Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-05 / 282. szám

2

VIHARSAROK NÉPE

alkalmazásáról 1951-ben 200.000 katas zt ralis lioldon, 1952-ben pedig

500.000 kát. holdon;

b) A földművelésügyi miniszter,

továbbivá megyei, járási ás községi tanácsok a dolgozó parasztok bevonásával gondosk odjanak

a i-étékon és a Legelőkön a vizek tárolására szolgáló sáncok és ár kok rendbahozásáról, a gyomok és gyombokrok irtásáról, az idegen anyagok elfávolitásáról, a vakondtúrások és z-ombékok elagyengeté- fiéj'ó I, az itátónereudeaések és a kutak környékének rondliehózásá- ról,

a 1 ígelők szakaszos beosztásúról, a sz,aka-/.határok megjelöléséről és a szakaszos legeltetés bevezetéséről,

a legelő- és szakaszhatárok fásításáról, szélvédőpászták és fás do- lelők létesítéséről,

a legelőkön (a, lazatalajú legelők tivékdével) ősszel és tavasszal, a réteken pedig kaszálás után a fogat-olás elvégzéséről, továbbá a legelők 10 százalékának trágyái'-vei való öntözéséről vagy trágyázásáról,

a helyi vizek kihasználásával az 1052. cv vágóig 100.000 kát. holdon a -folyók, patakok, állóvizek és bővizű kutak közelében fekvő- rétek -és legelők elárasztásáról, vagy cs 5rged c-ztető öntözésé réti.

c) A rejtett- lakarmánytartalókok feltárásit és felhasználása érdekéből» a földművelésügyi miniszter, valamint a megyei, járási és községi tanácsok biztosítsák a kőkori Huszárnak október hó lő. napjáig való betakarítását,. a napraforgótá- nyonmk ős a szőlőtörkölynek takarmányozásra való összegy ejtését, a fiivek elvcmiiése 'előtt a ki nem Ira-sznált logelőszukaszoknaí;, továbbá az árokpartoknak; töltéseknek, erdei tisztásoknak rendszeres kaszálását, valamint a különböző kapu.- növények takarmányozásra alkalmas szárának, levelének (például borsóüzár, répalevél, napra* forgóknál, stb.) takarmányozási célokra való felhasználását;

gondoskodjanak arról, lrogy elsősorban a kukoricás zár és a répa- szelet felhasználásával az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek,' de lehetőleg' az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok iaz utóbbiak egyszerűbb eljárással: fóldároksilózácsul, Esombolyázus- ssal — számobáltalonkint 7 köb- nréter silótakarmányt készítsenek.

d) A takarmány termő területek növelóso érdekében a földművelés- ügyi miniszter gondoskodjék 1951- bou 50 ezer kát. hold, 1953-ben további 50 ezer kát. hold olyan tegelőteriilet feltöréséről, amelyen szántóföldi takarmányte emeléssel nagyobb eredményeket lehet elérni.

e) Az állami gazdaságoknak rt ja elő a földművelésügyi miniszter, hogy zöhb- és vizenyős takarnráuy- szükséglet ükét, valamint széna- és szalmaszükscglelüket teljes egészé-, bért saját termelésükből fedezzék s ezért 1951-lien szántóterületük 19 százalékán, 1952-ben pedig- 20 százalékán termeljenek szátastakar- mányokat és mindkét éviion termeljenek raásodvotésű takarmánynövényeket szántóterületük 25 százalékán.

f) A földművelésügyi miniszter javasolja a termelőszövetkezeteknek, hogy )951-ben szántótól üle- tük 10 százalékán, 1952-ben pedig 10 százalékán termeljenek szálas- takarmányt és ezenfelül vessenek másodvetésű takarmánynövényeket sz&atótet&tetük 20 százalékán. Az abraktakarmányszükí-églet biztosítása céljából 1951-ben szántóterületük 27 százalékán, 1952-ben pedig 30 százalékán termeljenek ob- rak takarmány félélret. A termelőszövetkezeti tagok is termeljenek takarmány-féléket háztáji, (gazdaságuknak legalább egyharmad részén.

