Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-09 / 286. szám

Mezokovácsliázán is megértettek : a takarmáuybegy iijíés ügye — a béke iigje A csabai betonelőgyártó telepen 130 százalékra teljesítik a normát Bordiné és Futakiné szaktársnők 1959 DECEMBER 9., SZOMBAT Ára S0 fillér VI. ÉVFOLYAM. %m. S/AM Éljen a magyar megbonthatatlan, A Román Népköztársa;áir kor­mányküldöttsége, clmuiiká'kiil- döttségc, kulturális delegációja ha­zánkba érkezett. Budapest és több más város a Magyar-Román Ba­rátsági Hét ünnepi eseményeinek sziniiciye. A magyar nép meleg szeretettel köszönti a Román Népköztársaság küldötteit és látogatásukat — ha­sonlóan a szeptember hó folya­mán Romániában lezajlott Ro­mán-Magyar Barátsági Hét ese­ményeihez — a két népi demo­kratikus ország közti szoros ba­rátság és testvéri együttműködés további elmélyülése, a Szovjetunió vezette béketábor újabb erősítése jelének tekinti. A Magyar-Román Barátsági Hét alkalmából a magyar nép ismét kifejezi elégedettségét, örömét afe­lett, bogy a népi demokratikus rendszerek létrejöttével végleg, visszahozliatallaiml lezárult a két nép közti félreértések, nacionalista suriósádok korszaka, amelyet a múlt ura'kodó osztályai kezdemé­nyeztek és szítottak, hogy a nép figyelmét eltereljék saját nyomo­rúságáról , szolgaságáról. " A kbsákmánTCrhi osztályok által Uuia'osan élesztett ellen élek Kor­szakát azóta, amióta a mindkét országot felszabadító, dicsőséges Szovjet Hadsereg oldalán román halónak is hullatták Vérükét ha­zánk szabadságáért, bála a két ország vezető erejének, a Román Munkáspárt és a Magyar Dolgozók I’ártja és a két nép legnagyobl fiai, Rákosi Mátyás elvtárs és tilieorglie Gheorghiu-Hej elviár bölcs politikájúnak, felváltotta a mind szívélyesebbé váló, jós/om- s é li viszony. A.két ország közötti mind Szorosabb baráti egyetértés a. on a'apiil, hogy a Román- és a Magyar Népköztársaság a béke és a szocializmus Szovjetunió vezette nagy családjába tartozik., A román és magyar népi demo­kráciák közötti bensőséges kap­csolatok messzemenően megfelel­nek a két ország alapvető érdekei nek, erősítik mindkét országban a munkásosztály hatalmát, a népi demokratikus rendszert és a két nép közötti barátság. szilárdsága tovább növeli a béke legyőzhetek . len frontjának szilárdságát. Messzemenően clőmozd i t ja magyar és a román nép politi­kái, gazdasági és kulturális együtt működését az, hogy mindkét nép államának története, helyzete, fej löt lése számos rokonvonást mutat. Mindkét nép életében a döntő io.du’alot a Szovjetunió győző' es roman nép szoros barátsága! nies harca hozta meg és mindkét népi állam történetének leglénye­gesebb vonása a Szovjetunió fel­becsülhetetlen értékű támogatása. V Szovjetunió egyként biztositéka a Magyar- és a Román Népköz- társa-ág. függetlenségének, szabad­ságának, békés fejlődésének; egy­ként segíti a román és a magyar népet ipara, mezőgazdasága szo­cialista fejlesztésében, népi szocia­lista-realista kultúrájának kialakí­tásában. A magyar és a román dolgozók egyaránt lelkesen igye­keznek elsajátítani a szovjet dol­gozók munkamódszereit, egyaránt mentenek a szovjet nép gazdag tapasztalataiból. Törhetetlenné kovácsolja a kél szomszédos népi demokratikus or­szág közötti szilárd kapcsolatokat az is, hogy az amerikai imperia­listák beavatkozási kísérletei, ké­mei, kártevői ugyanugv fenyegetik a magyar, mint a román nép ál­lamát. Az imperialisták -egyfor­mán akarják elgáncsolja országa­ink fejlődését mindkét országban, arra törekszenek, hogy eltántorít­sanak bennünket a [szovjetunió iránti mélységes ragaszkodás, a bé­ke harcos megAídé-vnck irtja: ól. többek között azzal is, hogy éket igyekeznek verni a román és ti magyar nép közé. Össlzcfüz bennünket a testvéri Román Népköztársajággal, hogy* mind a kél állam halárán lesben áll a fás is« la Tito, hogy békésen építő országainkat amerikai g\z- dái parancsára a háború és pusz­tulás színterévé tegye. Az amerikai imperialisták és a titoisla bérencek tervei azonban halálra vannak Ítélve. Az imperia­listák és fasiszta lakájaik akna­munkáját, háborús gvujtogalásájt megfékezi, meghiúsítja a béke- tábor legyőzhetetlen ereje, amely nek 'magasztos zászlaja alatt me­netel a magyar és a román nép is és vá'aszolva az imperialisták­nak, még szorosabbra fűzi kap­csolatait. A román és magyar dol­gozók tudják, hogy az országaik közötti jószomszédi viszony, szoros együttműködés is útját állja a háborús uszítok terveinek, a hó­hér Tito aljas mesterkedéseinek, A Magyar-Román Barátsági Hét alkalmával kormányunk, Pártunk, népim; teljes helyeslése mellett még jobban megszilárdítja a béke és szocializmus, a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti közös hála és odaadás jegyébein baráti kap­csolatait a Román Népköztársa sággal. i). Nagy István gyulai dolgozó paraszt csatlakozóit Annas Rókus versenykihívásához és versenyre hívta dűlőjebeli paraszttársait D. Nagy István ötholdas dolgozó paraszt elsőnek fogadta el Gyulán Annus Rókus esaimdapácai dol­gozó paraszt takarmánygabona bo- gvüjtési versenyfelhívását, majd dűlője valamennyi dolgozó paraszt­ját versenyre liivta ki, akik öröm­mel csatlakoztak ehhez. így Csóka Tógyer, Jámbor Antal, Takács Tö­mne is. De nemcsak csatlakoztak a versenyfelhíváshoz, hanem igve­156- százalékra teljesítette Ifjú Gőg János négyholdas S/iá- nyi-dűloi dolgozó paraszt is 100 százalékon felül teljesítette be­adási kötelezett-égét. Példáját kö­vette Lesán György hatholdas dol­gozó paraszt is. Valamennyien al­kóvul kai szembeni kötelezettségük teljesítésével mutatták meg, hogy i gyulai dolgozó parasztok is ki ikarjúk venni részüket az ország építéséből. Annus Rókus versenyfelhívása után döbbent rá sole dolgozó pa­raszt, hogy nekik is épp olyan kötelességük a takarmánygabona- begyűjtési kötelezettség, teljesítése, mint Annus Kókusnak, meg Gyu­lán D. Nag v Istvánnak, bogi­köziek elegei is tenni kötelezettsé­güknek. A verseny szele eljutott- Szilágyi János hatholdas dolgozó paraszthoz is. Számadóét végzett házalóján és rájött, hogy ő is éppen úgy, mint- valamennyi dol­gozó paraszt, eleget tud tenni t-a- ktu-múnyheadási kötelezettségének. Be is vitt .219 kiló takarmány- gabonát a földműves szövetkezet be s Így hazafias kötelezettségét igy róják le hálájukat azért a sok segit-égért, amit a népi demokrá­cia állama nyújtott már eddig is: a bekötőútért, a traktorokért óé sok más egyébért. így harcolnak a gyűlni dolgozó parasztok az el­lenség ellen, hogy kötelezettségü­ket teljoMtik és minden feleslegü­ket a nép állama raktárába szállít­juk be. Szegyeiuéni magam, ha egy szemet is eltitkolnék a nép államától, inert. hiszen amink van, mindenün­ket: a szabad éleket és azt. hogy többet termelhetünk, a Pártnak, né­pi demokráciánknak köszönhetjük, lgv mondotta Góg János, amikor levitte gabonáját a földművesszö- vetkezatl». Do így gondolkozik va­lamennyi gyulai dolgozó paraszt, »A gabouasliejtés mestersége a ku- lákoké.« Valói au így van ez. Gyu­lán is. Míg a dolgozó parasztok egytől-egyig igyekeznek eleget ten­ni a torrnénybeajásnak, addig ifjú Csomós Péter 46 holdas kutak 73 mázsa 36 kiló gabonát nem adott he, Puskás András pedig 83 mázsa 23 kilót, ifjú Kempf József 48 mázsa 17 kiló gabonát akart elvonni a nép államától. A Csomós Péterek és mind-mind valamennyi kulák, a dolgozók ter­vét szeretnék akadályozni akkor is, amikor az állammal szembeni köte­lezettségüket nem teljesítik. Eaek ellen harcolnak a D. Nagy Istvá­nok, az, Annus Mókusok, amikor a takarmánygabona-begyűjtést ver­sem-lant végzik, ezok gálád tervét zúzzák szét akkor, amikor dogot tesznek a nép ül'an iával .szembeni kötelezettségüknek, amikor a be­gyűjtés túlteljesítéséért hart ólnak. Ezek ellen a dolgozókért, az öt­éves tervéit — a békéért. Pénteken délután utazott át Békéscsabán a Magyar-Román Barátsági Hétre érkező román kultúrküldöttség Tegnap, a délutáni órákban egy serpg dolgozó várakozóit vi­rágokkal megrakodva a békés­csabai állomáson, hogy üdvözöl­je a hazánkba érkező román kul- Lúrküldötlséget. A küldöttség a Vasutas Zene­kar hangjai mellett a ^közönség lelkes éljenzése közepette érke­zett a pályaudvarra. A