Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-17 / 268. szám

Békés nem akar a megy* szégyene lenni, behozza a lemaradást A békéscsabai Erzséhet- raalom béke bizottsága elszánt harcra mozgósítja az üzem dolgozóit J !).'*« NOVEMBER 17., PÉNTEK Ara 50 fillér VI. ÉVFOLYAM, 2«7. SZÁM Fegyveriiwk n nsijto A kapitalista társadalom is föl­ismerte a sajtó jelentőségét. E» « magyarázata annak, hogy az im­perialista államokban általában a nagy tőkés hatalmak, a Rockefelle­rek, Morganok, Austinok kezébe fut Össze a lapok végső irányítás*, szellemi irányvonalának meghatá­rozása. Do nőm kall messze men­ni, nem kell tengereken utazni, hogy erre példát találjunk. A fel­szabadulás előtt hazánkban is a lloi lhy-;on(lszer, a burzsoázia er­dőkét képviselte a sajtó. A dol­gozó milliók szemébe port hin­teni. az igazságot elkendőzni, vállalkozó kasszáját hizlalni; ez volt « k&pi.a ista sajtó hivatása. Fizetett csábosok, megvásárolt publicisták eoroge ontotta magából a koholt történeteket, kilószámra szülték az úrirendet dicsőítő szennyirodalmat A köz vettan haszon és a tőkések további hasznának, a kizsákmányo­lásnak biztosítása volt a cél. Fer­ii» voltak és váltnak az imperia­lista államokban sajtók, melyek címzetesen a munkásosztály érde­keit képviselik, de a kommunista pártok lapjaitól eltekintve naein- iónyvesztés az egész, mert a cen­zorok serege rágja meg előzetesen a közlésre szint cikkeket; nehogy véletlenül ia olyan mondat, kité- l-ssés jelenjen meg, ami kisebl át­köti u tőkéaok hatalmát. Am ilyen -vótattanok« mégis előfordulnak j akkor a lap időszakos, vagy vég- tagos betiltása az eredmény. A felszaladnia st köveid alapvető íviltozáa a sajtó terén is forradal­mat jelentett. A munkásoseíály, « dolgossá 'nép vette kezébe ezt az uszlcözt is, hogy az építésnek nagy »féri szerszámát alakítsa ki be lőíe. Fegyver, nemes fegyver most már a saj tó 6 ri rn a nép elnyomó - 'ára, hanem a nép felemelését«. Példáért ne menjünk messzire. Ve­gyük a ma harcát. Pártunk köz­ponti lapja november lő-i szá­ma tudósít bewiünl-ot az időszerű termelési kérdésekről. Ismerteti a begyűjtés jelentőségét, a begyűjtési terv teljesítésének állását. Megdi­cséri, példának ál ltja az élenjáró­kat, a begyűjtésben kiemelkedő­ket, bátorítást ad a gyöngébbeknek, megrój ja a hanyagokat Jó niód- szoronol; ad a munka fokozásához, tapasztalatokat, értékes ötleteket Közöl. Alapos kiértékelői,!; ad » Ganz Villamossági dolgozói­ak kultúrmunkájárél. Az erevlmé- nyek és hibák feltárása közijén nagyszerű útmutatást al minden kultúrcsoportnak. további munká­jára nézve. Ismertet bennünket a liékemozgalom időszerű kérdéseiről, '-téves tervünk újabb és újabb gaz­dag eredményeiről. Kisebb közle­ményekben tájékozódást nyerünk a . jjeinzetkiizi holyzotiől. Pállunk me­gyei lapja hasonlóan foglalkozik ■ helyi, megyei vonatkozású kér­désekkel. Csak egy peraro gondol­junk vissza a régi rothadt rend­szer lapjaira. Az í'ht-io, Esti Kű­ri r-ra, vagy a hirhedt Futár-ra. Még arra som méltók, hogy üsz- s-zy'ha imlitá-t tegyünk a mi lap­jainkkal. Uj táreadalmmb sajtóiéinak, as. a kiválása, hogy tálasat adjon mozgalmunkkal kapcsolatos, minden kérdésre. Az a hivatása, hogy so gUse, támogassa, a Párt irányvo­nalánál; megfelelően