látják benne. Ter­mészetesen, hiba volna azt hin­Régóta vagyok levelezője a Vi­harsarok Népének a dolgozók lap­jának. Mindig vigyáztam, hogy a a legigazabbat, a valóságnak leg­megfelelőbb dolgokat közöljem n dolgozókkal. Július hó 18-án. la­punk hasábjain beszámoltam az al- máskamarári egyénileg dolgozó pa­rasztok példamutatásáról, a más sodvetés és a beadás teljesítésé­ről. Mint utóbb kiderült, a be­csületes dolgozó parasztok közé egy kulák is vegyült. Hogyan történhetett ez meg? Annál az egyszerű oknál fogva, hogy a tanácsnál sem úgy tart­ják, mint kuíákot, Dévényi (Durst), Gádoros községben ez év ta­vaszán alakult «Vörös Hajnal» II. típusú termelőszövetkezeti csoport dolgozói a cséplést már teljes egészében befejezték. De nem elégedtek meg azzal, hogy elcsépeltek, hanem egyenest a géptől teltek ele­get az állam térvényének: beadási ktMetezcttségfiknek azzal, hogy 316 százalékra telje-ítélték termény beadásu­kat. Kemény harcot vívott a csoport egy esztendő alatt a többterme- lésérl. Ahogy’ Molnár Bálint cso- portelnök is írja: «Nem egysze­rűen jött a 14 mázsa 45 kiló holdankénti búzatermés, meg a 12 mázsa 42 kilós árpa termés. Ebben segített a gépállomás, a minisztertanács határozata, hogy minden munkát időben, elvégez­hettünk. A terroelöcsoportok dolgozói­nak eredményei egyre inkább serkentették az egyénileg dolgo­zó parasztokat, hogy munkáju­kat idejében és jól végezzék. Zsa- dányban ni, hogy most már minden rend­ben van Szeghalmon. Sokkal ke­ményebben kell leleplezni az osz­tályellenség mesterkedését, alapo­sabban mozgósítani a dolgozó pa­rasztokat arra, hogy az ötéves tervért, a békéért több gabonát adjanak a hazának. Még sok a tennivaló, de az eddig elért ered­mények azt mutatják, hogy a szeghalmi elvtársak a Pál t és Rá­kosi elvtárs útmutatásával a he­lyes úton indultak el. S az úton a cél felé legelöl halad a párttít- kár: Márta Károly elvtárs, — akit a Párt nevel... Sz. I. Alajos föld- ée bolttulajdonost., Persze én nyugodtan közöltem a lappal, mint jól teljesítőt, így tör­tént az, hogy a vb. hibája foly­tán a kulák, aki földjét most is mással munkáltatja, most is ki­zsákmányolásra törekszik, bekerült a becsületes, élenjáró kisparasztok névsorába. Ez az éberség hiánya, a tanácsnak a nép ellenségei elleni harc lazaságára mutat, vagy ép­pen a »jó kulák« elméletre vezet­hető vissza. Nagyobb figyelmet a tanácsnál! Balázs Lajos levelező* Almáskamarás. Törő Imire 5 holdas dolgozó paraszt az elsők között volt, aki elcsépelt. 31 mázsa 96 kiló búzája termett, ebből 16 mázsa 75 kilót közvetle­nül a géptől adott be a nép raktárába, amivel 616 száza­lékra teljesítette beadási kö­telezettségét. Körösladány- ban Botos József 676 száza­lékban tett eleget kenyér- gabonabeadási kötelezettsé­gének. Filácz Péter 230 szá­zalékban, Tóth Kálmán 206 százalékban teljesítette be­adását. Ezek a dolgozó parasztok meg­értették a minisztertanács hatá­rozatából, hogy a beadás tör­vényes kötelesség, de emellett kormányunk külön jutalomban részesíti a jól teljesítő dolgozó1 parasztokat. A beadás után rö­videsen megkapják az iparcikk vásárlására szóló utalványt, amit a íöldművesszövetkezetben a «Ca jegyre beadott gabona árából meg is vásárolhatnak, de ezenkívül a «C» jegyre beadott mennyiség után szabadon őrölhetnek. Hatvannyolc anya nevében kül­döm köszönetemet Pártunk lapjár- hiak, a mi lapunknak, hogy itt Bi- harugrán is megindult a nyári nap­közi otthon. Tudom, ha a lapon ke­resztül nem hívjuk fel az elvtársak figyelmét, talán még ma is az út porában játszanának a gyerekek. A napközit egyelőre az iskola he­lyiségében rendeztük be. Azonban mégis van egy-két hiba. Aa a kér­déses hely, amely megfelelne nap­közinek és már egy éve kint van rajta a tábla, hogy »Napközi ott­hon«, még mindig nincs készen. Fekete Károly tanácstitkár kifo­gásolja, hogy az egészségtelen, hogy jaz a ház nem a község tulajdona, arra nem lehet költeni stb., síb. Amikor kitették iá egy évvel ezr előtt a táblát, csak éppen be kel­lett volna rendezni, akkor nem gondoltak erre? Pedig neki is van négy pici gyereke. De más is tör­tént azóta. A napközi otthon ré­szére tűzhelyet akartunk venni. Van is eladó, kicsit hasaiéit, de jó. Már féléve áralja Raji Albert, a tanácselnök nagybátyja. Elmentünk megvásárolni- Mikor megtudta, hogy a köz részére kell, semmiféle kérelemre nem adta ide. A tanács­elnököt utca hallatára mindennek elmondta, csak jónak nem. A tűa- helyet nem adja a napközinek. Ez nem is baj. Majd veszünk másutt, csak egy kicsit más gondolkodást vártunk a tanácselnök nagybáty­jától. Vártuk, hogy segíti, hogy főzni tudjunk a kis csöpeégeknei és majd meleg szobában játszadoz­zanak annakidején. 'Ki ne örülne annak, amikor az anya épitő mun­kát végezhet, a gyerek» pedig jó helyen van. Biharugrán 68 dolgozó anya öröme az új napközi otthon, s talán épp erre nem gondolt Baji Albert, amikor nem adta ide a tűzhelyet. Bereczky István né, Bibarugra, MND8& OLVASD a Viharsarok Képéi! Elek József gondosan kezeli cséplőgépét Mielőtt kimentek csé­pelni a nagygyantei gép­állomás traktoristái, szo­cialista felelősséget vál­laltak: vigyáznak a gép­re, — a nép vagyonára. Elek József zsebében őrzi a szerződést és igyekszik úgy dolgozni, hogy teljesítse vállalását. Minden reggel rend­behozza a gépet a mun­kaidő kezdése előtt. Se­gít neki Németh Lajos elvtárs is, aki szintén traktorista, de, most mint ellenőr van a gép­nél. Egyikük a cséplőgépet zsírozza le, minden csap­ágynál rendesen. Megné­zi, nem lazultak-e meg a csavarok, vagy az ékek a cséplőgép kerekei alatt. Addig a másik a motort hozza rendbe. Leginkább a ventilátor-csapágyra vi­gyáznak. Jól megolajoz­zák, mert ha bemeleg­szik, eltörik. Ez pedig gépkieeést jelent. A hű­tőcella kezelésére is nagy gondot fordítanak. Nap­jában többször rendbe- hozzák, megtisztítják. Naponta többször át­vizsgálják a gépet, hogy az esetleges hibát me­netközben ki tudják ja­vítani. Időközönként a szalmát is megnézik, nincs-e benne szem. A töreklyukhoz vizes lapá­tot tartanak, hogy meg­lássák, mennyi a szem a törek között. Figyelem­mel kísérik az etetők munkáját is, hogyan etet­nek! Az etetés miatt is történhetnek fennakadá­sok, ha a szalmarázó villa, vagy a szemet hor­dó kanál teli lesz b meg­akad. A kitisztítás rend- behozatala 10—15 perc­be is beletelik. Etek Jó­zsef traktorista így igyekszik eleget tenni vállalásának. Közben sza­badidejében elbeszélget a dolgozó parasztokkal. Ismerteti a gyorsbeadás jelentőségét, hogy minél több dolgozó paraszt tel­jesíts© és túlteljesítse beadását. — túri — Hogyan lett a hutákból jól teljesítő „dolgozó paraszt“? Kötelességteljesítés — Gádoroson, Zsadányban, Körosladánvban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents