Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

VIHARSAROK NÉPE A BÉKÉÉRT A város szélén hatalmas, fárt bét ácsolt kereszt égett. A lán­gok megvilágították a környező házakat, bevilágítottak a szobáik­ba. Rettenetes éjszaka volt. Kora' este különös, szép dal­lamok szálldostai, bujkáltak a házak közt, belibbentek az ab­lakokon, aztán úgy tűnt, mintha áz egész városnegyed énekelne Érdekes volt ez a dal. Lassan váltakozó hangjai, érzésekkel (csordultig telített melódiája bé­kéről, munkáról, asszonyról, apró gyerekekről mesélt. Jim Burton énekelt. Szép basszus hangja megcsillogtatta, még em­beribbé. telte a különben iis szív­éhez, szóló éneket A várost- Myrtle-Reach-nék hívják Dél-Karolinában. Lakói­nak nagy része néger, Jim Bur­ton is az. Gyári munkás. Két kezével, testi erejével keresi ne­héz kenyerét a gyárban. Jim nár régóta nincs kibékülve az­zal a helyzettel, amiben él. ügy­re sűrűbben kereste a kapcso­latot azokkal a társaival, akik ai*rór beszélnek, hogy sössze kell fognunk, nem lesz ez so­káig így I s Jim is ezt vallotta­— Összefogni! — ilyenkor ke­ze ökölbeszorult Aztán egyszer, amikor valaki a Szovjetunióról beszélt az ebédszünetben, csak ágy itta a szavakat 1 — Szocializmus... munkásba- tálóm... aztán a szovjet elvtár­sak úgy harcolnak a békéért, hogy még jobban dolgoznak, tpbbel, r neg jobbat termelnek, capontf. születnék a gyárakban íj szí (hánovisták... Hadseregük ncg a világ legerősebb hadser• neig ! A békét védik a szovjet l/éonák. .. »A béliét védik... morzsolta l szavakat Jim a fogai közt. Uj Miiberek, kommunizmust épí­tők. ..« Eszébe jut, hogy egy­szer a gyáros rikácsol l iájuk Így; »Piszkos, néger kommunis­ták, tartsátok a pofátokat, mert érő keresztet tűzetek a házatok elé!« Akkor is-azt beszélték ma­guk közt, hogy nem lehet ez már sokáig így, nem bírják el- tarlanj a családot... béremelést kérlek. Nagyon emlékszik rá, hogy a gyáros Ku-Klux-Klan- nal fenvegelle meg őket. Féltek a Klántól. Apáik, nagyapáik ret­tegése vérükbe ivódott. Mégis, nitóla egynéhányon Közülük a Szovjetunióról, a gyárosok elleni harcról beszélnek, valahogy csökken ez 3 rettegés. — Erős az öklötök — mondták oz elvtársak — ütni is tudtok veié, ha akartok! Tellek a hetek, a hónapok. Nem rég érkezett el hozzájuk is a stockholmi béke felhívás. Jim is aláírta és szinte kimond­hatatlan boldogságot érzett. Első telte volt ez a Lékéért. Egyre többször jöttele össze megbeszélni azt, hogy mit te­gyenek. hogyan próbáljanak egy­re nagyobb teret nyerni, harcol­ni a gyűlölt elnyomók elten. — Harcolunk- — kiállóit köz­be Jim is és öklét magasra emel­te. Nagy szemeiben elszánt bá­torság ténye ült, nyoma som volt az »ősi« rettegésnek. Jim Bur­ton azon, a luapon lett egész em­ber Akkor este éneke'!, akkor vitte #*et da át az é ti szél a negyed; házai közt, akkor taiá t visszhang­ra a dal mindenütt. A béke dala... És akkor este, éjfélkor gyűlt ki a fakereszt lángja Jim ablaka alatt, ő pedig véresen, összetörve, megtört, fénytelen szemekkel bá­mult a semmibe, a feldúlt szo­bában. a földön. A lángok fénye eltűnő, fehórleples alakokat vilá­gított meg... Ku-Klux-Klan... Egyszerre riadt fel a fényre, zajra, Kiáltozásra az egész város­negyed. Senki se tudja, hogyan, néhány perc alatt emberek százai rontottak az utcára, néger apák» fiuk, asszonyok és leányok. Szem’? ben velük a Klan . géppisztolyos, revolvere?, csuklyás banditái. Tom, Jolin, meg Harry rohan, tak az élen. Mindhárman együtt dolgoztak Jimmél, egy gyárban húzták az igát. Most ott vannak a tömeg élén és egy pillanat alatt véres forgataggá változik az utca. Aztán a Klan »lovagjai« menekül­nek. Lesújtott a négerek ökle! Jim Burlonérl, a többiekért, akik á békéért harcoltak. Helyükre ti­zen, százan és ezren lépnek: nincs kegyelem a béke ellenségeinek! Amikor »jár« a malom, olyan, mintha az égész épületet remeg- Setné a gépek zúgása. Jó a fülnek ez az egyenletes, erőtől duzzadó hang. Sokat jelent. Először is azt, hogy van mit őrölni bőven, má­sodszor meg azt, hogy minden rendben van, nincs hiba, ezer és ezer zsák telik meg hófehér finom lisztlcl... Kolarovszki János, a csabai Isl- ván-ma'om élmunkás almolnára éve l a lgatja mär itt, az üzemben a gépek zúgását. Huszonöt éve dolgozik, de igazán kedvvel és odaadással csak a felszabadulás óta. Azóta, hogy a Vörös Hadsereg megajándékozta őt is egy drága kinccsel, amit nem adna semmi­ért, amiért küzdött már 19-ben is, mint szervezett munkás. És ez a nagy kincs, a szabadság... Feaéresszürke munkaruhájában büszkén néz szét Ko’arovszki elv­társ. Itt az 5 birodalma, ez egy valóságos »harctér«, ahogy ők mondani szokták. »Mi itt harco. Ilink a békéért!« így mondja Ko­larovszki .elvtárs is, meg a. brigád többi tagja. így egyszerűen: siti harcolunk mi a békéért!« IIo gyanp Hát úgy, hogy legutóbb is 10G százalékra te'jenietek a nor­mát. Meg úgy, hogy segítik! egy­mást a szocialista munkaverseny ben. Elvtársi segítség ez, aki jobb, segiti azt, aki lemaradt, A cél' mindig egy: jobb és jobb ered­ményt e érni! Aztán még mást is köszönhetnek Kolarovszki e vlársék a Szovjet­uniónak, a szovjet embereknek, nemcsak a szabadságot. Azt is, hogy megtanítottak bennünket ar­ra, hogy élni is tudjunk .a szabad­ságunkkal. Nehéz vo t a kezdet, de áz egyre sűrűsödő és nagyobbodó eredmények láttán boldog, öröm- jeli lett a munka. Itt, az István- ma'omban is. Ko'arovszki elvtárs birodalmában... Valóban: sűrűsödnek az örömö', sokszor egészen összefo'ynak már és öröm, vidámság végig az egész nap, az egész hét. Együtt dolgo­zik a fiával, a másik meg kato­nának megy, pilóta esz! Az asz-: szony is nagy kedvvel sürög-forog otthon, van miből főzni jó 0 jé - deket, teli a kamra. A mu t hé len az egész csa'ád vásárolni ment. Ya'ami ké'.e er forint áru ruhát, kabátot vet ek. Kolarovszki elv- lárs kőt uj ruhát vett magának, Z>. Tyimofejev: > TeaktoeaU áfyy-úU Ez ér tavaszán Reggio-Emilioba KD-35 tipusu szovjet traktorok érkeztek. A szovjet szövetkezeti szervezetek ajándéka volt ez az olaszt országi parasztságnak. Ugyanakkor amerikai gőzösök kötöttek ki Ná­polybám fegyvereket szállítottak. A traktorokat kísérő küldöttség egyik tagja az alantiakban számol be úti élményeiről. Az Alpok elmaradtak hátunk mögött Észafe-Olaszország zöl­dé lő kertjei elsuhantak aláir­tunk. Elrepültünk Bologna, Fi­renze felett. Egyre sűrűbb vas­utak és országutak hálózata kő­vel kezett. Végül kibontakozott Ró­ma városának látképe. Amikor a repülőgép lészállt a füves repülőtéren, mégis olyan volt, mintha nem Olaszország­ban lennénk A bizottságot, melynek tagja voltam, azzal bíZi­ták meg, hogy a Szovjetunió ajándékát, 20 KD-35 tipusiu MEGJELENT ■agy Imrei Agrárpolitikai tanulmányok A Szákra Könyvkiadó egy kötet­ben gyűjtötte össao Nagy Imre egyetemi előadásait. Ez az átfogó mű szól a mezőgazdaság fejlődé­séről általában és a ezovjet, vala­mint a magyar mezőgazdaság fej­lődéséről. Nagy Imre szigorúan a marxiz- mus-leninizmus alapján áll. Ez te­szi lehetővé, hogy pontos képet adjon az agrár-paraszt kérdésről, éa megtisztítsa a különféle ha­mis burzsoá és szociáldemokrata elméletektől. Részletesen tárgyalja a mezőgazda rág fejlődését az egyes társadalmi formák idején. Különö­sen jelentős a műnek az a része, mely ismerteti a kapitalizmus ki­bontakozását a mezőgazdaságban, a kapitalista fejlődés két útját, az »amerikai« és a »porosz« utat. Ugyancsak behatóan ismerteti a szerző a marxizmus-loninizmus ta­nítását a mezőgazdaság szocialis­ta átalakításáról. Megmutatja a ki­vezető utat, a lenini-sztálini szö­vetkezeti torvet. Megtudjuk, hogy milyen eredményeket ért ol már eddig a kolhoziondszer, milyen ha­talmas ezerepe van a város és falu közötti ellentétek cs különb­ségek megszüntetésében, a kom­munizmusba való átmenet megva­lósításában. Ma, amikor a termelőszövetke­zeti mozgalom, a mezőgazdaság szocialista szektorának megerősítése van napirenden, rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy Nagy Imre miire megadja munkánkhoz a komoly elméleti alapot. A Szov­jetunió szocialista mezőgazdaságá­nak fejlődé érői szóló fej erre lekben megadott elvek nélkülözhetetlenek termelőszövetkezeteink helyes mű­ködésének megszervezésénél. A könyv ára: fűzve 13.—, köt­ve: 19.—. Ft, traktort, a hazzátartozló ekük­kel cs tartalék alkatrészekkel, át­adja Reggio-Emilio, Crotone, Ra­venna, Messina, Catánia és Pa­lermo szövetkezetekbe tömörült parasztjainak, , Róma repülöteróu a gyepszó- flyegen egyenes sorokban hatal­mas amerikai hadirepülőgépek sorakoztak. Fölöttük az USA sávos lobogóját lengette a szét Amerikai katonák beszélgettek civilbeöltözött amerikaiakkal és az olasz hordárok 1 Kin is an áll­dogáltak az óceánontúli utasok mellett. Bármerre néztünk, a re­pülőtér körül a házak homlok­zatán és tűzfalam óriási hir­detések dicsérték az amerikai cégeik áruit. Később többezer kilométert utaz­tunk az országon keresztül. Az Al­pok lábától Szicíliáig mindenütt üzemünkbo ötlöttek az arcátlan hirdetések. Mosolygó fiatal leány »0oca-colú«-8 üreget tart a kezé­ben. Egy csecsemő is elragadtatva szorít magához ogy ugyanilyen üveget. Másik plakáton ogy ápolt iír amerikai borotvakrémmel tün­teti ol szakéllát. Az országutakon, amelyek Ró­mából Eiiencébe, Ostia kikötőjébe, vagy Nápolyba vezetnek, az osz­lopok ezrein ugyanilyen reklám­táblák lógnak és mindon egyes hir­detés makacsul ismétli ugyanazt. Úgy gondolják, ha valaki órákon keresztül nem lát egyebet, végül is •Mim bírja tovább, »Oooa-caohk-t kezd inni és amerikai borotvakré­met vásárol. A harsogó amerikai reklám egyik célja: eltitkolni azt a mélységes tragédiát, amelyet az olasz nép ól át. A marshall-Róma, Firenze, Mossina és a többi város üzletei zsúfolva vannak értéktelen áme- rikai szeméttel. Ugyanakkor sorra zárják be az o'lasz iparvállalato­kat, mert termékeiket nem tudják eladni. A munkanélküliek milliói vándorolnak az országban, munkát és kenyeret keresnek. Messinában, Catanzaroban, Cro- tonéban és másutt is láttuk a mun- icanélkiiFek »piacát.«. Hajnaltól ké­ső estig álldogál az óhoző embe­rek töjnego és lesi a legapróbb al­kalmi keresetet is. Közülük csak kevésre mosolyog rá a szerencse. A vállalkozók kihasználják a dol­gozok kétségbeejtő helyzetét és le­szorítják az amúgy is nyomorúsá­gos munkabéreket. Rómát rendszerint ,a szépség és fényűzés városának írják le. Igaz, a romai gazdagok kastélyai és vil­lái lenyűgöznek pompájukkal. Jó- nóhány napra van szükség, hogy megtekinthessük az ölök város va­lamennyi építészeti látványosságátl a különféle ntika'aszok többszáa oldalon írják le ezeket. Csakhogy az útikalauzok egy szót sem szól­nak a másik Rómáról, az éhezők! és koldusok városáról, azokról az odúkról és nyomortányakról,' ame­lyekben ezren és ezren étnek Olasz­ország fővárosában. Csupán 10—15 porcos autóút vá­lasztja el XII. Pius pápa szék­helyét attól . a larlangvároától, amely a Tiberis partján húzódó sziklák között rejtőzik. A bar­langokban, vagy feli!eásott odúk­ban több mint 15 ezer ember él, Ezer és ezer család tengődik'' a Ica akoinbá’d a:i. Gyönyörűek Róma szökőkútjai. Istennők, nimfák óv vízitiin’étek vállára hull a szikráz» a. perme­tező víz, de a külföldiek közül, akik megcsodálják a szók okú tak vízeséseit, kevesen tudják, hogy egész lakónegyedek vannak Romár­ban, amelyek lakói több kilomé­terről hordják haza a vizet a piszkos es zavaros Tiberi zből. Adu­kor az olasz fővárosra ráliüll alkony, a központokban lágyulnak a , noonreklámok sokszínű fényei. De ugyanakkor a munkásneg) edek- bon egyáltalában 'nincs’ világítás, Á petróleum drága, sok lakásba még olaj mécses sem jut. A szovjet traktorok megérkezé­sének napján Nápolyba ágyút- éa muníciót szállító amerikai gőzösök futottak, be. A nápolyi dokkmun­kások megtagadták a/. amerikai fegyverek kirakását. A kormány katonákat és rendőröket küldött kikötőbe. Sztrájkok és tünteté­sek hulláma zúdult végig az or­szágon. A békehngftPteüü. .hatalma# erejű mozgalmát az uralkodó kö­rök dühöngő rendőri terrorról igye­keznek feltartóztatni. Ilyen körülmények között kük nősen lelkesítő jelentősége volt szovjet traktorok megérkezésének, A nemzetközi munkásosztály és a béke tábora élén álló.. Szovjetuniói ajándékának átadása igazi ünnoppá változott. Reggió Emilio, napsütéses főte­rén több mint 30 ezer ember gyűli össze. Ott voltak a város lakói, / - a környező falvakból eljöttek a parasztok és nars$ámo;ok,' küldött­ségek érkeztek az ország legtán voíabbi részéből is. Táblák és fel­iratok díszítették a házak faluit, Vörös drapériákon fehér belük hir­dették : »Ä szó ializmus .— a télaBy a kapitalizmus — a háború!« »Ame­rika ágyukat küld, a Szovjetuniói traktorokat!«, »Éljen a béke! Él­jen. a Szovjetunió! Éljen Sztálial elvtársi« Harmincezer ember énekelte a# Intenacionálót, majd áz olasz parts* zánok himnuszát, amelyet a »Kate jusa« dallamra írtak. a fe'esége őszikabátot, a fiai szin­tén ruhát vet ek... I'yen az é'etük. Napsugaras, az árnyékból a fényre kerül lek... ...Az árnyékból, — a fényre... A kettő közötti évezredes falat az a hadsereg döntötte le, melyei Sztálin vezet. Nagy az a szeretet és hála, amellyel Sztálint övezi ő is és valamennyi dolgozón k, hi­szen mindannyian érezzük az ajándékba, drága kincsnek ka­pott szabadság áldásait. Néha szóbákerül Kolarovszki- cluiál a mult. A múlt nyomor- "sísa, kü ('.elme, szenvedései. Este, ha összejön a család, Ko­te rovszki elviárs visszaemléke­zik. »...Harmincban ...egy héten 16 pengőt kerestem. És tudjá­tok, mi volt az a 16 pengő? Semmi. Az »urak« a Csabában egy este ötször, meg lízszereny- nyittt ittak el, pezsgőre, borra, pálinkára, nőkre! És ki verejté­kezett meg ezért a pénzért? Mi, melósck, plorelárokl Nem is hagytuk annyiban a dolgot Bér­emelést követeltünk. Akkor az- lán engem is, meg néhány szak­társamat elbocsátottak a malom­ból. Az u'.cára kerültünk...« A villanylámpa fénye ősz szá­lakat világít meg Kolarovszki elvtárs hajában. Bizony, túl van már az ö vénén, de sokkal fiata- ialabbnak érzi magát »Ezl is az új világ hozta, — mondogatja .«zaktársakak mosolyogva — gr van az, ha a miénk itt minden, a rm birodalmunk a gyúr és magunk javára dolgozunk.« Amikor a békekölcsönjegyzésre hívta fel Pártunk a dolgozókat Kolarovszki elvtárs az elsők kő«-- zött írta be nevét és neve melléé 1000 forint! Csak ennyit mo* dott, hogy »Mindazért hálából, amit eddig kaptam! A békéért erős hadseregünkért. .a fiam üt katona lesz, pilóta a Néphads» regben!« Ezért adta. Ezer f« rintot, ami szép pénz. Fizetési havi 800. A lanácsok megválasztásán? ugyanígy készül. Bizakodón, bízva a Pari szavában, tudja, hogy szavaza'ával megváltozott új életére szavaz és ha mindent! egy szóval akarna elmondani 'akkor így mondaná: »A bekérő ,szavazok:« Soüs oivin-

Next

/
Thumbnails
Contents