g) Az állami gazdaságok és az 500 kát. holdnál nagyobb területű termelőszövetkezetek már az, 1951. év folyamán vezessék bo a zöld- takarmányok folyamatos termelését (zöld futószalag) és biztosítsak kora tavasztól késő őszig zöld- takarmány- és téli sitótakarmáuy- azükségletnfaet. Gondoskodjanak takarmány ózó brigádok felállításáról és azok munkájának helye A meg- szervezésérőb

h) A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, liogy az állami gazdaságokban és a termelőszüvet- k özetekben a tejelő teheneknél és a kocáknál vezessék he az egyedi

takarmányozást.

il.

Az építkezés, gépesítés és vízellátás fejlesztésére

természetes úton fedeztetésre kerülő kancára essék egy mén;

— az állami gazdaságokban 1951- ben 25, 1952-ben 30 kocára, a~ter- melo-zövetkozetekben 1951-ben 20, 1952-ben 25 kocára, a köztenyésztésben pádig 1951-ben 35, 1952- ben 30 koraira jusson egy kan.

2. A szarvasmarha- és lóá Romany számbeli és minőségi fejlesztése érdekében a földművelésügyi miniszter — a kiváló apaállatok tenyészhatáeának jelentős kiterjesztése, a meddőség csökkentése, a szaporodási százalék emelése céljából »— fejlessze tovább a mesterséges megtermékenyitóei hálózatot. Létesítsen 1951-ben 2, 1952- ben újabb 2 mesterséges szarvas- marharaegtermékenyitő főállomást.

1951- ben 31, 1952-h?n pedig 30 szarva mai liumcgtermékenyítő fiókállomást; ezenfelül 1951-hen 30,

1952- ben 20 mesterséges lótermé- kenyitő állomást. Biztosítsa ezzel, hogy 1951-bon a fedeztetés re kerülő tehén- és tenyéezérett üszőállomány' (j százalékút, a kaneaál- lomány 12 százalékát, 1950-ben pedig a fedeztetésre kerülő tehén- ős tenyészérett üszőid lomány 8 százalékét, a kancaállomány 15 százalékát mesterségesen termékenyit- sék. Az 1952. év végére el kell érni azt. hogy a mesterséges megtenné* fenyítésnél 15 százalékkal több legyen a vemhes ség, mint a természetes fedeztetésnél. Az állami gazdasagokban és a termelőszövetkezetekben irányt kell vonni a mesterséges termékeny it óa általános bevezetésére.

3. A földművelésügyi miniszter kötelezzen minden állattartót, a tenyésztésre (szaporításra) alkalmas nőivarú szarvasmarha-, ló-, sertés- és juhállományának a fedezte-) té-'i idény alatt az ivarzás időpontjában való fedeztetésre;,

kötelezzen minden állami gazdaságot, termelőszövetkezetet és községi tanácsot éltetőéi terv készl- té-ére. A/, ellet ősi tervben á soré tés- és juhállomány mennyi.--égének gyersütenríi jiövelősé énetekében írjét elő az évenként kétszeri, illetőleg kétévenként háromszori elletésoket. különösen az állami gazdaságok és termelőszövetkezetok szaporító gazdaságaiban.

4- A földművelésügyi miniszter tegye kötelezővé minden tenyésztésre és továbbtartásra alkalmas uövendékállat (szarvasmarha, léi, sertés, juh) hasznosítási célnak megfelelő felnevelését. Az állami gazdaságokban külön növendékna- valö telepeket kell létesíteni a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok jó minőségű növendékállatokkal való ellátása érdekében.

