Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-15 / 241. szám
VIHARSAROK NÉPE A BÉKÉÉRT A város szélén hatalmas, fárt bét ácsolt kereszt égett. A lángok megvilágították a környező házakat, bevilágítottak a szobáikba. Rettenetes éjszaka volt. Kora' este különös, szép dallamok szálldostai, bujkáltak a házak közt, belibbentek az ablakokon, aztán úgy tűnt, mintha áz egész városnegyed énekelne Érdekes volt ez a dal. Lassan váltakozó hangjai, érzésekkel (csordultig telített melódiája békéről, munkáról, asszonyról, apró gyerekekről mesélt. Jim Burton énekelt. Szép basszus hangja megcsillogtatta, még emberibbé. telte a különben iis szívéhez, szóló éneket A várost- Myrtle-Reach-nék hívják Dél-Karolinában. Lakóinak nagy része néger, Jim Burton is az. Gyári munkás. Két kezével, testi erejével keresi nehéz kenyerét a gyárban. Jim nár régóta nincs kibékülve azzal a helyzettel, amiben él. ügyre sűrűbben kereste a kapcsolatot azokkal a társaival, akik ai*rór beszélnek, hogy sössze kell fognunk, nem lesz ez sokáig így I s Jim is ezt vallotta— Összefogni! — ilyenkor keze ökölbeszorult Aztán egyszer, amikor valaki a Szovjetunióról beszélt az ebédszünetben, csak ágy itta a szavakat 1 — Szocializmus... munkásba- tálóm... aztán a szovjet elvtársak úgy harcolnak a békéért, hogy még jobban dolgoznak, tpbbel, r neg jobbat termelnek, capontf. születnék a gyárakban íj szí (hánovisták... Hadseregük ncg a világ legerősebb hadser• neig ! A békét védik a szovjet l/éonák. .. »A béliét védik... morzsolta l szavakat Jim a fogai közt. Uj Miiberek, kommunizmust építők. ..« Eszébe jut, hogy egyszer a gyáros rikácsol l iájuk Így; »Piszkos, néger kommunisták, tartsátok a pofátokat, mert érő keresztet tűzetek a házatok elé!« Akkor is-azt beszélték maguk közt, hogy nem lehet ez már sokáig így, nem bírják el- tarlanj a családot... béremelést kérlek. Nagyon emlékszik rá, hogy a gyáros Ku-Klux-Klan- nal fenvegelle meg őket. Féltek a Klántól. Apáik, nagyapáik rettegése vérükbe ivódott. Mégis, nitóla egynéhányon Közülük a Szovjetunióról, a gyárosok elleni harcról beszélnek, valahogy csökken ez 3 rettegés. — Erős az öklötök — mondták oz elvtársak — ütni is tudtok veié, ha akartok! Tellek a hetek, a hónapok. Nem rég érkezett el hozzájuk is a stockholmi béke felhívás. Jim is aláírta és szinte kimondhatatlan boldogságot érzett. Első telte volt ez a Lékéért. Egyre többször jöttele össze megbeszélni azt, hogy mit tegyenek. hogyan próbáljanak egyre nagyobb teret nyerni, harcolni a gyűlölt elnyomók elten. — Harcolunk- — kiállóit közbe Jim is és öklét magasra emelte. Nagy szemeiben elszánt bátorság ténye ült, nyoma som volt az »ősi« rettegésnek. Jim Burton azon, a luapon lett egész ember Akkor este éneke'!, akkor vitte #*et da át az é ti szél a negyed; házai közt, akkor taiá t visszhangra a dal mindenütt. A béke dala... És akkor este, éjfélkor gyűlt ki a fakereszt lángja Jim ablaka alatt, ő pedig véresen, összetörve, megtört, fénytelen szemekkel bámult a semmibe, a feldúlt szobában. a földön. A lángok fénye eltűnő, fehórleples alakokat világított meg... Ku-Klux-Klan... Egyszerre riadt fel a fényre, zajra, Kiáltozásra az egész városnegyed. Senki se tudja, hogyan, néhány perc alatt emberek százai rontottak az utcára, néger apák» fiuk, asszonyok és leányok. Szem’? ben velük a Klan . géppisztolyos, revolvere?, csuklyás banditái. Tom, Jolin, meg Harry rohan, tak az élen. Mindhárman együtt dolgoztak Jimmél, egy gyárban húzták az igát. Most ott vannak a tömeg élén és egy pillanat alatt véres forgataggá változik az utca. Aztán a Klan »lovagjai« menekülnek. Lesújtott a négerek ökle! Jim Burlonérl, a többiekért, akik á békéért harcoltak. Helyükre tizen, százan és ezren lépnek: nincs kegyelem a béke ellenségeinek! Amikor »jár« a malom, olyan, mintha az égész épületet remeg- Setné a gépek zúgása. Jó a fülnek ez az egyenletes, erőtől duzzadó hang. Sokat jelent. Először is azt, hogy van mit őrölni bőven, másodszor meg azt, hogy minden rendben van, nincs hiba, ezer és ezer zsák telik meg hófehér finom lisztlcl... Kolarovszki János, a csabai Isl- ván-ma'om élmunkás almolnára éve l a lgatja mär itt, az üzemben a gépek zúgását. Huszonöt éve dolgozik, de igazán kedvvel és odaadással csak a felszabadulás óta. Azóta, hogy a Vörös Hadsereg megajándékozta őt is egy drága kinccsel, amit nem adna semmiért, amiért küzdött már 19-ben is, mint szervezett munkás. És ez a nagy kincs, a szabadság... Feaéresszürke munkaruhájában büszkén néz szét Ko’arovszki elvtárs. Itt az 5 birodalma, ez egy valóságos »harctér«, ahogy ők mondani szokták. »Mi itt harco. Ilink a békéért!« így mondja Kolarovszki .elvtárs is, meg a. brigád többi tagja. így egyszerűen: siti harcolunk mi a békéért!« IIo gyanp Hát úgy, hogy legutóbb is 10G százalékra te'jenietek a normát. Meg úgy, hogy segítik! egymást a szocialista munkaverseny ben. Elvtársi segítség ez, aki jobb, segiti azt, aki lemaradt, A cél' mindig egy: jobb és jobb eredményt e érni! Aztán még mást is köszönhetnek Kolarovszki e vlársék a Szovjetuniónak, a szovjet embereknek, nemcsak a szabadságot. Azt is, hogy megtanítottak bennünket arra, hogy élni is tudjunk .a szabadságunkkal. Nehéz vo t a kezdet, de áz egyre sűrűsödő és nagyobbodó eredmények láttán boldog, öröm- jeli lett a munka. Itt, az István- ma'omban is. Ko'arovszki elvtárs birodalmában... Valóban: sűrűsödnek az örömö', sokszor egészen összefo'ynak már és öröm, vidámság végig az egész nap, az egész hét. Együtt dolgozik a fiával, a másik meg katonának megy, pilóta esz! Az asz-: szony is nagy kedvvel sürög-forog otthon, van miből főzni jó 0 jé - deket, teli a kamra. A mu t hé len az egész csa'ád vásárolni ment. Ya'ami ké'.e er forint áru ruhát, kabátot vet ek. Kolarovszki elv- lárs kőt uj ruhát vett magának, Z>. Tyimofejev: > TeaktoeaU áfyy-úU Ez ér tavaszán Reggio-Emilioba KD-35 tipusu szovjet traktorok érkeztek. A szovjet szövetkezeti szervezetek ajándéka volt ez az olaszt országi parasztságnak. Ugyanakkor amerikai gőzösök kötöttek ki Nápolybám fegyvereket szállítottak. A traktorokat kísérő küldöttség egyik tagja az alantiakban számol be úti élményeiről. Az Alpok elmaradtak hátunk mögött Észafe-Olaszország zöldé lő kertjei elsuhantak aláirtunk. Elrepültünk Bologna, Firenze felett. Egyre sűrűbb vasutak és országutak hálózata kővel kezett. Végül kibontakozott Róma városának látképe. Amikor a repülőgép lészállt a füves repülőtéren, mégis olyan volt, mintha nem Olaszországban lennénk A bizottságot, melynek tagja voltam, azzal bíZiták meg, hogy a Szovjetunió ajándékát, 20 KD-35 tipusiu MEGJELENT ■agy Imrei Agrárpolitikai tanulmányok A Szákra Könyvkiadó egy kötetben gyűjtötte össao Nagy Imre egyetemi előadásait. Ez az átfogó mű szól a mezőgazdaság fejlődéséről általában és a ezovjet, valamint a magyar mezőgazdaság fejlődéséről. Nagy Imre szigorúan a marxiz- mus-leninizmus alapján áll. Ez teszi lehetővé, hogy pontos képet adjon az agrár-paraszt kérdésről, éa megtisztítsa a különféle hamis burzsoá és szociáldemokrata elméletektől. Részletesen tárgyalja a mezőgazda rág fejlődését az egyes társadalmi formák idején. Különösen jelentős a műnek az a része, mely ismerteti a kapitalizmus kibontakozását a mezőgazdaságban, a kapitalista fejlődés két útját, az »amerikai« és a »porosz« utat. Ugyancsak behatóan ismerteti a szerző a marxizmus-loninizmus tanítását a mezőgazdaság szocialista átalakításáról. Megmutatja a kivezető utat, a lenini-sztálini szövetkezeti torvet. Megtudjuk, hogy milyen eredményeket ért ol már eddig a kolhoziondszer, milyen hatalmas ezerepe van a város és falu közötti ellentétek cs különbségek megszüntetésében, a kommunizmusba való átmenet megvalósításában. Ma, amikor a termelőszövetkezeti mozgalom, a mezőgazdaság szocialista szektorának megerősítése van napirenden, rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy Nagy Imre miire megadja munkánkhoz a komoly elméleti alapot. A Szovjetunió szocialista mezőgazdaságának fejlődé érői szóló fej erre lekben megadott elvek nélkülözhetetlenek termelőszövetkezeteink helyes működésének megszervezésénél. A könyv ára: fűzve 13.—, kötve: 19.—. Ft, traktort, a hazzátartozló ekükkel cs tartalék alkatrészekkel, átadja Reggio-Emilio, Crotone, Ravenna, Messina, Catánia és Palermo szövetkezetekbe tömörült parasztjainak, , Róma repülöteróu a gyepszó- flyegen egyenes sorokban hatalmas amerikai hadirepülőgépek sorakoztak. Fölöttük az USA sávos lobogóját lengette a szét Amerikai katonák beszélgettek civilbeöltözött amerikaiakkal és az olasz hordárok 1 Kin is an álldogáltak az óceánontúli utasok mellett. Bármerre néztünk, a repülőtér körül a házak homlokzatán és tűzfalam óriási hirdetések dicsérték az amerikai cégeik áruit. Később többezer kilométert utaztunk az országon keresztül. Az Alpok lábától Szicíliáig mindenütt üzemünkbo ötlöttek az arcátlan hirdetések. Mosolygó fiatal leány »0oca-colú«-8 üreget tart a kezében. Egy csecsemő is elragadtatva szorít magához ogy ugyanilyen üveget. Másik plakáton ogy ápolt iír amerikai borotvakrémmel tünteti ol szakéllát. Az országutakon, amelyek Rómából Eiiencébe, Ostia kikötőjébe, vagy Nápolyba vezetnek, az oszlopok ezrein ugyanilyen reklámtáblák lógnak és mindon egyes hirdetés makacsul ismétli ugyanazt. Úgy gondolják, ha valaki órákon keresztül nem lát egyebet, végül is •Mim bírja tovább, »Oooa-caohk-t kezd inni és amerikai borotvakrémet vásárol. A harsogó amerikai reklám egyik célja: eltitkolni azt a mélységes tragédiát, amelyet az olasz nép ól át. A marshall-Róma, Firenze, Mossina és a többi város üzletei zsúfolva vannak értéktelen áme- rikai szeméttel. Ugyanakkor sorra zárják be az o'lasz iparvállalatokat, mert termékeiket nem tudják eladni. A munkanélküliek milliói vándorolnak az országban, munkát és kenyeret keresnek. Messinában, Catanzaroban, Cro- tonéban és másutt is láttuk a mun- icanélkiiFek »piacát.«. Hajnaltól késő estig álldogál az óhoző emberek töjnego és lesi a legapróbb alkalmi keresetet is. Közülük csak kevésre mosolyog rá a szerencse. A vállalkozók kihasználják a dolgozok kétségbeejtő helyzetét és leszorítják az amúgy is nyomorúságos munkabéreket. Rómát rendszerint ,a szépség és fényűzés városának írják le. Igaz, a romai gazdagok kastélyai és villái lenyűgöznek pompájukkal. Jó- nóhány napra van szükség, hogy megtekinthessük az ölök város valamennyi építészeti látványosságátl a különféle ntika'aszok többszáa oldalon írják le ezeket. Csakhogy az útikalauzok egy szót sem szólnak a másik Rómáról, az éhezők! és koldusok városáról, azokról az odúkról és nyomortányakról,' amelyekben ezren és ezren étnek Olaszország fővárosában. Csupán 10—15 porcos autóút választja el XII. Pius pápa székhelyét attól . a larlangvároától, amely a Tiberis partján húzódó sziklák között rejtőzik. A barlangokban, vagy feli!eásott odúkban több mint 15 ezer ember él, Ezer és ezer család tengődik'' a Ica akoinbá’d a:i. Gyönyörűek Róma szökőkútjai. Istennők, nimfák óv vízitiin’étek vállára hull a szikráz» a. permetező víz, de a külföldiek közül, akik megcsodálják a szók okú tak vízeséseit, kevesen tudják, hogy egész lakónegyedek vannak Romárban, amelyek lakói több kilométerről hordják haza a vizet a piszkos es zavaros Tiberi zből. Adukor az olasz fővárosra ráliüll alkony, a központokban lágyulnak a , noonreklámok sokszínű fényei. De ugyanakkor a munkásneg) edek- bon egyáltalában 'nincs’ világítás, Á petróleum drága, sok lakásba még olaj mécses sem jut. A szovjet traktorok megérkezésének napján Nápolyba ágyút- éa muníciót szállító amerikai gőzösök futottak, be. A nápolyi dokkmunkások megtagadták a/. amerikai fegyverek kirakását. A kormány katonákat és rendőröket küldött kikötőbe. Sztrájkok és tüntetések hulláma zúdult végig az országon. A békehngftPteüü. .hatalma# erejű mozgalmát az uralkodó körök dühöngő rendőri terrorról igyekeznek feltartóztatni. Ilyen körülmények között kük nősen lelkesítő jelentősége volt szovjet traktorok megérkezésének, A nemzetközi munkásosztály és a béke tábora élén álló.. Szovjetuniói ajándékának átadása igazi ünnoppá változott. Reggió Emilio, napsütéses főterén több mint 30 ezer ember gyűli össze. Ott voltak a város lakói, / - a környező falvakból eljöttek a parasztok és nars$ámo;ok,' küldöttségek érkeztek az ország legtán voíabbi részéből is. Táblák és feliratok díszítették a házak faluit, Vörös drapériákon fehér belük hirdették : »Ä szó ializmus .— a télaBy a kapitalizmus — a háború!« »Amerika ágyukat küld, a Szovjetuniói traktorokat!«, »Éljen a béke! Éljen. a Szovjetunió! Éljen Sztálial elvtársi« Harmincezer ember énekelte a# Intenacionálót, majd áz olasz parts* zánok himnuszát, amelyet a »Kate jusa« dallamra írtak. a fe'esége őszikabátot, a fiai szintén ruhát vet ek... I'yen az é'etük. Napsugaras, az árnyékból a fényre kerül lek... ...Az árnyékból, — a fényre... A kettő közötti évezredes falat az a hadsereg döntötte le, melyei Sztálin vezet. Nagy az a szeretet és hála, amellyel Sztálint övezi ő is és valamennyi dolgozón k, hiszen mindannyian érezzük az ajándékba, drága kincsnek kapott szabadság áldásait. Néha szóbákerül Kolarovszki- cluiál a mult. A múlt nyomor- "sísa, kü ('.elme, szenvedései. Este, ha összejön a család, Kote rovszki elviárs visszaemlékezik. »...Harmincban ...egy héten 16 pengőt kerestem. És tudjátok, mi volt az a 16 pengő? Semmi. Az »urak« a Csabában egy este ötször, meg lízszereny- nyittt ittak el, pezsgőre, borra, pálinkára, nőkre! És ki verejtékezett meg ezért a pénzért? Mi, melósck, plorelárokl Nem is hagytuk annyiban a dolgot Béremelést követeltünk. Akkor az- lán engem is, meg néhány szaktársamat elbocsátottak a malomból. Az u'.cára kerültünk...« A villanylámpa fénye ősz szálakat világít meg Kolarovszki elvtárs hajában. Bizony, túl van már az ö vénén, de sokkal fiata- ialabbnak érzi magát »Ezl is az új világ hozta, — mondogatja .«zaktársakak mosolyogva — gr van az, ha a miénk itt minden, a rm birodalmunk a gyúr és magunk javára dolgozunk.« Amikor a békekölcsönjegyzésre hívta fel Pártunk a dolgozókat Kolarovszki elvtárs az elsők kő«-- zött írta be nevét és neve melléé 1000 forint! Csak ennyit mo* dott, hogy »Mindazért hálából, amit eddig kaptam! A békéért erős hadseregünkért. .a fiam üt katona lesz, pilóta a Néphads» regben!« Ezért adta. Ezer f« rintot, ami szép pénz. Fizetési havi 800. A lanácsok megválasztásán? ugyanígy készül. Bizakodón, bízva a Pari szavában, tudja, hogy szavaza'ával megváltozott új életére szavaz és ha mindent! egy szóval akarna elmondani 'akkor így mondaná: »A bekérő ,szavazok:« Soüs oivin-
