Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-26 / 276. szám
4 VIHARSAROK NEPB Agitáciéiik legfőbb tartalma — a béke BAákosi .elvtárs arra tanít bennünket, hogy minden kérdőt — tehát azt is, hogy a béke rnegv értelmezhető — egyszerűen, közérthetően, népszerű módon, inindou oldalról megvilágítva, meggyőzően, a helyi viszonyokra alkalmazott érv. I á. cl világítsuk cipg-a tömegele előtt. Népnevelőink számára rendkívül nagy megtiszteltetés és felelősségteljes feladat ez. A mi megyénkben még nem minden népnevelő érti és érzi út e feladat nagyszerűségét és történelmi jelentőségét, ne-rn vált még egrézen húsává és vérévé. Most, s mikor a felvilágosító emuk a minőségéért dolgoznak púrt- »zervesetelnk, népnevelőink, egyetlen . pillanatra sem felejtsék el, ma az agitáció legfőbb tartalma: «a béke roagvédelmozhetős. Tapasztalatuk mutatják, hogy a bé- koköltaőnjegyz-'s és tanácsválasz- iíUok íigitációja után nem eléggé kötik össks a napi feladatok meg- eld-ásdfc a béke kérdésével. Nem eléggé érvelnek ilyenformán: a kövényjörmolési szerződéskötés — « Léioi védelme, a torménybeadás 'teljosJtwn — a béke védelme, a sotejt ír ökkautés, nnyagmogtnka- ritás. mennyiségi és minőségi termelés — a béke védelme. Jfvaz az az állítás: a béke, minden erő forrása. Ebből következik az is, hogy a béke- agiláció megnyitja a nép millióiban a rejtett erőtartalékokat. Vájjon hogyan ? ügy, hogy a békét minden dolgozó őszintén akarja, kiég a tgkCzöioböeek gondolatainak legmélyén is ott van a béke akarása, ha- csak óhaj formájában te. Ezt a békeóhajt erősíteni tehet és kell is. Minél erősebb a békéié vuló áhitozás, amiál könv- nyebbon lehet tettekre változtatni nzt a béka ved •hűére. Elsősorban népneválöiuk feladata megértetnS; dolgozóinkkal azt a legfőbb kérdést: a béke erői le-győzhetette- rtfck. Ha valamely dolgozó nem értené meg mindjárt ezt a kérdést-, akkor a népnevelő elsősorban abban keresse a főhibát, hogy nem elég jól tudta megmagyarázni b ezért még jobb érvelést kell, hogy találjon. A politikailag tegkevésbbé fejlett dolgozó tömegek között is a legkönnyebben megértethető a béke kérdése. Népnevelőink soha no felejtsék el: minél jobban megértetik a dolgozókkal a léke védelmének lehetőségét, annál inkább emelkedik a termelés mennyisége és minősége az üzemekben, annál inkább kötnek n övány termelési szerződést- s adják be terményüket a dolgozó parasztok. Agitátoraink legyenek éberek. Ahol a dolgozóknál hiba van valamiben, lássák meg, azonnal vegyék észre: «itt valami nines remiben, itt az ellenséges hírverés ingatja meg békehitükben a dolgozókat». Még jelentős szómban vannak dolgozók, akik nincsenek meggyőződve a béke biztosításának tehetőségéről. Sokan vannak, akik megértik, hogy egy-egy cselekedetükben a . békét szolgálják, de ugyanekkor több, vagy legtöbb cselekedetükben még nőm ismerték fel, mennyiben segítik, vagy gátolják azok a békeharcokat. Népnevelőink állandó napi feladati!,, hogy minél több dolgozónak, minél több cselekedetében megmutassa, még a kisebb dolgokban is: hogy azzal a békét sogiti-o. avagy .hátráltatja. Napjainkban itttett találunk sorbanállókat az 50 dnrab jóállapolban levő tíxéket keres megivítelre a Békéscsabai Közkórház Ajánlatokat a kórház gazdasági hivatalába kérünk üzletek előtt-, do alig találunk olyan népnevelőket, akik felvilágosítanák a dolgozókat arról, hogy menynyire helytelen cselekedet ez, mert nem a béke, hanem a háború erőit segíti a eorbauállás. ékesen magyarázzák meg népnevelőink, hegy a béke mögvédclmezheto. Magyarázzák meg, hogy a termeléssel, népi hadseregünk állandó erősítésével hazánk mindinkább szilárdabb bástyája lesz a bőkefrontnak, ami az el fenséget -visszahat válásra kényszeríti. Ez persze minden egyse dolgozó cselekedeteitől függ. Minden egyes dolgozónak naponta koll hinnie valamit a béka érdekében, mart naponta működnek e nem pihennek békénk ellenségei. Mindez áldozatokat is kíván a dolgozóktól, amelyek mégis csak sokkal kisebbek, mint pl. a koreai nép áldozatai, melyre rúkényszeritet- tók, hogy fegyveres harcban védelmezze masát. Mivel minden egyes embertől függ a léke védelme, mutassanak rá népnevelőink arra, hogy ezért minden dolgozó felelős is önmaga és mások előtt, önmaga és mások érdekében, a béke biztosításáért. Minden dolgozónak tehát nemcsak lehetősége van, de kötelessége is a békéért harcot folytatni. W/an azonban az éremnek egy másik oldala is, amiről népnevelőink még mindig keveset szólnak. Még mindig nem szerepel az imitációban olyan súllyal, mint ahogyan azt az adott helyzet megköveteli, az ellenség belső ügynökeinek leleplezése. Nem mutatnak rá kellően népnevelőink a k ulák, a klerikális reakció, n jobboldali és egyéb népellenségek hírverésének igazi okára, nem mutatnak rá: hogyan és miként szolgálják ezek a háborús uszitók ügyét, hogyan és miként törnek nap mint nap a dolgozók ezen ellenségei a béke ellen. Népnevelőinknek elsőrendű feladata, hogy az ellenség igazi arcát nap mint uap bemutassák a dolgozók előtt, lerántsák a leplet a gyilkosok szándékáról. Az említett elvi szempontok népnevelőink munkájában csakis úgy valósulhatnak meg, ha a pártsasrvek állandóan a figyelmük középpontjában tartják s ellenőrzik megvalósulásukat, a dolgozó tömegekbe való kivitelüket, a napi gyakorlat közben. Ksllekllv vezetés a pártaauftábaa A Bolsevik Párt Sztálin elv- lárs meghatározása szerint, akiivan gondolkodó, öntevékeny, eleven életet élő, a régit rombu- dönto és újat alkotó harcos szervezet. Harcra telke.siti és szervezi a szovjet népet a lkom- mimista építés nagyszerű feladatainak megoldására. Eleje magasrendű eszmeiségében és szervezeti tömörségéi on, a kommunisták aktivitásában és önlu- dalosságáhan, a dolgozó tömegekhez fűződő elszakíthatatlan kapcsolatában rejlik. Valamennyi pártszervezet munkásságának alapja a pártoníselüli demokrácia, amely a cselekvés demokráciája, amikor a párttagok tömege maga dönt a kérdésekről és maga cselekszik.. Ebből következnek a párl- szervek munkamódszerei is. A pártvezetés kollektív vezetés Nem lehet igazi vezetést gyakorolni, ha a pártszervezetben hiányzik a kérdések valóban kollektív megvitatása, a széleskörű kritika és önkritika, ha a pártszervezetnék: gyenge a kapcsolata az alapszervezetekfcel, a tagság tömegeivel. Ahol a pártmunkások megszegik a kollektív vezetés elvét, adminisztratív módszereket helyeznek előtérbe, elkerülhetetlenül elsatnyul a politikai és gazdasági munka. A P áriban a meggyőzés módszerét adminisztrációval helyettesíteni, mint Sztálin elvtárs is hangsúlyozza, azt a veszélyt rejti magában, hogy a pártszervezetek öntevékeny szervezetekből puszta ügyintéző irodákká alakulnak át. A pártonbejfili demokrácia szigorú betartása, a kollektív vezetés elvének követése segíti a vezető káderek helyes nevelését, fejleszti a párttagság alkotó, aktivitását, biztosítja az állami és gazdasági munka fölött a pártszervezetek részéről gyakorolt 1 >olsevik irányítás színvonalának állandjő emelését. A skbtovi körzeti bizottság munkája ebből a szempontból példamutató. Valóban politikai vezető szerv, egyesíti, irányítja és ellenőrzi az állami és gazdasági szervezetek munkáját, fokozza felelősségérzetüket a reájuk bízott munkában. A körzeti bizottság egész nnuíkájában a pártaktívákra, az alapszenekre támaszkodik. A körzeti bizottság kollektiven tárgyalja meg és dönti el a gazdasági és politikái munka legfőbb kérdéseit. Ugyanezt megköveteli az alapszervek vezetőségétől és titkáraitól Is. A körzeti bizottság vezetőségi tagjai gyakran ellátogatnak a“kolhozokba és a helyszínen nyújtanak gyakorlati segítséget a pártszervezeteknek. A politikai munka megjavítása előmozdítja a körzetek előtt állé gazdasági feladatok sikeres megoldását. Ijenin és Sztálin azt tanítja, hogy’ a kollektív vezelés clő- fellételei az egyén felelősségérzetének fokozása a rábízott munkát illetően. A pártbizottság valamennyi tagjának tehát nemcsak az a kötelessége, hogy tevékenyen részivé gyen az egyes kérdések megvitatásában, hanem az is, hogy nap-nap után érdeklődjék az elfogadott határozat sorsa bánt, állhatatosan liarcoljon a gyakorlati megvaló- sítá1 ért Kollektív móilon vezetni anyuját jelent, mint állandó* kapcso- latot fenntartani a párttagsággal, a legnagyobb figyelmet tanúsítani az egyszerű pártmunkások véleménye bánt, a páii tagság tömegeinek tapasztalataira támaszkodni. Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy a vezetők és tömegek tapasztalatait egyesi teái kell, mert csakis ilyen esetben lesz helyes a vezetés. A kollektiv vezetés elképzelhetetlen a kritika és önkritika kibontakozása nélkül. Ezen keresztül lehet gyorsan kiküszöbölni a hibákat és biztosítani a munkában az általános fellendülést. A pártbizottságoknak nagy figyelmet kell lanusitani az alulról jövő bírálatok iránt. A kollckliv vezetés ilyen módszerei emelik a pártmimka színvonalát, tökéletesítik a púrtsaervek vezető tevékenységének módszereit, becsülettel tcljesilik az előttük: álló feladatokat és biztosítják a politikai, gazdasági és kulturális élet állandó emelkedését. Javítsuk ki az MSzT küldőttválasztó gyűléseknél mutatkozó hibákat jL'leiének jelentős állomásához érkezőit el a Magyar-Szovjet Társaság. December 20—21-én, Sztálin elvtárs születésnapján tartja meg ezervezetünk országos kongresszusát, atiol új vezetőséget választanak, megtárgyalják az eddig végzett munkákat, megszabják a jövő feladatait. Ez az országos kongresszus egyben dolgozó népünk újabb hatalmas megmozdulása, harcos kiállása lesz a béke és a béke legfőbb őre: a nagy Szovjetunió mellett. A magyar dolgozók ezen a kongresszuson ismételten megmutatják nemcsak a kongresszuson részvevő külföldi vendégeknek, küldötteknek ős megfigyelőknek, de az egész világnak, hogy békét akarnak, teremtő, alkotó békét s ezért a békéért készek bármilyen áldozatot hozni. Megmutatják, hogy a békééit folytatott harcban rendíthetetlenül kö- yotjük felszabadítónkat, a Szovjetuniót b nagy tanítónkat, a béke- tábor hatalmas vezérét: Sztálin elvtársat. TjVin a kongresszuson népünk legjobbjai vesznek részt. Most folynak megyénkben a küldöttválasztó gyűlések, amelyen a tcrmaléslien, a bókekarcban kitűnt dolgozók közül választják meg tagjaink megyei küldötteiket, hogy majd ezek közül bízzuk meg a Legjobbikát a deoember 10-i megyei küldőttválasztó gyűlésen azzal, hogy a Viharsarok dolgozóit képviseljék a kongresszuson, vigyék el megyénk népének harcol? üdvözletét, tolmácsolják a Viharsarok népének harcos békeakaratát. November 15 óta folynak ezek a k fi 1 d ö tt vű las ztás o k megyénkben s van számos jó és rossz tapasztalat. Szükséges, hogy a jó tapasztalatokat továbbfejlesszük, a rcsz- 3zabot pedig kiküszöböljük' további munkánkban, hisz-en november 30-ig tartanak megyénk területén á küldöttválasztó gyűlések. A "” Italánosságban elmondhatjuk, hogy dolgozóink átéreztek a kongresszus jelentőségét, jól kégresszus előkészítésében Legjobb eredményt elérő szervezetünknek. Hogy mennyire nagy az érdeklődés a kongresszus iránt dolgozóink között, bizonyítja, hogy számos olyan községbe^, ahol még ninos szervezetünk, a dolgozók elhatározták, hogy december 21-ig meg- alakiljfik az MSzT helyi csoportját, hogy ezzel is ünnepeljék nagy tanítónk születésnapját. jVf agát a küldöttválasztó gyűlést ■LTi is szerve*leink nagyobb részében jól készítették elő, gondoskodtak arról, hogy a falvak dolgozói tudomást szerezzenek róla, a tagságon kívül a dolgozóknak minél nagyobb tömege vegyen részt ezeken a gyűlő okon s a küldöttválasztó gyűlések egyben a község bébeaka.atának hű kifejezői is legyenek. Különösen ott sikerültek* küldöttválasztó gyűlések, ahol 03 MSzT vezető-ége a többi tömeg- szorvezottel karöltve végezte az előkészítő felvilágosító munkát és a Párt segítségét kérték a munkához, mint Gádoros, Elek, Sarkai. Szervezeteink többsége színvonalas, a béke megvédésére mozgósító műsorokkal tették még ünnepélyesebbé a küldőttválasztó gyűléseket, mint tették a végegyháziak is. |ke az eddig lezajlott küldöítvá* lasztó gyűlések, art is megmutatták, hogy nem elég csupán a dolgozók spontán lelkesedései e bízni a küldöttválasztó gyűlések sikerét. Ahol a vezetőség nem végszóit jó felvilágosító munkát, shot nőm kértek a kárt és a temegszer- vezetek segítségét, ott rosszul sikerültek a küldőttválasztó gyűlések, még a tagság sem jelent meg a gyűlésen. De még ez sem minden a küldöttválasztó gyűlések sikerének biztosítására. Gyndpsljpdni kell jó kultúrműsorról is ezekre a gyűlésekre. Az orosházi'MÄäSif ’ ros?« előkészítő munkájának bizonyítéka az a té,nv, hogy bár a csoport kiváló képességű zenekarral, énekkarral, jó színjátszó csoporttal is rendelkezik, a gyűlésen egyetlen kisérő műsorszám sem volt. Nem szitették elő a küldöttválasztó gyűléseket s sorra tettek felajánlásokat a kongresszus tiszteletére. Szsrvezeteink és tagságunk felismerte, hogy azzal is a béketábori erősiti, ha minél több tagot szerez a szovjet barátok táborába: a Magyar-Szovjet Társaságba. Ezért indult megyénk szervezetei között éa a szervezőteken belül a tagság között tagtoborzó verseny. A nemrég megalakult gerendám szervezetünk vállalta, hogy a kongresszusig kétszeresére emeli taglétszámát, a Síukadiak és gyulaiak azt vállal tőle, hogy taglétszámukat az eddigi háromszorosára emelik jó felvilágosító munkával. Hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonit tagságunk a szovjet dolgozók életét ismertető, a békotábort erő sitő központi lapunk, az «Uj Világ* terjesztésének is, előfizc- tésgyüjtő versenyekét indítottak egymás között szervezeteink és tagságunk. Nincs olyan szervező- tünk, ahol ne ajánlottak volna fel valamilyen ajándékot a kongresszuson részvevő külföldi vendégek részére. Kevermesi szervezetünk versonyzászlót ajánlott fel a konegy csoportnál tapasztaltuk nz előkészületek folyamán — mbit Mező- berényben, Bévaványán, Mezőko- vácsházán, Kaszaperen, Csorvá.sön —, hogy nem fordítottak elég gondot az előkészítésre. Ezeknél a csoportoknál sürgősen ki kell javítani a hibákat, hogy biztosítsák a közeli küldőttválasztó gyűlés sikerét. Kövessék a jó csoportok példáját ■ jó szervezéssel, felvilágosító munkával tegyék a község ünnepévé, halalmös megmozdulásává a gyűlést, mint tették a gyulaiak, ahol az üzemek dolgozói zászlók alatt vonultak a gyűlésre s felvonulásuk tüntetés volt a béke mellett. A küldöttválasztó gyűlések te- zaj lát a után sem állhat meg csoportjainknál a munka, tovább kell folytatni a kongiesszusra beindított veraoayt s különböző rendezvényekkel, kiállításokkal, tanfolyamokkal még közelebb keil hozni a dolgozókhoz nagy barátunkat és példaképünket, a szovjet népét, hogy az MSzT betöltve hivatását, erősítse a békotábort, mozgósítsa a dolgozókat békénk megvédésére. Kiss József, MSzT megyei titkár. A szovjet és magyar mezőgazdasági szakirodalom összes újdonságai kaphatók A K6AYVKS1SOLT Kiskereskedelmi Vállalat és a Szikra könyvesboltjaiban A KÖNYVESBOLTOKBAN útbaigazítás, díjmentes könyvbemutató!
