Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

VIHARSAROK NÉPE 7 fl Kommunizmus győzedelmes eszmei fegyvere ..Szovjetunió Kommunista j nem töltheti be a proletár forrada- (böKeák) Pártja Története Rövid Tanfolyama megjelenésének A ,12. évfordulójára most jelent meg a marxizmus- en in izmus e kincses­tárának uj és .javított ötödik ma­gyar kiadása — 260 ezer pél dányban. Sztálin elvt ír.s e halhatatlan mü- \e óriási hatással volt a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­ja és az egész kommunista világ­mozgalom eszmei-politikai fejlő­désére. Összefog’alta a munkásr mözgá’om százéi es tapasztalatát és a Boise, ik Párt fejlődésének és harcainak- története alapján fej­tette ki a marxizmus-lenini".mute elméletét. Ez az enciklopédikus, tn.ü közel 5o millió példányban terjedt el az egész világon és a ha adó emberiség élcsapatának, lipsi harcosainak nélkülözi előlien kézi­könyvévé vált a szocializmusért, a demokráciáért és a bókéért vivőit küz< le’ifinkben. Magyarországra á Boltévik Párt iir'énétc még az illegalitás élei­den kezdett behatóim néliányszáz: pé yban és döntően be Colyá- golta a magyar komtnunúlák esz- tnei-politikai fejlődését. De csak a dicső Szovjet Hadsereg győze­delmes felszabadító' harcaival ju- jtott a PárttÖrflénCt Pártunk széle­sebb tömegeihez. Megtanította a munkásosztály élcsapatát arra, ho­gyan ke'l a szabadságát megőrizni s a Bob évik Párt nyomdokain- haladva harcolni a szocializmus- felépítéséért. A fe'szabadulás óta 3oo ezer példány bort’ 'Vádról Iák meg Ma- gyarországoq a Bobevik Párt Tör­ténetét. A magyar viszonyok kö­zölt, hatalmas píldányszám ez egy Intelei i niü számára. Már maga a tömegelterjedés lénye, fényes bi- sonyitóka a magyar munkásosztály és az egész dolgozó magyar társa­dalom politikai-eszmei fejlődésé­nek. A Bolsevik Párt Történeté­ben kifejlett eszmék vezérelték Partunk vezetőségét helyes tájéko­zódásra a mindinkább bonyolódó nemzetközi helyzet és a kíélescdő ©sztú ybare viszonyai között, segí­tenék a szükséges politikai vonal kidolgozásához és ir,egva!ósilásó­hoz. A lenini-sztálini tanítások alapján épült fel a mi Pártunk is, lehasználva a Bolsevik Párt évlizodes tapasztalatait a pár -épí­tés terén. Együtt a többi komrnu- uisla- és munkáspártokkal, alkal­mazta a mi Pártunk is a le.-iini- «•ztálini tanításokat, az ujlipusu kommunista tömegpárt eszmei és szervezeti egységének kikovácsolá­sára, a jobb- és baloldali elhajlá­sok’ és a beépített ellenséges ele­mek ellen folytatott harcban. A Bolsevik Part Történetének tapasz­talatai alapján irányította rá pártr vezetőségünk az egész Párt - fi­gyelmét a pártépitési munka fon­tosságára, a Párt és a tömegei; tzoro. abb kapcso'atának kiépítésé­re. A lenini-sztálini tanítások alap­ján oldja meg Pártunk a népi demokratikus átalakulás felada­tait, eddig még a törlcnio’emLen «em ismert viszonyok között — sí pro'etariátus diktatúrájának megszilárdítását, a szocializmus íc epi é ét. Ennek s el'e neben von­jak be a helyi tanácsokon keresz­tek' a széles dolgozó tömegeket az állam kormányzásába, az állam­hatalom gyakorlásiba. ■ Bolsevik Párt Történetének M egyik legfontosabb tanul­sága az, hogy :a munkásosztály lom s evezőjének és vezetőjének s e. cpél> ha nem sajátította el a munkásmozgalom élenjáró elméle­tét, ha nem sajátító (fa el a marx- izmus-leninizmns elméletét«. En- T.e'c a sztálini tételnek megfelelően Pártunk vezetősége az egész párt- munkánk előterébe állította a