Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-29 / 278. szám
VIHARSAROK NCPB 3 (nyomaii in a !£££ «» K*1 tcraMtiiyliegyiijtés leit a lanáe§ Gyomait a lakantiánybegyűj- ISs teljesítése így nézett ki az elmúlt héten: árpa 122 százalék. zab 27 százalék, kukorica 11 százalék, széna 50 százalék, burgonya li százalék. Mit mutálnák' ezek a számok? Elsősorban azt, hogy (lyonia lemaradt a községek közölt folyó hegyűj- Idű versenyben. Hetek óta alig folyt népnevelő munka. De visz- szaliikrözik ezek a számok azl is, hogy alig volt Gyomait kom- • nnmishi póklaimilatás. Maguk a tanácstagok som igyekeztek élenjárni a begyüjlésJxín. Megfő kuliké zl ok arról, hogy ők a község gazdái, felelősek a 'begyűjtés sikeréértNéhány héttel ezelőtt mindössze 10 tanácstag teljesített« beadási kötelezett égét, köztük Cselei László, Dékánv Károly, Balogh Imre, Juhász István: a községi tanács 91 tagjának egy kis hányada. A tizenhat tanácstag példáját követlek a dolgozó parasztok legjobbjai: Majoros István, aki négy mázsa kukoricára kötött szállítási szerződési, túlteljesítene beadá-i kötelezettségét is. Csapó Lajos 112. Hornok József 208, Gál Lajosné 1.38, Kéri Imre 138, Kéri István pedig 1 i8 százalékban telt «’leget hazafias kötelességének. A gyomai dolgozó parasztok nagy- része azonban követte a kötele- zettségüket nem teljesítő tanácstagok rossz példáját. A felvilágosító munka hiányában a feketéző kulákok és az üzérkedők' uszályába kerüllek. Ezért van 11 nzy •■dítigjyY, G vontán szinte «“gyfiélvliion to jiogo11 a ljcgyüj.tes A járás községei között folyó versenyben harmadik belyre kerüllek' Dévaványa és Kesegfaiva mögül t. Ez a gyönge eredmény és a Békét ilágkongresszus felhívása felébresztette a községi lanácsot s ama késztette, hogy újjászervezze a begyűjtési munka ütemét. Felébredtek maguk a dolgozó parasztok is, meglátták, hogy a háborús uszítófa1, akik megakadályozták a Sheffield! b&- kekongresszusl, az ő békéjüket és jólétüket Is veszélyeztelik. Ezért mozdultak meg. Kocsira rakták felesleg terményeiket, igyekeztek eleget tenni beadást A Járást Tanács a Községi a begyűjiés sikerének előmozdításában. Maga a tanács is ólén • teliben látott hozzá a 1 legyűjtés munkájához, mozgósított és szervezett. Fj lendületet hozott a népnevelő, munka. Kilós mozgalmat és versenyt indítottak a dolgozó parasztok egymás között. A versenykihívás Majoros István 7 holdas dolgozó paraszttól ered, aki teljesítésén télül 50 ki]ö szemes kukoricát ajánlott fel és ezzel égy- időben versenyre hívta a gyomai dolgozó parasztokat. A versenykihívás és a kilós mozgalom beindítás» nagy vissz* hangra talált a dolgozó;parasztok körélven. Megértették', hogy Egyre többen te hogy a io--i5 kilók múzsákká' szaporodjanak. És ezek a mázsák a gyomai dolgozó pác a?/.lók béke- akaratát hirdetik. A llékevihíg- kongresszus határozata felébresztené a többi lanácsíagot is. Egy- .músulátx tesznek eleget begyűjtési kötelezetI súg üknek. A szombaton, megtartóit lanáosértekezlo.Ucn fiolái- Mihály, Miklovilz Innéné, .Csővár Klek, Szántó Vine*«,Nyitva» Sándorné, Bárok István és Szuioverz V endelné tanácstagok elhatározták: \»amennyien 5—5 dolgozó paraszttársnklioz látogatnak el; hogy megismertessék velük a békekongresszus határozatát. kötelességüknek, mert tudták, hogy a begyűjtés sikere fegyvert és erőt jelent az imperialista támadás megfékezésére. Felismer* lók, hogy a kulákok és a feketézők, a háborús gyújtogatok ügynökei igyekeztek eddig gátat vetni a begyűjtés sikerének. A Varsóban ülésező Békekongresz- szus felhívására ismerték fel ezeket. segítségére sietett Tanácsnak nem lehet tovább tétovázni és léilenkedni. Meg kelt tennie kő. lelezetti égét minden békét akaró embernek a maga posztján. Ezért csatlakoztak a dolgozó parasztok a versenykihíváshoz és a tanácstagok példájára egy. másután ajánlották fel felesleg terménye tkot. A tanácstagok: Dékány Károly 13 kg árpát és 15 kg szemeskukorieát. Fiaiéi István 100 kg lucernaszénát, Pap István 10 kg kukoricát és 5 kg zabol, Szabó Ferenc 10 kg .kukoricát és 5 kg burgonyát ajánlott fel kötelezettségén, felül. Ez a mozgalom egyre tovább terjed és szélesedik. íznek felajánlást, Felhívják a még elmaradt dolgozó parasztokat, kötelességük teljesítésére, arra, hogy tettekkel vegyék ki részüket abból a küzdelemből, amelyet a világ dolgozói vívnak a béke megvédéséért. Így mozgósítja a fjpteliarerá a község (trtfgozö pnra'zt'j.T* a -gyomai tanács. El akarják érni, hogy Gyom a az élre kerüljön a járásban folyó begyűjtési versenyben. Azt akarják, hogy minél előbb jelenthessék: ezen a téren is elegei tellek kötelezet.'.légiiknek, erő- siletiék a békéért folyó harc rá- jukeső szakaszát. ;kukk'? Vigyük győzelemre a tavaszi növények szerződéskötését Nap mint nap megyénk valamennyi községében keresik fel az egyénileg dolgozó parasztok a föld- mü vessző ve tkezetet és biztosítják szerződésileg a jövő évre ipari növényekre vetésterületükét. Eier és ezer dolgozó parasztot lehetne felsorolni, akik hasonlóan gondolkoznak, mint például Elek községijén Kiss József dolgozó paraszt, tanácstag, aki amikor megkötötte a szerződést, földjének 85 százalékára, — hogy ezen a területen kizárólag ipari növényeket termeljen, — boldogan mesélte az oltani f öldniü vesszővé tkezel ben mCg szerződé.-kötésre váró dolgozó parasztoknak: 1947-ben kezdtem meg « cukorrépa termelést és inondbatorn, ha csak ennyit, ha csak ilyen lehetőséget kaptam volna Is a népi demokráciától, nekem az is elegendő lett volna. De sokkal többet kaptam. A cukorrépa jövedelmezett, i (já 7 óta minőig termelem. Bizony, azóta sokat elgondolkoztam azon, különösen akkor, amikor egyes paraszttársaim vonakodnak a szerződéskötésektől, hogy miért szerették akkor régen a földesurak, a kulákok termelni a cukorrépát, nekünk meg halvány fogalmunk sem volt róla, hogy micsoda jövedelmező, lia jól és gondosan ápoljuk. l?s én nem tudok eléggé hálás Jönni a népi demokráciának, hogy lehetővé tette egyszerű dolgozó parasztoknak a szerződés kötését. Ki ne, helyeselte volna Kiss József szavait, hiszen valamennyien meggyőződlek arról," Tíogy a cukorrépa és a cirok termelése hármas hasznot is hoz. Például a eb rok, hogy igénytelen növény, a magja jó abrak takarmány, a »szaka [Iáé í.l ( jó árat fiz.et a földmü- vesszövetkezet és a cirokszárat is lehet használni, jó tüzelőanyagnak. De hasonlóan a napraforgó is nagy hasznot hoz: magjából étolaj lesz; a szára jó tüzelő; .1 pogácsa- dara pedig jó takarmány. Ennek tudatában szerződött le Okányban Veres Pál hath oldás, dolgozó paraszt egy. kataszteri hol, i cukorrépára, 800 szögöl napraforgóra, :joo szögöl cirokra. Ugyancsak Fazekas János 13 holdas okányi egyénileg dolgozó paraszt egy hold cukorrépa, egy hold cirok, egy hold napraforgó, 800 szögöl gyapotra kötött szerződést. Ckcrmák János szeghalmi dolgozó paraszt, aki ezévben ötféle szerződéses növényt termelt, ismét négy kataszteri holdra , biztosította a különböző növények termelését. Telek pusztán Szőjed i Sándor bétholdas dolgozó paraszt két hold napraforgóra, egy hold olajlenre, 800 szögöl kenderre szerződött. Az eredmények mellett azen!>an vannak hiányosságok is, mint például- Zsadány, községben, a DÉFOSz vezetősége a fel világositó, népnevelő munka helyeit szégyentáblát állított fel, melyre — nagyon helytelenül — a község középparasztjait irta ki. Zsadánv- ban és más helyeken is, ahol lemaradás mutatkozik, nem értették meg, hogy a szerződéses termelés politikai kérdést, ötéves tervünk sikeres megvalósítását jelenti. Azokban a községekben,. amelyekben a szerződéskötések hiányosan, vagy vontatottan haladnak, fogjanak össze a szövetkezőtök, a tömegszervezetek a tanáes- c;al. s a Párt irányításával’induljanak ki a népnevelők a dolgozó parasztság felvilágosítására,. győzzék meg őket arról, hogy a szerződéskötés az ő érdekükben történik és a szerződéseket is eredményesen kell befejezni, mert ezt kívánja az egész dolgozó nép, ezt kívánja a béke ügye. így induíi- el, így erősödik munkában, harcban Gyulán a „Pefőfi" fszcs (I.) irta: Rocskár János Este 9 óra. Korom sötét estben a Körös-parton csupán egy ablakból szűrődik ki. fény. Kö- rös-körül csendes a határ. A fény mögött négy inon kában nregedzett dolgozó ül az asztal körül, viu- lameunyiiik előtt papír, számolnak rendű lelten ül. Üzemtervet készítenek. Tor-vet- arról: a jövő esztendőben hogyan gondoskodjanak » 107 család jobb életéről, hogyan gondoskodjanak talán éppen a Duuaporrtelei Vasmű épjtésénél dolgozókról, azoknak ellátásáról. Számokat- írnak a papírra, olyan (Számokat, amilyet talán még sohasem írtak. A parányi kis nadrág- szíj földjük számadásai meg- eem közelítették ezeket. Ma este már nem 5 0 kvadrgtrol beszélnek, hanem 5:50 hold földnek a vetésforgóját állítják össze. A gyulai «Petőfi» tszcs dolgozói. négyen a. vezetők közül, Kádár József 11 holdas középparaszt, Kádár Mihály kisparaszt, Rózsa István, Szigeti János földhözjvrt- tetot-fc újgazdák. Űk számolnak, ők terveznek m i este a jobb, a tübb- tennéséit. Tudják, hogy ez már nemcsak ábránd, előttük a példa: demokráciánk eddigi eredményei, a Szovjetunió gazdag tapasztalatai, amivel eljutottak eddig, hogy már nekik is van tervük, hogy már az ó életüknek is van célja. Hosszú út volt. A Szovjetunió győzelmével indult, a Párt segítő keze. karolta fel őket is, mint valamennyi dolgozót ebbon az országban x viito előre, vezette a göröngyös - utón. Évszázados nyomói óság néhány esztendő alatt tűnt el. Előttük is ott volt a sok-sok teraielőcsoport példája és mégis nehezen indult. Nehezen határozták el magokat, hogy ; megváljanak > parányi földjeiktől, noha tudták és érezték saját- bőrükön, hogy a helyzetük jobb, a megélhetésük biztosabb, mint a múlt hoithyista rendszer alatt, mégis . . . Húzta.; valami őket — a maradiság, a megszel;otteág, — Nem volt egyszerű megváltoztatni gondolkodási, módunkat saját magunknak sem - így beszéli ezt Szilágyi elvtávs, elnök, aki a felszabadulás utáni éveb- ben még görcsösen ragaszkodott juttatott földjéhez. - Nekem adta a demokrácia, adta a dolgozó nép. miért váljak meg tőle? Eveken keresztül nem is gondolt arra, hogy ő valaha is szövetkezetnek tagja legyen. Egyszer egy napon erős vitája h támadt az egyik termelőezövetka- zoti e-opov {taggal, aki megpróbálta elmagyarázni, hogy mi mindent adott- a Párt, mi mindent adott az állam segítségül, hogy a két ló, amit éppen hajtok, az a tizenöt tehén, melyeknek tejét naponta hordom és hogy nem szűkölködik a család mindmind az állam, a dolgozó nép adta. —• Ugyan hagyj engem békén, elég volt nekem a eselédsonsból — és Szilágyi János akkor még nem tudta, hogy belőle is . a kólák megtévesztő hangja szólal. Forgatta kezében a kis könyvet, amit a tszes-tag- adott. Haza-.- vitte. Hetekig porosodott a könyv, inig egyszer egy vasárnap unalmas perceiben lapozgatta. Itt is, olt is olvasott, belőle egy kicsit: «Milliomos kolhozok is vaunak a Szovjetunióban .. Milliomos kolhoz, — csodálkozott ő maga is, szinte izgatottan olvasta tovább, hogy a Szovjetunióban a mező- gazdaságban éppen úgy; mint az iparágban és mindenhol, a tudományt a dolgozó parasztok segítőjévé, társává fejlesztik. Hát lehet dünnyögte. Itt született meg benne a g'on- Jolat, ekkor kezdett érdeklődni már komolyan a szövetkezet iránt. Itt kezdte meg a hasonlatot az ő földje és a szövetkezeti földek terméseinek összehasonlításával. A legjobb munkát adta. a földjének, traktorral szántott, mégis messze elmaradt terméseredményével a termelőcsoportok termelésétől. így szüléiéit meg » szikra Szilágyi elvtársiján, a Szovjetunió tapasztalatai olvasása nyomán kereste meg a kapcsolatot azokkal a dolgozó parasztókkal, akikről gondolta, hogy bíznak a sikerben. Ott, az utcájában szervezni kezdte a dolgozó parasztokat, tszcs látogatásokat indítottak a egyszeriben az egész Körös-part központjukat! a csoportok munkája állott. I)e komolyan csak ők négyen foglalkoztak ezzel a gondolattal, a többiek, a környékbeli kulákok szavaira méláz első napokban távoltartották magukat, mégceUk a szövetkezett e, való belépés gondolatától K Kádár József, Kádár Mihály, Rózsa litván és Szilágyi János már maguk között meg is tárgyalták, ha sikerül, kérik a volt tisztasági telepet és ott kertgazdaságot létesítenek. Számadást .készítettek, Kádár József 11 holdas közópparászt eddigi terméseredményeit vették alapút.- A vak is láthatja, hogy flz öntözéses gazdálkodás mennyivel előnyösebb, mint az a régi, megszokott búza, kukorica vetése, így mondta Kádár József és már -vetette is papírra: öt hold búza- vetés, termett 23 mázsa búza, ót hoíd kukoricc öt kocsi kukoricát, egy hold hőre két kocsi herét, n búzáért 2000 forintot, a kukoricáért 2900 forintot, a heréért 325 forintot kapott. Összesen 3425 forint a. 11 holdrolj Na, nézzük tovább: — mondja — 800 szögöl bérelt földemen kony- ha kertészetet létesítettem. Ebből « 800 szögölből 15.260 forintot pénzeltem. Ha most összehasonlítjuk a 11 hold föld jövedelmével. Iiát nőm érdemesebb igénybe vonni nz észszc rü sí test, a tudományt a gazdálkodásnál? Hát, már nem tudom milyen parasztnak kell lennie, aki ezt nem érti meg — vaskos kezére! olyat csapott az asztalra, hogy táncolt meg a tintatartó is! — De ne álljunk meg «mól, — mondja, — liánom gondoljuk el, ha mi most összefogunk mi tízen, vagy tizenöten, összejön vagv 00 hold föld ér azon létesítünk ken. gazdaságot, nem czerszerto jobb életet biztosítunk-e magunknak. Ez világos és érhető volt, hiszen az egész környékbeli dolgozó, parasztok ismerték Kádár Józsefet. Tudták is azt, hogy a 800 szögölön milyen szép pénzt keresett. Kádár József házról-liázra járva magyarázta az ő esetét, vele együtt a másik három tag is vitte az új szelet a Körös-parton . .. Már tizenheten voltak, akkor úgy mondták ezt Gyulán: >:Megmozdult a föld u gyulai Körös-parton is:-:. Valóban a tizenhét dolgozó paraszt azon a környéken Jázbaej- teit-J a dolgozó parasztokat a. szebb. a jobb jövőért folyó harc lelkes- tette őket. Hittek és bízták a jöve- lien. Ez adott nekik erőt hoz/-., hogy az akkor annyira megírni-;)n kui aktám ad ások sein tudták visK-.a- iariani őket attól, hogy kiált jauak és harcoljanak saját boldogulásukéit. (folyhhk köretkeztbi)
