Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)
1950-12-19 / 294. szám
VIHARSAROK N£PB Szövetkezetek megyei választmányi ülése elé _______________________________í. A z Alkotmányban biztosított jogait gyakorolta Csorvás dolgozó népe Keleti elvtárs képviselői beszámolóját hallgatták meg ősz folyamán feladatukat wok, akiket a nép bizalma sz ovstig- gy ti lésbe küldött ityi/j májusába». Este, 7 óra utái,i néhány perccel már megteltek a széksorok. Csorvás dolgozói melegei, felesat- tanő tapssal üdvözölték képviselőjüket, Keleti Ferenc elvtársat. Aztán elesentlesotMt a teres«, a dob. gőzök egyre figyelmesebben hajoltak előre. Kezdetét vftfeto a he- gatni képviselőjük beszámolóját számoló. Először arról beszélt Ke- arról, hogyan hajtotU.k végre az i leli clvtárs, bogy hogyan gazdálkodtak az elmúlt év folyamán a nép vagyonával, an még. Most a »A megválasztott képviselők kötelesek választóik előtt működésükről beszámolni.« (A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 6a. §'«•) Csoportokba verődve mentek szombaton este a nioíibelyiség felé a csorvásdak. Errät az estén Csőr- vas dolgozó parasztsága az Alkot- inányban biztosított jogainak egyikét gyakorolta. Eljöttek meghatla/.tán ráfiért arra, mire fordítják a dolgozók pénzét a jövő esztendőben. Az első feladat a nehézipar továbbfejlesztése. Ej gyárakat építünk. több szenet bányászunk, több v asat. Gelegonya Mihály helyeslőn Lóim!. Ez helyes. Ma már ő is és vele együtt minden dolgozó paraszt tudja Csorváson, hogy a nehézipar fejlesztése több traktotfi jelent a csőnási gépállomásnak is, aratógépeket, ekekapákat. S ez mind-mind az ö életüket, munkájukat könnyíti meg. J Az ipar fejlesztése mellett jónéhány feladat szociális beruházásokról beszél Keleti elvtárs. Arról, hogy a költség vetésnek 17 százalékát fordítják szociális alapra irp i-ben. — Jóval többet, mint az idén, — számolgatja magában Bencsik And- iá.sné. — A szociális alapból még jobban felszerelik majd biztos a csórván szülőotthont is. S emellett niég tübb faluban épül majd ilyen, még több parasztasszony jut doktorhoz. Ézzel is jól gazdálkodtak A kulturális alapra is jelentős összeget fordítanak, — ebből Írsz „Tsivaly is kötöttem sxerstöilésf, six ideit se maradok le66 dar mai bácsi tudja, hogy saját érdekét is szolgaija Curmar Z sí gmond 10 hold földön > gazdtMtbotbk a vésztői halárban. FetSttflJad Utas után kapta a földet. Most ősszel, amikor megtudta, hogy az idén is lehet termelési szerződést kötni, az elsők között volt, aki felkereste a szövetkezet termelési felelősét: — Tavaly is kötöttem szerződést, az idén is kötök — ma- gya rázta. — Tavaly szárazság volt, mégis jól termett, pedig a „talaj sein volt olyan jót előkészítve. Az Idén már jól előkészítettem. A gépállomás traktora jól megszólította. — Mennyi lesz az a földterület. amire' szerződést kőt 6ur- tpai bácsi? — kérdezte tőle az egyik termelési felelős. — No, csak írjad. Egy hold cukorrépa. — Ez után kap 100 kiló szuperfoszfátot, 50 kiló pétisót — Világosították fel. — Én ineg azt is hallottam, hogy az átvételi áron felül a cu- korrépatermelő prémiumot is kap az államtól. Mi az igazság ebben ? —- Minden mázsa után egy kilogram cukrot és 12 forintot. rendbehozYa a mi mozink is — «ól oda csendesen » szomszédjának Varga Adám. — Le« a fiataloknak itt is mozi. Na, de bizony mi, öregek is örülni fogunk neki. A szavak nyomán egyre jobban kitárul a csomói dolgozók előtt, hogy jól végezték a feladatukat ott, a képviselőházban, egytől- egyig érdemesek voltak a bizalomra. De arról is szó esik ezen az esten, hogy mindezt csak úgy le-1 bet végrebajtuin, ha béke van. És a béke biztosításából a esor- vásiaknak is ki kell venni a részüket. Most a terménybegyvijtésnél, mag a szerződéskötésnél. Mikor vége a beszámolónak, egy-kettőre gyűrűbe fogják a esor- vásiak Keleti elvtársat. — Szóljon a mi mozink miatt, —. kérik s ezután szinte egész áradata zúdul felé a kérdéseknek. Alaposan az éjszakába hajlik a; idő és igy búcsúznak képviselőjüktől. — Jól dolgoztatok Keleti elvtárs — és igyekszünk mi is helytállni a begyűjtésnél. (Deák) vagy 2 kiló cukrot és 0 forintot' kap a termelő. Ezenkívül jutányos áron vásárolhat minden imjzsa után 65 kiló nedves répa- szeletet és fél kiló melaszt. A prémium pedig úgy me<*y, hogy 100 mázsa után 2—8 forintot kapnak a dolgozó parasztok mázsánként — Egy hold napraforgó — sorolja tovább Gumiai bácsi. — Ezután is szép lesz a jövedelem, ha megadom neki a jó ápolást. Nyolcszáz négyszögöl rostkendert is vetek. Nem érdekel engem a killák hangja: <Nem érdemes azt termelni, nem fizeti ki az magát.» Jó munkát kíván, az az egy biztos, de a jó munkának meg is van a fizetsége. Egy mázsa elsőoszlálvú kenderért 40 forintot, másodosztályúért .'50 forintot, harmadosztályúért 19 forintot kapunk. Ennek már tudom a prémiumát is, hogy 26 mázsás holdanként! átlagtermésen felül 30 mázsáig holdanként 3 forintot kap a termelő. És ez így megy 12 forintig. Lesz még vetve 600 négyszögöl ricinus, négyszáz négyszögöl gyapot és /joo mák. Tavaly a mákért csak 600. forintot fizettek, az idén 3oo forinttal többet. A áoo szögölön te-z vagy másfél- mázsa. Szépen kapok ezért is... hát ennyi lesz. — Ez összesen három hold és 600 szögül, számolták össze az elv- társak. j — Kötelességem — feszi még hozzá Gurmai bácsi. — A földet is * demokráciától kaptam. Gépállomás is csak azóta van, mióta a munkások és mi, dolgozó pa» rasziok vettük kezünkbe sorsunk irányítását. Szerződést is csak ez- óla köt velünk az állam. Mindenben ' támogat bennünket, hogy előbbre haladjunk, (Fdrffétegné) if)Vö-bcn a nagybirtok felosztásával a ninestefen mezőgazdasági munkások, kisbirtokosok százezreinek íőldUözjuttalásávttl egy időben indult el a földmű vessző vetkezeti mozgalom », melynek célja a» volt, bogy a dolgozó parasafeád széles rétegét egyesítse s későbbi elősegítse a falu dolgozóinak ó szövetkezet magasabb formáira, a t é n ncl ő»zü vetkcao tel re \ aló átjtéf rését, A szövetkezeti mozgalom kémény harcikon keresztül fejlődött, egyre erősebb tömeg- szervezetévé vált a dolgozó parasztságnak. Az ellenséggel szemben folytatott szívós bare > eredményeként került a dolgozó parasztok vezetése alá a szövetkezet. Pártunk 19.Í.8 nyarán tartót! első szövetkezed konferencián jia~ tározla meg a szövetkezetek fejlődésének útját és megadta a ktUó, segítséget is ahhoz, hagy szövet-« keze leink valóban a helyes utón haladjanak, fejlődésük, tevékenységük a szocializmus építését szolgálja a falun. A szövetkezet feladata az, hogy az osztályellemég ellen szívós harcot folytasson, a dolgozó) parasztságnak pedig egyre szélesebb rétegét vonja be a talajmüvelési és szerződéskötési munkán keresztül a tervgazdálkodásija. A szövetkezet feladata továbbá, hogy megteremtse a termclőcsoportok fejlődésének alapját is. A szövetkezet feladataival együtt egyaránt nőtt a szövetkeződ vezetők feladata is. Példák bizony i'ják, Irögy a szövetkezel csak ott hulla elősegíteni a tmnelöcsoport fejlődését, ahol a szövetkezet étén álló dolgozó parasztok az elsők között léptek be a termelő csoportba, a tulajdonukban lévő kisgépeket átadták a termelőcsoportnak. Ila megnézzük szövetkezeteink munkáját az elmúlt évben, megállapíthatjuk, hogy komoly, nagy eredményeket értünk cl. Mezőbe- rényben például egyetlen taggyűlésen 269 kulákot és egyéb osz- lályidegen elemet zártak ki a szövetkezetből. Megyénkben az rgág-es tagtoborzás alatt .',0 ezer dolgozó ki»- és középparaszUulíza poradott a szövetkezetek tagié teák ma. Szövetkezeteink aktívan bekapcsolódtak a termelési szerződések kötésébe, a termény-, sertés-, baromfi-, tojásfel vásárlásba s ez 1 ijöo-es évi termény beadásoknál tcd>b mint ezer vagon gabonára kötöttek szállitási szerződéseket. Elmondhatjuk art, hogy szövetkezeteink nagyjából jól oldották meg feladataikat, dolgozó paraszt-' sítguak egyre nagyobb tömega-sajátjának érzi a «öveikezeteket. Szövetkezeteink feladata népi demokráciánk fejlődésével együtt nő és bővül. Ahhoz, hogy ezeket « fchnktolzat ma- radéktakmul légre is tuiijidi hajtani, szükség volt crrif, hogy szövatlzezebz-btk vezetőségeit újraválasszuk, a szövetkezetek vezetőségébe bekerüljenek a község kmjobban dolgozó parasztjai. A szövetkezeti közgyűlések feladata volt az is, hogy a szövetkezetben még meglévő ellenség««1 elemeket eltávolítsa. A lezajlott*' közgyűlések megyénkben jól oh dották meg feladatukat. December 22-én, pénteken * községi közgyűlések után megyei választmányi ülést tarlónk. Ezért a választmányi ülésen a nagyüzemi gazdálkodás úttörői, a terme- lőcsopprtok, kis- és küzépparasi- fok, asszonyok és fiatalok — # választmány tagjai kiértékelik Mi eddig elért eredményeket, feltárjak a hibákul f a hibák ki jav Litte sának módját és meghatározzák a további tennivalókat. Megbeszélik, hogyan hozhatják még közelebb a szövetkezetek vezetőségeit a széles tömegekhez, hogyan biztosi thai jók az osztály-ellenség teljes kiszy-_"'.-- sát 9 hogyan oldlialják meg legnagyobb feladatukat, bogy a dolgozó parasztság mind szélesebb rétegét közelebb hozzák a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A meayei választmányi ülés ismét njabb lendületet ad szövet)' kőzeteink munkájának. A választmányi gyűlés határozatainak vég- Főhajtása tovább erősíti szövette» zeleinket, hogy egyre erősebb támaszai legyenek a békefrontnak. Urban István, SzöYOSz. megyei titkár. „Ez a harc az, amellyel építeni bMimk“ Kií/.esgyarmati dolgozó parasztok a „Begyűjtési Hét“ sikeréért A fiiztsgyarmati dolgozók sem akartak kimaradni a kukorica begyűjtési hét versenyéből, mert tudják, hogy minden beadott mázsa elősegíti ötéves tervünk sikerét a közelebb visz bennünket békénk biztosításához. Szombaton a földművesszövetkezet dolgozói, Pártunk fe a tömegszervezetek népnevelő!, kiküszöbölve munkájukból az eddigi hiányosságokat, meggyőző, jó érvekkel indultak el a dolgozó parasztokhoz. Ennek meg is lett az eredménye. Egyetlen napon 23 mázsa 40 kilő morzsolt kukoricát, azonkívül 250 kilő árpát, 17 mázs3 50 kiló búzát gyűjtöttek be. Ez az eredmény sem születhetett volna meg, ha elsősorban maguk a kommunistáit nem mutattak volna példát, de mint min- r denben, ebben is a község szem© a kommunistákon volt és ők elfőnek siettek eleget tenni takarmánygabona beadásuknak s utána elsőnek kapcsolódtak be a felvilágosító munkába. Sok követőjük akadt. Hegedűs Mátyás dolgozó paraszt is a népnevelők felvilágosító munkája után vitt be kötelező teljesítésén felül egy mázsa morzsolt kukoricát. Számos dolgozó paraszt van, akik többet vittek be a szövetkezetbe, mint amennyit felajánlottak. Például Homoki János 100 százalékon felül tett eleget adó- és beszolgáltatási kötelezettségének, a kukorica begycjté3i hét alkalmával 50 kiló morzsolt kukoricát ajánlott fel és 61 kilót vitt be. Fábián Lajos 40 kiló helyett 52 kiló morzsolt kukoricát, Tóth Lajos pedig 40 kiló helyett 49 kilót adott be. Lehetne sorolni községünkben is azokat a Jblgozó parasztokat, akik megértették, hogy a kukorica begyűjtési hét is békénk megvédését szolgálta, válaszadás ez is a Tito-féle provokációra, az Imperialisták háborús készülődésére. A begyűjtési hét utolsó napja meg fokozottabb lendületet kell, hogy adjon községünkben is a begyűjtési héten folytatott harcnak, mert iz egy vérnélküli harc a szabadságunkért. Ez a harc az, amellyel építeni tudunk és ha en- _mefc a harcnak a sikerét n«nt biztosítjuk, saját magunk szabadságát, épülő országunk fejlődését ássuk alá. BORB1RŐ LAJOS ' ' ’ " frktfj&armat, A tanácstagok nagy aktivitásával folynak Békés megyében a községi tanácsok ülései Megalakulásuk óta most ülnek össze a községi helyi tanácsok, hogy megvitassák eddigi munkájuk eredményeit, illetve hiányosságait. .A tanácsüléseket megye- szer te nagy aktivitás jellemzi. A tanácstagok felszólalásaiból meglátszik, hogy jól választott ckt. 22-ó.n a magyar nép, ezen belül Békés megye dolgozó népe. A tanácstagok mindenre kiterjedő figyelme bizonyítja, hogy tanácstagjaink átérzik azt a hatalmas felelősséget, -amelyet megválasztásukkor beléjük helyeztek dolgozó társaik. A tanácsülések napirendjén a jelen pillanatban legfontosabb kérdések szerepelnek: a lákar- mánygabonabegyűjtés é.s a tavaszi növények szerződéskötésének sikeres, időelőtti befejezése. Szeghalom község tanácsülésén a tanácstagok javasolták, hogy hívják ki versenyre Vésztő községet a szorződéskölések1 minél előbbi befejezésére. A tanácstagok egyhangúan elfogadták ezt és, hogy példát mulassanak a község dolgozó parasztjainak, a tanácsülésen kötöttek termelési szerződést. Ezenkívül Szeghalom község tanácstagjai vállalták, hogy minden tanácstag legalább két napig megy együtt a Párt és a földművesszövetkezet aktíváival és meggyőzik azokat a dolgozó parasztokat a szerződéskötés előnyeiről, akik még nem kötöttek termelési szerződést. A soronlévő legfontosabb feladatok elvégzésének meggyorsítása melleit kiterjedt a tanácstagok figyelme kevósbbé. fontos, de a dolgozók érdekeit szolgáló más kérdésiekre is. Így Eucsa község tanácsülésén a fontos kérdések melleit határozatot fogadtak el, melynek alapján autóbuszmegállót létesítenek a községben.
