Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-29 / 253. szám
Sztálin zászlója alatt, a hatalmas Szovjetunió oldalán megvédjük a békét! 1956 OKTÓBER 29.. VASÁRNAP Ára SO fillér / , VI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM ii politikai helyzetről ém a ii Központi Yeseetos< Párt előtt álló felailatokE*ol ;g- október 2^-i isiében ~p.4 Magyar Dolgozók Pástja Központi Vezetősége 1930 old ober ülést tartóit. Az liléén Rákosi e'vtárs tartott beszámolói a helyzetről s vázolta a Párt feladatait. Alább közöljük Rá- e . t irs nagyj ’en tőségü beszédét. 27-én polil.k i kzsi Kedves Elvtársak! Központi Vezetőségünk ülése olyan időre esik, amelyet a nern- zelkím helyzet fokozódó feszültsége és egyken a neune közi béke- iiio.fiínm erősödése je lemez. Belpolitikai ag népi demokráciánk egy sor sikerre matathat rá, amilyen a győze’mes tanácsválasztás, a milliárdos békekölcsön, ötéves tervünk első évének eredményes végrehajtása. Ugyanakkor mutatkoznak az egészséges növekedés velejárójaként bizonyos átmeneti nehézségek. Beszámolómban ismertetem) e kérdések»! s azokat a- feladatokat is, melyek Pártunk és dolgozó népünk számára ebből a nemzetközi és belső helyzetből adódnak. A nemzetközi helyzetet az utolsó hónapokban az jellemzi, bogy az Egyesült Államok vezetése alatt álló imperialista blokk a » hideg háborút« egyre inkább meleg háborúra akarja átváltoztatni. A szocializmust építő ália- hu& gazdasági és politika! megerősödésére, a Szovjet- Unló-vezelte békefrwt sikereire az amerikai bno.ria- Iisták a harmadik világháború előkészület:“búk meggyorsításával í leinek. Ezért nemcsak saját hadiiparukat és hadseregüket fejlesztik lázasan, de fokozódó nyomást gyakorolnak csatlósaikra, a marshal] izált országokra, hogy azok is fokozzák fegyverkezésüket. A New Statesman című liberális angol lap négy héttel ezelőtt igy irt erről: »Amerika azt a célt tűzte maga elé, hogy a világuralom megszerzésére felfegyverzi Németországban ugyanazokat a csoportokat, amelyek az utolsó világháborút okozták, olyan békét köt Japánnal, amely teljesen szabadkezei biztosit a régi japán hadurainak, egyben úgy szervezi át a nemzetek szövetségét, hogy az minden körülmények között az amerikai politikát támogassa és a szovjet politikát elutasítsa.« Ennek a támadó, világuralomra törő politikának egyik megnyilvánulása az, ami Koreában történik. Ázsia népei, de az egész haladó világ felháborodással látja, hogy az új gyarmatosítók vadságban és 'embertelenségben felülmúlják mindazt, amit a gyarmatok véres története eddig fel jegyzett Az Egyesült Állomok göndör san készítették elő ezt az agressziót s meg voltak győződve, hogy Lir Szín-Maii könnyen elfoglalja számúkra Észak-Koreát. Mikor délkoreai csatlósaik sem- get a Koreai Népköztársaság csapatai szétverték, a meglepett amerikai imperialisták először saját hadügyminiszterüket okolták, aki szerintük nem fegyverezte fel eléggé Ki-Szbi-Manékat. A hadügyminiszter annak bizonyítására, hogy a tárnáddá gondosan volt előkészítve, egyszerűen nyilvánosságra hozta azoknak a hadianyagoknak imponáló listáját, amelyet Dél-Koncába küldött. Azt is közölte, hogy Ei-Szin- Mallék féhnilliárd dollárnyi segélyt is kaptak. A kezdeti kudarcok igazi okai hamarosan napvilágra kerüllek. Magúik, a Koreában lévő amerikai haditudósítók kezdték megírni, hogy a détkereai nép gyűlöli Li-Szin-Manl, akit »vén szörnyeteg i-nek hívtak, kormányzását a tmészárosok iyul- uiának-: nevezték és lelkesedve fogadták Kim-Ir-Szen bátor, felszabadító katonáit. Erre közbelépett a hadicenzi. a, amely csakhamar olyan alaposan működőn, hogy a »szabadi atncr rákul sajtó nem hozhat La le Nehru indiai miniszterelnök javaslatát, amely a koreai kérdés békés megoldását célozta. Az amerikai imperialistáknak nem a tartós, békés, a koreaff nép , önállóságát és függetlenségét 'biztosító megoldás kellett. Öle gyarmatosítani akarják Koreát s ezért utasítottak el minden indítványt, amelyet a Szovjetunió, a népi Kína, vagy In-1 dia a békés megoldásra lettek. Közben mozgósították minden erejükét s mikor emberben *és anyagban “óriási fölénybe kerültek, megindították az elloulánia- dásL A koreai hazafiak hősiességét és önfetáUtozásá! még az ellenség Is kény leim elismerni. A fasiszta gyarmatosító kísérletek és a gyarmati népek felszabadító harcának tanulsága azt mutatja, hogy a gyarmatosító csak területei h^lithat meg, de nem verheti le egy nép szabadságvágyát. Ezt tapasztalták Koreában a japán imperialisták és már most tapasztalják az amerikai gyarmatosítók, akiknek hátában a hős partizánok tízezrei folytatják elszánt harcukat. A kezdetben elszenvedett kuMiért rejtik as Egyesült . világhódító terveiket az Hasonlót állapít meg az angol nagytőke lapja a The Eccono- mist is a koreai bombázásokkal kapcsolatban. Az amerikai imperialisták ezzel a felháborodással szemben úgy akarnak védekezni, hogy világhódító terveiket egyrészt mint »a kommunizmus terjedésének meggátlását« állítják be, másrészt a nemzetek szövetsége mögé bújnak. A liberális angol folyóirat a New Statesmen, ezév augusztusában azt Írja erről: »Ázsiában a kommunizmus meggáHúsának fogalmit azt jelenti, hogy támogatják az elnyomást a hozzánémértést. a korrupciót, a reakciót és ezzel <elI darcokért most úgy állnak bosz- sziit az amerikai megszállók, hogy térdig gázolnak a koreai hazafiak vérében. Ázsia népei, tie az egész haladó világ felháborodással látja, hogy az új gyarmatosítók vadságban és kegyetlenségben felülmúlják mindazt, amit a gyarmatok véres története eddig feljegyzett. A koreai nép hősi önvédelmi harca, szörnyű szenvedései, különösen Ázsiában gyakorolnak mély hatást. Alexander Werth, az ismeri angol polgári újságíró erről szeptember elején ezt irla: »Korea gyorsan jelképpé fejlődött caósz Ázsiában. Akár azzal végződik, hogy az amerikaiakat a tengerbe szorítják, akár a koreai nép vértan óságával egész Ázsiát az Egyesült Államok éllen mozgósítja.« Nemzetek zászlaja mögé : amerikai imperialisták taszítják maguktól az ébredő hazafias erőket, amelyek függetlenséget és szociális változást óhajtanak... az ázsiai esemé- ményekből már megtanulhattuk, hogy ez a polilika olyan szövetségeseket eredményez, mint Bao- Dai,- Csang-ICai-Sek és I.i-Sziu- Manésez hozzájárul ahhoz, hogy a kommunisták a népi függetlenség és a szociális haladás bajnokaiként léphetnek fel.« A cikk elégedetlenül azzal a megállapítással végzi: »Az elnyomás csak elodázza a kérdést addig az ideig, auiig a kommunizmus lesz az egyedüli kiút.« Ez a felismerés az amerikai imperialisták előtt is feldereng. Az amerikai nagytőke folyóirata, az »U.S. News Vorld Heport« például ezévi szeptember 22-i számában kénytelen volt megállapítani, hogy az »Egyesült Államok komnttt- nisäa-Mleiies hadjárata azl jelenti, hogy azokban az országokban, ahol a kommunisták állnak a függetlenségért vívott harc élén, az Egyesüli Államok szembeszállnak a nép követelésével.« Érthető tehát, ha az amerikai imperialisták világhódító és gyarmatosító terveiket igyekeznek inkább az Egyesült Nemzetek zászlaja mögé rejteni. Ezért akarják most úgy álaln- kí'ani az Egyesült Nemzetek szervezetét, hogy az számukra nemcsak kézséges szavazógép legyen, de a csatlósok hadseregével is rendelkezhessenek. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége megalakulása a második világháború szenvedéseitől elgyötört emberiség legnagyobb reménysége volt Azt várták tőle, amit létrejöttekor Ígért, bogy egységeseit és keményen fogja elutasítani a szélzúzott fasizmus minden feltámadási kísérteiét, erőteljesen támogatni fogja a demokrácia, az emberi haladás ügyét. Az amerikai imperialistákllogyan áll náluk Minél kevés liba képviseli valamely kormány saját népének érdekeit, minél gyűlöltebb és ellenszenvesebb oution, annál megfelelőbb Amerika számára, mert annál szolgaiakban teljesíti tilasi- IsW.itl. Ezért is ragaszkodik Amerika olyan görcsösen Csan-Kai Sekhez és ezért akadályozza meg a hatalmas kínai nép igazi képviselőinek felvételét. Neki nem a népek képviselőinek szövetségére, hanem csatlósok szövetségere van szüksége. Rá kell mulatni arra is, hogy az Egyesült Nemzetek Szövetségének szervezete lehetővé teszi az Egyesült Államok kis csatlósainak segítségével a többség akaratának elutasítását, Amikor például a koreai kérdésben India képviselője bizonytalan és radikálisnak egyáltalán nem nevezhető közvetítő megoldást ajánlott, ezt a javaslatot annyi ország támogatta, amelynek lakossága jóval meghaladta az Amerika vezette imperialista tábor lakóinak ezámát. Ennek darára a közvetítést az Egyesült Államok apró csatlósai segítségével el tudták utasítani« nak világhódító törekvései azonban egész más irányt adtak az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A MárslialJ-tervvel és egyéb rendszabályokkal, anyagi függőségbe hozták az Egyesült Nemzetek egy sor államát. Az Egyesüli Nemzetek országainak jelentékeny részét, mint Anglia. Franciaország, Belgium, Hollandia, Ausztrália, Délafrikai te niő és a többi, maga is gyarmattartó, sőt nem egyszer rabszolga tartó állam és helyenként, mint Vietnámban. Malájban, véres gyarmati háborút folytat az Egyesült kllamok segítségével. Ezek az. országok természetesen szeinbenáll- nak a Szovjetunióval, a népek felszabadító sál iák bajnokával és a világuralomra törekvő, gyarmatosító Amciáka mögé sorakoznak fel. A nemzetek sz-iveís oj-ciek egy sor olyan kormány a tagja, amely az murikul dollárok, vagy az amerikai szuronyok nélkül « m sokáig ülhetne nép» vattán. Ezek a kormányok szolgaian követik az Egyesült Államok min den utasítását. Ezek képezik ott a többséget, melyről minden ér velős lepattan és amely gépiesen szavazza meg az Egyesüli Államok követeléseit. i szabadság ügye? Az Egyesült Nemzetek Szövetségének fejlődőé »//iái fenyeget, hogy az anieri! ai imperializmus egyik fedőszarvévé, vak eszközévé válik. Mi magyarok is nemrégen tapasztalhattuk, milyen krszr-gos eszköze az amerikai ag: . ■ szidnak és hírverő ének a Nem. - ck Szín éhségé. Amikor az :tnss its a,k koreai kegyetlenbe:Ié_e miatt szerte a világon 'nagy volt a felháborodás —• abból a célból, liogy eltereljék erről a figyelmet és hogy az Egyesült Államokat a szabadság bajnokainak tüntessék fel, hirtelen napirendre tűzték Magyíuor- szag, Románia és Bulgária ügyét: azt; állították, hogy ezek az, országok megsértik a szál alságjogo- kat, Kiorö vakoltak egy megbelyeg’. ző határozatot, mély felszólította a/s, Egyesült Nemzetek Szövetségének tagjait, hogy igyekezzenek olyan adatokat gyűjteni, melyek azt bizonyítanák, hogy mi megsértjük a szabadságjogokat. Nagyon csábító feladat volna sorra venni ázol: at az országokat, melyeknek kormányai őzt a javaslatot megszavazták és külön-külöa megmutatni, hogyan áll náluk a szabadság ügye. Ifin csak egyetlen egyet ragadok ki. Az ellenünk szavazók között ott volt a monarcho-fasiszta Görögország is. Hogy hogyan áll náluk a sza-