Párt elméleti színvonalának emelését, az, elméleti miinka lebecsülésének fel­számolását. Kádereink elméleti képzésépek alapja a Bolsevik Párt Törtóno- tór.ek tanulmányozása. Nemcsak a párliskolákon, de a vezető- és a középkáderek, valamint az egye­temi ba lgátok ideológiai oktatási munkájában a marxizmus-leniniz- mus tanfolyamai lényegében a Bobevik Párt Történetének a ta­nulmányozására voltak felépítve. Az uj pártoktatísi évadban a Bol­sevik Párt Történetének még na­gyobb helyet kell elfoglalni az, ideológiai képzés terén. Közel száz­ezer pártmunkás és egyetemi hall­gató rendszeres kiképzésének lesz Páritörtánet a fő anyaga. De ezen túl a Párttörténet anulmá- nyozását kiterjesztjük ‘a pártmun­kások és a pártonkivüli aktivisták, értelmiségiek széles tömegeire is. Minden, pártmunkásnak, párttag­ságunk minél nagyobb részének rends e e en tanulmányoznia kjl a Boise:ik Párt Történetét. Ennek a fc'adatnak a megoldását szolgál­ja az uj 2ŐO ezer példányos ki­adás is. A Bolsevik Párt története ta­lálja, hogy »-a munkásosztály párt­ja nem fetet valóságos tömegpárti {nely a mur k 'soiztály és az összes lolgozék mi liőit magával tudja vinni, ha nincs szoros kapcsolata a lömejcJsköl... A párt elpusztul, ha e s akid a tömegeldől.« Annak a harcnak, arne ycjl a kommunista és munkáspártok a tömegekkel való kapcsolatuk kiszélesítésére folytatnak, legjobb példája a ha­laim as békcmozgalom, mely a kommunisták vezetése alatt szerte a v iá gon, mint hatalmas gát 3záli szembe az imperialista háborús uszítás mocskos áradatával. A mi Pártunk is a lenini-sztálini taní­tások nyomdokain haladva erősiti tömegbázisát a szocializmus fel­építéséért folyó harcában. Ennek a munkájának eredményét mutatják a Békekölcsön sikeres lezárása és a szc’es Népfront alapján megin­duló helyi tanácsválasztások is. Az SZK(h)P Története Rövid Tanfolyamának döntő jelentősége van kádereink nevelésében a bol­sevik pártszerüség, a forradalmi éberség, szocialista hazafiság és pro'elár internacionalizmus szelle­mében. Megtanítja párlaktivánkav a bolsevik munkastílusra s külö­nösen e munkastílus egyik leg­főbb követelményének betartásá­ra: a kritika és önkritika bátor kifejlesztésére a párt- és a tö- me-gszervezeli munka minden te­rületen. A Párttörlénctnek ez a nevelő hatása annál nagyobb, mert a Bolsevik Párt ideológiáját nem mint elvont tanítást vei fel. hanem a Bolsevik Párt harcának tükrében, mint az ehnéH és gya­korlat egységének megvalósítását. Ezért lett a Bolsevik Párt Törté­nete a marx izmus-len inizmus taní­tásainak olyan kincsestára, amely kiinerithetet'en a maga gazdagsá- ságában s amelyből minden újabb áttanulmányozás alkalmával az aktuális feladatok szempontjá­ból aj perspektíva .tárul elénk és uj megoldásokat merítünk. A SZK(b)P Története Rövid Tanfolyamának uj magyar kiadása az első javított kiadás. Az első fordilás még a háború előtt ké­szült. Ez és az igáő-ős jelenleg is használatiján lévő fordilás nem tartalmaz ugyan súlyos elméleti politikai hibákat, de sokhelyt he- veszényclt, pontatlan és nem elég­gé magyaros. E.,ek;yi a hiányossá­gokon kívül, az uj szerkesztést az is szükségszerűvé tette, hogy az utóbbi 5 ér alatt nyelvünk fej­lődött s már több uj szóval gaz­dagodott, ame’y a szocializmus építésével kapcsolatban .képződött, mint pb. clinunkás, állami gazda­ság, „ stb., amelyek még az első fordításban nem szerepe lek. Pártunk vezetősége által megbízott szerkesztőbizott­ság tagjai alapos ellenőrzés alá vették a szöveget-63 kijavítotok az ott megmutatkozó hibákat. Ilyen komolyabb hibák közé tar­tozott például a következő: »...Trodzij és a rr.ensevikeH tá­mogatták a likvidátor vizelő- két.,.