Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-16 / 267. szám

VIHARSAROK NEPE 5 A pártszervezetnek Kétegyházán is harcolni kell a szerződéskötések sikeréért A k é légy házi föidművesszővetke- :t magára hagyatva küzd a tava- riakra való szerződéskötésekké], mai napig csak 46 százalékra kő- jtték meg a szerződést. A le- íaradás egyik főoka, hogy a zerződésköléseket úgyszólván sak a földmíívesszövetkezet tiz- juyi irodai dolgozója végzi, akik dminisztrativ munkájuk mellett nem tudják a felvilágosító mun­kát elvégezni. A termelési felelős tehetetlenül áll a tavaszi "szer- ződéskötések előtt: — Cukorrépára, meg napra­forgóra még csak megy vala­hogy ... De a gyapol __ az nem megy. Nem ám. Mert a kétegyházi dolgozó parasztok nem ismerik gyapot jelentőségét. Nem lad­ik, hogy « gyajKil mázsájáért 01) forintot fizet az 'állam és ogv az idén is 5, 7, soL S má­sa is termelt holdanként. De y.t sem tudják, hogy a gyapot «ennyire fontos nyersanyaga cxtilgyárlásunknak. A két egy há- i kulákok egyik felől azt stig- lossák: Nincs ruháink, nem lé­iét olcsó pamulárut kapni kor- átlanul. < A másik felől meg nbeszélik a dolgozó paraszto­st a gy apó (termelésről. sNc-m erem meg, nem idevaló növény íz, ráfizettek« A népnevelők nem világosítják el kellően a-dolgozókat. A két- gyliázi pártszervezet nem állít- a he a népnevelőket a soronlevő eladatok megoldására. Es ■zt az ellenség alaposan kihasználja Vdda rá a szerződéskötés. A sitt- ogó propaganda eredménye az. logy Kétegyházán a szerzödéskő- ésekben 46 százaléknál tartanak. "Iliből 35 százalékot a földmű- -esszövetkűzet irodai dolgozói •e- Pedig rolna népnevelő. Százhúszán vet­ek részi az esli tanfolyamokon. Ebből csak 30 dolgozik, úgy. (hogy. A kétegybázi párlszerve- zet nem foglalkozik kellően a népnevelőkkel s így azok nem is végeznek megfelelő munkát, j — Más hiba is van. itt — mond­ja Juhász János földmű vessző\et- H£ZtH könyvelő. - Kevés a pa­rasztiadéi’ nálunk. \em üti meg a to százalékot som, a meglé­vők is elég gyengén vaunak ké- oezve. vőtóflclí., \ kétpgyliázi népneve Sőkre ít szazatcK esik. Pedíu Ez a kétegybázi pártszen ezet hibája. A dolgozó parasztok nem foglalták el méltó helyüket. Ez meg is látszik a tavasziakra való szerződéskötéseknél. Nem tudják eléggé, hogy övöké az ország, hogy maguknak termelnek és min­den, ami éltben az országban épül, az ő érdekükben történik. A falu dolgozói értelmes emberek. Meg­értik az okos szót, csak legyen* aki nevelje őket. A kétegyházi pártszervezet feladata most az, hogy összefogja a nép­nevelőket és jó nevelő munkával világosítsa fel a dolgozó parasz­tokat a szerződéskötések fontossá­gáról. Jó nevelő munkával hamar ki lehel küszöbölni a hibát. Most, mikor a lökés imperialisták egy harmadik világháború kirobbantá­sára spekulálnak, nekünk nem sza­bad ölhetett kezekkel ülni. Békén­ket csak öntudatos dolgozókkal és harcos termelő munkával tudjuk megvédeni. (Farák) Viharsarok Népe IßPfiSZTRLRTCSERE ROVATA Ivanek László, munkaérdemrendes brigádvezető munkamódszere Megyénkből tíz dolgozó paraszt kapta inog évi jó munkája jutal­mául a Munka Érdemrendet. Az alábbiakban Iránok Lászlónak, a p kétegyházi Miami gazdZiág munka. éidemreudes biigádvezető jenek le­velét közöljük, melyben lieszámol brigádja munkamódszatéről. aiuivel tíz holdon átlagosan ötmázsás gya- poftennést óit el. Nálunk, a kétegyházi állami gaz­daságban a gyopotterniéenél jó eredmóqyfmket munkánk jó meg- szeávozósével éltük el. Amikor a gazdaságtan a tavasszal megszer­veztük a brigádokat, jnegalakitot- tuk a munkacsoportokat, mindeu csoport megkapta a felbontott ter­vet. Igv tudtuk, hogy egész éven át milyen feladatok várnak ránk. Jó munkánk Diáéit alapja a bri­gádon belüli jó népnevelő munka volt. Munkánk során kialakult a munkai-saratok és az egyénok kö­zött a munka verseny. A verseny­nél nemcsak a munka mennyisé­gét, hanem a minőségét is íigye- lemlio vettük. Munkánk a gyapot kikelésével kezdődött. Még kora tavasszal védő- sávoknt ültettünk, ez megóvta a kis gyapotnüvényoiiot.a tavaszt hi­doghullámoktól. A kikelés után ka- pircsoltunk, majd elvégeztük az első darabolást. A aaraholás után egy nvélv’kapál ást is végeztünk. Ez­után állandó sarai tolással biztosí­tottuk, hogy r talaj állandóan por- lianyÓ6, gazinentes Jegyen. A virágzás kezdetén az első ki­nyílástól számítva a tizenkettedik gtilni kifejlődése után megkezdtük a kaccsozást. A jó kaecsozáesal elér­tük, hogy virágvAs után folyamato­sai"! ,úllf be a hervadó«. A szüreteiéihez külöulggos gyn- potezedö kötényeket készítettünk, amibe úgy raktuk bele a leszedett gyapotot, hogy azonnal osztályoztuk is. Vigyáztunk arra, hogy egyet­len gubó eo menjen kárba. így értük el jó eredményünket. A jutalmat, amit kaptam, az egész brigád sajátjának érzi. Ez a ju­talom további jó munkára ser­kent bennünket. Nem elégszünk meg eddigi eredményünkkel, hanem azon igyekezünk, hogy a jövő év­ben még többet termeljünk dolgozó népünknek, Ivanek László, bögáílverzcíő, kétegyházi állami g.rzüaság. • sasférzkévé. Az új élet. lüktető vé­révé. A dolgozó kisparasztok vé­révé. I j termelőcsoportot alakítunk A termelőszövetkezeti gondolat, kel éve izzik a dűlóháti szivek­ben. Egyedül elporladnnk. Szűk a mczc je-kiililka. Mint réti sasnak a vasrács. Hiába ad a Párt a kormány közevei pórit, kálit, szer- ződéécs gallonét, répát, mustárt, gyors beadási jutalmat- Hiába ha­sit 25 ovii ti re a föld szügyibe a gép acélfog», biália az igyekezel, »z «Alkotmány» temu lőcsopori 500 holdját a tójlődé-ben még a fecske sem éri utói. A félévi el- számolás munkaegységenként 20 forintra rúgott. Mint a nyíl, egye­nesen fut rajta a traktor. Es nem ől-zack. Néha esküdtünk rá, hogy új útra lépünk és virradóra kirtúk méreg cseppent reggeli tejünkbe és megkötöttük magunkat... De most már megérett. A régi álom, amit veled megálmodtam Szító Károly. Hogy öntözünk még együtt Pálinkás Aliiért nélkül. Ed­dig 130 ezer forintot áldozott ránk a mi államunk, öntözőceatornábo. Nem fog többé parlagon lievemi Alert kitisztult a mi szemünk is. Felcseréljük az öt holdat 500 holddal. I'j terraelőesoportot alu- kitunk. A tanyák széle és a Dűlöbát összefog —, hogy ti légi soha vissza ne jöjjön. — A régi? — Felveti szőke fejét Dorogi Imre. A nap ara­nyozza arcát. Tüzesen néa Lisz- kaira. •— ... Zsnzska lányom már Szegeden, a Kertészeti Tochnikum- tmn nekünk tanul. A Dűlőzugtól a Körösig százholdas szövetkezeti gyümölcsös. Kertészet. Aszaló. Szeszfőzde. Gépkocsin saúguldrmk a káposztával, paradicsommal Pest felé. Küldjük a munkásosztálynak. Üj tanyaközpontot építünk — Végre felébredtünk. De sok évet elfecséreltünk.' Sok ezrest eresztettünk el a szélben. Sokba, került az ébredés. Az iga-uzsora csontunkig mart. Az, öntözőmű az orrunk előtt porosodott. Es n mi tengeri vetésünk lábon főtt meg. Ide vezet a topog««. A zs honok uszítottuk benn Cinket egymás el­len, ők közben bitorolták a v izet. A mi állunk meg felkopott. Búi mindig hallgattunk volna n Pártra. A háztályi földön, ami a közös­ből kimarad, annyi csirkét tart­hat az asszony, hogy felbukhat benne. Mi pedig ntat nyitunk a komijai imák. Uj tanydközpontot építünk. Napközit. Kgészséglmzaf — ezért tanul a lányom oda. .. Hát hőséget esküdtünk mi vala­mikor is az elmaradottságunknak? Nem! Két tíízhen égek Németb György kék szeme meg- rezzen. Nyolc holdas. Kevés szavú emlier. A pusztán nehéz a szó. Tanácstag. Szive sebes. A második világégés elrabolta fiát. Földje felé néz. Szeme »árkában a ezem- legyezók összehúzódnak. Az egész 12300 öl. Mi fér benne. Minden­ből egy virágcseréppel. Igaz, az apóm hagyta rám. Megőriztem ... I)o ez a föld rizsnek nagyszerű. Az idei száraz nyár nem bírt el­bánni a rizstelepekkel. Mert a kommunisták a bökönyi duzzasztó zailipkapuján a Körösbe engedték a Tiszát. Visszafelé folyt a folyó. És a tutajokról 12 motor szívta a vizet és dobta át a duzzasztó gát zsilip kapuin. A közösség előtt nincs akadály. Bs víg aratás volt a rizs parcellákon. — Ezt jövőre 50 holdon megcsináljuk. Magunknak. — Két vihig verekszik szivében. De Jóska fiúi már Mezőtúrra küldte traktoristának. — Két tűzben égek. Nyom n tegnap — hite a ma. A Párt. Nem vagyok kommunista. De a mához tíz körömmel rugaszkodok. Októ­V ezetőségválasztások megyénk földművesszövetkezeteméi A földmű vessző vetkezetek az utóbbi időkben hatalmas lépést tettek meg a fejlődés útján. Mind nagyobb és nagyobb teret foglal­nak el a szocialista kereskedelem kiépítésében. A földművesszövet- kezatek amellett, hogy olcsón el­látják különböző árukkal a falu dolgozóit, a Párt vezetésével irá­nyítójává váltak a falu gazdasági életének, jól megszervezett felvá­sárlásokkal pedig kiküszöbölik a kupeook és a spekulálók üzérkedé­seit. A földművesszövetkezetek hoz­zánőttek a falu dolgozóihoz, mert az az ő jobblétüket igyekszik elő-; mozdítani. Hogy mennyire saját­juknak érzik a földruűvesezövet­kező tét, mi sem bizonyítja jobban, mint a november 12-én lezajlott közgyűlések, melyek megyénk 23 községében zajlottak le. Kimúgotán közel 1400 tag jött össze a te­rembe, másik ezer ember kívül, hangszórón keresztül hallgatta vé­gig a közgyűlést. Orosházán és Sarkadon több mint ezerötszázan, Zsadányban kilencszázan, Bátto- nyán hét,százötvenen vettek részt a közgyűlésen. De népes volt a többi közgyűlés is. A dolgozót hozzászólásaikkal rámutattak az eddigi eredmények mellett azokra a hiányosságokra is, melyeket a régi vezetőség követett el. Meg­bírálták és leváltották "azokat, akik nem méltók arra, hogy to­vább vezessék a fejlődés útján felfelé ívelő szövetkezeti mozgal­mat. Az új vezetőségek megválasztá­sánál éberen vigyáztak arra, ne­hogy olyanok kerüljenek a szövet­kezetek élére, akik nem képvisel­nék a dolgozók érdekeit. így tör­tént ez töblick között Battonyán is, ahol a jelölő bizottság nem kellő körültekintéeeel egy knyecet jelölt a vezetősége©. A tagság til­takozott a jelölés ellen és gc;n választották meg. A kaszaperi főldművesszövetkezeti tagok a je­nkikre rábízhatják a szövetkéz: vezetését. Zsadányban Polgár La jóst és özv. Oláh Károlynéfc azé: jelölték az új vezetőségbe, mea élen jártak a mezőgazdasági imm kák végzéeéixm. Ugyanúgy Mező kovácsházán olyanok kerültek vezetőségbe, mint Varga Péter, ak 700 százalékra .teljesítette torraéuy- beadási kötelezettségét és Pákáé- Sándor, aki többizbon megmutatt." a néphez való hűségét. Az új főldművesszövetkezeti ve­zetőkre a jövőben a felfelé ivek fejlődés még nagyobb feladatokai hárít. Elsősorban ki kell jnvitaniok azokat a hibákat, melyeket u régi vezetőség tagjai hozzánemórtésböl. vagy hanyagságból elkövettek. Hyen hiba többek között Tótkom­lóson van, ahol a szövetkezetne! többezer forintos deficit állt elő A megnagyobbodott forgalom r földműveBszövetkezetek hatásköré­nek terjedése megkívánja a foko­zottabb ébareéget és a lclkiismore- tesebb munkát. A megnagyobbo­dott feladatok sikeres megoldásá­hoz feltétlenül szükséges az, hogy az eddiginél szorosabb kapcsolatot teremtsenek a föhlművesszövetk©- ze-tek a Párttal és aktívan vonják be a szövetkezeti mozgalomba n kis- és közép parasztokat. A dolgozó tömegekkel való kap­csolat szorosabbátételém L fontos, hogy ne csak üzleti ügyekben, a boltokon keresztül különböző fel­vásárlásoknál, a termelési és hiz­lalás! szerződéskötések alkalmával érintkezzenek velük a.szövetkezőt! vezetők. Meg kell keresni a mó­dot arra, hogy a földművesszövet- keaeti tagok igénybe veliessek a szövetkezetek könyvtárait, ezen kí­vül pedig gondoskodni kell kultu­rális téren is olyan megmozdulá­sokról, melyeken keresztül otthono­sabbá válnak a tagok a föhlmfi- vesszövetkezetekbon. Ezeknek * feladatoknak a m«g val ősi t: Vsával tudják betölteni a földműveí-szővef- kezetek azokat a kívánalmakat, loio Dizort-ag f^y euen jOHUIjCTl ameiy ea jajitív uaruurua u sem fogadták el. Uj jelöléssel él-J lista kereskedelem kitejleeztéso’ < tok és olyanokat váliíRztottak be, |rén. K. Le-ud&záU UtáU... Tólkonilós A magyar tan­nyelvű általános iskola úttörő­csapatai békekiállítást rendeztek az I. szántó iskolában. A kiál- Htás anyaga az úlbírok áltat ké­szíted rajzokból, színes, fested tier 22 óta ezer szem figyel. Merre lép Németh György. És én... a Párttal megyek. Elcg volt az emberrablásból Tuskó József öt gyermeket, ha­gyott asszonyára. Es í) holdat Irat felé. Iga nélkül. Akkor szántottak neki, araikor más aratott. Anna lányát két hete adta férjhez Bagi Lajoshoz. Mennyi anyai veríték tapadt a fehér fátyolhoz. Do mégis iszárnyra engedte. De otthon ma­radt nu'-g öt száj. Anyjuk vála«z- úton áll. Nagy fekete szeme, mint gyémánt ragyog. — Nem akarom a gyerekek út­ját állni. Hányszor szúrta, kis fe­jüket a nap az árok partján, inig én kapáltam. Hangya rágta a bő­rüket. Ne ismerje az ón unokám a szenvedést. A két világégés elra­bolta apámat, férjemet. Elég volt az emberrablásból. Békét akarok, mint Zéja any ja. A viz. . . itt fut pl a csatorna, a tanya előtt, a sok föld és a közös veríték a boldog­ság földjét teremti meg a Pityi- gáton túl és innen. A nap úgy ragyog kint a fel­hőtlen kék égből, mini nyárutón. Zsmdiil a búza selyme- És Dűlő- 1 látón érik az új termelőszövetk v- zet. -g. —a. képekből állott, melyek mind lií- vpji tükrözték az úttörők szilárd Wkeakuralát. A két napig tartó kiállítást mintegy 500 látogató nézte meg. — A Viharsarok ter­melőszövetkezet folyó hó 1‘2-ón ünncpéfyl i'emlezclt az őszi miufkálalok be feje zés,éneik örö­mére. A lánccal egybekötöd elő­adás bevételét'a könyvtár kitwL vilésére tordilolták. Almáskamarás A tanársvá- lasztás után néhány hétre Idjc- sült a község lakosainak évszáza­dos álma. A tanács első ülésén vetődött fel a járdák építésének és rend behozásának kérdése. S ma már örömmel látják a dolgo­zók- hogy szorgos kezek építik az új járdákat s nem kell többé a sarat taposni a munkába igyek­vő dolgozóknak, iskolába siető gyermekeknek. A községben megnyílt a/.l'.iSO. évi 'Szabad Főid Téli Estek« című előadássorozat. Már, az első elő­adáson igen szépszámú közönség vett részt, s a helyis«; kicsinek bizonyult. Az egyik részvevő fel­kérte. a népművelési ügyvezetőt egy nagyobb helyiség biztosítá­sára. Az előadást Kovács Jó­zsef, a tanács végrehajtó bizott­ságának titkára tartotta meg »A koreai nép harca a szabadság­ért« címmel, majd keskenyfil- met mutattak be. Az előadáson sok értékes tapasztalatot szerez­tek a részvevők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents