Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-23 / 273. szám

4 VIHARSAROK NÉPE Párt és pártépítés A LENINI-SZTÄLINI KOMSZOMOL A békéscsabai Barnevál üzemi pártszervezete több önállósággal végezze munkáját A békéscsabai Karneválban a dolgozók csak annyit tudnak a liavibérezésről, hogy létezik ilyen is már egynéhány üzemben. Ol­vasták az újságból. Kovács elvtárs, pártlilkár szerint a szakszervezeti bizalmiak,>n keresztül tudaLositol- ták a havibérezésre való áttérést. De az tizem dolgozói nem tudnak erről. Nem tud errőL sem Kovács Judit II., sem Szkaliczki Dóra pártonkiviili dolgozót, sem Adamik György elvtárs. \ agyis velük nem beszéltek a szakszervezet bizuL- miai. A nevezett dolgozók külön­böző munkahelyeken dolgoznak, tehát nem leltet a legjobb akarat melleit sem véletlen jelenségről beszélni. Egyszóval: a Bamcvál- ban is észlelhető az, amiről Rá­kosi elvtárs beszélt október 27-én. hogy s a szervezés mellett elsorvad az agitáció«. Mi az oka ennek a hiányos ágnak, kit terhel elsősor­ban a felelős ég? Elsősorban az üzemi pártszervezetet Kovács I, Iván elvtárs, a párttitkár mentegeti magát, hogy ő ar a semmiféle utasítást nem kapott, hogy a jjáriszervezet is fog'a kozzon ezzel a kérdéssel. Ez ar.a mutat, hogy a Barnevál üzemi p rtszeövezete kullog az ese­mények után; munkáját — ebben az eseti: n — a szűk prakticizmus jellemzi. Ezek után nincs rajta mit csodálkozni, hogy az üzem dolgozói nem tudják azt, bogy a Barneváll.an december i-én veze­tik be a havi béra'számolást Erről három hét óta fekszik az üb. titkár fiókjában az értesítés. keresztül a Gyemidov dinasztia bir­tokában volt. Tagilból igazgatta tíyoii'idov orosz gyáros számtalan gyárát, bányáját és vállalatát s korlátlan ura volt, több mint egy­millió hektár kiváló minőségű földnek s k iasákmány triója e vidék lakóinak. A Nagy Októlieri Szocialista For­radalom • felszabadította Tagilt is és elindította tv szocialista fejlő- dós útján. Hatalmas fejlődésnek Indult az a kis tűlop, amely mel­lett ma a hatalmas, Kujbisevről elnevezett- gyár terül eh Óriási ko­hászati üzentek- és gépgyárak épül­lek fel itt. gyökeresen átalakí­tották a légi xgyemidovi' kohászati lizpmeL uráli vagongyár a világ egyik legnagyobb ilyen, üze­me. .Jóiformán minden szovjet vas­útvonalon futnak az mali vagon- gyárból kikerült szerelvények. A tagili munkások és szakembe­rek tízezrei önfeláldozóim dolgoz­nak a szovjet haza javára. A no- Vo-tagili kohászati tizemben dol­gozó Pjotr Bolotov nevét az egész fSzovjetunióban ismerik. Bolotov Volt a kohászok gyors acclolvasz- •tási mozgalmának kezdeményezője fás ma már tanítványainak és kö- /vetőinek o>c,z csapata dolgozik az vvaii kohászati üzemekben. A vft- ígongyér munkásai között Luki- ftiyín. a kiváló korúé« a legjobb. Jog­gal tartják az uráli kohászok tam- tójinak. A háborúutáni ötéves terv ívet alatt 15 év normáját teljesí­tetté és több mint 40 tonna fémet takarított meg. D\ nemcsak ipari területen ér­tele el hatalmas öredményo- keti a t agil iák. A dolgozók kül­dötteiknek Tagiii Városi Tanáét« gondoskodik a város rendezéséről Az üzemi háromszög ülésén tár­gyaltak ugyan róla, ahul a párt- titkár is jelen volt, de ennél több nem igen történt. Volt ugvvn kísérlet a szakszervezeti bizalmia­kon keresztül, de hogy ez milyen eredménnyel járt, azt a mái’ em­lített három dolgozó példája iga­zolja. Úgy látszik, az üzemi párt- szervezet nem tartotta fontosnak az ilyen dolgokkal való foglalko­zást, mint a havibéreiéire valói áttérés. Kovács Judit II. azt mondja, jobb lesz igy, mert nem aprózódik el a fizetés, ha venni akar valami nagyobb dolgot. Nem kell kuporgalni heteken át a pénzt, míg összegyűlik a szükséges ősz- szeg. A vélemények egy eznek De Kovács Judit II. mást is mond. Az üzemben olyan téves vé­lemény is