«, míg az orosz szövegben igy van: y>Trockij - és a többi mensevihzk«. Vagy például a prágai .konferenciával kapcsolat­ban az eredeti orosz szövegben szó van^ »a mensevlkek kiűzésé­ről«, mig a magyar fordítás a konferencia levezetését a mense- vikek »kizárásával« jellemezte. Sok helyen a fordításban hiányoztak egyes jelzők, amelyek uj értelmet adtak, vagy jobban kidomborítot­ták az ggjjef, szavak jp’en tőségét — például »súlyos csapás# helyeit a régi szövegben csak »csapás«!volt, vagy >:konkrét feladat« helyet csak sfeádati. Hasonló hibák elég el­terjedtek voltak a régi szövegben. A szerkesztőbizottság tagjai meg- válloztdtták egyes fontos és gyak­ran ismétlődő fogalmak és kife­jezések fordítását is. A régi szö­vegben ' szereplő aszocialista épi- tőmur.ka« kifejezést az újban »szocialista építés« váltja föl. Az »orugyija truda« — melyet eddig i>termolőeszközÖk«-nek fordítot­tak, most a »munkaeszközök« ki­fejezést nyeri. A »metallurgia« fo­galmát az eddigi »vas- és fém­ipar« be'Vett xk,húszat«-nak for- dilják. A szerkesztők igyekeztek az egész stílust magyarosabbá, egy­szerűbbé tenni, különösen olyan esetekben, ahol a régi fordítás tul- mereven ragaszkodott az orosz mondatszerkezethez és szórendhez, így az uj kiadás — lényegesen javított formában — hozzájárul ahhoz, hogy Sztálin elvtárs a zse­niális mü\e pontorabb és könnyeb­ben érthető fordításban kerüljön a magyar dolgozók kezébe. a Bolsevik Párt Történetének tanulmányozása csak akkor lesz igazán termékeny, ha nem mint a múlt történeté , nem mint dogmák gyűjteményét fogjuk fel, hanem összekötjük a Pártunk és országunk előtt álló gyakorlati feladatokkal. Ez vonatkozik a Párltörténet tanulmányozására mind pártiskoláinkon, mind az is­kolán kívül. Rákosi elvtárs a Párt­főiskola megnyitó ünnepélyén 1 gág október 22-én tartott beszé­dében rámutatott az elmélet és gyakorlat; szétválásának veszélyére a mi oktatási munkánkban. Rákosi elvtárs utalva különösen a Bolse­vik Párt Történetének tanulmá­nyozására, megállapította: a gya­korlatlan elvlársaknál az a lie­r _ A DÉFOSz megyei szerveinek felelőssége. ^ DÉFOSz békésmegyei szer­vezetei jól megálltak he­lyüket az aratásnál, cséplésnél, tér ménybegyüj lésnél. A megyei tit­kárság útmutatásával a he yi szer vek helyesen-és- eredményesen vit­ték előre a nyári munkák meg­szervezését és nem- kis mértékben hozzájárultak ahhoz is, hogy min­denütt versenyben végezzék el az aratást, csépiéit, majd ezt kőve­tően a begyűjtést. A DÉFOSz he’yi szerveinek.ne­velői általában állandóan vitték a íelvi agösitó munkát és együt helyi pártszervezetek népneve­lőivel, a • pártszervezetek segítse*- gével jót oldották meg fontos fel­adatukat. A DÉFOSz békésmegyei szervei a nyári munkák és a be-, gyűjtés során megerősödtek és több mint háromé..er. uj tag lé­pett be a különböző ' helyi cso­portokba. D e a nyári munkák, a ter­ménybegy üjlés sikeres vég­rehajtása után a megyei DÉFOSz- szervezetek nem fejlesztették to­vább őzek nagy lcndü'elét, hanem <5r.elégülteklcé váltak, — elsősor­ban ez a DÉFOSz megyei titkár­ságára vonatkozik — megpihentek a babérclcon és úgy gondolták, az őszi műn lm elvégzése, a talcar- mánygabona beadása megy majd magától, mint a Jcarikacsapás. E hely téten álláspont következtében azután