Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-21 / 296. szám

4 VIHARSAROK NftPC A békéscsabai Kötöttárugyár népnevelői harcoljanak a minőségi termelésért Koreában fegyverrel, a francia, ó’así m unka-ok sztrájkokkal har- oolnak. a békéért. A békéscsabai Kötöttárugyár dolgozói azzal, hogy állandóan emelik a termelés mennyiségét és minőségét. Nép- nevelőink viszik harcba a Párt irányításával a dolgozókat. Az ő felvilágosító munkájuk nélkül a békéscsabai Kötöttárugyárban sem leírna olyan íré a békeharc, mint ami yen. De még erősebb is lehet, ha a népnevelők megfogadják és megvalósítják, Rákosi elvtárs tani- tását: . Minden újonnan felmerült kérdést egyszerűen, közérthetően, meggyőzően, a helyi viszonyokra alkalmazott érveléssel világosi (sunk meg és fogadtassunk el a töme­gekkel. Pénzértékben is kimutat­ható Rákosi elvtárs tanításainak nagy jelentősége a békéscsabai Kö­tőt, árugyárban. A körhurkoló .(rónástul) üzem- részben Fábián László elvtárs a fogjobb népnevelők egyike Tapasztalatból tutija, bogy a mi­nőség a’ig akar, javulni. Nehezen csökkennek a hibacentik, pedig a dolgozók felajánlást is tettek o minőség megjavítása érdekében. Átlagosan számítva, a megter­melt cikkekre kilónként in hiba­centi jut. Ez a véleménye Vozár Pál művezetőnek is. De ab’gha csökkenhet a hibacentik száma, a nikor olyan véleményekkel is la- kílkozbaíunk a körburkolóbaji: »Hiba vplt is, meg lesz is.. Hogy ezt a dolgozók cllugyjék, az oz ellenségnek érdeke. Az pedig na­ivon is elérhető, hogy a körhur- Loloban mind kevesebb hiba le­gyen. Mert hát igaz-e az, hogy csakis a fonal minősége, csakis a gép az oka a hibáknak? Azért Bem állja meg ez az állítás a he­lyét, mert hiszen az egyes dolgo­zók minőségi munkája közt is kü­lönbség van. Van olyan dolgozó, akinek állandóan jobb a minősége, van olyan is, akinek állandóan gyöngébb. Függ-e a körhurkoló üzemrész dolgozóinak minőségi munkája a fonal minőségétől és a gépektől? Feltétlenül függ attóf is. De első­sorban a dolgozóktól függ. A hi­bák legnagyobb részét ők küszö­bölhetik ki, mert hiszen ők dol­goznak a gépeken. Ha nagyobb a figyelem, az odaadás a munka iránt, kevesebb a hiba, csökken a hibacentik száma, javul a minő­ség. _ Mindezekről nem egyformán vé­lekednek a dolgozók. A népneve- lők, így hát Fábián elvtárs fel­adata is, hogy megmagyarázzák: f* hibaeentik csökkentésével is kapcsolódjanak be a körhurkoló üzem dolgozói még jobban a bé­keharcba, a legszebb küzdelembe, melyet a saját erejében bízó em­beriség vív. Mutassanak rá a körhurkoló üzem népnevelői és Fábián elv- társ, hogy az ö üzemrészük dol­gozói együttesen, de kül&i-külön is nagyon sokat tehetnek a béke érdekében. Ha például Kiss Mi­hálynó kilónként eggyel csökkenti hibacentijeinek számát, akkor ioo kilós termelésnél i 4 forint és ao fillért takarít meg államunknak. Miért kerül ennyibe egy hiba­centi? Azért, mert a hibák kijaví­tása pénzbe kerül. Az elsőrendű áru helyett másodrendű lesz a hi­bák miatt a kötött anyagból. Már­pedig a dolgozóknak az az ér­deke, hogy mind jobb minőség- áruhoz jussanak. Es hiba nélkül, elsőrendű áru is lehetett volna ebből az anyagból ugyanezzel a költséggel és munkával. Ez a vesz­teség, állam veszteségei de minden egyes dolgozó vesztesége is. Az említett összeghez