Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-29 / 253. szám
2 VIHARSAROK NÉPE badfiágr, arról egy tényt idézek, melyet a reakciós svájci »Die lat« eírnív uj'-'Ág ezév július 2í)-i száma Közöl. Egy szemtanú leírja, mit látott a gói’ög Makronizose szigetén. a politikai foglyok táborában. Azt mondja: »Láttuk a tüzes vas okozta friss érési sebeket, az eltört kezeket és térdeket és árui a logszórnyűbb, a néma férfiakat, akiknek a généjét zúzták szót.« Mé® h z.á te 1 tennem, hogy ez anion«.;" !u>- a i z a Görögország' elhatározta, hogy 0‘apátokat küld a koreai szaka Isá; harcosok ellen. A magyar népi demokrácia kormánya helyesen cselc-kcd- tt, amikor az Egyesült Nemzetek Szövetségének erre az amerikai imperialisták- által kezdimö- nyezeit határozatára jigí és erkölcsi igazának tiida'ában éles és szilárd tiltakozással *s elutasítással\vá la szolt. %jre erősödik a jugoszláv dolgosók ellenállása Tito bandájával ssemben A mi déli határainkon ágál és provokál az amerikai imperialisták .ügynök é. e. ■ a Tifco-kormúay. Hz a ma a módján igyekszik so- góilko jn u ; e. ikai pa dárnak. K li- liuro on a háborús uszítás és kard- esorteürs terén fejtenek ki Titoék na.-y tevé -ónysé „el. Ennek n:e;fe- lelőón az imperialista sajtó hol azt'húzza üli, hogy Tito hadserege ©ró »bb mint a környező békés országoké együttvéve, hol pedig ennek e! linke jojót, hogy a népi. demokráciák meg aka ják ról a mi Jugorz áviit. Most azonban "az im- poriali. iák nagy gond! an vannak Jugoszlávia miatt, melynek gaz- 'iasári helyzete olyan válságosia fordult, Jiogy a kapitalista •< zúgok -sajtója is as egész rends >t megingó áról le.zél. A Tite-banda a gaz la ági válságért óh zűrzava-érfc a.4 idei szárazná ;ot te zi fe olőjsó. Nálunk Ma- gyaror zigoa is volt az idén szárazság, semmivel sem kisebb, mint Jugo zlávi.ihan. Tudvalévő, hogy a legfonto abb jugoszláv mezőgazáa- iági terű lelek a magy ar határ nuen- téu húzódnak. A szárazság teljesen egyforma volt Makón é» Nagyki- kindán, fzo e rőn- és Szabadkán, • Baján és Zomborban. Pécsett és ^széken. Ennek dacára nálunk távolról sem okozott olyan bajokat, mint Jugtrzáviában, mert a mi me :e'é adelt paraztságünk a népi 'áemokráéia segítségével lel kosen, pontoim és idejében elvégezte mindazokat a mezőgazdasági munkálatokat. a.regele jórészt.en ki tudták védeni, vagy csökkenteni az aszály hatását. Egészen más a helyzet Jugo- Bzláviábhn, melynek kormánya imperial! ta zsoldo'Okból, kétrekből -és provokátorokból, a dolgozó nép el- tiensógoiből áll. A Tito-bonda már vételi Ti tói iák, mint az amerikai imperializmus fontos szövetségének azonnali megse-gí Lését. Nagyon sokan vannak a jugoszláv dolgozók közölt, akiket kél évvel ezelőtt Ti tónak sikerüli megtéveszteni azzal, hogy ő is kommunista, aki csak »félreértésből«. került ellentétbe a felszabadító Szovjetunióval. Az elmúlt két esztendő keserves tapasztalatai ezeket a jóliiszemüe. két is meggyőzhették arról, hogy nem holmi félreértésről van itt szó, hogy Tito és cinkosai már akkor is. akárcsak most, az ka nerialisták aljas és alattomos ügynökei voltak. Ennek a felismerésnek megfelelően egyre erősödik a jugoszláv dolgozók ellenállása Tito bandájával szem- íren, szaporodnak a hírek az ipari munkások és parasztok szabotázsairól és egyre gyakrabban fegyveres ellenállásukról is. Ml, a legnagyobb rokonszenvvel és megértéssel kísérjük ezt a harcot, amelyet a jugoszláv dolgozó nép, az amerikai Imperialisták szocialista mezbe öltözőt aljas se-gőűcsapníalval falylai Bak és számunkra nem kérdéses, hogy ez a harc előbb, vagy illőbb, de a jogosz'áv népszabadság és a szocializmus híveinek győzelmével fog végződni. Jelszavuk t ,,kevesebb kenyeret, több ágyút“ Mi itt közvetlenül déli halárainkon láthatjuk, hogy a dolgozó nép életszínvonalának miiben gyors süllyedésével, a népszabadság milyen gúzsbakötésével jár az, ha egy országot az amerikai imperialisták szolgálatba állítanak. Tóhbé-kevésbbé hasonló jelenséggel találkozunk mindazokban az országokban, amelyeket Amerikának sikerült uszályába-vonni. Mindenütt azt látjuk, hogy a fokozott hadikiadások miatt egyre csökken a dolgozó • nép ék-tszinvot- nala és ugyanakkor növekszik a tőkések profitja. így van ez az Egyesült ÁHamokbap is, ahol Trumantól lefelé mindenki a dolgozó tömegeket hívja fel takarékosságra és önmegtartőzla- iásra. Ugyanakkor ugrásszerűen nőnek a hadianyaggyárosok és bankárok jövedelmei és emelkedik a részvények árfolyama a tőzsdén. Európa marshallizált országaiban eleinte a náci Goring jelszavát kezdték prédikálni: »kevesebb vaj.ót, több ágyat«. Minthogy ezekben az országokban eddig sem sok vajat fogyasztottak, a jelszó most az: kevesebb kenyeret, több ágyút.« Természetes, hogy a dolgozó néptömegek, amelyeknek éleL színvonala eddig sem volt magas, elkeseredetten védekeznek nemcsak a tőkés kizsákmányolás fokozása, de a háborús uszítás ellen is. Válaszul erre általános támadás indul meg nemcsak a dolgozók életszínvonala, de a politikai jogai és szabadsága ellen. A fasizálódásl hullám elsősorban Amerikából indul ki, ahol minden szabadság- mozgalomra hisztérikus kitörésekkel válaszol a reakció, Nyugut-Európában egyre szaporodnak a brutális gyilkosságok, fegyveres támadások a dolgozó nép legjobbjai, az élen harcoló kommunisták ellen. Hogy Amerikában magában mi a helyzet, arra jellemző a nyugatamerikai matrózok szakszervezeti veze, tőjének, Harry Bridgesnek kijelentése. Harry Bridges! a koreai agresszió kezdetén minden törvényes alap nélkül börtönbe vetették. Mikor a matrózok nyomására kieresztették, az újságírók megkérdezték tőle, hogy érzi magát szabadon. Bridges ezt válaszolta: »Nem vagyok szabadon, az egész ország egy börtön!« A marshallizált országok felfegyverzése az amerikai imperialisták világhódító terveinek érdekéi,en nagy nehézségekbe ütközik. Nem ezeknek az országoknak kormányai miatt, mert hisz ezek kormányok már rég kapilulá’tak az amerikai imperialisták előtt, hapcm a dolgozó nép ellenszenve és el'enáÜása miatt, különösen bonyolult az a kérdés, hogy hogyan tudják Nyugat-Németország népét amerikai imperialista ágyutö’telék- ké átváltoztatni. Az angol és francia dolgozók kezdenek rájönni arra, hogy Ny liga IN 0 met:: r szá g- basi azok varrnak hatalmon, akik annahid j n Hitler szekerét tolták. Ezek a dolgozók nem fe’ej tették el a véres e nyomást, a rengeteg szenvedést és megaláztatást, amit a német fasiszták hadseregei okoztak nekik. Azt is megértik, hogy a náci tábornokok vehette német hadsereg ökot is fenyegeti és emiatt hallani sem akarnak róla, hogy az amerikai imperialisták most újra felfegyverezzék Ifit’er régi támogatóit. A nyugatnémet bábkormány, mely teljesen Amerika szolgálatában á l, természete en szívesen adná oda Nyugat-Németország népét imperialista ágyú töltelékül. De még'magában a német burzsoázián belül is nagy ezzel szemben az ellenállás. Emiatt mondott le nemrégiben Heinemann, a nyugatnémet belügyminiszter és ezért tiltakoztak széles rétegek, köztük a nyugatnémet lutheránus egyház vezetői Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Egyre világosabban és láthatóbban emelkedik ki a Szovjetuniónak, mint a világbéke őrének felbecsülhetetlen szerepe tavaly osszál el harácsolta a jugoszláv parasztoktól a jó vetőmagot, a mezőgazda ági munkák idején százezrével hurcolták el a parasztokat erdőírtásra, vagy mint az idén, az a;a',ás kellős közepén a badseie-fljo. Ezek az elkeseredett jugoiz áv parasztok természetesen nem törték mariikat a termelésnél és még kovésbbé a termésbeadás- pál. Ez az oka annak, hogy « százezrekre rugó tiíóisia janicsárba(I nyomása, dacára Jugoszlávia élelmezési helyréié ős egész gazdasági élete az aratás utáni hetek hm, már katasztrofálisra fordul!. Természeteién az olko ereslett ipari taunkások sem dolgoznak úgy, mint nálunk. Fokozza a gazdasági zűrzavart az, hogy Titoék a parasztoktól, az aszály dacára, az aratás után is erőszakkal. elrekvirál- ták a termés jelentős részét és azonnal imperialista gazdáik ország gába exportálták. Rendkívül tanulságos az a lát-, Vány, ami a Jugoszláv válsággal kapcsolatban az imperialista oiv- gzágokban mutatkozik. Ugyanaz uz amerikai sajtó, amely kéjjel luszít a szocializmust építő országok ellen, amely napról-nup- J“a vórgőzös jelentéseket közöl a koreai néppel szemben elkövetőit kegyelténségekröl, most mái' Bem kertel, hanem féltő aggódással ír arról a válságról, amelybe Tito és bandája került. Félre. vpri a harangokat és nyflf-rn k«>. Az a terv, hogy Hitler tábornokainak vezetése alatt az amerikai imperialisták segéd csapalakón l uj hadsereget szerveznek Nyugat- Németországban, sorompóba állította azokat az országokat, melyek a felszabadító Szovjetunióval az élükön annyit szenvedtek a német fasizmustól. A prágai értekezlet, melyen a Szovjetunió vezetésével a népi demokráciák és a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterei vették részt, élesen sí.emheszállott Nyugat-Néme'.ország ujrafe'fcgy vérzésének imperialista tervével. Az értekezlet határozata nemcsak azt juttatta kifejezésre, hogy m Szovjetunió és a vele szövetséges kormányok éberen figyelik a háborús gyújtogatok minden aknamunkáját, hanem azt is, hogy el vannak szánva gátat emelni minden támadó törekvéssel szemben. Ez az értekezlet egyben világosan felvázolta az amerikai agresszióval szemben azt a békéi építő programot, mely lehetővé teszi egész Németország demokratikus alapon történő egyesítéséi és a béke biztosítását. A nyolo külügyminiszter prágai nyilatkozata történehni építő okmány a i béke védelmében, A magyar népi demokrácia kormánya helyesen cse'ekedett, amikor a maga részéről támogatta ezt a politikát, mely egyedül alkalmas arra, hogy az egész német nép ráléphessen a békés, demokratikus fejlődés útjára és meggátolja azt, hogy Németország az amerikaiak gyarmatává váljék. A prágni értekezlet határozatai nagy segítséget jelentenek a német demokrácia, a német egység harcosainak, de szerte a világon mindenkinek, aki az imperialista háborús gyaj tógátokkal szemben küzd. A prágai értekezlet csak egy részlete annak a hatalmas harcnak, amely a Szovjetunió vezetésével a béke megvédéséért világszerte folyik. Minél nyíltabban törekednek az amerikai imperialisták egy harmadik világháború kirobbantására, annál világosabban és láthatóbban emelkedik ki « Szovj tunló- nak, mint a vllágbcke őrének felbecsülhetetlen szerepe. A béke és a haladás hive, csak a köszönet és hála hangján emlékezhet meg arról a következetes és szívós harcról, me'yet a Szovjetunió, a béke érdekében az Egyesült Nemzetek Szövetségén belül az amerikai háborús gyújtóiatokkal szemben folytat. A koreai agresszió folyamán napról-napra tapasztalhattuk, liogyan igyekeze t a Szovjetunió a felszabadított Kína és a népi demokráciák támogatásával az amerikaiak vérgőzös terveivel szemben békés