Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)
1950-11-23 / 273. szám
VIHARSAROK NÉPE S Fokozzuk a takarniáii^abona hcgf iijtési ütemét Az elmúlt héten megyénkben ipán egy százalékkal emelheti a lakarmánygabonabcgyüj- ; mennyisége. Hz azt mutatja, gy még mindig nem fektéinek Ilö .súlyt a városi, illetve a községi tanácsok a begyűjtés* Az eddigi megyei 77 százaié* s eredmény is ezt mutalja, bili már november derekán tál gyünk. Különösön lemaradás mu- BKkúzik a kukoricáidgvii] lésnél, in;Ívnél mindössze 36 százalékos a megyei teljesítés sz.i las laka nná ny hegyű j lés is ni gyenge, mindössze 45 szá- lékos. Komoly lemaradás mu- tkozik a dl« vételi jegy lel- sílésénél, az előirányzat össze- n 11 százalékra van teljesít- . Zabból pedig 13 százalékos a jesilés. Javulást mulat az A gerendás! földmiivesszövet- izét malmát földgáz tartja ».miien. Időközi am azonban ■ni (őrt fel kellő mennyiségű ;Z a fúrásból, ami megzavarta malom üzemelteiésót. Kovács zsef éi brigádjának tagjai el- ilározták: a gazoméler cső- d>ii| egy méteres dar almi íe- ign.ak, bogy a gáz és a víz rö- debb úton, sokkal nagyobb ennyi« ágiién törhessen lel. Az ílás lm vált és az újítóik no- 'inlmr ükén, a szövetkezeti árpa begyüjtésevmelyből eddig a teljesítés 85 százalék. Ugyancsak javulás mutatkozik a «13« vételi jegy beadási vonalon, itt a teljesítés 131 százalék. A szálastakarmány begyűjtési versenyben az elmúlt héten Orosháza az. eddig első helyen levő M e ztfk o v á esh á za elé tört, 58 százalékos teljesítésével első tett a megyében« A községek között ezen a heten a szá laslakarmánybegy új lésben Méhkerék vezet 132 százalékos teljesítéssel, második helyen pedig Sarkad kérészi úr áll 131 .százalékkal. A legnagyobb lemaradás a gyulai járás közsfgatben van, ahol a járás teljesítése mindössze 2-t százalék a szá- la sí akar many bél. Ha vaimak is községeink, ahol jobb eredményeket tudnak felközgyűlésen 600—-<>00 forint jutalmat kaptak. Ezzel az újítással elérték a gerendás! malom dolgozói azt. hogy évi 40 ezer forint értékű szenet takarítanak meg. A fel lord gázmennyiség most már olyan nagy, bogy a *gjíz által hajtott ni alomból a fel melegedet I vizet a községi fürdőbe vezetik, sőt még a világítást is gázzal végzik a gerendás! malomban. Kovács László, levelező mutatni, nagyobb részben azonban igen komoly lemaradás mutatkozik, vontatottan halad a begyűjtés. A városi, illetve a községi tanácsoknak, fokozott mértékben kell, hogy hozzálássanak a feladatok végrehajtásához; a pártszervezetek minden erővel hassanak oda, hogy a mélyszántás, a növénytermesztési szerződések kötése mellett a népnevelők elsőrendű feladatnak tekintsék a la karma ny gabonabegy új- tés sikeréért folyó agitációt s a liÉFOSz-szervezelek is mozgósítsák népnevelőiket ennek érdekében. Ne tévesszék szem elől soha sem, hogy az ellenség, a ku- láltság e téren is niiiKteát elkövet, hogy gátolja munkánk eredményességét, éppen ezért leplezzék le annak kártevő aknamunkáját, tla a tanácsok, a purl szervezetek, a DfiFOSz és valamennyi tőmogszervezet fokozottabban veszi ki részét ebből a munkából, nem kétséges, hogy Békés megye a takarmányIx'gytijlésben is az élre kerül. Nem vitás, hogy egyetlen becsületes dolgozó sem akarja megyénkben, hogy a begyűjtés során mindvégig hátul kullogjunk az ország többi megyéi mögött. Éppen ezért lássunk hozzá a fokozott munkához és hozzuk be a lemaradást. Földgáz üzemelteti a gerendás! malmet A gyulai „Petőfi“ tszcs tagfai szovjet parasztok útján járnak a Még ;i (a\a-zon léptek közödé, gyes mintájú csoportot alakítot- k a sze» egyházi, törökzugi földein Gyula utol lett. T.as»an halad- k előre. Nem tudták, hogy is fogniuk hozzá. A nyáron aottán nagy legtiszteltstés érte őket. A csoport yik tagja. Nádházi András « :ov jói unióba készült, hogy elhozza man a kolhozt a. n-z.tnk ezernyi ipa-izlalatát melynek segíteégével i ő csoportjuk, a gyulai »Petőfi; opart is tovább fejlődhet. Szigeti Lajos, Rózsa István meg többiek egytől-egvig nehezen válik vissza. így érezték, lassan »ILk ez a három hét. Az egyik nap '•után betoppant Nádházi tele ía- sznyával . Esténként nem győzték kérdezni, dIgát ni a csoporttagok. 8 a kis izet hői, .szinte kifogyhatatlanul ko- iltek elő a kincseket érő tapasz- dat-dc. Az. hogyan szervezték a rigód okul, munka sajatokat, kován osztoznak a termőit javakon, at is megtanulták, hogy a kol- paok megalakulásánál a Szovjct- iöbau hogy an érték el azt, hogy dolgozó pa.asztok felismerték a össös gazdálkodás előnyeit. így akarunk mi is dolgozni határozták eb Az első lépésük az olt, hogy' áttértek a hármas rumira. Akkorra már dó tagja volt szövetkezetnek. • Közben nem feledkeztek meg egy illaoatia sem arról, hogy mindenen követni akarják a Szovjetunió éldáját. A csoport fejlesztésben n Esténként, meg vasárnap dél- tánonként kiagyűiéseket szervezők s a kisgyíílésen Repkényi Já- 09, Rácz András s a csoport va- ímemiyi tájjá egyszerű, lelkes zavakka! elmondták mindazt, amit. Nádházitól hallottak a kolhozokról. • akik érdeklődtek a csoport iránt, wkat meghívták. Megin utalt ók nekik :\z álkeállományt. a csoport tanyáját, a földeket. . . Hadd nézzenek alapo-an körül, hová kerülnek. Megmagyarázták azt is a leendő tagoknak. hogyan bzorvezték meg a brigádokat. S hogy teljesen megismerjék a csoport életéi., meghívták őket a taggyűlésekre is. Mire a. tagosítást kérték. 76 tagot számlált a (.«oport h 350 hold földet mondtak magukénak. Nem álltak meg ennél az eredménynél. Tovább folytatták a lei- világosító munkát. Felosztották intés 533 hohl földön bizonyítják a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. Fejlődik, erősödik a csoport. Fs minden egyes tag tud ja, hogy mindezt a {Szovjetuniói)ok köszönhetik, mert az ő útjukat járják, a kolhozok tapasztalatai segítették őket előre. Dolgos hétköznapok, vidám ünnepnapok váltják egymást a csoport életétien. Most az egyik híg- szebb ünnepükre készülnek: Sztálin ©Ívtárs születésnapjára. S mivel ünnepelnék meg ezt a napot leg.szebbon, ha nem azzal, hogy még több dolgozó parasztot honiak arra az útra, amin Sztálin ©Ívtúra felhívására indultak el, az orosz parasztok ... a közös gazdálkodás útjára. December 21 -re kétszázan ünnepeljük a kultúrtermünk felavatását — határozták el a szombat esti taggyűlésen. K-s arra is van gondjuk, hogy a gazda-ág tovább fejlődjön. Kádár János, az állattenyésztő brigád nevében beszélt. — »Mi elvállaljuk, hogy a jóportban lévő középparasztok a kö- zópparasztokhoz, a kisparaBZtok a Miklós-, valamint a máiiavárosi ki «parasztokhoz látogattak el. Az eredmény nem is maradt el. Mertz Mihály 20 holdas, Fölön György 23 holdas középparasztok sokad- magukkal mindennapos vendégei lőttek a csoportnak. Azután tolép- tek. És egy hét. múlva már Mertz Mihály is a csoportról beszélt a kívülállóknak. Huszonhármon kezdték 1050 augusztus 3-án a munkát a gyulai »Petőfi« csoportban. szágállományt minőségi állománnyá változtatjuk.