Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-05 / 282. szám
Annus Hókas versenyfelhívás« «ekem is megmutatta a helyes utat — csatlakozás a takarmány? gabojiu-begyiijtési versenyhez A munkafegyelem megs/.ilárHításával fokozza hékehareáí a gyulai Columhia 1950 DECEMBKH KEDD ^ír« SO fillér VI. ÉVFOLYAM. 2V2. SZÁM Állami pénzgazdálkodásunk hatalmas kiszélesíiését az tette lehetővé, hogy a magyar demokrácia szocialista típusú állam Az országgyűlés hétfői ülése JL’tfőn délelőtt Drahos Lajos, az országgyűlés elnök© 11 óra után pár perccel nyitotta meg az or- » zág gyű lés ü lés ét. Az országgyűlés hétfői ülésén megjelentek Itákosi Mátyás minisz- terslnökhelyettes, a Magyar Dolgozok Pártja főtitkára, Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány több tagja. Autos István pénzügyminisztériumi államtitkár mondott előadó beszédet. — Az 1951-es évi állami költség- vűt.cs kerek számban 29.6 inilli- árd forint - bevételt, 29.5 milliárd forint kiadást és 107 millió forint felesleget irányoz elő. Költ- - i gvetésünk kerete riz 19.50. évi előirányzattal szemben mintegy 9.5 milliárd forintos emelkedést jelsn- tenek. Állami • pénzgazdálkodásunk ilyen hatalmas kiszélesedését az tette lehetővé, hagy a magyar demokrácia szocialista típusú állam. Népi demokráciánk szociálisul jellege egyre nagyobb mértékben kifejezésre jut állami költségvetésünkben is. Az 1951. évi költségűét és szor- v '-i-u kapcsolódik ötéves uépguz- da-ági tervünkhöz. A továbbiakban elmondotta, begy költségvetésünk az államhatalomnak és az állami igazgatásnak arra az új szervezetére támaszkodik, mely hazánkban a helyi tanácsok megalakulásával jött létre. Iá hogy országunkban a dolgozó nép egyre szélesebb rétegei köz. vei lenül is bekapcsolódnak a boly i. ügyok intézésébe, azt mutatja a helyi tanácsok 3.6 milliárddsl msguövekedett kiadási előirány zata, mely jelzi, hogy az intézmény‘k és szervek egész sora került a központi szervek hatásköréből a helyi tanácsok közvetlen irányítása alá. Kiadásaink fedezetét háromnegyed részben a szociálist«, akkumulációs források szolgáltatják. Lehetővé teszi ezt a szocialista munkaTTődszerek, a munkaver- s ny, a Szíahánov-mozgalom kiszélssedése, a nagy Szovjetunió mérhetetlenül gazdag ta- p. sz cl itainak messzemenő felhasználása, ami az önköltségnek tervszerű csökkentését és az akkumuláció új forrásainak feltárását jelenti. Népgazdaságunk szocialista szek- toi-a nemcsak a termelés és for- g.dom várható emelkedése, liánéin annál nagyobb arányban, az anyaggal, munkaerővel való takarékos- .'ág újabb tartalékainak feltárásával biztosítja költségvetésünk fail octet. Külön említést érdemet a békei'i.ű ün befizetésének 1951-re irányuló 750 millió forintos előirányzata. — .Kölfeégvotésünk szocialista jellegéből következik, hogy annak minden tétele dolgozó népünk érdekeit, hazáját szocialista építésűt, néA Magyar Képköztársaság minisztertanácsának határozata az állattenyésztés és a takarmánytermeiés fejlesztéséről az 1951. és 1952. években piáik boldog jövőjét szolgálja folytatta Antos István. — A költségvetés legnagyobb tétele az ötéves terv második évének beruházásaira előirányzóit 11.7 milliárd forint. Ennek a hatalmas összognok csaknem * fele a nehézipar beruházásaira esik, hogy lerakhassuk országunkban a szocialista nagyipar alapjait. A mezőgazdaság elmaradottságénak felszámolásit, mezőgazdaságunk szocialista szektorának erősítését a földművelési tárca 400 milliós előirányzatán kívül csaknem két milliárd forint mezőgazdasági beruházás is szolgálja. A kulturális és szociális jellegű beruházások, továbbá a város és községié jlosztésie, lakásépítésié, tehát népünk, életszínvonalának köz-1 votlfin emeléséi® szolgáló beruházások mintegy másfélmillióid forintot tesznek ki. Végül minden bizonnyal dolgozó népünk osztatlan tetszését vált-' ja ki, hogy békés építő munkánk állomunk biztonságái ak megvédése céljából megemeltük néphadseregünkre és államvédelmi szervezetünkre fordított kiadások előirányzatát is: Annak a kereken 9.5 milliárd forint többletkiadásnak, mely- lyel 1951. évi költségvetésünk a folyó évi előirányzatot meghaladja, 67 százaléka esik népgazdaságunk fejlesztését szolgáló kiadásokra, 13 százaléka a szociális és kulturális kiadások, 16 százaléka honvédelmünk fejlesztését szolgáló és 4 százaléka az igazgatási jellegű kiadások kereteinek bővítésére. Ugyanakkor az Egyesült Államok kormánya, miközben, egymásután .szavazza meg a tizwilliárd- dolláros póthiteleket fegyverkezési célokra, 580 millió dollárral csökkentőit® a költségvetés szociális ér kulturális jellegű tételeit. Milyen, merőben más perspektívát tár a mi költségvetésünk dolgozó népünk elé. A nri költség vett síinkre is áll, amit; Molotov elviáro a Szovjetunió költségvetésére mondott: »Költségvetésünkben összefutnak a gazdasági és kulturális épí lés szálai.« — Munkásosztályunk, dolgozó parasztságunk, haladó értelmiségünk megfeszített munkájára i an szük- ség, hogy tervünket teljesítsük — mondotta Antes István, majd iilézto Sztálin szavait: ».1 terv az enlbercle millióinak eleven és ggahorUtli tevékenysége, tervünk realitású: dolgozók milliói, akik új életet alkotnak, trog romitnk realitása: az eleven emberek, mi mindannyian, a mi mun-, kaakara/unk, készségűn!:, hogy új módra dolgozzunk. Kllökéltségülik, hagy ezt a tervet teljesítsük.«. Kéiem .a Tisztelt Országgyűlést — mondotta végül —, hogy a be terjesztett költségvetést általánosságban fogadja el, A liáioméve? terv időszakában és ötéves terv ebő esztendejében Magyar Dolgozók Pártja, a kormány és a munkásosztály segítő támogatása s a dolgozó parasztság zorgalmas munkája eredményeként az. ország állatállománya jelentősen megnövekedőit A fasiszta háborús pusztítás az ország. állatállományát felérő csökkentette, mégis ma már « szarvasmarlia- í s sertésállomány meghaladja a háború előttit, a lovak és a juhok száma pedig megközelíti azt. Megtettük az első lépéseket a nagyüzemi szocialista állattenyésztés megteremtésére, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Az. állami gazdaságok mindnagyobb mértékben adnak tor iiyészállatokat a dolgozó parasztság állatállományának fel javítására. Vannak eredmények az úllatlio- tccségek megelőzése és visszaszorítása terén, különösen a barom Tics sertéspestisnél, valamint u te- nyészbóiia=áeaia 1. Állattenyésztésünk azonban különösen a Szovjetunió élenjáró szocialista álluttanve,-./.léséhez viizonyiiiv a dott és végéig 5,300.000 darabéul tervszerűtlen. Nagyon alacsony az, állattenyésztés termelékonysége, a tej-, z.ir-, gyapjú-, tojó »hozam és sznporaság. Nem folyik meg-' felelő — a micsurini biológia alapján álló —. tenyésztési munkai. Nem fordítottak kellő gondot az állatbetegségek megelőzésére snem használták fel az élenjáró szovjet tudomány állategészségügyi tapasztalatait. Különösen elmaradott szántóföldi takarmánytciluolésünk, a létek és egelőle hozama pedig alacsony. A meglévő takarmányokat sem használják fel .gazdaságosan. Ez a helyzet veszélyezteti az állatállomány mennyiségének és minősegének további fejlődését. Ötéves népgazdasági tervünk egyik főfeladatként, mezőgazdaságunk és ezzel együtt állattenyésztésünk elmaradottságának felszámolásait ás. a dolgozók életszínvonalának fokozatos emelését tűzte ki. Ennek megválóéit«.-« érdekében Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elrendeli, hogy az ország állattenyésztését és takarmánvtar- íuolé.sét az 1951. és 1952. években mennyiségi lég emelni, minőségileg pedig jelentősen fejleszteni kell. Ezért a minisztertanács a következő határozatokat hozza: I. a) Állatállományunk létszámát olyan mértékben kell emelni, hogy az 1952. év végére 2.8 kát. hold szántóföldre, ezenbelül az állami gazdaságokban 2.4 kát. hold, a term s 1 ős zö ve t ke zeteklie n (csoportokban) a közös és háztáji’ állományt figyclembeVéve legalább 2.7 kát. hold szántóföldre jusson egy számosállat. A szarvasmarhaállományt az 1951. év végéig 170.000, az 1952. óv vágóig további 200.000 darabbal, ezenijeiül a tehénállományt 1951- l>en 113.000, 1952-ben további 118.000 darabbal kell emelni. A lóállomáhyt elsősorban- minőségileg kell feljavítani. I sertésállományt az 1951. év ;cig 400.000, az 1952. év végéig további 600.000 darabbal, ezenbelü) a kocaállományt 1951-ben 46.000, 1952-ben további 70.000 darabbal kell emelni. A juhállományt az 1951. év végéig 23ÖT000, az 1952. év végéig további 270.000 darabbal, ezenbe- liil az anya juhállományt 1951-ben 120.000, 1952-ben további 150.000 darabbal kelt emelni. A baromfi törzsállományt az 1952. év kell emelni. b) A szarvásmarhatenyészlésbon minden száz telién után országos átlagban 1951-ben 69. 1952-ben 70 borjút, állami gazdaságokban 3951- bon 72, 1952-bsn 75 borjút, a ter- melőszövetkezzit akijen pedig 1951- ben 70, 1952-ben 72 borját kell felnevelni. A lótenyésztésben a száz kanra után eső csikók számát országos átlagban az 3952. év végéig 15 százalékkal kell emelni. A sertéstenyésztésben országos átlagban el kell érni, hogy minden koca után 1951-ben zsii-értésnél 6, keresztezett seriéinél 7, *h «sertésnél 8 malacot, 1952-ben z-ir-evtés nél 7, keresztezett sertésnél 8, hus- ertésnél pedig 9 malacot nevelje-' nek fal. Ezenbelül az állami gazdaságokban 1951-ben egy koca után zsi [-.sertésnél 8 malacot, keresztezett sertésnél 9, hússertésnél 12. 1952-ben zslrsórtésnél 9 malacot, keresztezett sertésnél 11, hússertésnél 15, a termelőszövetkezetekben pedig 1991-ben asirsertésnél 6 malacot, keresztezett sertésnél 7, hússertésnél 1 i, 1952-ben zsirsartésnél 8 malacot, keresztezett sertésnél 10, hússertésnél 15 malacot kell évcu- kint felnevelni. A juhtenyésztésben országos átlagban minden száz anyajuh után 1951- ben 90, 1952-ben 95 bárányt. í»z állami {lazaságokban 1951-ben 120, 1952-ben 125, a termelőszövetkezetekben pedig 1951-ben 100. 1952- bsn pedig 110 bárányt neveljenek fale) Az évi tejhozamot a zsírtartalom fokozása mellett országos átlagban teliauenk int 1951-bsn 2C0 literrel, 1952-bsn további 200 literrel kell emelni. Ezenbelül az állami gazdaságoknak 1951-ben 3000, 1052- ben 3300 liter, termelőszövetkezeteknek pedig 1951-ben 2200, 1952- ben pedig- 2500 liter évi átlagos tejhozamot kell tebénenkint elérniük! A gyapjúhozam átlagát felnőtt jakoknál országos (átlagban 1951- ben 4.2,: 1952-bpn 4.5 kgun kell emelni. Az állami gazdaságokban 1951-ben 5, 1952-ben 5.5 kg. a termelőszövetkezetekben pedij 1951-l>en 4.0, 1952-ben 4.9 kg évi gyapjúhozamot kell elérni. Az évi tojáshozamot országos átlagban 1951-ben tyukonkint 10 darabbal, 1952-ben további 10 darabbal kell emelni. Az állami gazdaságokban 1951-ben 120, 1952-ben 150 darabra, a termelőszövetkezetekben pedig 1951-1 ion 110. 1952- bén 130 darabra koll emelni tyukonkint az évi tojáshozamot. A sertések hizlalásánál országos átlagban 100 kg abrak takarmány után 1951-bén 17, 1952-ben 18.5 ozonbelíil az állami gazdaságosban 1951-ben 20, 1952-ben 21 kg, a termolőszövetkezetekljen pedig 1951-ben 1.7.5, 1952-ben 19 kg kg súlygyarapodást kell elérni. d) Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatiét zárnának emelkedésével és a termelékenység fokozásával egyidejűleg az 1952. év végére ol kell érni, hogy —* a termelőszövetkezeti tagok ház- táji állatállományának fejlesztő u és az állami gazdaságok állandó dolgozói részére állattartás lehető- véti tel® segítségével — özek ,a gasí- dasagok fogyasztási célokat szolgáié állati termékeiket egészében a közfogyasztásnak adják át. IS. Az állatlétszám emelésének és a z állal tenyésztés termelékenységének ér dél; énen fokozni koll a , ta- karmányt^nnelcst é» biztosítani kell annak jobb hasznosítását. A knkoricatermelés országos átlagait 1950-hez viszonyítva az 1952. év végéig kát. holdaiikinl 1 mázsával, ezenbelül az állami gazdaságokban 5 mázsával, a tei meló-zöv etkoze- ’telcben pedig 4.5 mázsával ken emelni. szántóföldi takarmány termelés országos termésátlagait 1950-hez viszonyítva az 3952. év végéig 30 zúzalékkal, ezenlwlQi az állami gazdaságokban 49 százalékkal, a termelőszövetkezetekben pedig 32 százalékkal kell fokozni. A rétek hozamát az 1952. év vegéig kát. holdaukint 2-5 mázsával, a legelők hozamát pedig 2.6 mázsával kell emelni. A termésátlagok fokozása mellett növelni kelt a szántóföldi tákolmányok vetés terűié lé l. Szálast ak i n- mányt kell termelni 1951-ben a szántóterületnek 11 százalékán, 1952-ben pedig 32 százalékán. Má- sodnöi ónyekkel kell bevetni 1951- ben 600.000, 1952-brtu pedig t .1)00.000 kát. holdat. A kitűzött célok clous© ei deliében a Magyar Népköztőlág íui- ni-ztertamic’-a a következő i :■ Lá »latok me^vülá-ittt^út i j;i c*!6. A takarmánytermek's fok ozása éritokéi ten a) A föld müveié" iig yi minta/.-' tor, valamint u megyei, jara-i évi köz.;égi . tanác.'ok gondoskodjanak a takarmánytdiik vetőmag«: Hutásáról (a termelési körzeteknek megfelelő nemesi leit á rpa-, zab- ét knkoiivavetőinagról 195-1-1 ten a vetésterület 10 .százalékának, 1952- l>en pedig a vetésterület 20 .százalékának megfelelő mennyiségben), a kukorica s általában a kapásnövények legalább héirrmi'/oi i kapálásáról, a szántóföldi szálasta- karmányok gyomirtásáról és a kaszálások utón fogasolásárél: a .szántóföldi takarmánynövények öntöző-érni az 1952. év végéig 40 000 kát. holtion, a kukorica termelésénél — elsősorban az állami gazdaságolcjban és a termelőszövetkezetekben — a Szovjetunióban alkalmazott négyzetes vetésű, pótljeporzérsos méidszer