megoldást keresni, a békét biztositani. Ez az ellentét a világ békéjét őrző Szovjetunió és a világuralomra törő vérgőzös imperializmus között minden téren kiütközik. Miközben az Egyesült Államokban az új háborúra való készülődést, a dolgozók életszínvonalának csökkentését állítják a középpontba, addig a Szovjetunió inustgyür- közik neki, hogy dolgozó népe javára olyan hatalmas terveket valósi.son meg, melyek egész országrészeket változhatnak száraz sivatagokból virágzó termőföldekké. A kommunizmusba való átmenet kolosszális tervei, melyeket a bölcs Sztálin vezetésével éppen ezekben a hetekben kezdi megvalósítani a Szevjetunió békés, dolgozó népe, mindennél jobban szemlélteti az imperialista táborral szemben a két világ közti különbséget. Gigásziméretü építés a dolgozó nép javára és felvirágozására 9 béketáborban, háborús uszit&s, lázas fegyverkezés, dühödt támadások a dolgozók szabadságjogai él életszínvonala elten az imperialistáknál. Ez a helyzet képe.. A béke híveinek világ mozgalma az egyik gátja az amerikai imperialisták világhódító tervének A békelábor most uj seicgszem- lére készül. November közepére Sheffielben összeül a Béke Híveinek II. Világkongresszusa, hogy számot vessen eddigi eredményei- V vei és kido’gozza-a béke megvédésére irányuló harc további teendőit. A stockholmi békéim tározalot rövid fél esztendő a att 5oo millió ember irta a'á. Eb!>en a számban bennevannak az imperialista országok békeharcosainak legjobbjai is, bennevan 17 miliő olasz, i5 millió francia, az olasz és . francia nép felnőtt lakosságának zöme. A béke híveinek világmoz- gaüma az egyik legnagyobb gátja az anr rKiai imperialisták világhódító tervénlk. Ezért támogatják a Béke Híveinek Világkongresszusát mindenütt a, föld kerekségén a béke és ha’adáa hívei, ezért készülnek lelke.edvo és tettre készen a II. Világkongresszusra szerte a világon. A magyar dolgozó nép béxebar- v cosai szintén jelen esznek ezen a Világkongresszuson és he fognak számolni a magyarországi béke- mozgalom állá: áról és eredményeiről. A jövő héten, november á-én ül össze a magyar Békekongresz- szus, mely megválasztja azokat a küldötteket, akik a Jléke Hlyeinek Világkongresszusán, hazánk , béke- harcosait fogják képviselni. A magyar békemozgalom egy sor jó teljesítménnyel léphet a világ közvéleménye e'é. Sikerült egyhangúlag, egysége en a béke nagy ügye mellé felsorakoztatni a ma- , gyár dolgozó népet. Ennek egyik megnyilvánu’ása volt az a lendület, amellyel rövid néhány hét alatt a béke hét és negyedmillió hive irta alá nálunk a stockholmi >7- békekonferencia határozatát. A koreai agresszióval kapcsolatban láthattuk. hogy a magyar dolgozó nép ingadozás nélkül, helyese» foglalt állást ebben a kérdésben és a dolgozók milliói adakoztak arra, hogy Korea szenvedő népét kórházzal és szeretetcsomaggal támogassuk. Ez a megnyilvánulás egyben mutatja, hogy dolgozó népüakbra elevenen és teltre'«'szén él a proletár nemzetköziség és szoliiíari lás éltető tudata. A magyar dolgozó nép számára világos ötéves tervünk sikerének és a béke megvédésének elválaszthatatlan összefüggése A magyar dolgozó nép egyre világosabban látja a szodalizh mus építésének és a béke megvédésének összefüggését. Látja ezt nemcsak az ipari munkásság, die a parasztság is. A terményt, beszolgáltatás idején ezer m< 1 ezer földműves hangozlatt «Tudom, hogy a lerménybeadr sál hazámat erősítem és a béiw ügyét támogatom.« Az ipari munkásság termelési felajánlás sárnál ugyancsak szakadatlanul megismétlődött az az indokolás, '■hogy a löbbtermelés nemcsak a J- népi demokráciát, de a béka ügyét is erősíti.
