Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-26 / 276. szám
VIHARSAROK NÉPB A dobozi dolgozó parasztok szeretik a tanácsot, mert az ő érdekeiket képviseli Legdrágább kincsünk as ember k tárnicsok megválasztásával a .gozó nép kezébe vette saját soriak intézetét. Ezt bizonyítja a jozi tanács eddigi munkája is. dobozi dolgozó pa; asztok több- -ize.Ios kívánságai teljesülnek fik napról a másikra. Felkero- a tanácsot ügyes-bajos dolle I an. Úgy mennek oda, mint Laza mennének. Kiss Mihály ta- iselnök szíve en fogadja és hely- il kínálja őket. Szeretik, hiszen fütt dolgozlak vo'.o. Még a nvá- í is együtt arattak. Az ilyen em* ! megérti őket: Ö is dolgozó, élt a fa nban, tudja, merre mi myzik, hol kell segíteni. I). Kom- i Sándor kulák, volt nyilas bíró iák idején a község pénzéből dát csináltatott az úton kerosz- . a háza előtt, mefg pallót ez ik fölé, hogy sár nélkül gőgöl- ssen be a bírói portára. A posmeg lábszárig érő eár- í tudták csak megközelíteni n ,iozi dolgozók. Most felszedték járdát, meg a pallót és oda tet- : a helyére, a posta elé. A Vö- i Hadsereg útján az orvos laká- íoa is átjáró készült. Beteg érnék járnak oda. dolgosok kívánták így 12. Szabó Janómé a rt kérte, a tájától, hosszabbítsák meg a vil- lyhálózatot, hogy az ő utcájában, ő lakásában is égjen a villany, ibó Gábor és Szilágyi István fénilog dolgozó parasztok is ezt ánják. Meg is kapják. Á pó.:telekiek arról panaszkodtak, l egy pár rosszul lefödött, hasz- lutonkívüli kútjuk. Azt megfőjön kell lefödni. Belepi a hó, beeile a jószág. De a gjyenek is Leshet, vagy a járókelő téved bele el. Azt is csinálják már. A gorbbak még a tanácsváiasztáa tt kaptak bekötő utat, de nz án nem" volt jarda. Az iskolás enekek beWa£%tta>V a sárba. Azt rántók a tanácstól, adjon nekik jsikat, ők meg gyalogxnunkával jítouek. Van egy csomó toredo- ;t tégla, ideigleno on jó lesz járnak, amíg nem futja újra. El készült az is, egyik napról « isikra. j Egymásután nyitogatjálc a do- ai dolgozó parasztok a Községi nács aj iáját. Javaslatokat tesz- k, mit hogyan kellene megcsi- ri. Nem kerülik már a községházát, al régen csak több és több ter- t raktak nyakukra, mert most ír valóban a közösségé lett, ol igazságosan intézik az ügyü- t. Ozv. Andó Janómé gyereke kirr a lozott az iskolából. Kiss Mily tanácselnök megmagyarázta ki: »A. gyereknek az a foglal- zása, hogy tanuljon. Elég baj hogy annak idején te nem íulhaítál. Tanulatlan emberek- l nem lehet új országot építe- jobb életet teremteni mánknak. Megbüntetett a tanács forintra. De ha a gyerek szor- lmasan jár iskolába, nem kell ígfizetni. Magának tanul, hogy tudjon dolgozni.« Özv. Andóné elpirul, lefelé néz padlóra. — Igazad van, Mihály... Iga- vau a tanácsnak. Ti még ak- r is segítetek rajtunk, ha va- nivel megfedtek bennünket entúl minden nap jár a gyerek Colába, mert látom, hogy' jót ártok neki. Özv. Kiss M. Istvánná OTI- yben kap tanácsot és segítsé- t. Menjen csali nyugodtan ha- , intézze a dolgát A iunáes elintézi, ne fájjon a feje érte Fekete József olyan pénzt kait: meg, amire már nem is szá- ítótt Inkább a kíváncsiság vit- a tanácshoz; »Vagy meglesz a pénzem, vagy nem...« És meg lett! Méhkerékről Puj János dolgozó paraszt levélben kereste fel a dobozi tanácsot Komlósi István dobozi kupec, volt termény- kereskedő az egyik békéscsabai kulák számára szénát vásárolt Pujtól. A fizetés alól meg ezerféle ravaszsággal akart kibújni. Nem sikerült neki, mert a tanácsnak csak egy paragrafusa van: az igazság! Ezt nem lehet csörni-csavami, elodázni A tanácsokban éberen őrködnek a dolgozó nép sorsa felelt, megbuktatták az évezredes ravaszságokat. A dobozi dolgozó parasztok is tapasztalják ezt. Azért szeretik a tanácsot, mert azt® 3 érdeküket képviseli és bíznak benne rendületlenül. (Furák) Az akadémiai kiadó elősegíti tudományos életünk fejlődését Augusztus elsején alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia akadémiai kiadója. Az njtipusu kiadó szovjet tapasztalatok alapján létesült. A kiadó számos szovjet tudományos könyvel ad közre. Nemrégiben jelent meg a világhírű szovjet agróbiológu3 Vil- jamsz »Talajtan« c. müve, előkészületben a nagy fiziológus Pavlov válogatott müveinek kötete is. Ebben az évbon adják ki a magyar történelmi biblográfia I. és III. kötetét, valamint Péter Rózsa matematikai tárgyú müvét. Megindult a »Fiziológiai írók tára« című sorozat, 1 légei »Enciklopédiájának« első része, a »Logika«, jelent meg magyar nyelven. November 7-én jelent meg az orosz-magyar műszaki szótár, amely hatalmas segítséget jelent műszaki életünkben. Tervbe vette a kiadó a szomszédos népi demokráciák nyelvi szótárainak kiadását is. A Tudományos Akadémia ünnepi Hete alkalmából nagyjelentőségű kiadványt rendez sajtó alá a kiadó. Megjelenik majd a »Szovjet Tudomány Története«1 című kötet, amely a haladó természettudományok fejlődéséről számol be a szocializmus hazájában. a Sokat tanultunk Kárhozoítak összeesküvése“ című filmből szándékait. A film fokozott éberségre figyelmeztet berniünket, hiszen az ellenség még ma is itt van közöttünk, példa rá éppen a mi üzemünkben leleplezett több jobboldali -szociáldemokrata is. ígérjük, hogy megszívleljük a film tanítását s még fokozottabb éberséggel állunk őrt munkapadjaiuknál s harcolunk a többtermelésért, a békéért. Ilricsovi.-yi György békéscsabai Pamutszövű NY. Dolgozóink közül sokan néztek már meg a »Kárhozoítak ösz- szeesküvése« Qímű hatalmas szovjet filmet. Ez a film rólunk szól, a mi néni demokráciánk eddigi harcairól is. Megdöbbentő ereje volt ennék a filmnek, amint végigpergelte-előttünk a közelmúlt eseményeket s megmutatta annak hátterét is, az ellenség: az imperialisták, s ügynökeik, a klerikális és kulákreakció és ajobb- oldali szociáldemokraták aljas Eljárunk tanulni a Szabad Föld Téli Estékre Az őszi mezőgazdasági munkákat mór befejeztük. Most hozzáfogtunk az üzemterv készítéséhez és megkezdtük a téli tanulási!. Szemináriumokat hallgatunk és ellátogatunk a Szabad Föld Téli Estékre. Ott is tanulunk, szaktudásunkat fejlesztjük azért, hogy jövőre az eddigi eredményelvnél még többet, még magasabbat érjünk el. A tanulás mellett azonban akadnak még mindig munkák a cser I portban. Elsősorban az állattenyésztésre kell különös gondot for- ditani. Ezért a takarmányt készítjük elő, azután pedig 2 a holdas gyümölcsösünkben nyessük a fákat azért, hogy a jövő nyáron több gyümölcsöt teremjen.- Amit teszünk, mind a béke megvédéséért tesszük, hogy boldogan, békében élhessünk tovább. Kovács János levelező, a gerendás! »Petőfi« tszcs elnöke. A szovjet bányákban minden munkafolyamatot gépesiteltck. Képünk egy szovjet szénkombájnt ábrázol, mely játszi könnyedséggel végzi el a legnehezebb munkákat és munkaicAyametohit. A szovjet példát követjük, amikor a Párt, a minisztertanács határozata érteimében fokozott mértékben gépesítjüt bányászatunkat. A tudomány és termelés munkásainak együttműködése írta: Crigorij Kötnetyiani, a graziai politechnikai főiskola igazgatója A sztálini ötéves tervek éveiben Grúzia élenjáró ipari-agráráilam- má változott, amely fejlett gépiparral, bányaiparral és a hatalmas vízierőművek széles hálózatával rendelkezik. Évről-évre állandóan nő a köztársaság iparvállalatainak és mezőgazdaságának termelése. A grúz tudósok szoros kapcsolatban állnak a termelés dolgozóival, hogy a köztársaság népgazdaságát még jobban fellendítsék. Például szolgálhat erre a gru- ziai »Kirov« politechnikai főiskola. Ez az intézet a köztársaság technikai főiskoláinak egyike. Évente több mint 600 fiatal szakember került ki innen a népgazdaság legkülönbözőbb területeire: építészmérnökök, elektromérnökök, vegyész-, bányász-, gépészmérnökök és közgazdászok. A főiskola előadói között öt akadémikus és több mint huszonegy egyetemi tanár van. A grúz politechnikai főiskola oktató munkája mellett igen komoly tudományos kutatómunkásságot fejt ki. A tudósok kötelességüknek tartják, hogy tudásukat megosszák a gyárak és üzemek dolgozóival, hasznosítsák a termelésben és együttműködjenek a szocialista ipar munkájának megjavításában. Elsőrendű feladatuknak tartják, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak a termelés újítóinak, Tejek Joli vékonyka leány. Aki nem látta a traktoron ülni, amint szilaj kedvvel hasítja a barázdáltat, nem is hinné, vám 137 szrizalékos telje- hogy traktoros. Pedig az. sítménye. Egyelőre Joli És pedig hivató tralctoros: az erősebb... ' a baltonyai gépállomás A bérhetek váltakozó büszkesége. Jó munkás — eredményei szívós harcot és bátor leány: hl merte árulnak el. Joli tagjelölt hívni versenyre brigádve- volt, most lett taggá és zetőjét, a csupa-erő, ma- erre nagyon büszke. Sze- gastennetü Pozsgai Pis- me acélos akarattal villát ... Mi adta neki eh- lan Pistára. Van miért hez a bátorságot1 Nagy harcolnia! Nagy erő la- barna szemei mosolyognak kik ennek a kicsi lánymikor megadja a választ: nah a szívében. Alig vár- sÉn, a nő, egyenrangú jel ja, hogy kezébe ragadja a vagyok a férfiakkal. Ke- volánt s a harcos hajrát kém éppen úgy szót fo- 6 nyerje meg. A grafi- gai a traktor, mint Pózt- kon mellé jobbról és gai Pistának ...« bálról egy-egy vörösseIgaz. Az ügyesség és lyem zászló van akasztva, leleményesség, a kitartó Egyik a legjobb brigádé, szorgalom dönti el, ki az a másik a legjobb irák- erősebb. A gépállomás torosé lesz. A brigádgrafikonján két oszlop zászló a Pozsgai brigádé magaslik ki a többi kő- lesz, ez már bizonyos. Énéül: Telek Jolán 143 szár- rteic a brigádnak a tagja zalékos és Pozsgai 1st- Joli is.., De a másik! ...&ow UkcÜgyen, 1 Azt a szívós akarat, a munka harcos üteme, dönti el. Az a hat százalék, amellyel Joli vezet, elég lenne a győzelemhez, de hol van még az! A traktorok már a verseny utolsó szakaszán dübörögnek, a grafikonon a teljesítmények váltakozó eied- ménnyel leúsznak feljebb- feljebb ... Rövidesen eldől, kié lesz a szép vörös- selyem zászló. Pista és Joli egymásra mosolyognak. Jó pajtások. A verr tény láza, a munka nemes harca tette őket azzá. Szemükben ott lobog a győzelmes ifjúság. Ott élnek a dörgő traktorokban, beletiporják ifjú akaratukat a gázpedállá s az eliramlú gép után egymásra borulnak a fényes, feliele barázdák, amelyben ott szunnyad a boldogabb holnap, az ifjúság mindig szépülő jövője. Érzik, hogy az a harc, amelyet az építő békéért vív a Párt, az 6 harcuk is, az ifjú traktorosoké. Amint szemük a traktor reflektorfényével belehasít az éjszakába, látják már a holnapot. S a nap, amely ragyogva lép az égre keleten, az ő kacagó diadalukra,, az elvégzett őszi szántásra virrad. sKo- vember 25-re kész leszünk vele.« Így tűzte ki a célt a Párt. Telek Joli és Pozsgai István: a soksok ifjú traktoros a biztosíték erre. Gyönyörű ez a harc: minden barázda egy-egy győzelem. Itt nincs jajgatás és hulla- halom, égő városok és falvak ... de van építő akarat, amelynek minden tette egyetlen célt szolgál: hogy béke legyen! (Furák) a munkásoknak és mérnököknek. Előadásokat tartanak az üzemekben, segítenek az uj gépi berendezések bevezetésében, kido’goz/.ák és bevezetik a termelésbe az uj, tökéletesebb technológiai eljárásokat és minden felmerülő kérdésben szakmai segítséget adnak. Grúzia bányászai gyakran láthatják körükben munkakörbe« Grigorij Pulukidze akadémikust, számos tudományos mű szerzőjét. A politechnikai főiskola dolgozóinak csoportja az ő vezetésévei és szorosan együttműködve a csia- turi ércbányák munkásaival és mérnökeivel, dolgozta ki a hordozható ducolás több tervét, amelyet most már széles körben t rsg- konositoUak az iparban. Ei-gendö megemlíteni annyit, hogy az s tervek szerint készült dueolásnk körülbelül négymillió köbméter bányafát takarítanak meg a Szovjetunióban. Ferdinand Tavadze, egy másik ismert tudós, a főiskola dolgozóiból és a tibiliszi városi fémkohászati üzemek szakembereiből alakított csoportjával uj módszert kísérletezett ki a munkagépek bonyolult öntöttvas alkatrészeinek öntésére. Munkájukat siker ko> róná/.la és az öntések minőségi lényegesen megjavult és növeko. dett a munka termelékenysége k. A Kaukázuson-tuli kohómű egyik munkása, A. Jcgia/arov nemrégiben tanácsért fordult F. Tavadze professzorhoz. Jegiazaro* ugyanis a gyár mérnökeinek segítségével gépesített kokillát szerkesztett maximálisan hat tornai súlyú acélöntvény számára. A tudós foglalkozott a feltaláló pro* blémájóval tó segített neki texirt tökéletesítésében. Jegiazarov szerkezetét már használják is a termelésben. A szovjetó tudósok és a termőlés dolgozóinak állandó kapcsolata, maguknak a tudósoknak fe igen komoly segítséget jelent, tökéletesíti gyakorlati tudásukat ét széles távlatokat kapnak tudományos elképzeléseik alkalmazására és fejlesztésére. A tudomány és technika dolgozóinak közvetlen alkotó együttműködése elősegíti a szocialista gazdaság további fejlesztését, » Szovjetunióban élő emberek anyagi tó kulturális jólétének emelését,
