Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-21 / 296. szám

VIHARSAROK X£I*E a 4 V Hogy valóra váltsuk hétéves állattenyésztési tervünket, felvilágosító munkát kell végeznünk a dolgozó parasztság körében Kedden tárgyalta a Megyei Tanács a minisztertanács állattenyésztésről / szóló határozatát Az állattenyésztés fejlesztésé­ről szóié mimsztertanáesi hatá­rozat végrehajtása egyik soron- lévji .fo’aiat'.i Beogj'teri* dolgozóiunk K. A Lati ozat magú) an foglalja íuitKiazo: at a‘segítségeket. amelyek folhaíz rá'ásávaL megyénkben a. két ov alatt hatalmas fejlődést érhe­tünk el a lakarmúnytermos.zlés, az állatállomány minőségi és mennyi­ségi növelésében. Ennek a hatá- l o/.iti ák a rnegiáríryalására gyűlt ős ze kedden déleit,iu a Megyei Tanács Végrehajfőbizottsága, ame­lyen jelen volt Herényi József, a földművelésügyi minisztérium ki­küldötte is. Megyénkre vonatkozó Lerreaetet Tóth elvtárs, a Megyei Tanács Mezőgazda-ági Osztály tag­ja ismertette. A háborút megelőző 19Í58. évien — mondotta, — megyénk jelen­teid területén háromezer darab ;ZtrvS5inarl#i. állott törzskönyvi el­lenőrzés alatt. Ezek közül is a há­tion! előtt a törzskönyvezett to­kénak 80 százaléka, a sertések 90 százaJél.a, a juhok 100 százaléka volt nagybirtokosok kezén, csak eső z elenyésző százalékban foglal- -c.iztak dolgozó parasztjaink a mi- í őségi ó 1 lattenyésztéssel. A felszabadulás a minőségi ál lattenyésztés terén óriási hala­dást jelentett, mert a nagy- birtokosok kezéből a minőségi & la tenyésztés is átment a dol­gozó parasztság kezébe. A minisztertanács határozata arra kötelez bennünket, hogy lehetővé tegyük minél több dolgozó, paraszt számára az állattenyésztést, do on­tok. plyny edbotótten ülőiéi teloki ta- karmánymrmölésünk növelője. A most meglévő 5.5 százalék ezáuto- füldi takarmányt 1951-ben szán­tóföldünk nagyságéhoz mérten 12 -százalékul, 1952. év végére podig 20 százalékra kell emelnünk, hogy -ltei állományunk takarmányát biz­tosítani tudjuk. A hízó ,sertésok jó takarmányozása folytán az élet­fenntartó takarmánynak egyiészét megtakarítjuk, ha kellően használ­juk-fal a rendelkezésre álló takar­mányokat, olyan formában, hogy ázni al keverés, pácolás, silózás foly­t.in ízletessé tesszük. Kí'lcnö'.en nagy gondot keli főrei lant a rétek és legelők íííbóráménak növelésére. Eb­ből a célból a községi taná­csok, a dolgozó parasztok be- voní ával, gondoskodjanak a sáncok és árkok renákehozási- ról, a gyomok irtásáról, a va­kondtúrások és zsombékok el- t'gyenge'éséről, a szakszerű legeltetés bevezetéséről, lege­lők és szakaszhatárok fásítá­sáról, azoknak trágyázásáról és fogas-olásáról. .'Súlypontnak kell tekinteni a tö- megtakíi! mányolc megfelelő eltartá­sét, aílózibiit é.- vermelósét, de fel— tétteiml biztosítanunk kell a ket­tős tormp’.ós végrehajtását. Bizto­si tanunk kell mind-szakot azért, hogy a minisziodanács határozá­sai vcMfrohiijti-assuk, hogy ezen ko- íe-y.iül elérjük a kétéves torv l.o- rob-bon, hogy megyénkben uoiu- c-ak mennyiségi, barom u minőségi p-yaia vodást is megvalósítsuk. A kétéves terv keretében sz r a marhrál’oníányunk 18 cz.r 100 szarvasmarhával, ezen belől tehénállományunk 12 ezerrel szaporodik. A seríés- áilámány 73 ezerrel, ennek ke­retében a koca lét szí m 9 ezer­rel, a juhléíszám 29 ezerrel, ezen belül az anyajuhok 'lét­száma 16 ezerrel emelkedik. A tejhozam emelésére egyedi ta­karmányozások hővezetésével és a jól .. tejelő tehenek utódainak te-. nyéSztéslieídlHásáviű a tejtermelést a mainál mintegy 40 százalékkal tudjuk növelni, melynek eredmé- nyeképpen ipari dolgozóinkat meg­felelő mennyiségű tejtermékekkel; tudjuk ellátni. Tejtermelésünk eme­lését biztosítja még az állami és: tormolé-zövotkor-ceti gazdálkodások- fejlődése mellett, a torawlőszővat- kezotek háztáji tchéntartúsnnak fej- leíztése :is. A létszáingyaiapodás- han a kétéves tervünket úgy kíván­juk elérni., hogy az összes szaporí­tásra alkalmas nőivarú állatokat be fedeztetjük. A kétéves állattenyé.-ztési terv- ízen megyénkben a ezarvasmarlri- tenyészíéslon a hús-tej tipnsn szarvasmarhát tenyésszük ki, mely a jelenlegi szarv asmarhaállorná- nyauknak leginkább megfelel. A jövőben : z apaáUatell-itásnál a meg­felelő típusa, apaállatokkal látjuk cl köztenyészefciinket. A- sertéstenyész­tésben a megye két legterméke­nyebb járátfi, az orosházi és mező­kovácsházi járás köztonyésztésélon, a fehér hús tenyészd vány t tartsuk szamolőtt és hasonlóan a többi já­rásokban is az oda megfelelő fajta sertéseket tenyésszük ki. A tenyÉszkörzctck megállapí­tásával Sok célszerűtlen ke­nsz ezést megakadályozhatunk, amivel a nagyszámban előfor­duló «kuíyasertést» kiküszöböl­hetjük. Ezzel egyre biztosab­ban haladunk a minőségi ser­téstenyésztés felé. T>e,‘ liogy valóban tninok"gi ál­latállományt, neveljünk, ahhoz biz­tosítani kell a megfelelő helyet és istállót és gondoskodunk a (meg­felelő mennyiségi és minőségi ta­karmányok megtermesztéséről. A sertéseknél és juhoknál el kell, hogy érjük az évenkénti kétszeri, illetvo kétévenkénti háromszori él­tetést. A tenyésztés fontosságát, a tartási és hizlalást szerződések előnyeit minél szélesebb körökben kell tudatositanunk^a dolgozó pa­rasztság között. A minőségi állattenyésztést nagyban elősegíti a törzsköny­vezés, a tenyészállat jó ki­választása, a törzskönyvezés állandó ellenőrzése. Ennek ér­dekében a törzskönyvezést ki kell fejleszteni a dolgozó pa­rasztság minél szélesebb kö- . reiben. Az állategészségügy terén a fer­tőző betegségek megelőzése igen fontos feladatunk, melyek sok eset­ben igán elharapóztak megyénkben is. Ezért gondoskodni keíl minden egyes állattenyésztőnél az ólak fertőtlenítéséről, ‘ a betegségek be­jelentéséről és gyógyításáról. To­vábbá a termelőszövetkezeti cso­portoknál, az állami gazdaságoknál a meddőt ég elleni küzdelem egyik fontos feladatunk, amit. negyed­évenként vizsgálatokkal és med­dőségi kezdésekkel küszöbölünk ki. A mesterséges megtermékenyítő ál­lomások állatorvosainak tovább­képzése is fontos feladat. Hogy valóra váltsuk kétéves ál­la tfcenyósztósi tervünket, teljesít­sük, sőt. túlteljesítsük a minisz­tertanács határozatát, jó fel világo­sitó munkát kell végeznünk a dolgozó parasztság körében. Ki kell alakítanunk a tenyésztési ver­senyt. A munka versenyben alapul kell venni a legmagasabb elírt el­lesi százalékul, a növendék ál­latok szakszerű felnevelését, jobb és több minőségi tej, hús, tojás, Stb. előállítását, takarmányok kibasznék!-át, megbe­tegedések, illátvó elhullások száza­lékát. Tudatosítani kell, hogy az állattenyésztési munkakörben ki­magasló cr-dménte elért tenyész­tő, kovmánykitünteté.sben részesül. Gondoskodjunk arról, hogy a. ter­melőcsoportok, az állami gazdasá­gok az e munkakörben dolgozói, valamint a dolgozó parasztság,- az állattenyésztési és állategészség­ügyi szakismereteket elsajátíthassa. Állattenyésztésünk fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtása, elsősorban a községi tanácsok jó munkájától függ. Ál­latállományunk 80 százaléka u dol­gozó parasztság- kezében van, igy minőségi és mennyiségi fejlesztés- bon a dolgozó parasztságnak döntő szerepe van. Éppen ezért, mint mindenben, legjobb fegyver a jó felvilágosító munka. A tervismertetéshez Bbdnit elv­társ, a végrehajtó hízott-ág elnöke szólalt fel elsőnek, melynek során kifejteit.«, hogy a tanácstagoknak elsősorban kötelességük a kétéves állattenyésztési terv sikeréért a tervezetet levinni egyénekig, le­vinni egészen az állatim tó udvarig, mert csak igy biztosíthatjuk — mondotta megyénkben is állat- tenyésztésünk fejlesztését, mert csak igy harcolhatunk jól ötéves tervünk megvalósító.-áért• . Sok számos hozzászólás hangzott el a végrehajtó bizottsági ülésen, »moly mintegy 'kiegészítő, egy segítség volt ahhoz, hogy me­gyénk dolgozói, állattenyésztői va­lóban hdytál Ihassanak és eleget tegyenek 9. ké.tévv; áJlfttteny.Aztéú határozatnak, ipplytiek -végrehajtá­sával tovább erősödik szocializmust építő népi demokráciául;. Akikbe. fcUbke békés megye KOLLAR I.EONTIN ménybegyüjtéssel is a mutszövö árutisz.iiíó 11 holdas battonyai békéért. üzemrészének dolgozója dolgozó paraszt. Tér LATKOCZKI GER- Nzteiin elvtársi szül« ménybeadási kötete- GELY 15 holdas kon- tésMPjára elhatározta, zettségének már eleget <Joresi dolgozó paraszt h°gy naP' teljesítené tett 100 százalékban, ] hold cukorrépára, 9yét 600 méterről 700 ennél ai eredménynél 1200 négyszögöl napra- méterre emeli. Priszta azonban nem állt meg. forgóra," 800 négyszög- Vok Míg* is úgy tar A begyűjtési hét alatt gj kenderre és 1200 toita« , ho"y mindet­12 mázsa kukoricát négyszögöl- ricinusra mur.liafelaián’ás any­adott be kötekzettsé- kötött termelési szer- n.vit Ér- ahogyan azt gén felül. Kollár Le- zödést. telksdia. Vállalását ont in a begyűjtési kö- Latkoczki Gergely Sz ÍUp *lvíárs ««‘ánti telezettség túlteljesíti- niik(),. meghallotta De' bálából tette és a tel sével harcol a béke- zsi Mihály kötegváni -'eiitfo során is ez a ért. Ezzel felel Titoék dolgozó paraszt ver- hála ösztönözte arra, minden aljas provoká- smyfslbivásá! a terme- ho£y Í‘J ,ntí!lkát végez­ciójára. lesi szerződések meg- zen. December 21-e Kollár Leontin tel- kötéséről, azon. al csat- cLíU másfél héttel már jesiíményével nemcsak lakozott hozzá. Pótló mendotta el a battonyai, hanem az ,a£ míÉ l0fiö aegy- ., (.. . k hc ív egész megye dolgozó szögöl dinnyére kötött T? parasztjainak péfdát szerződést. vadalas^t tu t lieutet­níuiatett abban, hogyan PRISZTAVOK 1LO- ic És i'üpor.ta 800 mé harcolhatnak a tér- NA, a békéscsabai Pa- tér anyagot néz át. Az állattenyésztés fejlesztéséért il’alarvoÄ polikHnik« 0 hazait \-1auom häilänafiü'f ajyik állaUí’ii Y, s:fő ieltzpKH. — ‘1 Szbvjrttinióbtm inyv yondot ftmiitó­nak az (ilfdttanYfs:1t'-r<\ mind at kolhozban rs .