Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-16 / 267. szám

4

VIHARSAROK NEPE

Párt és $hí rtépítés

Fordítsunk nagyobb gondot a tagjelöltfelvételre

Használjuk ki a Párfoktatók Háza által nyújtott lehetőséget!

.pái-t'ü nézeteink munkájának ’ egyik . legdöntőbb hiányossága a tag- és tagjelöltfelvételeknél mutatkozik meg. Eat a fontos kérdést pártsaer vezetőink a spontánt tásjn. a véletlenre bízták hosszú időn keresztül. Úgy gondolták az elvtársak, ha tag akar valaki íenni, majd jelentkezik. Aki jelentkezett, annak ügyével viszont nem foglalkoztak keikképpen. Hónapokig porosodott tagjelöltfelvételi kérőimé a belépni szándékozóknak egyes pártszervezeteinknél. Ilyen jelenség volt még a legutóbbi betekben is Bacsón, ahol csak Rákosi elvtárs október 27-i beszéde után került elő az iróasztalfiókból Donka János t rak bon -1 a májusi is Nagy János szintén buc-sai dolgozóé június hónapban beadóit kérelme. Szeghalom község pártveze tősége azon! un túllicitálta a buesaiakat. mert őnáluk a bucsaiakkal egyidő- ben .IIovi.cz 1 .ász!é ifi dolgozó áprilisban beadott kérelme került elő.

JJakosi elvtárs szavai nagv örömet és lelkesedéit váltott ki a dolgozók körében, főleg az egyénileg dolgozó parasztoknál, mert falusi p irtsaervezeteink az egyénileg dolgozó parasztokat hanyagolták el legjobban a tug- jalöUfvl; ételnél. Falusi pártszervezeteink nagyobb részt t-zcs tagokat, állami gazdaságban, vagy gépállomáson dolgozókat vettek fél tagjelöltnek. Ez a megnyilvánulás, hogy mennyire helytelen volt, azt láda András elvtárs, az orosházi jái-asi bizottság titkára igen szépen jellemezte vasárnap a . titkári értekezleten. — Gondoljanak az elv- tarsak arra, — mondotta — amikor a tszcs tagok mellett elhanyagolják az egyénileg dolgozó parasztokat, hogy tegnap még azok is egyénileg dolgoztak. Ugyanakkor ne feledjek el, aki ma egyénileg dolgozik, az holnap már- a szocialista szektor tagja lehet, ha nevelik, oktatják, tanítják őket. Tótkomlós községben a' legutóbb tartott, taggyűlés alkalmával három tagjelöltet' vettek fel s mind a három tszcs tag. Ez az eset is azt mutatja, hogy páit,szervezeteink egy része nmg mindig nem engedett kellő teret az egyénileg dolgozó parasztoknak a tagjelölte fölvételnél. Át ilyen és ehhez lia- «onU> jelenségek még a spontani- iasra bízott i tagjelölt jelentkezést is erősen gátolják.

pártoukivüli dolgozóink, Iiogy mennyire szeretik a Pártot, az megmutatkozott a hékekö’csön- jegyesnél és a lanácsválaszlásiál is akkor, amikor szivvel-lélekkel vállaltak a népnevelő munkát. Ezekből a jó munkát végzett, agitátorokból kell feltölteni párttag- súgunk .utánpótlását. E gazdag (ór- h.ízből kell kinevelni ká*Íerutúu- póllási szükségletünket. Dolgozó parasztságunk Párt iránti vonzalma megmutatkozott a legutóbbi taggyűléseken is. Például Rozsnyói here,íc iá holdas csabacsüdi dolgozó paraszt t agjelültfc] vétető alkalmáv al ezt mondotta a taggyűlésen: Hők si e'vt.írs lúmutaloü, hogy -minden becsületes dolgozó kis- és hőzépparasitnak a Páliban o hehe Ez azt is jelenti, úgy dolgozzunk, hogy minél többel termeljünk, me t a békét csak igy lehet megvédeni.«. Itozsnyai Ferenc közép paraszt mint kommunista akar dolgozni, ezért kérte tagjelölt felvételéi. Itozsnyai Ferenc esete is azt mutatja, hogy falun nem domborodott ki kellően Pártunk parasztpolitikája a középpé raszlsággal kapcsolatos kérdésben. IVeai vettek pártszervezeteink irányt arra: a köz.épparas/.tságot úgy kezeljék, hogy tagjelöltet, majd rendes párttagot neveljenek belőle.