nincs hozzászámítva a szabászai.!, hulladék ára, ami a megengedett­nél nagyobb, ha több hibásai kö­tik az anyagot. Ugyanekkor a hibásan megkö­tött anyagból nehezebb dolgozni a szabászoknak. Emiatt kevesebbet tudnak termelni, kevesebb áru jut népünknek és kevesebbet is keres­nek. Ha » körhurkoló üzem novem­beri termelését nézzük, akkor a következőket lehet, megállapítani: Ha a dolgozók úgy termeltek volna, hogy minden kiló megkö­tött anyagnál csak eggyel csökken­tik a hibacentik számát, akkor ez 1700 forintnyi összeg megtakarítást jelent Ez nem kevesebb, mint tíz női ruha. Ha két hibacentivei csök­kentették volna, akkor egy hónap­ban busz női mim megtakarításá­ról beszélhetnénk. Ennyivel lett volna erősebb ez ország, a béke- tábor. Mindezekből arra lehet követ­keztetni, hogyha a békéscsabai Kö­töttárugyár minden dolgozója s (ovábbmcuÓen az egész ország ipari munkássága emeli a minő­ségi termelést, hatalmas összeget tesz ez ki és jelentősen emeli ha­zánk és a béketábor gazdasági ere- 3ét­Ilyenformája a népnevelők tehát ki tudják mutálni, hogy ki, ho­gyan erősíti naponta a békeharcot, mert hiszen a körhurkoló üzem minden dolgozója tudja azt, hogy ő hány kilót termelt. (t. ]■) A népek vezére Szabad szárnyakon a szabad életért - a békéért Sötétszürke felhők úsznak az égen. Hideg északi szél fúj. Ez az Idő nem való repülőgyakor­latok végzésére,.. A re.pülősport kedvelői beüt a szobában elmé­leti foglalkozáson képezik magu­kat, Hej, pedig ha egyszer fel­száll valaki a kék levegőbe, az soha többé nem tud lemondani a gyönyörű élményről. A múlt­ban csak a ficsűroknak adatott meg e nagyszerű sport. Egy-egy munkás, vagy paraszt, ha a rep­térre került, élete ott is csak az volt, mint máshol: szolga volt, urak lábakapeája Ma azonban más az élet. A Párt itt is rendet teremtett. Kiűz­te a rcpülősportból is a grófo­kat bárókat, meg az egyéb fi­tt,só rókát s most a munkás, a paraszt és a haladó értelmiség fiai, leányai számára biztosítja ezt a nagyszerű sportágat, ahol megtanulnak az ifjak szálfád szárnyakon repülni, szabad szár­nyakkal harcolni a békéért. Kiss József ifjú, a tatabányai szénbányából került az OMRE kiképző iskolájába. Gondolt-e va­laha arra a bánya mélyén, hogy nemcsak vágyakozva nézhet fel a gyönyörű kék messzeségbe, ha­nem egy karcsú testű gépmadár­ral, amelynek ő less a vezető­je — sőt tulajdonosa — megis­merheti titkait, szeszélyeit. Gon­dolt-e a család árra, mire Jós­ka eléri a 20 esztendőt, másvi­lág lesz, mint 1930-ban volt. Jós­ka születésének esztendejében. A brilsettgyáw iuunkágcsalád még csak álmodat sem avert volna erről Ma azonban nem álom, hanem valóság, hogy Jóska már meg­ismerte a végtelen messzeség szépségeit, szeszélyeit. De nem­csak megismerte, hanem meg is szerette. Röviden így fejezi ki szerété tét Jóska a repülés iránt: ■Soha többé abbahagyni nem tudnám. Azt mondhatom: idd csak teheti, tanuljon meg re­pülni!« 1 Nem kisebb' lelkesedéssel be­szél a repülésről Serest Béla sc-m, ez a nyílt tekintető; ragyo­gó szemű ifi. ő még csak 17 éves, de megismerte a repülés szépségét, gyönyörűségét. Béla a Sárbogárd-kőrnyéld K islakpusz- lárót került a békéscsabai OMRE-iskolába. Az egyszerű'cse­lédember gyerekének, az egysze­rű földmunkásnak is lehetőséget adott a Párt ebhez. Mi lett vol­na Béla sorsa az urak Magyar- országában? Az, ami az apjáé, meg a többi sokezer dolgozó ifjúé volt. Kizsákmányolt, lené­zett senki, — Béres lettem volna én is, mint az apám — beszéli Béla. — Ma pedig beteljesül vágyam, tölt-ben. láttam egy légicsatát,. Láttam, hogy milyen fölénnyel győztek a szovjet pilóták a fa­siszták fölölt. Azóta még jobban vágytam, .hogy pilóta lehessek. Vágyam íeljcKÍüliet Lugosi Sándor diák volt Szol­nokon. Három általános gimná­ziumot végzett a felszabadulás Után. Mivel megismerte a repülő- sport nagyszerűségét, nem tudott ellAlálbú a vágynak, otthagyta a gimnáziumot és az OMRE re- püiőiskolájába jött tanulni, el­sajátítani a repülés elméleti tu­dományát. — A repülőiskola el­végzése után majd befejezem megkezdett tanulmányaimat le­beszéli Sanyi, Három ifjú ember mondotta el, hogy milyen szép is a píló- laélet. De hármuk szava szá­zait és ezrek érzését fejezte Iá. Egyszerű emberek ők és tanuló- társaik is. Mindannyian az élet rideg oldaláról kerültek arra az iskolára, amely a legszigorúbban el volt zárva a dolgozó ifjú­ság előtt a múltban. Ma a szovjet emberek példája áll előttük, a szovjet emberektől tanulnak hazaszeretetei, bátorsá­got, példaképük és tanítójuk, Sztálin elvtárs, akinek a világ dolgozói ma ünnepük’ 71, szü­letésnapját. De nemcsak ünne­pelnek a világ dolgozói, hanem munkával, harccal védik a bé­két a dolgozók jobb életének biz­tosítékát. - Sz, I, r | Mnálságos, tartalmas és cso- dáiáíos a nagy Sztálin élet­útja, lankadatlan küzdelme és gon­doskodása a népért, fáradhatatlan munkája a szocializmus, a kom­munizmus építéséért. Ioszif Yisszárionovics Sztálin kora ifjúságától fogva a Párt, á munkásosztály, a dolgozók ügyé­nek harcosa. Attól a perctől kezd­ve, bogy megismerkedett Marx- Engels taoaiéal, a marxizmus ret­tenthetetlen védelmezője lc|;t. A 90-cs évek második felétől kezdve a nagy Sztálin az egész világ kommunista pártjainak első so­raiban harcol s a világ kommu­nista pártjainak dicső szervezője, élenjáró harcosa. A nagy Sztálin, Leninnel együtt irányította a Párt előkészületit az Októberi Forradalomra. Lenin­nel együtt kezdte építeni az uj szocialista államot s azt a saját testével védelmezte. Egyre élesíti az ideológia harci fegyverét és tanít, hogyan kell helyesen hasz­nálni ezt a fegyvert. Sztálin foly­tatja a marxizmus-len inizmus ta­nainak továbbfejlesztését és uhu mutat a kommunista program yakorlati és elméleti megvalósítá­sának útjaira. Czergej Mironovics Kirov, a nagyszerű, bolsevik, ip34J ben az ötödik feningrádi területi párlkonferenciáról szólva, ezeket mondotta: »Nehéz elképzelni olyun gigászi alakot, amilyen Sztálin. Az utóbbi évek alatt, azóta, hogy Le­nin nélkül dolgozunk, nem isme­rünk munkánkban egyetlen oh an fordulatot, politikánkban egyetlen olyan, valamennyire is nagyszabá­sú kezdeményezést, jelszót, irányt, amelynek szerzője ne Sztálin elv- társ, hanem valaki más volna. Minden főbb munkánk — ezt tudnia kell » Pártnak — Sztálin elvtárs útmutatásai szerint, az ö kezdeményezésére és vezetése alat t megy végbe. A nemzetközi poli­tika legnagyobb kérdései az ő út­mutatásai szerint döntőinek el és nemcsak ezek a nagy kérdések; Jo még hannadrendüeknek, sőt tizedrendücknek látszó kérdések is mind érdeklői őt, ha országunk munkásait, parasztjait és vala­mennyi dolgozóját érintik. Meg kell mondanom, hogy ez nemcsak a szocializmus építésé­re vonatkozik annak egészében, hanem munkánk egyes kérdései­re is. így például, lm országunk védelmének kérdéseit vesszük, teljes határozottsággal kell hang­súlyoznunk. hogy összes sike­reinket, amelyekről beszéltein, teljes egészében Sztálinnak kö­szönhetjük. Ennek az embernek hatalmas akarata, roppant szer­vező tehetsége bizlosílja a Párt számára a szocializmus győzel­mes építésével kapcsolatos négy történelmi fordulók idejében való keresztülvitelét.« ÍZ irov szavai, amelyekkel oly -*A éles és hiteles fényképet fest Sztálin nagyságáról és jelen­tőségéről, megmagyarázza vala­mennyiünk számára, hogy miért szereti Sztálint olyan forrón és odaadóan a Párt, a Komszomol, a .Szovjetunió és a világ összes dolgozója. S ahogy' az egész vi­lág dolgozó milliói forró, rajon­gó szeretet ükkel árasztják el Sztálin elvtársat, éppen úgy igaz, nagyszerű szeretettel fordul Sztá­lin a dolgozó népek felé. Amikor Sztálin clytárs 50. szü­letésnapjára a világ minden sar­kából érkezett számtalan szeren • csckívánatra válaszolt, ezeket mondta: »Biztosak leheltek ben­ne elvtársak, hogy ezentúl is ké­szen állok area, hogy minden erőmet, minden tudásomat és ha kell, minden csepp véremet a munkásosztály ügyének, a prole­tárforradalom és a kommuniz­mus ügyének szenteljem...« Mindenki tudja, hogy ezek 1 szavak Sztálin elvtárs szíve leg­mélyéből fakadtak. TChibez bozzá kei!*íüznL bogy Sztálin eív társ mindenben hallatlanul egyszerű és szerény: ruházkodásban, életmódjában, igényeiben, az emberekhez való viszonyában. Ezt a szerénységet, amely a bolsevik dísze, Sztálin elvtárs beoltja minden párttagba, minden Komszomol-tagba. En­nek a szerénységnek a szellemé- ben nevel mind annyiunkat, Sztálin élvtárs szereti az if­júságot, szereti a gyerekeket. Fárad tudatlanul gondoskodik az ifjúságról. Rendkívül sokat dolgozik. Aligha feliét találni a Szovjet­unióban még egy olyat* embert, aki oly sokat dolgozik, nem egyszer hajnali négyig, 'sőt még tovább is. Érdeklődési köre ha­tártalan- A nép ügyéért, a' kommunizmus ügyéért nem saj-i bálja erejét, — mint ahogy Le­nin sem sajnálta. Sztálin elvlársat a nép dal­nokai gondos kertészhez hason­lítják, aki végtelenül szereti kertjét, a dolgozó emberiséget. »A legértékesebb nekünk aa ember, a káderék.< Az embe­rekről, a káderekről, az élő em­berről való. gondoskodás —ezért becsüli a nép Sztálint ezt kell megtanulnunk tőle. C ztáiin elv társ életének ^ példájából emberek mife, bői tanulnak és fognak tanulni. Sztálin elvtárs ragyogó pél­dája segíti harcukban a dolgo­zókat. Sztálin szava a dolgozókat újabb munkahőstettekre, soha nem látott tömeges hősiességre lelkesíti. A nagy Sztálin gonp dolatai messze előre megvihí­gítják utunkat. Ezért fordul a világ minden dolgozója mélysé­ges halával, forró szeretettel © napon Moszkva felé: a. bölcs tanító, a nagy vezér 71. szíá- leiésnapját ünnepli. Olvasó! Keveset írunk községetekről? Ti is írjiítok meg levelekben, hogy' milyen események történnek nálatok! Elvtárs t A Párt áldozatot hozott a Pártoktatás Háza létesítésével, hogy tanulj és taníthass! Kötelességeitet teljesíted, hn látogatod a Vártohtatús Húsát!

Next

/
Thumbnails
Contents