« A kertész brigád sem marad le mögöttük. Repkényi János, a brigád-vezető sorolja fel, mit vállalnak. Százötvenezer forint értékű meleg- agyi üveget 70 ezor forintért készítenek el házilag. December 21-én már vetik is a melegágyba a korai salátát, a retket . Februári a már ebből szállítanak Pestre az üzemi dolgozóknak, csőrébe a traktorokért. Az öreg Szilágyi néni a baromfiállományt szaporítja ötveuvol ötszázra. Még egy hét sem telt el a felajánlás óin, do máris serényen folyik a munka. Készülnek a melegágy keretei s még odaadóbban gondozzák a jószágokat. .S ma már Toldi Imre, Vidó István középparasztok, Exnerné. Nagy János, mind a »Petőfi« tszcs tagjai. Fejlődésének újabb állomásáig ér el december 21-re a gyulai »Petőfi* csoport, melynek tagjai büszkén vallják; a szovjet parasztok útján járunk. (Deák Rózsi) Olvasó! Keveset írunk községetekről? Ti is írjátok meg levelekben, hogy milyen események történnek nálatok! guk között a terüIeUM:-. A c$oMa már 170-ert járják a szövetkezeti gazdálkodás útját | A SZERKESZTŐSÉG VILLÁMA SARKAD! GÉPÁLLOMÁS DOLGOZÓI 1 Az elmúlt bélen terveteket 196.5 százalékban teljesítettétek. A jó eredményt a munkafegyelem megjavításával értétek cl. Dolgozzatok továbbra is így tervetek teljesítéséért! ÚJKÍGYÓS ÉS LÜKöSHAZA DOLGOZÓ PARASZTJAI! Dolgozó parasztjaink nagy része burgonyabeadási köte- Uzellséj'ével járnlt hozzá a dolgozók ellátásának biztosításához, li pedig egyetlen szem krumplit sem adtatok be eddig. Javítsatok sürgősen ezen a hibán. Rajiatok is múlik, hogy a dolgozók burgonya ellátását biztosítsuk 1 SZARVAS KÖRNYÉKI ÉPÍTKEZÉSEK MŰSZAKI DOLGOZÓI I A békéscsabai irodaház építkezése még csak most Kidőlt bp, de máris munltaverseny folyik a brigádok között, mely szép eredményeket mutat fel! Vegyetek példát a békéscsabai szaktársaktól és szervezzétek meg a brigádokat, a brigádok közti munkaversenyí, hogy idő elölt teljesíthessétek terveteket! VASUTAS DOLGOZÓK! A békéscsabai vasútállomás dolgozói a II. Békevilágkon- gresszns »tiszteletére egy túlterhelt vonalot indítottak út iak-Jó munkaszervezéssel a vonatok késést idejét minimumra csökkentették. Vasútállomások, kövessétek példájukat! Mit adna az emberiségnek a fegyverkezés csökkentése i Az emberiséget egyetlen nemzedék élete folyamán kétszer döntötték világháborúba. Az imperializmus számára a háborús készülődés, — a hatalmú* áldozatokat követelő pusztító háború Ó3 a háborút követő legalább is részleges elkeriiIhotetlön újjáépítés — csupán jól jövedelmező üzletet jelent. A néptömogek szempontjából viszont csapást, millió és millió munkásélet pusztulását jelenti. Áz első világháborúban 36 millió embert mozgósítottak a hadseregek to, a másodikban már 110 milliót, méghozzá, a dolgozók leg- Őgészaégetebb, légmunkakópesebb részét, és a mozgósítóiéból kimaradt lakosság többsége is a hadseregnek termelt. Világos, hogy mennyire meggyorsulhatott volna a termelési eszközök és fogyasztási cikkek termelése, ha ezeknek a millióknak a munkáját a békés fejlődés érdekében használták volna ki. A második világháború költségei — még a kisebbített burzsoá számítások szerint is — a, háborúban ré.-iztvett országok költségvetéseit tekintve 1.117 milliárd dollárt tettek ki. Ha azokat az anyagi károkat is hozzávesszük, melyek a liá- borúban részt vett országok népgazdaságát érték, a háború mintegy' 4 ezer milliárd dollárba került. A háború minden egyes embernek — természetesen a kapitalistákat kivéve, akik csillagászati számokat kerestek — 3 ezer dollárjába került. Ezen az összegen minden háromtagú család családi házat építhetett és személyautót vehetett volna, Az imperialisták most egy harmadik világháborút akarnak kirobbantani, amely olyan rettenetes vesztecégekkel sújtaná az, emberiséget, . amelyekhez képest az eddigi világháborúk szörnyűségei szinte jelentéktelen károknak tűnnének, hiszen már a második világháború is mintegy 27-szerese volt annak, amibe az első világháború került. Az Egyesült Államok kormánya az, elmúlt öt év alatt katonai célokra közvetlenül és közvetve mintegy 230 milliárd dollárt költött. A katonai kiadások az egész költségvetés 80 százalékát nyelik el és az ország nemzeti jövedelmének mintegy 20 százalékát teszi ki. Az amerikai militaristák csatlósaikat is arra kényszerítik, hogy hasonlóképpen hatalmas összegeket áldozzanak a kardamik világháború előkészületeire. A marsbftllizált országok katonai költségvetése évente összesen több mint 7 milliárd dollárt tesz ki. A tőkés országok eszeveszett fegyverkezési hajszája nem kevesebb, mint évi 60—65 milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államok és Nyugat-Európa népeinek. Hogy mekkora összegek szaluidul n ónak tel a dolgozó népek szükségletei fedezésének céljára, ha a főkéi országúkban nem a legdiré hödtebb militaristák és háborús gyújtogatok uralkodnának, bogy milyen mértékben emelkedhetne ebben az esetben a dolgozó nép életszínvonala. azt a következő néhány számadat is mutatja. Bradley táborinak, az USA vezérkari főnöke szerint egyetlen páncélos hadosztály felszerelése 500 millió dollárba kerül. Az amerikai imperialisták szerint pedig Nyugi! t-Eu répa marshallizált államainak legalább 50 ilyen tank-hadosür- tályt kell rövid idő alatt kiáUíia- niok. Ebből a pénzből, — amit tankokra fognak költeni — pontosan 3 és félmillió. egyluká«» családi házat építhetnének, vagyis kényelmes, új lakásokhoz jutna az a 15 és félmillió hajléktalan ember, aki jelenleg nyomortanyákon és parkok padjain »lakik*. Abból az összegből például, amibe egyetlen bomba vető kerül — amelyeket pedig ezrével gyártanak a tőkés országok — nem kevesebb, mint 325 m unka «lakást építhetnének, egy modern sorhajó építési költsége pedig akkora pénzösszeget nyel el. amiből egy 100 ezer lélekszámú várost teljesen újonnan föl lehetne építeni. Azon a pénzen, melyet az Imperialisták egyetlen repülőgép- anyahajó felépítésére sajtolnak ki a dolgozó népből, nem kevesebb, mint százezer hallgatót részesíthet- nőnek a főiskolákon öt éven. út ösztöndíjban, vagy ötvenezer gyermek végezhetné el belőle előbb a közép, majd a főiskolát, Franciaország nöpolleues kormánya pcldúnl naponta akkura összeget költ a vietnami nép elleni szennyes háborúra, amiből naponta 111 iskolát építhetne fel. Ha a tőkés államok csökkentenék a fegyverkezést, ahogy » Szovjet- billió az ENSz-ton ismételten javasolta, akkor megszűnnének az imperialista országokban a tűrhetetlen adóterhek és enyhülne az a hihetetlen nyomor, amely' ma az imperialista országok dolgozóira nehezedik ,