-c irhnzban zotd.'ch- nikusok ügyelnek a: ál htok égé: zt'tjére. A tizennyolc mázsa kiikoric» ^süli21 Lajo^ Sícít 1*21 tii 1121 It bixmiyítvkii munkájával épiti Öt holdon gazdáikixlik Zsilka Lajos. Csöndes, kevésbeszédii em­bernek ismerik a faluban és olyan­nak, aki örömmel tosz eleget kö- telezettsúgánek. Nőm párl.'ag. de a Párt nevelte, ilyenné, A Párt taniioite meg arra. miért kell tel­jesíteni becsülettel a kötelezclitsö- gct. Minden évben pontosan be­fizeti az. adóját. Tudja, hogy csak igy épülhet új gyár, uj i^ola. ha mindenki teljesiti ti ráeső részi. ' A begyűjtési héten ezt is megtoldotta Tudja, hogy az ő pénze is kell I kélkeze ahhoz, hogy -mégjobban felszerel-1 zát. ha­jók a battonyai sz.erb iskolát, álló­vá ő még csak félve járhatott^ ahonnan nem volt ut a magasabb iskolák felé. A nyáron már nemcsak leljesi- telle, de túl is toljesitette a kö- te'ezftUségél a buzabeadásnál. Ősz­szel meg, mikor le'örte a kukori­cát, 177 kilói vitt be abból is. Ennyi volt az előirás. 5o -5o kiló morzsolt lengerivel. Az egyiket a saját, a másikat meg az édesanyja nevén adta be. Zsilka Lajos úgy érezte, meg­telte a magáiét. líecsülr'tcl telje­sítette a kötelező Légét. Végezte tovább a munkáját. szinte belc- íogy Titréía Nyugodt életébe robbant az a hír, megint határsértéseket köveinek el. Ismét nem nyughatriak. És azt az országot akarják bántani, ahol megbecsült ember leli mindenki, akármilyen nyelven is beszél, akt Szeles elvtárs, sztahámn'istu mozdonyvezető meglátogatja a béhésfiildvári úttörőket Az elmúlt hetekben levelet kóp­iám Békésföldvárról. Huszár ültó igazgató irta két nvolcadikos út­törő. Tóth József és Szabály László nevében. Arra kért. liogy Írjak a kél úttörőnek munkámról, mindenről, ami 0 mozdonyvezető pályával van összefüggésben. Ak­kor éppen pártiskolán voltain, n levélre az üzemi pártszervezet vá­laszol!. Amikor újra visszakerül­tem a z üzemi te, beszélgettünk a párttitkár clvtárssal n kél úttörő kérelméről és ellialároztam, hogy egy napon, amikor szabadnapos leszek, személyesen i« felkeueisiim a 1 éké- 1'öh.l vá ri isko'át és elmon­dom Tóth Józsefnek és Szakály Lászlónak, hogy milyen a moz­donyvezetői púivá. Nagv örömmel tájékoztatom őket munkámról, az eredményekről, nehézségekről. Így már előre megismerik és megsze­retik azt a pályát, amit választot­tak. . . .S'.'clcs hívón Békéscsaba, sztabánovisla mozdonyvezető. Sokat, gondolkozott rajta, ho­gyan is mutathatná meg, hogy ő nem ért egyel Ti tóval, O nem háborút akar, hanem békét. A népnevelők mutatták meg neki a helyes utat. Minden mun­kával, a terraénybegyüjtésscl is a I ékét erősítheti — magyarázták neki. /.süka Lajos számolgatni kez­dett. Igaz, hogy teljesítette a kö­telezettséget, de vájjon, megtett-« mindentLay érezte, nem. Másnap „szemlét tartott“ a góréban Nézegette, mennyi kell a jószág­nak, mennyi a fölös 'eg. Édesanyja is biztatta: "Nem kelt nekünk ennyi fiain, vidd csak la*, lín még kétszerannyit is bevitte'in volna, ha ezelőtt 3.1 évvel is raj­iunk mull volna, hogy lesz-o há­ború. Zsilka Lajosnak nem kéllelt sok biztatás. Másnap reggel befogott! Egymásután rakta fel a kukoricá­val tett zsákokat a kocsira. Be­vitte a szövetkezeibe. .1 izeii,nyolc mázsa lelt. Délben mosolyogva nyújtotta út anyjának az átvételi jegyet: őrizz«) meg gondosan. Anyja szótlanul tette el a keskeny fehér cédulát* Zsilka Lajos békevágyának mindert szónál ékesebb bizonyítékát. 1 -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents