Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-19 / 294. szám

2 VIHARSAROK NÉPE A tőrjei emlierck iKMlissra szavazva a kontmtuaizimisra, a békére szavaztak Jelentéseit a Szovjetunió minden részéből A moszkvai választókerületek kapui vasárnap reggel hat óra­kor megnyíltak, de már jóval ko­rábban áradt a nép a szavazó- helyiségek felé, mindenki első­ként akarta teljesíteni állampol­gári kötelezettségét. Az 1. sz. kör­iét bejárata előtt, — ahol I. V. Sztálint választották a területi szovjet tagjává —, kora reggel az ■ emberek százai gyülekeztek. A szovjet dolgozók boldogan ad­ták szavazatukat Sztálinra, a kommunizmusra, a békére. Itt déli 12 óráig a választók száz százaléka leszavazott. A leningrádiak szintén jóval a szavazás kezdete előtt gyülekez­tek a ■ avazóhelyh'ég'ek előtt. A szeretett Sztálinra gondolva büsz­kén szavaztak a nép fiainak je­löltjeire. A távolkeleti városokból és falvakból érkezett jelentések sze­rint sok helyen már déli 12 óráig befejeződött a szavazás. A balti köztársaságokban is a nemzeti egység szellemében foly­tak le a választások. Kolhozpa- raszlok, munkások siettek már kora reggel az urnákhoz, hogy megválasszák a szovjet hatalom szerveit. A Donyec-nieden céhen boldog nemzeti ünnep volt a válasz­tások napja. A dolgozók munka- sikerekkel készültek erre a nap­ra. Sok bányaüzem erre az idő­>■ hatunk, iiogy mi is egységesen i>okozzunk fel a békeharcban Dévényi (áyuláné beszélt a sarkadi békegyűléseu Vasa. a. délelőtt a sarkadi »Pe­tőfi'! moziban Lékes-yűlésre jöttek össze .Silikat dobozéi. A hatalmas termet szépen feldíszítették erre rí4 alkalomra. A békegyűlés ,• zéno.a Dévényi Gyulánó, a buba .esti XV. kém­iáin JUNDSz üg yvezeíője, az Or­szágos Béketanács tagja volt, aki ismertette a varsói kongresszus előzményeit s beszámolt annak je- knitőscgéről. A varsói kongresszus bebizonyította — mondotta többek között —, hogy a béke híveinek mozgalma, befolyása világméretek­ben egyre növekszik, hogy a béke- horobaa műiden jóindulatú, becsü- Jotes ember kezet nyújt egymásnak. — A varsói kongresszus lefo­lyásból, határozataiból míndany- nyjan taposztallíáttuk a béketábor erejét. A különböző országok kül­dötteinek felszólalásaiikd láthattuk a dolgozó százmilliók bókeakaratút, világosan tapasztalhattuk, hogy ha ezek a százmilliók szervezetten vo­nulnak fel a békeharcban, akkor mog tudják hiúsítani az imperial­ista agresszorok sötét szándékait. — Feladatunk — mondotta Dé­vényi Gyulámé —, hogy mi is egy­ségesen sorakozzunk fel a béke­harcban, törekedjünk arra, hogy nap mint nap túlszárnyaljuk n ter­melésben elért eredményeinket, a takarmánygabona-begyűjtés .terén maradéktalanul teljesítsük kötelo- setteégeinfeet, mert a szocializmust építő országunkban, ez a leghatáso­sabb fegyver a háborús gyújtogatok elten. Kazal erősítjük országunkat, a békefront magyarországi szaka­szát. A nagy tapssal fogadott beszéd után hozzászólások következtek, amelyekből a béke, az alkotó munka szeretető csendült ki, az, hogy min­den eszközzel kiállunk boldog éle­tünk és ragyogó jövőnk megvédé­séért. pontra teljesítette ötéves ter­vét A vasasok terven fel ül gyár­tottak a kommunizmus nagy építkezései számára. B j elorusszia fővárosában, Mmszkben az elsők között sza­vazóit Denisz Bulahov, a híres