Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-16 / 267. szám

6 VIHARSAROK N£PE Beszél a műit a békéscsabai múzeumban­A csabai múzeum vezetősége Igyekszik újjászervezni a múlt­ban elhanyagolt múzeumi mun­kát. — A természettudományos oktatást akarjuk elősegíteni, az ember fejlődéstörténetének be- «1 utalásával el akarjuk oszlatni azt az idealista és misztikus tév­hitet, amelyet az egyház nevelt a dolgozókba. A. Párt útján aka­runk járni, — mondja Süss Ár­iáid elvtárs, a múzeum vezetője. A kiállított tárgyak is a fent említett célról beszélnek. Az egyik szekrényben csiszo­lni lun és csiszolt kőkorszakbeli szerszámok vannak. Egy ovális • marokkő«, egy »pattintott« dur­va kőbalta, — micsoda kincset jelentett ez a kőkorszak emberé­nek! Gyulavarsándon talált ■ Neoiiíha-korbeli agyagedények vannak egy másik szekrényben, de vau gyulavarsándi bronzkori lelet is a múzeumban. — Egy csontváz néz üres szemgödrei­ről az üveg alól a jelenbe, mel­lette bronz edények. A régé­szek a mellette levő földdel együtt emelték ki, hogy elmond­ja nekünk kora hitét: Mi. bronz­kari emberek hittük, hogy van túlvilág! élet, hogy a testnek a túlvilágon« is van szüksége táp­lálékra.« Ennek a csontváznak az a jel­legzetessége, hogy hosszanti fek­vésben van, »nyújtott temetke­zési mód« szerint van eltemetve, haladottabb korból származik. A csiszolatlan kőkorszaktól kezdve a bronzkor elejéig »zsugorított« temetkezés volt szokásban. Ilyen temetkezés nyomára bukkantak Békéscsaba környékén a fényes! határban ts. A »La Téne«-kor emberének munkái is sokat mondanak a mú­zeum látogatóinak. A hólyagos« karperecek, a ruházat összefo­gására szolgáló fíbulák erős ta­goltságéi díszítései már komoly kultúráról Ítészéinek. A régi Csaba kevély urai­ról, Csaba első ni agyai- zsarno­kairól is beszél a múzeumi gyűj­temény. Zápolyai János és I. Fer- dinánd közt dúló harc egyik l'ő- alakjának, Ábrán fi Péternek a kastélyából került néhány töre­dék elő. 156ö-ban pusztult el a kastély, amely valahol a kas­tély« nevű városrészben állt. De a klerikális múlt is árulko­dik a múzeumban. Egy» XIV — XV. századbeli nagyméretű tem­plom néhány vasból készült füg­gő gyertya tar tója, román-stílű ereklyetartója és kulcsa van itt. A templomot valószínűleg a Ma- róthy-csalúd építtette az 1400-as évek első felében. Ebben a tem­plomban temették valószínűleg 1508-ban Mátyás unokáját, Cor­vin Erzsébetet és Frangepán An­nál is — mondja a felírás. A honfoglalás borából csak néhány keveset mondó le­let van a gyűjteményben. Annál gazdagabb a múzeum új és leg- éijabbkori néprajzi és népművé­szeti gyűjteménye. Díszesen fa­ragott padok, virágos szűrök, hímzett subák, tulipános ládák, almáriumok és iparművészeti re­mekek tesznek tanúbizonyságot arról, hogy- Békés megye népe egyesítette művészeiében a szlo­vák, magyar és kevéssé a ro­mán népi sajátságokat is. A múzeum tárlata nap- ról-napra bővül, Ásatások vol­tak a közelmúltban és lesznek a jövőben is a megyében. Állan­dóan gyűjtenek néprajzi anya­got is. A múzeum munkásai Békés­csabán jó ólon haladnak, de jó volna, ha a kiállított tárgyak történelmi összefüggését jobban kidomborítanák. Helyes volna, ha a múzeum állandó tárlatát a hi­vatottak valamilyen módon kö­zelebb vinnék a széles tömegek­hez; a múlt tanít, ha a jelen embere megfejti titkait. L. A. 909 rubelt, azaz 2200 forint ösztöndíjat kaptok havonta a szovjet főiskolán — írja a Szovjetunióból az egyik békésszentaudrási fiatal Az alábbiakban egy Szovjetunió­ban lévő békéeszentaadrási fiatal­nak, Bállá András szüleiuek írott levelét közöljük: Drága Szüleim! Megérkeztem tanulmányaim szín­helyéin, Charkovba. Nagyon ne­héz feladat leírni azt a kedves és öröktó, íelejtliűtetíén élményt, amely l en nekem és a többi ma­gyar elvtársimnak, i» része volt. ViTíaR Fő az éberség! Lenin, Sztalih, Rákosi kép a falon. «Az orosházi ifarnevál dol­gozóinak jó munkájukért» felírásé piros kis zászló az asztalon. Vál­lalatvezető az asztal mellett. Szem­ben vele egy hívatásos érdeklődő. Vállalatvezető elvtárs, ho­gyan teljesítik az üzeni dolgozói vállalásaikat!' Kérem mi semmiféle adatot nem adunk ki ... — Ugyan! Hz nem olyan kérdés, ámihfe nein lehohrö nyugodtan Vá­laszolni . , . — Nézze, mi a minisztériumtól kaptunk Írásbeli rendelotet, hogy adatokat, ne adjunk ki. — Hz merevség. Ez inár a ló­nak a túlsó oldala.: Nagyon meg­nehezíti a mi munkánkat. — Kérem a rendelőt a/< rendelet! — De a sajtó számára... —' Kérjen előzetes engedélyt a minisztériumtól. Mutassák fel itt az irást és akkor mi szives, romié I kezes ük ro á Hűnk. Az- üzem udvarán, lázas munka folyik. Ládák itt,- ládák ott, Csirkék gágognak. Libák kotkodá- esolnak. Majdnem megzavarodik az ember: lobet ez V Ilyen merev ál­láspont miatt órákat kell hiába eltölteni? Az, udvaron tevékenykedők za­ját túlbömböli az üzemi hang­szóró s a harmadik utcában is rezgife az ablakok: «Üzemünk dolgozói 100 százalék­ban teljesítették vállalásaikat. Tvon- ezos József né. kopasztó 5 százalék­kal túlteljesitetto felajánlását. Ónodi Elel 150 százalékot ért el a libakopasztóban. Beké Pál üzemünk sztahanovis­tája 180 százalékot ért el a cso­magolásban. Valamennyien kövessétek példá­ját!...» Címtábla nélkül Bemutatom: Tábor Ferenc bor­bély. Szemben a Csabával. Nagy- wni helyisége van. Ha a harma­dik bo akar menni, keltőnek ki kell jönni. Mégis, vagy négyen ülnek benn. Egyik éppen a val­latószékben. Tábor, bácsi, a bor­boly, éppen most kendőzi be. Nyílik az ajtó: — Jó napot. Tessék helvét fog­lalni. Kérem, a MAVAUT pénztár nem itt van? Jegyet akarok... , — Ott a hátamögött... húsz hpéere balra — mondja Tábor •bácsi, a borbély.. Csönd. Csak az lecsót habozik habozni. Újra nyílik h/. ajtó:- Jó napot. Tessék helyei fog­— Kérem, a MA VAUT jegy­pénz . . . — Ott, arra, lő—20 lépésre — mondja Tábor, bácsi, a l-orbély. Halk neszek. A borotva csillogó éle alatt hetes-szakáit sifeong, majd újra az ajtó csikordul: — Jó napot. Tessék helyet... — Kérem, a MA ... — Olt, mindjét a. hátamögött — mondja Tábori bácsi, a bor­bély. A pácienst éppen puderozzák. Illatos kölnivel is megszórják. Megint jönnek, kopogtatnak: — A hátamögött — mondja Tá­bor bácsi, a borbély. — De kérem, én borotválkozni akarok .., (Tóáső) Vasárnap este indultunk cl Buda­pestről. Az állomáson Jóboru Mag- da elvtársim búcsúztatott bennün­ket, a Párt, a kormány, az egész dolgozó nép nevében ... Szorongó érzések fogtak el bennünket, ami­kor szovjot földre értünk, amikor láthatjuk, milyen*a felépült szo- eiahznm-j ^mijyoii a szocjplj^ta Hogyan készüljenek fel a politikai iskolák előadói az előadásokra és a szemináriumi foglalkozásokra Pár! iktatásunkban döntő szele­pet jái-zik a propagandisták, vagy is a. f ilitikai iskolák előadóinak felkészülése mind az előadások megtartására, mind a s.eninúriu­mi. foglalkozásokra. Egv-egy pro pagandista elvtárs 20—»5 elvtár­sat nevel, oktat a békéért folyó harcra. Eridén sok 11 j eb társat vontunk be a politikai iskolák előadói közé, különösen alapfo­kon. Ók a legtöbb esetben nem rendelkeznek módszertani tapasz­teliát elő­adó elv társaink '; tálatokkal. A legfőbb kénlé az, hogyan készüljenek le A megadott irodalom a’apos át­tanulmányozása. ki jegyzeteié i> után az előadó készítsen beszéd­vázlatot előadásához. Helyűden az a módszer, amint azt Szántó elv- társ, medgye egyházi alapfokú elő­adó tette, hogy a politikai iskola füzetében aláhúzott szövegrész k alapján t ártott a meg előadását. Egv előállásban 5—6 elvi fő kérdést vessen fel az előadó s azt magyarázza meg. Vagyon tonlos, hogy ereket cgy-kél jól megválasz­tott helyi példával támassza alá. Ekkor valósul meg, hogy az elmé­letet a gyakorlattal kötjük össze. Ilyenkor nagyobb érdeklődést la­bor. nusilanak a hallgatók az előadás iránt, könnyebben tesznek fel kér­déseket és kölnivel.Inu szólnak hozzá. IIu úgy Iái ja az előadó, hogy az 5—ü főkérdés közül egv vagy kettő még ennél is fontosabb, ak­kor azokat valamivel részlctcseb- magyarázza nrfcg. He!vas, hu Amint a ■ ípu^ JevuJejplen »-■ az előadó «Ívtársak kiszámítják, tani —' bangzrb tovább á levet, — 900 rubel ösztöndíjat kapunk a szovjet főiskolán, oz magy ar pénz­bon 2200 forint havonta. Ez azt jelenti, hogy anyagi nehézségeket néni ismerve, zavartalanul tudjuk elsajátítani a tudomány legmaga­sabb vívmányait. Ilyen módja a múltban csak az igazi mágnások gyerokeinek volt nálunk. Minket az vezet a Szovjetunió­ban, hogy tanuljunk, hogy elsajá­títsuk a szocializmus építésének kommunista módszerét. Nálunk, különösen falun sok még az ellen­séges propaganda. Szeretnék a dolgozókat szembeállítani a Szov­jetunióval, a szocialista rendszer­rel. Azok lazítanak Magyarorszá­gon, akiknek a munkások sorsa sohasem volt. szívügyük, akik a munkást csak, mint gyári rabszol­gát, vagy földesúri robotost, mint cselédet szerették látni. Öt év múl­va ezok nagyon sokat fognak csa­lódni. A mi népünk műszaki ér­telmisége még csak most tanul a közép- és főiskolákon, majd ha ezok döntően bekapcsolódnak az ország építésébe, akkor le-z olyan igazán Magyarország, amilyenről népünk legjobbjai ‘álmodtak. En az »Autó Darózsniii Insztituts-ra iratkoztam bo az első fakultásra, autó és városi útépítő mérnöknek készülök. A 6. emeleten a 96-os szobában egyedül vagyok magyar. Ilengetog a tanulni való, nagyon komoly utat kell megtenni az em­bernek, amíg feltornássza magát a velő egykorban lévő szovjet diák képzettségéig. De érdemes tanulni, egy olyan jövőért, érdemes áldoz­ni is, amilyen itt, a Szovjetunió­ban már megvalósult. hogy egy-«gy kérdésről előadásuk­ban hány percig beszélnek. Így elkerülik, hogy egyes kérdésekről aránytalanul többet, vágy köveseb­bet beszelnek, esetleg ki is Uagy­losszon ki az előadó elv társ n hány helyi példát a kérdé ek töbl oldalú megvilágítására. Példának megint Szántó c'.vtá sat említhetjük meg! »Harc a b; bonák ellen« című anyaghoz szemináriumi foglalkozásra neí dolgozta fel részletesen al kérdi sek szerint a válaszokat és a pé dákat. Csak a politikai iskol: füzet kérdései alapján kérdezet így. aztán nem is tudta kellőé irányítani a viliit. Több heb es m zeUik voll a hallgatóknak, de le« többet olyasmiről be izéitek, bog milyen volt a lucajárás, szuggesz szió és a többi. \iig esett sz azokról a babonákról, téves néz* fékről, amilyenek a vetéssel, ál­lással, mezőgazdasági munka végzésével, állatne.e'éssd kapcsc latosak. Pedig ez lett volna a egyik legfontosabb kérdés, mci ezeknek a tisztázásától is füg. a több és jobb termelés, mindéi egyes dolgozó para zt é’etszinvona Iának az emelkedés ■ is. nak. Ugyanekkor nem nyúlik lul­hpsszura az előadás, amit a hall­gatók egyáHálán nein kedvelnek. Emiatt is gyakran elmaradoznak a hallgatók. Az előadó ikonkor sokkal alaposabban felkészül, mert tudja, bogy kevés idő alajt kelj megmagyaráznia a kérdéseket. A politikai iskolák előadásainak nciv az a célja, hogy valamely anyag­ról mindent elmondjon az előadó, amit arról tud. Az előadr* ífc legfőbb kérdések kiemelésével és megmagyarázásával irányt mutál a hallgatóknak, hogy amit otthon tanulnak, ezek köré csoportosítsák. A főkérdések részletesebb, ala­posabb megvitatását, elmélyítését szolgálják a szemináriumi foglal­kozások. Nagyon fontos az elő adásra felkészülni, de még ennél is fontosabb a szemináriumi fog­lalkozásokra való felkészülés. Vi­ták alapján ilt tisztázódnak a hall­gatók előtt véglegesen á kérdések. Ezért az előadó elvtárs szintén készüljön fel a szemináriumi fog­lalkozásra, hogy ezáltal jól ludja irányítani a hozzászólásokat és a vitát. írja lel az egyes kérdése­ket. Mellettük mindjárt az átkül­déseket és a válaszokat is. Persze, a válaszok kidolgozása nem szó­Más lelt volna a helyzet; h Szánló elv társ kidolgozza e'.korr a jó példákat. \ politikai iskol nem minden hallgatója előtt tisz lázódotl az. hogy a szeműi«!véré babona és nem igaz, igaz leliet- az, hogy az említett paiasz'.cmTf malaca ismerősének sz.enriverésó mi alt döglött meg. Egész biztos hogy valami be'.egscg miatt tör léid. Milyen kára ke étkezhetik eg községnek, az országnak, ha ez a babonát sokan elhiszik? .Iáivá nyos állatbetegség lehetné tőnké az állatállományi, nagy, millió értékeket, meri a’ babonás embc valami földöntúli erőre gondolva nem megy az állatorvoshoz. Ez által gazdaságilag lenne gyöngéid az ország és gyöngítené a béke tábort. 11a viszont olyan babonát leple le, jól átgondolt példa alapján ami mondjuk, az őszi mélyszántá végzését gátolja,’ akkor a béke tábort erősili az előadó. Mert hí minden egyes fel néni világosul dolgozó parasztnál leküzdjíik : mélyszántás elleni babonás vágj régi hagyományos, de ke’yteler néze'eket, akkor holdanként csal egy mázsa terményt s/ámilva is hány ezer, meg millió métenná- zsával teremne több. Ennyivel len­ne erősebb az ország, a béketábor szerint történik, csak egy-két rövid emlékeztető mondattal. Itt is vá­HIRDESSEN LAPUNKBAN! Hirdetések felvétele Békéscsabán minden nap 1 óráig A szemináriumi foglalkozásokon a jó példák megemlítésének meg­van az az ereje, hogy tettekre sar­kalja a dolgozókat. Példáid az emli'elt anyagnál a hallgató elv- társakat arra buzdítja, hogy min­den babonás dolgozót fe!világosit" son, amikor csak erre alkalma adódik, mert megérti nagy jelen­tősegét. Minden 'faluban C cg so­kan vannak még, akik nem értTk kellően az őszi mély /autós, az őszi korai árpavetés, a lermtv- nyek idejében, nem pedig pont Pélcr-PAl napján való 1 «takarítá­sának jü'eidőségét. Ennek érdeke­ken jól felkészülni az előadásokra, a szemináriumok minél joib l«r vezetésére; eredményes'és szép fel­adat. Ilyenformán az üzem, a falu termelésének emelkedésén is le­mérhetjük a jó propagandista munkáját. Politikai iskolai elő­adó elvtársaink mind jobb felké­szülésükkel tegyék valósággá; az elmélet anvagi erővé válik. v (T. G.)

Next

/
Thumbnails
Contents