dolgozó parasztság, hogy mennyire el volt idegenedre Pártunktól a tagjelölt kérdésben, elég, ha csak felfigyelünk Vásárhelyi György és Kovács István gádorosi dolgozó kisparaaz tok szavaira. Ezek a doIgozók el- mondollák a taggyűlésen felvételük alkahnával:.-»d/os£ már merünk jelentkezni tag jelöli fel vételre^ me l Rók'si elvlárs mondotta, h°9y /<?! kell venni azokat a pár- tonkiviilieket, akik jó népnevelő mnnJcit végeztek.« E néhány szóból megállapíthatjuk: amit pártszervezeteink elmulasztottak, azt, most tanítónk és vezérünk, Rákosi elvtárs szavai nyomán nemcsak kérik, hanem követeidé a jó népnevelő munkában önt.idatia t b- redt dolgozók, me t ök is tagjai és hü harcosai akarnak lenni a szocializmus építéséért küzdő élcsapatnak, a Pártnak. Ezt Kincses Benjámin okányi dolgozó paraszt igy fejezte ki: »Eddig is igyekeztem né i de nokráriánk érdekében becsSJele:, jó munkát végezni. Rákosi cívtárs október 37-én rámutatott a Párt erősítésének jelentőségére. Én is s e e'ném erősíteni a Pártot és a Párt soraiban harcolni a szocializmusért, a békéért.« Házi Albert ifjú dolgozó pedig igy nyilatkozott felvétele alkalmával: •vázért szeretnék tagjelölt lenni, mert látom, a Pártnak köszönhetjük, hogy a fiatalok előtt nyitva áll, az ut. Tudom, hogy a Párt neveli az ifjúságot olyanná, mint a lenini Komszomol.«

J^gyszerü szavak ezek, de sulyok van, mert a dolgozó emberek szívből fakadó szeretető érződik ki a Párt Iránt. Ezek az egyszerű szavak több felelősségérzetet kell, hogy ébresszenek pártszervezeteink vezetőiben, a tagjelölt kérdésnél. Pártszervezeteink kötelessége, liogv sokkal gondosabban kezeljék a tagjelölt felvételi kérelmeket, mint «kiig. Be kell kapcsolni haladéktalanul a pártcsoportvezetőket, A pávtesoportve- zctők feladatává kell tenni azon dolgozókkal való foglalkozást is, akik tagjelöltek szeretnének lenni. A szeghalmi járásban tapasztaltuk, hogy egyes tagjelöltfelvételi kérelmek azért nem lettek hónapokig elintézve, mert. a jelentkező nem adta l>e életrajzát. A pártcsoportvezetők feladatává kell tenni, hogy ilyen esetben keressék fel a jelentkezőt és írassák meg vele az, önéletrajzot. S ezen kívül rendszeresen foglalkozzanak ezekkel a dolgozókkal. A párlrsopoi tvezetők ne csak bélyegragasztók legyenek, hanem oktatói, nevelői a párttagságnak, mert ők tartják I,izükben a Pártot.

vagy nemzetközi kérdésben is. Az észrevételeikről pontos és gondos jelentést kell tenni a pártszervezet vezetőségének. így elejét tudja venni a vezetőség az ellenség soraink közé való behatolásának.

^egyenek példát pártszervezeteink a tagjelöltekkel való foglalkozás kérdésében a gádoros! négyes számú alapszervc- zettöl, ahol úgy is foglalkoznak a tagjelöltekkel, hogy a Párt szervezeti szabályzatát ismertetik meg velük. Ez igen helyes, mert az első lépéshez hozzásegíti a tagjelölteket azáltal, hogy megismerik a Párt célkitűzéseit, s ezen túlmenően a párttag jogait és kötelességeit.

Feladataink, amint látjuk, c fontos kérdésben nem kicsinyek. Éppen ezért gondot kell, hogy fordítsanak pártszervezeteink Pártunk további erősítésére, mert csakis így tudjuk megoldani az előttünk álló nagy feladatokat, így tudjuk meggyorsítani szocializmust építő munkánkat és így tudjuk fokozni a békéért folytatott kemény harcunkat.

Sziil.it Imre

Nagy emeletes ház a réti ti ka tők Háza Béleéscsrdrán. Pártánk célja a P. II. létrehozásával az, hogy kényelmes tanulási hihetőséget nyújtson a felső- és középfokon tanuló elvtárs k részére és azoknak, akik P. II. tagkönyvvel rendelkeznek. Közel kél hete» hogy megnyílt a Pártoktatók Háza. Evtársóink azonban nem élnek -ezzel a lehetőséggel, nem használják ki kellően Pártunknak ezt a nztgy- je entőségü segítségnyújtását a tanulásban. A közéi kéthetes tapasztalat azt mutatja, hogy elv-ácsaink nem fektetnek döntő súlyt arra, hogy a ház nyújtotta lehetőségeket- a tanulásnál ki is használják. Naponta mindössze négy-öt elvtárs látogat el a házba. Ez a szám elenyésző. Elvi 'mainknak, főleg a békéscsabaiaknak van lehetőségek arra, hogy n apónk ‘ut igénybe ve gyek a P. H.-t tanulás céljából. Munka után este van rá alkalom, hogy azt az ejy-kél óra tanú lási időt itt töltsék el, ahol rendelkezésűin e áll a jól felszerelt könyvtár.

Elvlársnnk a Pártoktatók Házában működő elméleti tanácsadónak sem adnak kellő mennyiségű rimák i. Az elméleti tanácsadót pedig vidéki elv társaink is igény bevehet k. Egy-egy i z- tázallan elméleti kérdést postán is be lehet küldeni a tanácsadóhoz s a választ szintén eze 1 az utón megkapják az elvtáréák.

Pártunk nagy anyagi áldozatot hozott a P. II. létrehozása érdekében. Ezt a Pártnak megköszönni csali úgy tudjak, ha valóban igénybevesszük elmék ti színvonalunk emelése érdekében a Pái i ktatók Háza nyújtotta nyugodt tanulási lehetői éget. A P. H. nyitva van reggel 8-tól este 9 ij, ami annyit jeleit, ha valóid napközben nem ér rá, este is igénybeveheti, ahol nyugodtan tanulhat, képezheti magát, A tanulás, az elméleti képzettség vmelése biztosiigt a jobb munkavégzést, a jobb munka ■ periig fokozza a szocializmus építésének lendületét.

Elvtársik, éljünk-a lel etőséggel, használjuk ki a Párt'.oktaták Háza nyújtotta lehetőségek, t, tanulásurjc megjavítása szempont jóból.

Sztálin Miivel 11 zeiike I4etf i k kille te

1929 április—1930 június

Éppen ezért. szükségszerű, hogy a pár (.csoportvezetők is igyekezzenek minél magasabb ideológiai képzettséget elsajátítani, vagyis pártszervezeteink vezetői hassanak oda, hogy ezek az élvtársak is minél nagyobb számban kivegyék részüket az oktatásból. A pártcsoportvezetők nemcsak kezükben kell,' hogy tartsák a Pártot, hanem gondot kell fordítaniuk a Párt erejének növelésére, a párttagok politikai képzettségének emelésére is. Feladatuk tehát az is, hogy a pártcsoportok értekezleteket tartsanak időnként valamelyik elvtárs otthonában. Tagdíjbefizetéskor ne csak a bélyeget ragasszák be, hanem érdeklődjenek a párttagtól, mi a véleménye helyi, országos,

A tizenkettedik kötet- azokat a műveket tartalmazza, amelyeket- Sztálin elvtárs 1929 áprilisától 1930 júniusáig írt.

Etiljén az időszakban a Bolsevik Párt megindította a szocializmus általános támadását az egész fronton, mozgósította a munkás- osztályt és a dolgozó parasztságot az egész népgazdaságnak a szocializmus alapján való újjáalakításáért folyó hiúéra. A Bolsevik Párt ekkor haj tóttá végre az egyik legdöntőbb fordulatot politikájában: a kulákság korlátozásának és kiszorításának politikájáról, a kulákság, mint osztály felszámolásának eredményeképpen a kulákság termelési eszközei a kolhozokban egyesült parasztság kezébe mentek át, óriási forradalmi átalakulás ment végbe. Az ország számára nézve, legnagyobb dolgozó, osztálya a kapitalizmust szülő egyéni gazdálkodás útjáról, a szocialista gazdálkodás útjára tért. Ezzel a Párt megoldotta a hatalom

kivívása óta legnehezebb történelmi feladatát, megvetette a Szovjethatalom szocialista alapját a mezőgazdaságban, megteremtette a szocialista népgazdaság felépítésének új, elengedlietetien döntő feltételeit.

Sztálin elvtárs' müvei, amelyeknek döntő szerepük volt e forradalmi átttfakuKS előkészitésében és irányításában, mélyreható elméleti elemzéssel, az általános szocialista támadás stratégiájának és taktikájának, gazdaságpolitikai, belső párt- politikai és külpolitikai vonatkozásainak minden irányban való kifejteiével feltárják és megvilágítják i a nagy fordulat éviinek«, s a nagy fordulat következményeinek lényegét és történelmi jelentőségét.

Sztálin clvtár.s művei tükrözik a Bolsevik Pártnak, a szovjet állam legfőbb vezető erejének lankadatlan gondoskodását a szocialista Haza erősítéséről, a dolgozók anyagi jólétének és kulturális színvonalának emeléséről.

A tizenkettedik kötet műveiben — különösen a XVI. kongresszuson mondott hatalmas beszámolóban, amelybőt magyarul eddig, csak egyes részletek jelöniek meg — Sztálin elvtárs szembeállítja a Szovjetuniónak a szocializmus, útján felfelé ívelő gazdaságát az ugyanakkor súlyos •válsággá! küzdő tőkés országok gazdaságával. Kimutatja a szovjet gazda-ági rendszernek a dolgozó nép érdekét szolgáló előnyeit a tőkés rendszerrel szemben. Elemzi a kapitalizmus általános válságát s kifejti azt a tételt, melyet n történetem — napjaink története is — vitathata (lan úL igazolt, hogy amikor a kapitalizmus megoldhatatlan ellentmondó iái kiéleződnek, az imperialista burzsoázia, felhasznál va minden leak- •> ciós erőt, köztük a jobboldali szociáldemokráciát is, a, belpolitikában fariéi Iáival, a külpolitikában háborúk kirobbaníázával keres kiutat. . i

Dűiőháíon érik as új term elííssö retkeset

1735 ván, a

április 27 ... Tolnai Ist- e^entaudiási uradalom főintézője reszket. A dohányzó tölgy- faajtaján szekeretek csattognak. Póré... Vértes Mihály bíró és száz csontig száradt jobbágy fejszéje. Mert elég volt a deredről. És faira fröeeson Tolnai agyveleje. De az urak lóra pattannak és Gyula alatt kerékbe törik a szabadságharc felröppenő viharmadarait.

És újra félistenek támadnak a Szentendréd görnyedésből. Száz hold és hat ökör az értékmérő. Vetetten fajankó-csorda bólogatott lila vörös tarkóval a községháza tanácstermében. Pergett az ősi dob is. Vörös Kiss Elek, Brena Ferenc, Paraszt András, Győri Antal béresi'alók Ludvig »lános bankárral zabolták a barázdákat. Pálinkás Albert zsan- dár és esküdt a Dűlőháton, morzsolta Liszted János, • Szító Károly csontját. Hajrá — az árendás is cseléd, Száz holdat akarok, mint Paraszt András. Puha tenyeret és csengő arannyal zsúfolt tulipános ládát. Belőletek. Liszkai János és Szító igába fogta teetet. Istállóért harcoltak * más földjén. Teli Srodályért. És rájuk szaladt a rakoncátlan Körös. A cél — a «alfa délibáb, csak játszott velük. Közben a Körös hullámain épült a duzzasztó.

Míg én élek, nem öntöztök !

— Öntözünk Károly. Megváltoztatjuk a föld arcát...

Kern vették észre, hogy Pálinkás Albert hátak mögé osont.

— Nyomorultak. Ebből a csatornából nem öntöztök, míg én étek. Nem kódis fajzatnak folyatják.

Károly, öntözünk mi még a Dűlőzugtól idáig. Mert Sztálingrádnál megfordult a világ rendje. Kern a bölcsőben dől el: te viriíia — te meg a viriÜs kapcája leszel. És ha a sok Liszkai, Szító egyszer összefog — nincs annyi Pálinkás Albert, hogy utunkat állja.

Liszkai agyouhajszolt feleségével 200 ölön burgonyát vetett. Harminc ölön almai.avadicsomot palántáit. És az ujjnyi hosszan megrepedt szomjas földet megitatták a Körös vizével. Fél Szentandrást ellátják paradicsommá!.

— Aranvbánya ez t- lelkendezett Liszkai asszonyának — csak szív... és szabadság kell" hozzá.

Pálinkás Albert félőrnltként ordított, —- de dühöngése beleveszett a győzhetetlen szovjet fegyverek diadalmenetébe.

Kisepertek a szemetet

De a Pálinkás tanyán nem változott semmi. Liszkai dérre» h>- va, maglói, Szilé Károly tehene, Pálinkás feneketlen • kendőjébe veszeti. És idős Oipai Ferenc, Dorogi csendőr, Kieesipai Ferenc a rizsből dagadtak, mint a piócák az öszvér vérén.

Közijén a kulákbarlangban, a gyögy-tnert’ír tövében szőtték az új hálót. Kitartunk a végsőkig. Miénk a pénz — övék a szabadság'. Iga- uzsorával úgyis szecskává vágjuk őket a papjukkal, lCovrig Gyulával együtt. A Dűlőlíátoa nem Iesz soha twnoelüközösíség. Ahol Pálinkás AUiert szórja a konkolyt, ott nem terem szövetkezeti búza a hallgatag Németh Györgynek. Do az amerikai gengsztereket váró bagolyvárban Csernus Ferenc szájpadlására fagyott o ezé. Kozák Márfon eb:társ. az új párttitkár, kiseperte » szemetet a ba-mparasztok köpködőjéből. És pártházzá nemo- y sült. A íjsmtaudrási kommunistáié