vonalot Sztálin, Rákosi és Dej elv tár­sak képei díszítették. Amikor a küldöttség tagjai le­szálltak, hogy fogadják az üdvöz­lést, minden szemben megható- dotlság és boldog öröm sugár­zott. — Szeretettel köszöntőm a küldöttséget a Városi Pártbizott­ság nevében — mondotta Dér clvlársnő, a Városi Pártbizottság küldötte — és kívánom, liogv a Magyar-Román Barátsági Hét még szorosabbá, még melegebbé tegye a román és a magyar nép közötti kapcsolatot. — Dér elv­társnő szavai után özv. Nyilas Andrásné köszöntötte a városi tanács nevében a küldötteket, majd a SzOT és' a városi úttö­rők küldötte mondta el üdvözlő szavait. Az üdvözlésekre Maja elv- társnő, a küldöttség vezetője vá­laszolt. — A román nép és a Román Szakszervezeti Tanács i;evében teljes szivemből üdvöz­löm a testvéri magyar népet — mondotta — és fogadom, hogy mi, román dolgozók minden erőnkkel és szcreletünkkel segít­jük a harcos magyar népei, mert egyek vagyunk vele abban a nagy táborban, amelyet a világ dolgozóinak nagy vezére, a bölcs Sztálin vezet. Ez a kulturális küldöttség is a barátság, a test­véri összefogás célját, a közös békeharcot akarja szolgálni — fejezte be szavait Maja clv­lársnő. Az elhangzóit beszéd után az egybegyűltek és a vendégek lel­kes hangon tüntettek a Szovjet­unió, a román-magyar barátság, a béke melleit. Amikor a virá­gokkal elhalálozott vonal kifu­tott az állomásból, még mindig hangzott a lelkes, ütemes kiál­lás: Rákosi! Györgyi! De/.si« Budapestre érhezett a Magyar-Román Barátsági Réten részvevő ro ni án ho nn á n yh ül dö ti ség Albán államférfiak választáviratai Emver tlodz-a hadseregtébor­nok, az Albán Népköztársaság nii- nisztcírtlnácsánuk elnöke és- dr Diner Nisliani, az albán nemzet­gyűlés elnökségének elnöke, mo- 1 changfi tiívii atban mondottak kö- i'/.nnetel azoknak a magyar állam­férfiaknak, akik Albánia felszabad u~ lá.-ának hatodik évfordulója alkal­I inából jókívánságaikat* fejezték ki. «A nagy Szovjetunió segítségével az, albán nép új életét építi — hangzik Emver Bbrlz-ának Dobi Istvánhoz intézett, távirata — és szilárdan harcol a dicsőséges -Szov­jetunió által vezetett nemzetközi bí-kotalvóiban az imperialista há­borús uszítok agressziója ellen.» A Magyar és Román Nópköztár- ,-a-ág lobogóival, a Magyar-Román Barátsági Hetet üdvözlő feliratok­kal díszített ferihegyi repülőtérre pénteken délben megérkezelI a Ro­mán Népkö/.lársaság kormánykül­döttsége, amely résztvesz a Ma­gyar-Román Barátsági Hét ünnepi eseményein. A román kora i a nvk iildot t ség ve­zetője Eduard Mszineeseu minisz­ter, a Román Népköztársaság mi­nisztertanácsa mellett működő mű­vészeti bizottság elnökg, tagjai: Mihail Rosiaiui, a román miniszter­tanács mellett működő kulturális alapítványok é.s intézmények elnö­ke, a Román Munkáspúi t. KözjKmti Bizottságának póttagja, dr.1 Arthur Kieindler a ha-léim kos. orVosino­fresszor, Bányai László, a Román Népküzlársasúg Elnöki Tanácsának tagja, egyetemi tanár, a Magyar Népi Szövetség vezetőségi tagja, Mihail Beuiue. a Román Dós/'.vét­ség főtitkára. Maria Barbu, a kül­földi kulturális kapcsolatokat ápo­ló román intézet aiolnöke, Paras- ehiva Mátéi élmunkás szövőnő, Jo- negcu Etáit élmunfcás vaseszter­gályos, George Achim .földműves, a Slobozia iMandra községbeli ko- lektiv gazdaság vezetőségi tagja. A román küldötteket a kormány és - a magyar dolgozó nép nevében Jóboru Magda, a vallás és közokta­tásügyi minisztérium állanititkáia üdvözölte. A román küldöttség nevében Eduard Me zings cu miniszter, a ro­mán művészeti bizottság elnöke vá­laszolt az üdvözlésre. A magyar-román barátság; meg­erősödése csapást mér az amerikai és angol háborúra uszító imperia­listák és lakájai támadó terveire, ugyanakkor«j.-lani«kényén előmoz­dítja a béke, a demokrácia év* a szocializmus táborának győzel­mes haltát, amelynek ébi-n a hatal­mas Szovjetunió és a. nagy Sztálin Ml — mondotta többek között Eduard Meziucsseu. Az üdvözlő beszédek elhang­zása után a román küldöttek a fogadásukra megjelentek meleg ünneplése közben hagyták el a repülőteret.

Next

/
Thumbnails
Contents