5. Az állami gazdaságokban és a termelószövetkezetekIron a termelékenység fokozása érdekében

selejtezni kell a terméketlen éa alacsony teljesítőképességű, rossp takarmányértékesitő, gyenge szór vezet ű egyedeket. A selejtezési évente kétszer, ősszel és tavasszal kell végrehajtani. A föhlművelés- ügyi miniszter a selejtezésekre vonatkozó rendelkezéseket, irányelveket az 1951. évi január hií 1 napjáig adja ki és rendelje el a selejtezések végrehajtását.

d) A földművelésügyi miniszter

dolgozzon ki új törzs köny vetési

rendszert, melyben a tenyészállatok elbírálásánál a külső testiormák adatain felül, elsősorban az adott tartási- körülmények niellett éléit tenyésztési és termelési ,eredményeket kell figyelembe venni. Ezeknek együttes kiértékelése e főként a tejhozam, zsirszázalék, szapora-ág, felnevelési tulajdonság stáb. alapján állapítsák meg az állat tenyészéiAékét.

1. Az új törzskönyvelést a>. 1951. évi január hó 1.. napján kell bevezetni az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek tenyészeteiben all ateiazkcll, az egyénileg dolgozó parasztság pedig a törzsköny vi et mint a minőségi állattenyésztés egy ik leghathatósabb eszközét, minél kiterjedtebb méltók ben használja fel állatállományának minőségi fejlesztésére.

2. A tenyésztési verseny kialakítása, a tenyésztési és termelési eredmények során elért mód-zérók átadása, a tenyésztői kedv fokozása, a tenyésztői munka elismerése és jutalmazása. érdekében országos, megyei és járási állat- k iállitásokat, állatdijaaásokat kell tartani. Az állatkiállitások1 és állató íjazások szabályait — az érdekelt miniszterekkel egyetértésben

a földművelésügyi miniszter állapítsa meg.

e) A földművelésügyi és a belkereskedelmi miniszter a tényé.-z- és vágóállatforgalmi vállalatok útján az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokkal; a. terútelősz5Vétkezőtekkel és -az állami gazdaságokkal mindkét ivaré növendékál- latokra kössön minél széfesabb körben tenyésztési, illetőleg tartási szerződéseket, a haszonállatokra pedig hizlalás!, illetőleg -szállifaWi szerződéseket. A tenyésztési, tartási, hizlulási és szállítási szerződéseket úgy kell ütemezni, liogy a szállítások az év minden szakában a szükségletnek megfelelően történjenek.

Az 1952. évi január hó 1. napjától kezdődően tenyésztési célra csak termelési és tenyésztési el tenőrzés alatt átló, vagy törzs- könyveit laszármazású egyedekre lehet szerződést kötni. A szerződéses úr mindenkor magasabb legyen a piaci áraknál,

IV.

Az állati betegségek megelőzése és visszaszorítása érdekében

át A földművelésügyi és építésügyi miniszter gondoskodjék az 'ititanii gazdaságokban részben hely- reáilitá-okkal, részixn új épitke- 'm sekkel 1951-lien (13.500 darab számosállatra istállók és ólak, ‘-'liiSOO darab számosállatra pedig silók, 1952-ben 108.700 darab számosállatra istállók és ólak, 32.000 darab számosállatra pedig silók építéséről. Baromfiak elhelyezésére 1951-hen 135.300, 1952-ben pedig 101:600 négyzetméter új férőhelyet kell biztosítani- .A termelőszüvet- kuzetekhan túluy omórészt átalaki- tá-oli, részben új építkezések útján tehenenkint 6, lovankint 9, juhokiut 0.8, anyakocánként 5.5, Jiizóserté-énként I. hat baromfira t négyzetméter alapterületű férőhelyet kall létesíteni.