vezesse éj irá­nyítsa a dolgozó milliókat, é'.s ez ív legszentebb hivatás. Ismerteti a dolgozó tömegekkel a politikai ese­ményeket, a mozgalom napi feladó tűit, azok eredményes megoldási módszereit. Rámutat a légi ellen vívott harcunkban mutatkozó ered­ményekre, felveti, megvilágítja hibákat, azok eiodőit. Keményen küzd a lazaság, a felületesség, a hanyagság ellen. Köményen harcol az ellenség, a kártevők, jobboldali szociáldemokraták, klerikális reak­ció, kulákok, szabótőrök ellen. Le­leplez, egyben szítja az éberséget, hogy az ellenség ellen folytatott harcban mind szélesebb fronton, miud keményebben alakuljon ki a küzdelem. T>e legdöntőbb fd'-datx: a töme­geket, rávezetni arra. hogy újmó- dón szervezzék meg a munkát. Az üzemek, tormelőcsopoi tok, állami gazdaságok, gépállomások, de min­den munkahely dolgozóit fokozot­tabb önfogyetamre, a munka ter­melékenységének emelésére koll nö­velni. Es ennok leghatásosabb mód­szere, ha a termelés mindennapi problémáit,, nehézségeket és ered­ményeket egyaránt a nagy nyilvá­nosság elé, a széles dolgozó tö­megek elé tárjak. Rá kell mutatni arra, hogy egy-ogy üzem hogyan teljesíti a tervét, hogyan oldották meg a szűk keresztmetszeti prob­lémákat, i észt; tói bon kell megvi­lágítani az alkalmazóit és kováit módszereket. Népszerűsíteni kell a termelésben kiemelkedőket, a muu- kahősökefc s rá kell mutatni arra, hogyan, milyen módszerrel, mi­lyen szervezéssel, vagy technikai újítással érték el eredményeiket. De ugyanígy kell eljárni a hibák­nál és fogyatékosságoknál is. A tö­megek eta kell tárni, hogy u példa a jobb módszer, az új alkalmazási na A: helyességéről, fis hál a sajtó legdöntőbb félidőid: a tömegek gaz­dasági átnevelése, a munka vjwó- don való megszervezésének szeles- körű terjesztése. Ed éppen ebből következik az, hogy a fiajtónak szoros és állan­dóan fokozódó kapcsolatot koll tar­tan i a tömegekkel. A lapnak, hogy sikeresen megoldhassa feladatait, hogy maradéktalanul betölthesse hrvatásét; a tömegekre, az aktiv dolgozók mind szélesebb rétegének segítségére kell támaszkodni. Es a delgozóktKin megvan a segíteni akarás. Naponta a levelek tömegei érkeznek a szerkesztőségbe, mo­lyokban a dolgozók elmondják sa­ját tapasztalataikat, észrevételei­ket, kritikát, bírálatot gyakorolnak feladatok lielyi megoldásában. A szerkesztőséget megismertetik uz élet gyakorlati kérdéseivel, az épí­tés újabb eredményeivel és prob­lémáival. A lap életét, elevensé­gét jelenti a dolgozókkal kiépített kapcsolat. Ha e lap benne ól n tömegekben, akkor mindig van miről írni és Írásai mindig segít­séget jelentenek, a lap veaetöképos tesz. Ezért kérünk minden olvasót, minden öntudatos dolgozót, hogy levelezzenek velünk. Ismertessék a környezetükben lefolyó esemónyo- kot, a termelés, a termelékenység emelésének mindennapi kérdéseit. Ismertessék a felmerülő újabb cs újabb mods zenekot, hogy azokat egész megyénk dolgozói előtt is­meretessé lehessük, hogy azokkal mind szélesebb területen gyakor­lati eredményeket érhessünk el. Állami gazdaságaink versenyében ismét Mesőberény került az élre Állami gazdaságaink dolgozói az elmúlt héten már nem tartották meg azt a lendületet, amivel no­vemberi munkafelajánlásaikal tel­jesítették. A dolgozók átlagos tel­jesítménye a megyében ezen a héten ilio százalék volt. A gazdaságok közötti versenyben a: első helyet erőn a héten is megtartotta a mezőbc.rényi állami gazdastuj, átlagos te’je- sitménye 316 százalék volt. A második helyre a 180 százalé­kos átlagteljesítményt elérő Zsa- dány került. A munka jó megszervezésével komoly j villást ért el ezen a héten az Orosháza—Havazz- tanyai állami gazdaság. A gaz- dóság eddig a közepeden dol­gozó gazdaságok közé tarto­zott és az sem. volt riíhrt, hogy átlagos teljesítményük jóval alatta maradt a megyei átlagmdí. Ezen a héten 170 százalékos tél- jesiUnén vükkel a harmadik helyre kerüllek a versenyben. A gazda­ság pár Iszcnejeiének, népnevelői­nek most azon kell dolgozniuk, hogy ezt a helyet mag is tartsák. Javitani kell a munkán a csor- vási, de különösen a csabacsüdi állami gazdaságban, ahol a dol­gozók átlagteljesítménye nem Orte cl a száz százalékot sem. A brigádok közötti versenyben a mezőberényi »Zójai brigád az első. A brigád átlagteljesítménye 3iG százalék. Jó teljesítményüket a mülrágyaszállitásnál érték cl. A brigádon belül a legjobb eredményt Földest Lajos munkacsapata érte el, 433 százalékra te’je. He.Uék normá­jukat és ezzel a megye leg­jobb munltacsapata lettek ezen a héten. A felsőnyomási gazdaság »Május i.sc brigádja 2-8 százalékos tel" jesitmcoyével került a második helyre. Teljesítményüket a siló­gödör ásásánál és a vermeiéinél érték el. A brigádon belül a leg­jobb eredményi a Yalastyán rmm- kaasapat érte el 328 százalékkal. A Ilaivisz tanyai Rákosi In­gád és a zsadányi »Dózsán brigád hol Ivei suny ben állnak egymás al, 158 - százalékos tel­jesítménnyel a harmadik he- lyrn. A két brigád munkacsapatai közölt a legjobb eredményi, r8á száza­lékot a Ravasz-tanyai Sonkó mun­kacsapat érte el sárgarépaszedóe- ben. Nem sokkal maradtak le a > Dózsa s brigád Sánta munkacsa­patának tagjai. A mirukacsapal dugványrépaszedésben 161 száza­lékot ért el. A dolgozók egyéni vei senyé­ben Földest Lajos, a mező- herényi ód'ami gazdaság »£»>- ja brigádjának tagja ért H kimagasló eredményt. Normá­ját 433 számlákban teljest- telte a mütráyyaszáUitásAÚl. A Ravasz-tanyai gazdaság Son kő brigádjának egyik tagja, SonkiS ß v, n sárgarépasasedésnél 370 szá­zalékra teljesítette uormáját. Zsa- dányban a dugványrépa szedésénél Krucsó Dániel és Herceg Gyűl» sió százalékos teljesítménnyel jár­nak az élen. Lanyhult a begyüftésl verseny November első hetében lendü­letet kapott a begyűjtési ver­seny. Megyénk dolgozó paraszt­sága a jó népnevelő-, íelvilágo- ereje győzzön meg miit Jen dolgoztát sítő munka hatására fokozott iramban igyekezett eleget tenni beadási kötelezettségének. Ez 0 lendület azt eredményezte, hogy november első hetében a megye területén több, mint 20 vagon kukorica gyűlt he a több vágón árpa, burgonya és széna mellett. A begyűjtés üteme azonban ezen a héten, alábbhagyott. Ez annak tudható he, hogy egyik-másik községijén úrrá lelt az önelégült­ség, ellanyhult a népnevelő mun­ka és így lábra kaptuk újra a kulákok és üzérkedők. Szabó István baltonyai kukák például 12 mázsa kukoricát rej­tett el feketezés céljából. Béké­sen Holauovszki Mátyás beadási kötelezettségét 50 százalékig sem teljesítette, mégis öt mázsa ku­koricát