Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-29 / 278. szám
4 Vili A Íí S AII OK NftPE Fúrt és pártépítés I taggyűlés sikere a pártcsoportíezelőkön múlik — est bizonyítja as orosházi Kamerái űzetni párt szerre set énei: taggyűlése Ennyi hozzászólás még nem v-oit egy-egy taggyűlésén az orosházi Baniévúlbáíi, mint péntekén este. Értékes és nagyjelentőségű hozzászólások hangzottak él a titkári beszámoló Után. Ez itníiak eredménye, hogy már előbb a párt csoporté r lek ezle t én megtárgyalták a taggyűlés anya-, gát. Az elvtársak a csoportérle- kezlolcn megtárgyalják Rákosi elvtárs beszédét s konkretizálták az üzem belső éleiére, tehát felkészülve jöttek a taggyűlésre. Tudatában voltak annak,- hogy a legfontosabb kérdés a pár tépi tés, a ^pártszervezet erősítése. Az utóbbi időben elmosódott egy kissé az üzemben a pártszervezet élcsapat-jellege, nem tudta kellően betölteni vezető szerepét. Erre Hajdú elvtárs is kitéri beszámolójában. A hozzá-1 száló elvtársak is elmondották erről véleményüket. Mészáros István elvtárs abban is . tátja a hiányosságot, hogy nincs az üzemben összehangolva a pártszervezet és a töraegszerve- zclek munkája. Egyik keresztezi a másiknak a munkáját. Éppen ezért leérte, hogy a pártvezetőség és a tömegszervezetek is készítsenek ütemtervet s ezt hangolják össze. Még kérte, hogy a pártszervezet fordítson több gondot" az üzemi DISz-re. Ami bibit van a DISz körül, a/ a pártszervezet, illetve a pártvezetők hibája is. Elmondták az "elvtársak azt. is, hogy a telepvezető, Szabó Géza elvtárs és Szabó Gyula elvtárs közölt inkább baráti, mint elvtársi viszony észlelhető. Az elvtárs észrevétele helyes. mert a baráti, viszony nein tud építő bírálatot, gyakorolni az esetleges hibák elkövetésében, azt csak olyan sajnálkozó bírálat volna, amely uem járul hozzá a hibák kiküszöböléséhez. A felszólaló elv- társ bizonyára erre gondolt, szavaiból erre lehel következtetni. Takács elvlárs hozzászólásában elmondotta, ilyen titkári beszámoló még; nem volt. egy-cgy taggyűlésen. —- Most érzem valójában ál Rákosi elv- társ beszédét. A mi pártszervezetünk is csak szervezte a mun- kavcrsenyí. de lendületet nem vittünk .bele. A ímuikaverseny mellett gyenge volt az agitáció, az egyéni meggyőzésre nem fordítottunk gondot, azt hittük, a szervezés után megy az magától is. Az önfegyelem kérdésében is hiba v<tá mondotta felszólalásában Kónczos elvtársim mert az is a fegyelem hiánya, ha valaki elveszti a tagkönyvéi. Ez pedig már bárom esetben fordult elő az utóbbi időben. Konczosné elmondja még. hogy az ő pártcsoporljuk nem tartott értekezletet, mert Nagy Sándor elvtárs, a párlesoporlvezető azt mondotta, hogy az ő csoportjának tagjai elég képzellek-. líonczos el\társnő szavaiból kivehető, hogy a párttagság mennyire szükségesnek tartja azt. hogy a párlcsoporlvéjtetők a; jövőben foglalkozzanak a csoportjaikhoz tartozó tdviársakkal. Nagy elvtárs kijelentése bizonyos fokú megnyugvást jelc-nt. Nagy elvtárs ne feledje.' hu valóban még is volna csoportjában a képzettség - az elégtől az még akkor is nagyon messze volna. Továbbá: akármilyen képzett párttagokról van szó, egy-cgy nagyjelentőségű kérdést meg kell, hogy vitassanak, mert csak így alakul ki a helyes álláspont. A taggyűlések pedig nagy jelentőséggel bírnak -Pártunk éleiében. Azt. hogy milyen segítség a taggyűlések előkészítésében a púrtcsoportok értekezlete, .V;i,v elvtárs is lemérhette a hozzászólásokból. Az eiviársaknnk volt hozzászólásuk bőven, mert már az előző nap megvitatták a párt- nap anyagát. A párlcsoporlok értekezlete meghozta az ered.-, menyi, mert felkészültei! jöttek a taggyűlésre az elvtársak. Az iil leírtak csak egy egész, kicsi hányadú a taggyűlésen elhangzottaknak. Sz. I. A tanácsok, hogy feladatukat végrehajthassák, építeni és mélyíteni kell a tömegekkel való kapcsolatukat Dr. Siitionories elriárs előadása tt Pártoktatók Házában Hétfőn a Péntnktatúk Házában ib—Síínonovics István elvtára, a Központi Előadó Iroda tagja tartott- előadást a tanácsok jelentőségéről és szerepéről. Rámutatott: a tanácsok, hogy feladatukat végrehajthassák, építeni és mélyíteni kell. a tömegekkel való kapcsolatukat. A tanács a legnagyobb tömeg-szervezet, melynek vezető, irányító erője a Párt. Párt nélkül nem lehet proletárdiktatúra, proletárdiktatúra nélkül pedig nem lehet szó tanácsokról, ötéves tervünkkel a szocializmust építjük, de ezt csak a dolgozók hatalmának megszi- la'riíiíáfSval tudjuk megvalósítani, azaz a tanácsokkal. A tanácsok a város és falu dolgozó népe akaratának megtestei- sitői ■—' a proletárdiktatúra kifejezői. Simonovics elvtnrs eaekután ar■ vöt beszélt, hogy miért nem hitetett mindjárt a felszabadulás után tanácsokat b'tasiteui. Abban az időben — mondotta. — még nem volt eldőlve a hatalom kérdése. A hutáimat meg kellett osztani n burzsoáziával, melyet csak hosszú, kemény küzdelmek árán tudtunk kiszorítani a hatalomból. At keltett szerveznünk az egész burásod közigazgatást és meg keltett teremteni a gazdasági. egységet tálhoz, hogy tanácsokat létesíthessünk. Ilyen volt például a megyét; ág járások átszervezése, a különböző hivatalok gazdasági és közigazgatási egyositéso egv-egv területen cs még égy sor ilyen kérdés volt. amit meg kellett oldani. A tanácsok munkáját három fő szempontban határozhatjuk meg: 1. A termelőmunka szervezése. 2. A dolgozók politikai megteremtése, melynek alapja és gerince a munkás-paraszt szövetség. J. A dolgozók szervezése a békeharcra. A váróéi tanácsnak pl. oda kell hatni az üzemekben, hogy a tor- j meló-« előnyössé legyen népgazdaságunk szempontjából. A falusi tanácsnak feladata, hogy elősegítse, illetve tovább fejlessze a szövetkezőn, nagyüzemi gazdálkodást. A dolgozók politikai egység© abban rejlik: hogyan tudja,tovább mélyíteni, még szorosabbra fűzni a város és a falu népe szövetségét. Mindkét dolgozó tömeg ezt a. tühls- termelésben tudja kifejezésre juttatni. Építő inunk ónk további sikere — a béke megvédésében van, mert építeni. alkotni csak békében lehet. A tanácsok feladata tehát, a dolgozók béke,harcra való szervezése, mely a többtermelésben, a békéért való bátor kiállásban nyilvánuljon meg. Ma tartja küldöttválasztó gyíílósét az MSzT békéscsabai csoportja A Magyar-Szovjet Társaság szervezetei előtt nagy feladat megoldása áll: a küklöüválasztó taggyűlések jó előkészítése, az országos kongresszusra való felkészülés. Küldűllválasztó gyűléseink olyan időpontra esnek, amikor a nemzetközi (helyzet egyre élesedik, amikor az imperialisták fokozott dühvei támadnak a héketáborra. Koreában áttértek a hidegháborúról a Hidegháborúra, vadálla- 11 kegyetlenséggel pusztítják a. hazafiakat. Megakadályozták . a shefíieldi békekongresszus megtartását is, remélve, hogy így .elnémíthatják a béketábort. Csalódtak számításukban. A béke, hívei Varsóban hallatlak szavukat, megmutatták erejüket s csalódnak abban is, hogy Koreán kérésziül újabb világháborút robbanthatnak ki. A békeiábor ereje kiüti az imperialista örültek kezéből a gyilkoló fegyvert. Ezt a harcot kell nekünk is erősíteni a küldöltválasztó gyűlésekén, az MSzT munkáján kérésziül is, A mi feladatunk első sorban, hogy a Szovjetunió ismertetésével, a megvalósult szocializmus országában élő új szovjet ember bemutatásával, nSzovjetunió iránti szeretet elmélyítésével erősítsük a hatalmas bé- ketábört. Ezért tekinti legfőbb feladatának ezt a munkát az MSzT békéscsabai csoportja is, indítja meg a Szovjetuniót ismertető előadássorozatot, végez felvilágosító munkát a dolgozók között, növeli tagságának létszámát, képezi tagjait elméleti és szakmai téren egyaránt s ezért lesz mai küldőt tv álasz tó taggyűlésünk is harcos kiállás a béke melleit, melyen nemcsak tagságunk, de a gyűlésünkön megjelenő. sokszáz dolgozó hitet tesz békeakaratáról, hogy nagy Pártunk, Ráko si elv társ vezetésével helytáll a Szovjetunió vezette bé- kefrout ránkeső szakaszán, eredményesen harcol a békéért! Szabó János az MSzT békéscsabai csoportjának titkára. A Békerílágktmgresszus felhívása nekünk is SZÓI! A világ hckcszereln népeinojk a napokban lezajlott varsói kon- gresszu a történelmi jelentőségű esemény volt. Hiábavalónak bizonyult. az imperialistáknak és lakájaiknak minden mesterkedése, amely arra irányult, hogy meg-, akadályozzák a kongresszus meg-' tartását é- ezzel azt, bogy a népek ítéletet mondjanak a háborús uszítok aknamunkája Jeleli. \ kongresszuson részvevők felszólalásai: Ajtón nyiljan fe'láftiU. bogy mikéül igyekeznek az inr. pcriajiihik -a j.i I .piszkos térve:« kell lennie. A békekölcsön jég}' /ÍS és a tanácsválaszUis népnevelő munkáinak eredményeképpen egységesen álltak ki a dolgozók a béke mellett, olyan helyeken is, mint például nálunk, Nagyszénásom a/. I jpuszlu nyugati részein, ‘ ahol hosszu időn keresztül tapa-z(álUik az ellenség befolyásaié Rár feladataink azóta nem kisebbed tel. bímejii nőttek, mégis u/t látjuk, hogy a békééért való bare -leriiMén a népnevelő munkában az eléri eredmények utáni A Szovjet Művészei Kiadóvállalat állal kibocsájlott plakát: A béke győz. A piakát a kommunizrmn balaln-as -épritkezését, a kujbizevi vizíeréiniivel ábrázolja. A .felírat szövege: »A béke győz.; érdekében profiljuk növelésével kirobbantani egy újabb háborút, amely egy emberöltő alatt, immár ké'szcr hozott busás ha-znot a lökéseknek és millióknak szenvedést. De maga a kongresszus megtartása és egész mimkája bizonyíték arra, hogy a világ bókesz relő népei tanúdnak a l<’uf ciielnubohús. minden erejükkel harcolnak a béke mag- ; védéséért. A Réke Hívei II. \ ilágkoneresz- s/.u,a megmutatla. hogy a világ béke szere lő emberei cay-égesen, szervezetten állnak szembe az lm* perialislák háborús mesterkedéséivel azért, 'meri a százmilliók érdekék a. teremtő békét, az- emberi haladási kívánják. A RékrvilógkongiYsszus felhívása: »Vegyetek részt a legszebb küzdelemben, amelyet a jövőjében bizakodó emberiség \ix ,, a világ' népeihez szól, n békéért való harcra kötelez. E felhívás lehal szól nekünk is, .— akik a Szovjetunió felszabadítása után a bekéért való harccal eddigi eredményeinket, a szocializmus építését, védjük. Éppen ezért tudjuk, hogy a békét nem elég csak áhítozni, hanem keményen kell dolgoznunk, mert a munkák ponlos és jó elvégzése fokmérője annak, ki. hogyan szolgálja a béke ügyéi. A termelés emelése, a/, időszerű feladatok elvégzése, mint napjainkban falun a mélyszántás melyet a napokban joo százalékig befejeztünk —, a lakarniánybcgyiijtés, termelési szerződések kötésének jó elvégzése is a béke ügyét szolgálja, mig a feladatok hanyag, felüli les módon való elvégzésé az ellenségnek, a háborús gynjlogaióknak kedvez. A békéért való harcnak állandó jellegűnek, nem kampányszerűnek megelégedettség hangulata uralkodik. \ békebizottság a lanács- vá!a-/hb óta csak egy gyűlést tartott, azon is a késői és rossz, sze.r- rt'/é* minit keve-eu jelentük inog, V nem állandó felvilágosító, munkával írrel engedünk az ellenség-'' nek, a kóláknak és a klerikális reakciónak, mely, mint tudjuk, igyekszik ré-t találni és háborús' hisztériás híreket terjeszteni sut- .iogó propagandával és a dolgozókat cukor, petróleum, stb,. felvásárlására bírni. \ lakannánybe- ’ gyűjtési i- -yeieulőseu hálrállalja ..az ejlenséges hírverés. Feladatunk, ho.'v a békéért való harcinkat állandóvá legyük, a pártszervezet segii-égével aktivizáljuk a Ivek ebizottsá,gpI, azo.sat a lckebizoUsázi tagokat, akik ko-' ráfiban i- jó munkál végevtek, A ■■ takarnianyhejhüjIés lévén szembe, kell s/áUmvnk az ellcméges iur- veves-eí, példaképül kell állítani azokat —, mint Szín Fmáuuel kispara-zlol, aki roo százalékig eleget leli beadási kölelc/elbégének akik élenjártak mind a betakarítási, mind a beadási köde- lez-oltség teljesítésében, azokat, akik leltekkel harcolnak a békéért és méltón sorakoznak ebben a harcban az ipari munkások «• bányászok niögé. Feladatúnk még az is, hogy tudatosítsuk az. ellenséges hírveréssel szemben azt. hogy a habom nem elkerülhetetlen, meri a világ dolgozóinak bckeakarala erősebb^ az imperialista háborús agre.sszo- roknéd, a vi'ág dolgozói egységesen szembeszíillnak a háború- uszi- tókkal és egységesen állnak a bők« szilárd bástvaja, a hatalmas Szovjetunió mögé. Nádii Árpád levelező. Nagyszénás. A sajtó nevel, tanít, utat mutat! Olvasd a Viharsarok Képét!