hallható, hogy a telje­sítménybérben dolgozóknak roxz- szabb lesz a havibérezés, mert ha netalán becsúszna valami tévedés A& ag Pavel Feofánovics Moszin, Sahtnaja úilomús helyettes keres- küdelmi vezetője a Bolsevik Páli történetének tanulók erében jó elő­menetelt tanúsított. Frolov párt­titkár azt javasolta neki, hogy mint politikailag képzett elvtárs. vártmunkáját a jövőben agitátor­ként fejtse ki. Moszin megkérdezte: mikor és hogyan kell ezt a munkát meg­kezdeni és végezni. Frolov ezt ta­nácsolta barátikig neki: nézelőd­ros területén. A hábomutáni 4 ev folyamán mintegy öOO ezor négy­zetméter lakótoiűletet építettek fel és százezer dolgozó kapott lakást 07, új házakba.). A város óriási teiületén még mindig akadnak be nem épített terek és üres telkek. A városfej­lesztési tervekben azonban már vi­lágosan kibontakoznak az új épü­letek homlokzatai. Az építészek már pontosan megállapították, hogy hol és milyen új házakat fognak fel­építeni a ma iuó-g üres területeken. Csupán egyetlen vállalat, a novo- tagiü kohászati üzem 35 millió rubelt fordít idén lakásépítésre és 25 ezer négy-zetkilométev területen épít fel új lakásokat. A szovjet hatalom első évei alatt a városi tanács egy­magában is el tudja látni a vá­rosi élet valamennyi ágazatának vezetését. Most, amikor Tagiinak már több mint 100 ezer lakosa van, nehezebbé vált a város gazdasági, kulturális és társadalmi életének vezetése. Tagil városát 5 kerületre osz­tották és mindegyik kerületnek megvan a maga kerületi tanácsa. Ezek a helyi államhatalmi szer­vek segítenek a városi tanácsnak a nagy város igazgatásúban és a nagyszámú lakosság’ szükségletei­nek kielégítésében. ^.eorgij Agyinoszov, aki a múltban a régi Tagiiban, mint néptanító dolgozott, ma a vá­rosi tanács elnök helyet lesi tiszt­jében irányítja e hatalmas és egy­re fejlődő város életét. A dolgozók küldöttei városi tanácsának mun­kája nyomán naprót-napra, óiái ól- órára nagyobb ennek a szocialista városnak a fejlődése, amelynek ma a szovjet nép a gazdája. a bér elszámolásba, hát egy hó­napig kellene várni, inig clinté/éte nyer az ügy. Az üzemben már beszélnek a dolgozók széltébrii-hosszában az uj bérezés kérdéséről, de a pártszer­vezet még csak most készülődil a népnevelőket munkába állítani. Világosan mutatja a helytelen és káros nézet kialakulása, hogy egv pártszervezetnek nem utasításokra kell várni, hanem csielekodni kell! Az események azt mutatják, hogy a Barnevál üzemi pártszervezete nem tulajdonított nagy jelentősé­get a havi bérel számolás 1 ►övezete­sének. ltábizta teljes mértékben a kérdés megoldásit a szakszerve­zetre és nem ellenőrizte a szak­szervezet bizalmiaknak munkáját. Elv társak, nem az utasítás, ha­nem a rugalmasság, az éberség az, amely előre viszi a munkát, se­gíti a feladatok végrehajtását. Ezt tartsátok állandóan szem előtt! í. rokktri s a párt bízott-ág uiimtenlien segítségére lesz. Másnap) Moszin a szokottnál ko­rábban érkezett munka megkezdése előtt a napi tanácskozásra. A dol­gozók is mind együtt voltak. Mo­szin elhatározta, hogy kihasználja az alkalmat. Elővette az uj’-ágot és felolvasott egy vasútról szóló cikket a' vas óriások új kezdemé­nyezéséről a termelés minőségé-1 ért folyó harcban. A cikk arról számolt be, hogy azugvik áüoinás rakodómunkásai és vasútokéi min­den általuk megrakott vasúti ko­csira kiadták a maguk kezességi védjegyét, A dolgozók erre fel­figyeltek. Meg lohetne-e ezt ná­lunk is valósítani? Hogyne le­hetne — felelte Moszin. — Több felelőséggel kell végezni, munkán­kat és nálunk -ein lesz rosszabb a helyzet. Egy alkalommal Moszin talál­kozott Mirosnyikov mázsáiéval, aki azt bizonygatta előtte, hogy min­den négytengelyes nyitott kocsira megfelelő módszerekkel, a súly- normán felül még 1—5 tonnát fel lohet rakni. Moszin ajánlatára Mi­rosnyikov