akart feketén eladni a békéscsabai lakosoknak. Ugyan­ezek a jelenségek megtalálhatók más községekben, mint Gyomán és Dévaványán. A kulákok és az üzérkedők mesterkedései kiha­lással vannak a begyűjtési ver­senyre is. A kukoricabegyüjíési ver­senyben továbbra is az oros­házi járás vezet 18 száza­lékos eredménnyel. tlt is csökkent a hegyiijlés ira­ma. A járás tíz községe 110 má­zsa kukoricát gyűjtött be az elő­ző heti 300 mázsával szemben. A második helyen a me*őkovács- házi. járás van ti százalékos tel­jesítéssel. Ebben a járásban is csak négy vágón kukoricát ad tak be az elmúlt héten az azt megelőző hét vagonnal szemljen. A járások között folyó ver­senyben még mindig a sur«a- <li járás vau uz utolsó he­lyen. Az elmúlt hét folya­mán csak 87 mávstt kukori­cát gyűjtöttek be. Lanyhaság állt be a városok között folyó begyűjtési verseny- fjen is. Az elmúlt héten Békés­csabán 75 mázsát, Orosházán 22 mázsát, Gyulán pedig 21 mázsa kukoricát szállítottak be. A községek közötti verseny­ben a kukorlcabrgyfljt 'sb: n továbbra is G-rendás farija az első helyet 8í) százalékos eredménnyel. Az elmúlt héten az eredmény itt is csak 15 mázsával emelkedett. Egyedül Battonyán halad jól a kulcoricabegyűjtés. Itt az elmúlt héten több, mini egy vágón ku­koricát szállítottak be a dolgozó parasztok. A kukoricabcgyüjtéssel ellen­tétben fellendült a burgonya be­gyűjtése. A inezökováesliázi já­rás az elmúlt héten burgonyából a 41.4 százalékos eredményét 49.1 százalékra emelte. A községek kö­zűi ezen a téren; Nagykamarás ért el legjobb eredményt. Novem­ber első hetében még a negyedik helyei foglalta el a községek kö­zött folyó versenyben. Egy hét alatt a második helyre küzdötte fel magát a nagykamarás} dolgozó pa­rasztság. Addigi 75 százalé­kos eredményét 88 száza­lékra emelte fel. és így megelőzte a 85 százalé­kot teljesítő Gerendást és a 75 százalékot teljesítő Végegyházát. A járások között folyó ver­senyben az eddig utolsó helyen levő szarvasi járás maga mö­gül l hagyta az 5.3 százalékig tel­jesítő gyomai járást és (1 száza­lékra teljesítette beadási kötele­zettségét. Szarvas község az cl múlt héten burgonyabeadási kö­telezettségéi 8 százalékról 16 szá­zalékra emelte. A belkereskedelmi osztály # jói teljesítő községek közöl a 13» százalékot teljesítő Mczőkovácsftázál és a 117 százalékot teljesítő Kiirjjs- nagyharsányt kedvezmény­ben részesítette. , Ezekben a községekben megszün­tették a burgonyaszállítási kor* álozást. Ugyancsak megszüntet­te a korlátozást a belkereskedel­mi osztály a jól teljesítő Geren­dás és Iíisdoin begy háza közsé­gekben a zab és az árpa szállí­tására. ismertessék azolgiak neveit; cs eredményeit, akik a termelőmunká­ban kitűntek, hogy példát mutat­hassunk a tömegeknek. Do ismer­tessék a fogyatékosságokat és hiá­nyosságokat is, hogy ezeken ke­resztül nagyobb éberségre, foko­zottabb figyelemre hívjuk fel a dolgozókat. Es azonnal leplezzük ta azokat, akik nehézségeket gör­dítenek a levotazőmunka elé, mert- azok az építő kritika lábba! ta­posok az új építésének ellenségei, A szovjet nép hősiessége foly­tán fegyverré a! aki ihattok a sajtót, s igyekezzünk, hogy ez a fegyver mind keményebb és hatásosabb legyen. T. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents