Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-26 / 276. szám
6 VIHARSAROK NÉPE A könyv a béke fegyvere A tanáéi kijavítja a kiiUia«»fK»oiitoii Tanulni és tanítani, a múlt tapasztalataira támaszkodva aj©« len eszközeivel alakítani a boldog jövőt. — Ez a kötelessége minden dolgozónak. A könyv fegyver a dolgozók kezében — hangoztatják általánosan a tételt, de sokan elfelejtik magukévá tenni a könyvek tanítását; bár előttük az irodalom kincsei, restek megvívni a harcot saját elmaradottságukkal. Az írott szó; ereje uralmi rendszereket döntött meg 9. történelem idején, á felvilágosodás harcosai az irodalom eszközeivel rabságban nyögő népek erejét támasztották győzedelmes hatalommá. Az elnyomók mindig féltek a könyveli által közvetített tudás Hatalmától. Az egyeduralmi rend- >zér, a tőkések rendszere is »vigyáz« a könyvek tartalmára, tlorthyék lehetetlenné tetlók a haladó irodalom kialakítását és olvasását: nekik az igazságot tanító és á tudást gyarapító írások ellenségeik voltak, mint ahogy ők is ellenségeik Tollak xj. igazságnak. A Szovjetunióban és a népi demokráciákban és felszabadult országokban a könyv és a tudás mindenki birtoka lelt Kormányzatunk a legmesszebbmenőén gondoskodik arról, hogy mindenki képezhesse önmagát, Pártunk a tudományt lelte a fejlődés alapjává és a dolgozó- mii 'múlik, hogy mennyiben lesznek részesei a tanulás útján a .szocialista fejlődésnek. Az iskolákon kívül a széles naptömegek tanulási lehetőségét •íz ölvasóinozgnlom biztosítja. Mi *x olvasó mozgalom? Az olvasó* mozgalom szellemi öntevékeny- ség, melynek legfontosabb szer* vezeti formája az olvasókör, lín- .oek-az a feladata, hogy az olvasáshoz nem szokott, az olva- sálnak még a technikai neliéz- cégeivel is küzdő falusi olvst- |«Sfcaak megkönnyítse a könyvek* fsél való ismerkedést, megszeret- Jesse a dolgozókkal az olvasást SExen túlmenő.lcg a szervezett olvasás az olvasásban már jártas dolgozóknak is hasznára van, tűért lehetővé teszi számukra a könyvek politikusabb kiértékelő* sót és alaposabb Kidolgozását, fdősegiti az olvasott anyag gya- y.orlati alkalmazását. Megyénkben számos — a Párt és a tö- megszervezelek által létrehívott j— szervezett olvasókör működik, j<?%szágos viszonylatban körűibe* tíU 1200 olvasókör van. Országos Pártközpontmik az olvasómozgalom célkitűzéseit a követ-, j -ező főbb pontokban foglalta össze: 1. A munkásosztály és dolgozó parasztság politikai öntudatának és kulüu-ális színvonalának emelése. 2. A marxista-leninista ideológia terjesztése. í 3. Harc a polgári ellenséges befolyás (kozmopolilizmus, 'na* eionalizmus. klcrikálizmus} ellen 4. Az olvasásnak a szocialista •építés, az ötéves terv célkitűzéseinek szolgálatába állítása, 5. A szocialista hazafiságra, a béke harcos védelmére való nevelésö, A Szovjetunió népszerűsítése és tapasztalatainak felhasználása. A könyvek árának csökkentése mellett nagy segítői az olvasómozgalomnak a körzeti könyvtárak ás a falusi népkönyvtárak. A tavaly megalakult tíz körzeti könyvtár összesen 36 1 falusi népkönyvtárat szervezett. Ezt a számot ezév végére iGoo-ra emelik, igúg végén a liz körzeti könyvtár, illetve 36i falusi népkönyvtár összesen 5o ezer könyvvel rendelkezett. Napjainkban a népkönyvtárak birtokában 35o ezer könyv van, tehát egy-egy körzeti könyvtárra 16 ezer kötet, egy-egy falusi könyvtárra állag a5o könyv esik. A Békéscsabai Körzeti Könyvtár jó munkáját dicséri az, hogy a könyvtár dolgozói az intézmény alig egyéves fennállása óta g3» falusi népkönyvtárat szerveztek meg. A könyvtárosok szakmai képzéséről is gondoskodik kormányzatunk. A közelmúltban megyénkben Gyula-Városerdőn volt 33 hallgatóval népkönyv Láros továbbképző iskola. Békés megyében egyes községek-i ben 2—3 tucat »könyvtárs-nak nevezett könyv van a DJSz, az MNDSz, vagy a DÉFOSz birtokában. Könyvtáros, aki megközelítőleg is jól kezelné ezeket a könyveket, rendszerint nehezen akad. Ezért az illetékesek megindították az ilyen falusi »könyvtárak: egyesítését. Békésen, Békősszent- andráson, Gyomén és mindazon községekben, ahol van kultúrotthon, már egyesitették a helyi könyvtárakat. Az. olvasómozgalom nagy segítségére van a dolgozó parasztoknak a termelés győzelem revitelében. Ahol jó olvasómozgalom van, ott rendszerint jó a termelés is, ezt, bizppvjtja Mezőbetény, Szarvas, Tótkomlós, Battenya, Endréd példája is, Az életszínvonal emelkedésével, A békés élet további fejlődésével megváltozott a dolgozóknak a könyvekhez való viszonya. A dolgozók 1 hálásak a könyvökért és szívesen veszik kezükbe a nagy szovjet írók könyvei mellett a magyar írók haladó alkotásait is. Dolgozó parasztságunk könyvélwégo mellett azonban az üzemi dolgozók könyvigénye sokszor mögötte marad. Békés megyében és Békée- caabán az üzemi könyvtárak igen csekély számú könyvvel rendelkeznek és alig olvasottak. A Békési Téglagyárak NV és a Enhar- gyár sarjadó olvasómosgatinaval szemben a Pamutszövő cs ma« iizömök olvaeómozgalma csak csekély méretű. Javitaniok kell az üzemeknek az irodalomhoz való viszonyukon, a könyv oeok azok számára fegyver, akik kezükbe veszik. A könyvek megszerettetését nagyban elősegítették megyénkben Pártunk éa a fővárosi írók segítségével rendezett irodalmi esték, könyvankétok és ismertetések. A dolgozó parasztok ezeken az alkalmakon hozzászólásaikkal bebizonyították, hogy megértik és szeretik nz új magyar irodalmat. Kaszaperen Solochov: «Uj barázdát szánt az eke» című könyvének ankétján Csontos István igy szólt: — Bn tszcs-tag vagyok, tudom, hogy a kulákok gazemberek, Solochov könyvének elolvasása után még jobban ráismerek a kólák.-ág arcára. — Orosházán, Bákóczy- fcetepen igy szűrte le a könyv tanulságait Vig János, dolgozó paraszt : — A kulák, kulák marad, hiába beszél, amikor segítenie kellene a dolgozó paraszton, nincs sehol, csak lázit, csak izgat, de a közös ügyet sok őse szolgálja. — Köszönjük a Pártnak és líá- kosi elvtársnak, hogy hozzánk is eljutott a könyv — hangoztatják a falvak dolgozói. Szeghalmon nagy érdeklődés köelk;ttvc*tett hibákat »Községünkben kulturális téren nagy ki /osságok vannak, se mozi, se kulturelöadás, ahol művelődhetnénk. .,« (Részlet Haba István csorvási levelezőnk leveléből.) »öt hónap óta alig volt valamilyen kulturális előadás, ahol a fiatalság és az idősebbek szórakozva tanúik ittak volna...« (Részlet Brácsák István csorvási levelezünk tévéiéből.) »Rostiul készítetlek elő nálunk a Szabad Föld Téli Estéket, az első előadáson alig ló dolgozd paraszt Jelent meg, azok is azért, mert valamilyen funkciót viselnek...« (Részlet Pálvöl-: gyi András csorvási levelezőnk leveléből.) jelentett volna * kultúrcso[iorto ilyen agitációja. Az ilyen rövi műsorok betanulására a tegnagyob dologidőbon is van idő. ÍOs a dolgozók várják ezeket a kultúrműsorokat. Ha végigmész a község főutcáján, még C6ítk vetettemül sem találsz olyan régi p 1 ak átm arád v án y t a falon, vajy valamelyik kirakatban, amely a község valamely kulturális megmozdulásáról számolna tje, ha csak a két évvel ezelőtti ripacstársulat csorvási vendégszerepléséről tanúskodó, plakátruaiad* ványt nem látsz,, vagy ha nem számolod kulturális megmozdulásnak az MNDSz műsornélkftli, tánccal egybekötött teaestjét, vagy netalán X. Y. tánctanító újonnan induló tánckurzusát. Búgén volt nem ismerték fel a »Műkedvelőnek« látják meg ma is a kulturcsoportok munkáját, azt hiszik, hogy a kultúrmunka egyenlő a szórakoztatással, minden további cél nélkül. Csorváson még nőm ismerték fel, hogy a jó kultúrmunka nem csupán szórakoztat, liánom nevel, tanít, mozgósít, hogy kultúr* munkánknak éppen az a föladatai hogy a műsor helyes megválasztó ~ival, a kultúrcsoportokon belül kultúrbrigádok saervozésévol és ezeknek kisgyűléseben rövid, félórás szerepelte lésével mozgósítsa a dolgozókat a soron levő feladatok teljesítéséin, sőt túlteljesítésére. Nézzük meg akármelyik soron- levő feladatot. Ott van a mélyszántás. Ha Csorváson jól működő olvasókörök lennének, melyen akár Solohov: »Uj Barázdát szánt az eke« című regényét, akár Babajevszkij: »A runyoillagdovagja'< című haí a btiaa munkáját, — vagy sorolhatnánk már említésre méltó kulturális megmozdulás Csorváson. Pedig egy-két évvel ezelőtt elég élénk; kultúráiét volt ebben a községben. Nem volt olyan tömegezervozot, amelynek log-] alább egy kielétszámú kultúrcso- portja nem működött volna. Most Búmban alszik minden. — Nem érünk rá, más, ennél sokkal fontosabb feladatot kell megoldanunk, —- ez a fotelét, akár merre kérdezősködsz. Ezek a feleletek bizonyítják, hogy Csorváson kultúra jelentőségét még tel jó pár szovjet és új ma- gyar regényt — olvasnának, úgy a dolgozók a legényből Is megtanulták volna, milyen jelentőségű van az időben elvégzett munkának, hogyan biztosítja a korai jó ta- lajművelós a jövő évi termést. A agy Iui a kisgyűlésekie az előadón kívül kultúrbrigádok is mentek volna, melyek jeleneteken keresetül mutatták volna be a/, időbon végzett mélyszántás jelentőségét, aktuális strófákban — c-a ztuskákl an — állították volna példának az élenjáró dolgozó parasztokat, .leplezték volna le n kuláhokot és nux-:- torkeáócoibot, így támasztották volna alá az előadást, Gsorváa is az elsők között tenne a melyszántási versenyben. Do így áll ez a termény beadásnál , szerződéskötéseknél, s sorolhatnánk tel a többi' • feladatokat, mindegyiknél iiatalmas segítséget bizonyítja a szerkesztő: egünkbe he érkező több csorvási lóvéi. A kulturcsoportok, általában kulturális élet irányítása a nép művelési ügyvezető feladata. Ilye azonban nincs Csorváson. A légi még hónapokkal ezelőtt lévaitól ták s azóta nem történt gondoskodás új ügyvezetőről. Ezért azon hon nomosak a Megyei Tanács nép művelési alosztálya felelős, de elsősorban felelősök a csorvús.a; é a csorvási pártszervezet is, mer nőm javasoltak a népművelési al osztálynak a kulturális élet irányi tására alkalmas új ügyvezetőt. Ebben szintén a kultúrmunka leb© csillése nyilvánul meg. Az irányítás hiánya az oka annak, hogy hónapok óta alszik s kultúrmunka Csorváson. Ez az oki annak is, hogy rosszul sikerült • Szabod Fold Téli Esték beindítás# is a községien. Van ugyan ennek az előadásnak fölélő;», aki egybe« a földműves®»vetkezet le: melési telelése . is. De ő .nem bírja ellátni még ezt a feladatot is. Sok, nagyon sok a hiányosság, Különösen, ha hozzávesszük még azt is, hogy öt hónapja még csuk (mozija sincs Csöt vá: nak, inert -$ régi épület összeomlóban, van. A múltban, bizony senki som törődött volna -vote, hogy mi fáj a csorvásiaknak. Ma azonban a nép közében vau a hatalom, a Párt és a Községi Tanára felfigyelt a dolgozók egyre sürgető-'kérésére A legutóbbi -ftié-- on' *! • község kulturális életének beindítása volt 12 o éves a Magyar Tudományos Akadémia 125 étivel eielőtt hivlálc életre « Magyar Tudományos Akvir démiát a magyar tudomány és irodalom leghaladóbb képviselői. A fiatal AJcadérnia a nemzeti függetlenségért, a magyar nemzeti kul- túráért folytatott harc középpontjává vált hamarosan. Ragyogó korszaka ez az Akadémiának és a magyar tudósoknak, akik benne éltek az eleven élet sodrában, részt kértek a harcokból, megteremtették Akadémiánk hősies hagyományait. A szabadságharc bukásával süllősnek indult az Akadémia. Tagjai között egyre több gróf, iparmágnás és egyre kevesebb tudós foglalt helyet. A Horthy fasizmus idején ért el a züllés mélypontjára a Magyar Tudományos Akadémia, amikor Habsburg József »főhercege, lelt az elnöke s az Altadémiúnak minden köze megszűnt a tudományhoz. Ebben az Akadémiában nem kaphatott helyei Sem Ady Endre, sem József A ttila, sem himlő tudósaink egész sora, de helye volt olt Ferdinand volt bolgár cárnak és a »vitéz«. Rácz Jenő féle fasiszta ideológusoknak, A felszabadulás, a Tárt adta vissza az Akadémiát a tudománynak, költözhetett uj élet az Akadémia falai közé, válhattak tagjaivá a tudósok legjobbjai s dolgozncdz azon, hogy megvalósítsák Sztálin elvtárs útmutatását: »Az a tudomány az igazi tudó* mány, amely nem keríti el magút a néptől, hanem kész szolgálni a népet, ítész a népnek a tudomány összes vívmányait átadni, a népet nem kényszerből, hanem önkéntesen, szívesen szolgálja.«. az egyik napirendi pont- Átvitatták nlapo.a:i a lcórdéd s a tanács intézkedett: tesz rövidesen népművelési ügyvezető, aki új életre kelti a fölbomlott kultúrcsopprtokat, tervszerűvé teszi azok munkáját. Etetrebivják az olvasó mozgalmat ia, a jöveten fokozott figyelmet fordítanak a könyvtárra, szolgálja aa valóban a dolgozó parasztság neve-! lését. Kiküszöbölik a Szabad. Kök Téli Estüknél mutatkozó hiányosságokat, jó felvilágosító munkával gondoskodnak arról, hogy s dolgozó pa:ft /tsóg minél nagyobb számban vegyen részt az előadásokon. A mozi beindulása is rövidesen elintézést nyor, a jövő negyedévi költségvetésbe már beiktatta az épület kijavítását « MOKBP. Es leszűrték a tanulságot is: ahol nem vagyunk mi ott, ott jelen van áz ellenség. Elhanyagolták kultúrmunkát e az ellenség, a klerikális reakció igyekezett »kielégíteni« a dolgozók kultúrszomját, igyekeztek lerombolni mindazt aa emberekben, amit eddig építettünk — Bizony, a'apos tandíjat fizettünk, — mondja a tanácselnök elvtárs, — de jól meg is tanultuk .. »leckét«, még egyszer nőin fej, ilyen előfordulni Csorváson. (péter) zepette ismertették Malcev »Szív- vel-lélekkel« című könyvét. Gádoroson, Kardoskúton, Nagyszénáson, Békéscsabán is sikeres könyvismertetés volt; Beck »Yotekalamszki országút«, IIjin »Hegyek és emberek« című könyve aratott különösebb sikert falvainkban. Gyomén, Dóvaványán, Sarkadon rossz szervezés miatt eredménytelen volt »3 irodalmi előadás. A lemaradt községek len és a megyei és békéscsabai üzemekben fel kell számolni a legrövidebb időn belül az irodalom iránt való szégyenletes közömbösséget. Az üzemi propagandisták, könyvtárosok és a falusi könyviéi ak vezetői még jobban érezzék át feladatukat, a népnevelők is segítsék az olvasó mozgalmat. A vidéki pártszervezetek irányítsák és ellenőrizzék az olvasást, a szakirodalom és főleg a párt- irodalom termékei jussanak el minden dolgozó kezébe. A tanult és olvasott emberek könnyebben és jobban végzik a munkát, a félművelt, vagy műveletlen emberek fékezői a haladásnak. Napjaink legszebb, de legnehezebb feladata a békéért való küzdelem. A könyv ebbon a küzdelemben is segítségeire van dolgozóknak. Ilja Ehrenburg, Kazakievies, Azsajev, Aiagon, Popov, Manhattan, Kaim irá-sai mind komoly fegyvert jelentenek az imperialistákkal szemben. A fiatal magyar szocialista irodalom alkotásai is segítségére vannak a dolgozóknak. Minden ipari, mezőgazdasági és szellemi munkás legyen aktív részese az ol- vasúmozg.alomnak, a községekben szervezzenek vitaesteket, megl eszó- léseket, vegyék a dolgozók a kezükbe minél többen a könyvet, mert a szocialista irodalom a béke fegyvere. Használják ki a dolgozók as klót, mert minden hiába eltöltött perc az ellenség malmára hajtja a vizet. J'. A.