utasításai szerint raktuk meg egy vagont. A rakodómunkás elegyengette az apró szenet, le­döngölte, a nagy' darabokat szoro­san helyezte el » mikor lemérték a kocsit, kiderült, hogy 6 ton­nával sikerült többet rakodni. Ez a módszer igen sok vasúti kocsit takarít meg. Moszin, mint agitá­tor, előadást szervezett, melyen Mirocnyikov mázsáié elmondotta ötletét és az eredményt. Moszin lelkesen támogatott, minden kez­deményezést és rájött arra, hogy milyen tartalmas az agitátor mun­kája. Egy alkalommal, midőn a gigantikus sztálini építkezésekről beszélt, elmondta, hogyan kell a vasutasoknak dolgozni, hogy meg- gyorsitsák az anyagok és felsze­relések szállítását az építkezések­hez. Nem feledkezett meg a salit- najai dolgozókró>l sem és rámu­tatott, hogy Bartinyera mázsa lónő egy hónap alatt a szén tömöd rakodása révén 12 kocsit takarított meg és ily módon nagy szolgálatot tett az egész szovjet fái*adatom­nak. Frolov párttitkár örömmel latta Moszin lelkes munkáját és fejlő­dését és rámutatott, hogy az agi­tátorok nem születnek maguktól, az agitátorokat a Párt és az élet neveli fel. jók, beszóljon ogy kicsit az embo P ifsiiizék fdlSdöttesiiek faglli tanácsa llagil városa Nagy Péter ural-I ás a dolgozók kényelméről. Szaka- kodása óta két évszázadon datluaul folyj k a lakásépítés a váá iíáíoi* fejlődéi a A Szovjetunió Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetsége a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pálijához kapcsolódik, ennek tar­taléka és segítője. A Kommunist? Párt vezetése alatt a Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szö­vetsége az ifjúságot a szovjet ha- zai'iság szellemében tettrekésznok, bátorrá neveli, olyanná, aki nem fel a nehézségektől, bízik saját erőjében, bármilyen akadályt kész legyőzni a kommunizmus győzel­méért folytatott harcban. A boLevizmus harci hagyomá­nyait követő Komszomol erős esz­mei meggyőződésében és Lenin- Sztáliu Bájtjához való hűségében. A Szovjetunió Lenini Kommu­nista Ifjúsági Szövetsége tagjaitól megköveteli, hogy állhatatosan és lankadatlanul harcoljanak a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és a szovjet kormány ha­tározatainak megvalÓHité.sáért. Min­den Komszomol ifjúnak példát kell mutatnia a Szovjetunió Alkotmá­nya, a szocialista állam alaptör­vénye 1 «tartásában. A Szovjetunió Lenini Kommunista Ifjúsági Szö­vetségének tagjai kötelesek minden erejükkel erősíteni a szovjet rejnl- Sasrt, a szovjet ipáit és közleke­dést, a szovhozokat és kolhozokat, fejleszteni a szovjet- kultúrát, orő- siteni a Szovjetunió népei közötti barátságot és testvéri együttműkö­dést. A haza védelme minden Kom- szomol-tag szent, legelsőrendű kö­telessége. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek közié kell működnie a doinokiatikns és a úti-imperial u-ta tábor erőinek 1 oegszi I á rd i tárában, hűnek kell lennie a proletárinter­nacionalizmus elvei liez. A konrszomolok, hogy segitségére siessenek a pártszervezeteknek és gazdasági vezetőknek a fejlődéssel kapcsolatos fontos feladatok meg­oldásában, hadat üzentek a terme­lésben tapasztalható h illáknak, le­leplezték a helyenként megmátat- kosró lotnpo.-ságof, á, munkaszervezés hiányosságait, egy­szóval mindazt, amf a munka na?g- : javulását akadályozta és a terme­lékenység emelését gátolta. Mindezen túlmenően a komszo- molok —■ Sztálin elvtárs tanításai nyomán — hadjáratot indítottak a technika fokozottabb elsajátítá­sáéit és élenjárnak valamennyi olyan kezdeményezésben, amoly a technika új lehetőségeinek kihasz­nálását valósítja meg. A Koniszomolok mindenütt a szocialista verseny első soraiban havcoH-ak és a kommunistákká! együtt magokkal ragadták a dol­gozók egész tömegét, különösen a munkás if júságot. A Koinszoinol tagjai három évtized leforgása alatt a munkahősiesség addig soha nem látott csodáit művelték. Szá- 111 os példa bizonyítja ezt. Amikor a mugnitogorszki kohá­szati kombinát építkezésénél egy alkalommal az egyik áramfejlesztő állomás kazánjának és turbinájá­nak felszereléséhez a munkát el­vállaló külföldi cég képviselői Öl munkanapot követeltek, a kómsjso- molok annak tudatában, hogy az idő sürget, nekigyűrkőztek a mun­kának és azt húsz nap alatt végez­ték el. A harkovi traktorgyár építkezé­sénél az ifjúsági öbszszövérségi be- touózóversonyt kezdeményezett. A Kom izomol- brigád, amelynek élén Szitlorenko elvtárs állt, egy váltás alatt 3á keveréssel kezdte, de a verseny során odáig jutott, hogy egy váltás alatt, már 1)37 keverést adott és ezzel jóval túlszárnyalt minden eddigi eredményt. A fiatal munkások és munkás­nők, akik példát mutattak a magas munkatermelékenységben, önfelú 1- dozó magatartásban, nem riadtak vissza semmiféle nehézségtől, le­győztek minden akadályt. Dolgoz­tak kemény fagyban és hőségben, nappal és éjszaka, a dühöngő (te­mekkel harcolva, gyakran napokon át nem távoztuk el az, építkezéstől. A dnyeperi vizierőműtelep épít­kezésénél a munka légiézasabb i<?< >- •zakóiban kellett lemenni a víz- alatti sziklához, hogy ott- elhelyez­zék a gát alapjait. A Komszoniol- ezervezet «roham-napokat» szervi­zett, minden Komszomolt mozgósí­tottak munkára a botonoscó kát- - lanokba. A külső vizek alániosták a falakat és ömlött be az iszap. A komszomolok najmkou át tói­dig vízben állva dolgoztak, de U— jutottak a szákiáig és -elhelyezték a gát alapzatát. A dnyeperi épít­kezés Komszomol-szorvezotét hős munkájáért a legmagasabb kor- mánykitüntetéesel, a Lenin-reud- jellel jutalmazták. A Komszomot. 1/ c4ő roliam- brigódtol a rohammunka és a szo­cialista munkaverseny széles ki­fejlődésén ót az egész népre ki­terjedő Sztahánov-rnozgaloinig, a harc minden szakaszából kivette részét és a Komszomol vezettet alatt álló ifjúság mindenkor hű­séges segítőtársa volt a Pártunk és tevékeny részvevője az egesz nép harcának, a szovjet haza. fel­virágoztatásáért folyó küzdelemben. A szovjet ifjúság mindenkor kez­deményezője és lelkes zászlóvivője volt a szocialista munkamódszerek megvalósitátának és eltel joszíésé- nek és példamutató harcosa volt a munkához és a társadalmi k<— teleztttségekhez való víj viszony­nak. VVHkR S^IIOk Ax óra körbe jár (Nem szarvasi specialitás) 17™ Szarvas. Öles plakátok hirdetik: Barlin elestel Nagyszerű szovjet filmalkobis. Végig színes, magyarra szinkronizált film. Előadások kez­dete ti és 8 ólakor. Pénztárnyitás minden előadás kezdete előtt egy órával. Tömegek nézik a kirakott képeket, a film egy-egy jelenetét. — Te! Ezt nekünk is meg kell nézni! — Meg, meg. l)e mikor? — Most azonnal. Gyere váltunk jegyet! 1810 — Na, gyerünk be. Mindjárt kezdődik az előadás. A híradót nem akaiom elszalasztani. — Ráérünk még. Úgyis mindig később kezdik. Majd ha a tömeg megindul, mi is bemegyünk. 182­A mozi géptermélien a filmte­kercs már a gépben. Hirdetési dia- pozitivek készenlétben. Gépkezelő és az egyik jegysyjedő beszélgetnek. — Bégen fátezottunk ilyen jó filmet. Azt mondja* a pénztáros, hogy niindcn jegy elkelt. — Nem is csodálom. Én minden előadást látok, mégis mindig látok benne valami újat . .. — Na, de megyek már le, mert kezdődik az előadás. — Ráérsz, még úgyse jönnek az emberek. — Igen. Uyenek az emberek. Könnyebb a lelkűknek, ha kés­hetnek valahonnan I810 Lassan szállingóznak betelő t*a emberek. Kezd megtelni a terem. Halk lieszélgetés. Tökpiag pattog­tató*. Cukorezopogatás. — Jó hely. mi? Mondtam a pénz­tárosnak, hogy minőségi helyet adjon­— Jó, jó. De már kezdhetnék. —* Hát. már itt az ideje . . — Háromnegyed hét van és hatra hirdették. Ennyit várni?!... — Ennyit?... De hisz ez még a tegnapi előadás? v (Tóásó)

Next

/
Thumbnails
Contents