kőműves. »A nagy Sztálinra szavaztam. Ahol Sztálin van, ott a győze­lem. Sztálin neve a béke lobogó­ja« — mondotta. Vladimír Krusictij. sztahanov­ista,. aki a nagy Honvédő Hábo­rúban hősiesen harcolt, a há­ború utáni ötéves terv idején 22 évi normát teljesített. Nyolc ka­tonai kitüntetése és érdemrendje mellé odakerült a munka Vörös Zászló-rendje. »Lenin és Sztá­lin pártjára, hatalmas békesze­rető hazánkra és a békére szava­zok« — mondotta. A moszkvai sztálini választó- kerület egyik szavazóhelyiségé- ben vasárnap Darvas József val­lás- és közoktatásügyi minisz­ter vezetésével megjelentek a Szovjetunióban tartózkodó ma­gyar íróküldöttség tagjai is, akik megtekintették a molotovi válasz­tókerületet is. I koreai partizánok hatékonyai támogatják a néphadsereg támadását Észak-Korra. (TASzSz.) A ko­reai központi távirati ügynökség jelenti, bogy a népi hadsereg és a kínai önkéntes osztagok sikeres előnyomulását aktívan támogatják az amerikai, liszinmani csapatok hátában harcoló koreai partizánok. A pavtizánosztagok nagy veszte­séget okoznak a visszavonuló el­lenségnek. Egy partizánosztag felszabadó« loUa Csuncson városát és környé­két. Korea déli vidékén, Namvon vá­ros térségében a partizánosztagok 708 amerikai ás liszinmani kato­nát, valamint rendőrt semmisíte ­tek meg egy hónap alatt. A helyi lakosság lelkesen támogatja a par­tizánokat. Továkfi üldözik a menekülő liszinmani és amerikai csapatokat a koreai szabadságharcosok és kínai önkéntesek A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága jelenti december 17-én. A népi hadsereg egységei min­den arcvonalon folytatják támadá­sukat. Ezzel egyidőben harcokat vívnak a szétvert ellenséges csa­patok elszigetelt maradványainak megsemmisítéséért. Joncson (Renszen) körzetében a népi hadsereg egységei bekerítet­ték és megsemmisítették a Li-Szin- Man-féle csapatok hatodik hadosz­tályának 18. ezredét és az ameri­kai csapatok két zászlóalját. Elő­zetes adatok szerint a bekerített ellenséggel vívott harcokban a népi hadsereg egységei megöltek, vagy megsebesítettek 800 ellensé­ges katonát és tisztet. Fogságba- esett az ellenség számos katonája és tisztje. A foglyok között ameri­kaiak is vannak. Megsemmisült az ezred számos gépkocsija és egyéb katonai felszerelése. Hamhintól északra a népi had­sereg egységei bekerítették az el­lenség szétvert csapatainak ma­radványait és harcokat vívnak meg­semmisítésükért. Eteknek a har­coknak folyamán több mint száz amerikai katona és tiszt esett fog­ságba. A népi hadsereg egységei különféle katonai felszerelést és lőszert zsákmányoltak. Bz országos mezőgazdasági tudományos tanácskozás második napja liiiutcto eljárást indítanak < !tiSlél)rn íí békoluircosok \ idela chilei diktátor kormá­nya elrendelte»- ho^y a tanerők él­jen, akik aláirtúk a stockholmi bé~ heíelhivást, indit.-anak büntető el­járást. A chilei tantestület legna­gyobb része, más szellemi munká­sokkal együtt, kiemelkedő helyet foglal el a bekéért vívott harcban, amely a varsói Békcúiágkongretz- s/.us ófa hatalmasan fellendült. Az országos mezőgazdasági tu­dományos tanácskozás második napján tíz szakcsoportban foly­tatták a tanácskozást, majd a dél­utáni plenáris ülésen az egyes szakcsoportok vezetői beszámol­lak a szakcsoportok délelőtti ér­tekezleteiről, majd A. A. Szkibli- kov, Magyarországon tartózkodó szovjet gyapolszakértő szólalt fel. — A magyarországi tudósok civile legfőbb feladata — mon­dotta többek között —, hogy megjavítsák a tudomány kap­csolatát a gyakorlattal. A tudo­mányos munkának a közösség érdekeit kell szolgálni. Somos András, a Magyar Tu­dományos Akadémia agrártudo­A Magyar-Román Barátsági Hét záróhangversenye a Városi Színházban Vasárnap este renáoaíék mog a ■Városi Színházban a Magyar-lto- Eián Barátsági Hét ünnepi aáró- IiaiigVéiiéhyófc, amelyen niogjclen- -tek: Losonca;.- Géza népművelési, Boldizsár Iván külügyi államtit­kár, Mihályt! Ernő, a Kullúrkap- csolatok Intézetének’ elnöke, Máj Iát Jolán, az intézet fő titkára, Kálié István bukaresti magyar követ, to­vábbá politikai és kulturális éle­tünk számos kiválósága. Részt vet­tek az előadáson Mezincescu mi­niszter, a Román Népköztársaság hilnisztertanácsa mellett működő művészeti, bizottság elnöke vezeté­sével a román kormány és kultu­rális küldöttség tagjai. Ott volt a záróhangversenyen J. D. Kiszel- jov, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövete, Aurel Málnásán, a Román Népköztársaság magyaror­szági követő és a baráti országok külképviseleteinek képviselői. Az ünnepi megnyitót Mihálvfi Ernő, a Kultúrkapcsolatok Intéze­tének elnöke tartotta, majd Mihail Rosianu, a Román Népköstársaság minisztertanácsa mellett működő tudományos alapítványok országos elnöke mondott üdvözlőbeszédet. Az üdvözlőbeszédeket követő díszhangverseny során valamennyi Magyarországra érkezett román mű­vész fellépett. A színházat zsúfo­lásig megtöltő közönség nagy taps­sal fogadta a bemutatott számokat. Nagysikerű hultúrelőudást rendeztek IlaUonyán a Magyar-Román Barátsági Hét keretében Szombaton e-te nagysikerű kul- fúresiefc rendeztek Batíonván a Ma* jryar-Román Barátsági Hét keleté­ben. A zsúfolásig megtelt nézőté­ren együtt tapsolták végig a színes 1 pék barátságát, testvéri összefogó­műsort a magyar, román és dél­szláv nemzetiségű hattonnyai dol­gozik, ünnepelték a békeszeietö né­Párisi jokksids'i körökben nagy zavart keltett a szovjet kormány tiltakozó jegyzéke Nagy zavart és nyugtalanságot keltett párisi jobboldali körökben a szovjet kormány jegyzéke, amely Nyugat-Xéiuctország felfogyvérző­iével kapcsolatban megállapítja, hogy a Lancia kormány megszeg­te a fi aacia-szovjet szerződőst. A jobboldali Ge Matin azon so­pánkodik. hogy .Franciaország mos­tani helyzetében már nem tudja az állandóan újabb xkezdemőnyezések- he»< folyamodó Egyesült Államokat vissza iái tani a íkönnyehnüségek­lő!.<* gát s ünnepelték a nagy Szovjet­uniót és bölcs vezérét, Sztálint* akinek szabadságukat, boldog jólé­teikét köszönhetik s aki győzelemre viszi a kéketábornak a világ béké­jéért folytatott küzdelmét. Maga a műsor is ezt a célt szol­gálta. A gyulai román ének- és tánccsoport, magyar rz njatszók, e batten ai romái1 és délszláv tunc- csoport műsorszámai a dolgozók­nak a Szovjetunió és Sztálin olv- társ iránti hűségét és szoietetét-, a bóketáboil>an való harcos helyt­állását, a békeszerető népek testvéri 'összefogását sugározták, mányi osztályának osztálytitkára válaszolt a hozzászólásokra, majd Mann inger Rezső Kossuth- díjas egyetemi tanár terjesztet­te elő a szerkesztőbizottság ha­tározati javaslatát. Á nagy lel­kesedéssel elfogadott javaslat a többi között ezeket tartalmazza: »Tanácskozásunk során meg­erősödött az a meggyőződésünk, hogy az előttünk álló feladatokat csak a haladó szovjet tudomány elméleti útmutatásával és mód­szereinek alkalmazásával tudjuk megoldani.« »Magunkénak valljuk, elsajátít­juk- és alkalmazzuk a miesurini biológia elméletét. Elítéljük a tu­dományos munkánk eredményes­ségét akadályozó reakciós, ideal­ista elméletet és harcolunk kikü­szöböléséért.« .t határozat elfogadása után Somos András mondott záróbe­szédet. A tanácskozás részvevői ez- után egyhangú lelkesedéssel el­határozták, hogy táviratban üd- vőzlik a magyar dolgozók szere­lőit vezérét, Rákosi Mátyást és táviratban fejezik ki szeretetü- ket és hálájukat az élen járó szov­jet mezőgazdasági tudomány mű­velőinek, a Szovjetunió Lenin­ről elnevezett mezőgazdasági aka­démia tudósainak. A Rákosi elvtárshoz küldött táv- hat szövegű a következőképpen hangzik: nRiikosi Mátyás, a Magyar Dol­gosuk Pártja főtitkára, Budapest. Ali, a mezőgazdasági tudomá­nyos tamleskozisra összegyűlt ku­tatók és íz dsembeiek szeretettel üd- rií«5ljüle Önt. népűnk nagy vezé­rét és nagy tanítóját. Most, amikor számot vetünk munkánkkal, megfogadjuk önnek, hogy a jövőben teljes erőnkkel, lelkesedéssel dolgoz ink azért, hogy kutató munkánk, eredményes legyen és azt mezőgazdaságunk szocialista fejlesztésének javára fordítsuk. Munkánkhoz erőt ad az a tudat, hogy az Ön vezetésével és útmu­tatása szerint dolgozó népünk a he­lyes úton, a boldog etet építésének > útján hakd előre, együtt a béke- szerető népek táborával. A mezőgazdasági tudományos tanácskozás részvevői.« A Szovjetunió Leninről elneve­zett mezőgazdasági akadémiájához .intézett távirat így hangzik: »Szovjetunió »Lenin« mezőgaz­da sági akadémiájának T. D. LL szánkó akadémikusnál:, Moszkva. .4 magyar mezőgazdaság tudo­mányos dolgozóináls első tanácsko­zásáról a hála és szénáét érzésével fordulunk a: élenjáró szovjet me* zőgazdasági tudományok művelői jelé. A szovjet mezőgazda ági tudo­mány segít bennünket ahhoz, hogy épülő szocialista mezőgazdaságunk számára egyre több konkrét segít­séget tudurde adni A" ezzel foko­zottabb mértékben hozzájárulha­tunk népünk és hazánk boldogabb jövőjének felépítéséhez. Mindannyian tudatában vagyunk annak, hogy a szovjet tudások hatalmas eredmény edict, síhereilici úgy érlék el, hogy tudományos munkájuk során híven követték és alkalmazták a marzizmus-leniniz- mus tanítását. Tudományos munkánk során egyre világosabbá válik előttünk, hogy csak a Szovjetunió vezetté béketábor harca hozhatja meg szá­munkra az alkotó munka legfőbb előfeltételét.: a békét. Meggyőződésünk, hogy ezt a béé lcelmrcot mi. kutatók intézetein« ken és laboratóriumainkon belül és kívül csak úgy tudjuk sredméi nycsen szolgálni, ha a marzrista- leninista elmélet fegyverével báli ran küzdünk a kutatómunka to­vábbi megjavításáért, mini zárd: eredményesebbé tételéért. Célíihlé az, hogy megközelíthessük mező­gazdasági tudományos munkáid) eredményeivel a világ legfeji. ttebhí mezőgazdasági tudonuínyát. Éljen a békét szerető és a hé- lséért harcoló emberiség vezérei a magyar nép legnagyobb banjlia;- a nagy Sztílin. ,4 magyar mezőgay's^p / mányos dolgozóinál,:

Next

/
Thumbnails
Contents