Az állami gazdaságokban házilag kell elvégezni az építkezéseket abban az. esetben, ha az építkezések értéke 100.000 forintnál kisebb, vagy ha nagyobb is, de az 500.000 forintos értékhatárt nem haladja meg es az építkezések elvégzése nagyobb műszaki felkészültséget nem igényel, az anyagszükséglet pedig a helyi forrásokból fedezhető. Hasonlóképpen házilag kell elvégezni az építkezéseket a termelőszövetkezetekben, ha az építkezés értéke 50.000 forintnál kisebb és azt legalább 40—50 százalékban saját munkaerővel és anyaggal végzik.

b) A nehézipari miniszter a takarmány termelés fokozása, eredményesebb összegyűjtése és gazdaságosabb felhasználása érdekében biztosítsa az alábbi gépek gyártását

és a földművelésügyi miniszter rendelkezésére bocsátását:

a szálas takarmány időben való betakarítása céljából 1951-bon 250 darab traktoros fűkaszát, 700 darab fogatos fűkaszát, 1000 darab lógereblyét, 1932-ben pedig 400 darab traktoros fűkaszát, 600 darab fogatos fűkaszát és 800 darab lógereblyét ;

2. a takarmányok jobb előkészítése érdekéljen 1951-ben 190 darab kalapácsos darálót, 350 diirab motoros saecskavágót, 1952-beu pedig 300 darab kalapácsos darálót, ás 310 darab motoros szecekavá- gót;

3- a silózás nagymérvű kiterjesztése elitekében 1951-ben 700 darab, 1952-ben pedig 730 darab siló- tűitől;

1. a rétek és legelők ápolási munkáinak elvégzéséhez 1951-hen 500 darab réiboronát, 1952-beu pedig 2500 darab rétboronát, 500 darab rétgyalut és 500 darab tru- gyázólajtot;

5. egyéb állatgnndozási és takarmányozási munkák elvégzésére 1951-ben 500 darab, 1952-beu pedig 600 darab különböző egyéb (nyíró, fejő, stb.) munkagépet.

e) A földművelésügyi miniszter az 1950. évi december hó 31. napjáig állapítsa meg az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek ál lat állomány ónak viz.szükségfeti normáit; gondoskodjék a gazdaságok vízszükségletének zavartalan biztosításáról. Azokban az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben, ahol villanyenergia áll rendelkezésre, víztartályokat kell

létesíteni, ahonnan a napi. vízszükséglet külön szállítóberendezés nélkül biztosítható. Állami gazdaságokban és fejlettebb termelőszövetkezetekben meg kell kezdeni a tehenészetben az ünitutásos rendszer megvalósítását.

III.

A tenyésztői munka megjavítása érdekében

a) az egyes állatfajoknál a következő tenyésztési irányt kell megvalósítani:

— szarvammal hatenyésztésíren a magyar-tarka marha mainál jobb tej- és hústermelő képességének kialakítása;

— lótenyésztésben a lovak munkaképességének, szívósságának a fokozása, valamint a hasznosítási óéinak megfelelő testalkat kialakítás»;

— sertéstenyésztésben a saapo- raaág és a fejlődési erély fokozása, a hús- és zsirtermelő képesség emelése;

— juhtenyésztésben a magyar fésűs és eigája juhfajták megjavítása, gyapjú- és tejhozamuk uü- veléj»e;

— baromfitenyésztésben a tojásos hústermelés fokozása.

b) Az egyes állatfajtáknál az alábbi tenyészkőrzetekben a következő tenyéozhúnyokat kell követni :

1. A szarvasmarhánál az ország egésa területén a magyar-tarka fajta, ebből Zala, Somogy, Baranya, Csongníd és Békés megye területén a gyorsabb fejlődési! és magas tejhozam mellett, nagy hús- hozamú (hús-tej jellegű), az ország többi részén az elsősorban nagy tejhozamú, de emellett jó húshozamú (tej-húsjellegű) fajta.

2. A lónál az Alföld déli és keleti részeiben, yalantint Négrúd megyében a nónius: Borsod-Ahaii j- Zcmpléu-megye északi hegyvidékén a lipicai, a Dunántúl déli és nyvá- gáti megyéilieii a liidvgvéiű kis muraközé az ország többi résziben pedig a magyar félvér fajta.

3 A sertésnél a Dunántúl észak- nyugati és déli részén, továbbá Békés megye déli részén és Pest megyében a fehér hússertés, Békés megye többi részén, a Balaton környékén, Fejér és Komárom megye térülőién a fehér hússertés és a mangalica, a Duna-Tisza közének és Szolnok megyének déli részén, továbbá Oongrád megyében a

borkshire

é.^ a mangalit

a, az ország

több

lészén pedig

a mangaliea

fajta.

A

húsés zsirjellegű

sertésdllomány százalékos aránya országos viszonylatban az 1951. évben 30— 70 százalék, az 1952. évijén pedig 40 -60 százalék legyen,

4. A juhnál Bács-Kiskun megyében a eigája, az ország többi részén a magyar-fésűs fajta.

5. A baromfinál az ország egész területén a fehér, sárga és kendermagos magyar tyúk és a tojástermelő gazdaságokban a leghom tyúk. a teljesen fehértollazatú magyar lúd, a pekingi és a pekingivel javítóit fehér!olluzatú. magyar kacsa, a baonzpulvka és a sötétebb kékes- szürke szín változatú gyöngvtyúk fajta.

c) A földművelésügyi miniszter a fenti irányelvek alapján részletesen állapítsa meg a tenyészkör- zotehet és ennek során legyen figyelemmel a tenyésztési és keresztezés célokat szolgáló zárt te- nyészetekre is. A földművelésügyi miniszter gondoskodjék arról, hogy az 1952. év végéig mindenütt a tenycsziránynak megfelelő fajtájú apaállat legyen. Gondoskodjék □ tenyésziráuy mik megfelelő apaállat- és anyaullatkiválasztás és fel nevelés bevezetéséről.

1. Az apaállatellátást úgy szervezze' meg. hogy

— 1951-ben 70, 1952-ben 75 darab tehénre és tenyészérett üszőre essék egy darab természetes úton fedező bika;

— a a 1951. és 1952. években 70

az állattenyésztési terv célkitűzéseinek biztosítása végett megelőző intézkedésekkel -és megfelelő kezeléssel a lehető legkisebbre kell csökkenteni az állatbetegségek kártételeit.

A földművelésügyi miniszter gomlo'kodjék arról, hogy a. fertőző betegségek megelőzésére és elfojtására előirt rendszabályokat (fertőtlenítés, betegségek bejelentése, állatforgalmi korlátozások, hulla- Ieltakarítás, stb.) az állami gazdaságok, állami vállalatok, termelő- szövetkezetek, valamint az egyénileg. dolgozó parasztok maradéktalanul betartsák.

1. A mesterséges termékenyítéssel kapcsolatban meg kell szervezni és nagyarányban ki kell szélesíteni a meddőség elleni küzdelmet. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek szarvasmavba- és lóállományát negyedévenkint vemhességre meg kell vizsgálni és a szükséghez képest, meddőségi kezelés alá kell venni. Az egyénileg dolgozó parasztok szarvasmarha- és

lóállományábau fellépő. meddőséget működési körzetükben a. mesterséges termékenyítő állomások, illetőleg az állatorvosi ambulanciák kezeljék.

A szarvasmarhák járványos el- ve tél eső ellen az állami gazdaságok és a termolőázörötkezetak elsősorban ellető-istállók létesítésével védekezzenek.

2- A Bzarvasmarhagiiinőkór elterjedésének )negakadálvoz;í=a érdekében évente kétszer tuberkuli- nozni kell az állami gazdaságok é? a termelőszövetkezetek állományát, a reagáló (tuberkulózissal fertőzött) állatokat a gazdaságon lieliil szigorúan el kell kölöniteni, közülük a gyenge tevmeiőképessé- giieket ki kell selejtezni, a .reagáló állatok borjait pedig mesterségesen kell felnevelni,

A 8ertésgüiiiőkór elterjedésének megakadályozására a güinőkóros állománytól származó tejet, továblsi mindennemű konyhahulladékot, vagy állati eredetű takarmányt) csak előzetes felfűzés után szabad