ellaposodott a DÉFOSz he­lyt szervezeteiben a munka, a DÉFOSz nevelői nemigen vittek a felvilágosító munkát, így tör­tént ez Gyulaváriban» Békés köz-, ságién, Okán yban és még a me­gye számos helyén. A pártszerve­zetek is elsikloltak a kérdés fe­leit és nem hívták fel a DÉFOSz helyi vezetőinek figyelmét arra, hogy jobb munkát végezzenek, az őszi szántás-vetés mielőbbi végre­hajtásának érdekében. A DlvbOSz megyei titkársága igaz, a járási és a helyi szerveknek papíron adott útmutatásokat, »igyekeztek* egileni a munkát, de elhanya­golták az e’lenőrzést, nem nézték meg eléggé, milyen munkát végez egy-egy helyi DÉFOSz-szerveziet. A DÉFOSz békésmegyei szer­vezeteinek elbizakodottsága, : ellenség hazugságainak nem eléggé- való lelep'ezése oda vezetett azután, hogy megyénkben néhány község kivételével — Ott, ahol nenr torpant meg a szervezeti élet —r Gerendás, Hunja, Tót­komlós, Vésztő, Szegha'om, stb. lemaradás mutatkozik az őszi szántásnál és a vetésnél, a takar­mánygabona beadásánál. Mind­ezekért nagy felelősség terheli ; DÉFOSz megyei szerveit*. Hiba vo’t az is, hogy a DÉFOSz szervezetek egyrésze is teret enge eleit annak a he’ytelea álláspont nak: .»A szárazság miatt nem vo i bőséges a kukorica és ; burgonya termes, nem lehet teljem leni a leadási.« Az igazság, ezzel szőni ben -az: hacsak minden do’goaó paraszt ; 10 kiró tengerit, vagy burgonyát ad be, akkor cgy-egy község már telje siti is a kuko­rica, 'illetve burgonyabaadási kü íelezettségél. Ennek megvalqsitása pedig na: y n lehetséges. A fc.it e’mondott komoly fo- gydlékosságokaf, nie'yék kér 1;kö­tőjévé vártak az őszi munka jó i elvégzésének is, Icczdi meglátni már a DÉFOSz megyei titkárság? és a pártszervezetek segítségévei hozzákezdjek a hibák kiküszöbölé­séhez'.* Mindenekelőtt a megyei tit­kárság leszűrte a -tapaszba aiokat az őszi'niunkák eddigi menetéből és a Pórt segítségével meghatá­rozta. a fe’adatokat. Fokozni kí­vánják á DÉFOSz hé’yi: szervei­nek ffe’vi ágösitó munkáját, mely­nek nyomán e’érik majd azt, hogy c megye minden községének: dol­gozó ■ parasztja október 29-ig, « t an ács választások napjáig e végzi az őszi szántást- és vetést. Fo­kozni kívánják a DÉFOSz szer­vezeti életét, kiszétesileni a dol­gozó parasztok ve erényét. Ennek eléréséért a DÉFOSz megyei tit kársága a járási titkárok értekez­letén javas atokat lett, ovábbme- íiöcn podig a lemaradt járásokba, illetve községekbe egyegy DÉFOSz' akiivát küldlük fegióem Ugyanakkor a megyei titkárság b e' enőrzi a DÉFOSz helyi szex- veinek munkáját és a helyszínen adnak útmutatást, segitsége*. Nem feledkeznek meg az osztá'yellenség rémhíreinek loleplezcséről sein. e’yes utón indu't.ak el a bé késmegyei DÉFÖSz-szevv» zelek. De jó csak akkor lesz a munkájuk, ha tovább fokozzák mindazd, me’yeket eddig tettek » hibák kiküszöböléséér-t, ha vég eg felszámolják a még helyenként megmuta'.kozó e bizakodot'ságot, ha jó meggyőző munkával minden dolgozó parasztot mozgó'itannk *x őszi munkák idejében való elvég­zésére. Az. őszi ' munkák október 2 3-re való e'végzésére minden le hétőség adva van. S nem kis mértékben műik a DÉFOSz-szer vezetéken, a DÉFOSz megyei tit­kárságán ezeknek a lehetőségek­nek a kihasználása, — az ösn szántás-vetés idejében való elvég­zése. (m) H nyomás keletkezhet, hogy áz el- mé'et inkább a múltra, mint a je­lenre, vagy a jövőre vonatkozik. »Ez a benyomás — mondta Rá­kosi elvtárs — megnehezíti szá­munkra az elmélet gyakorlati al­kalmazását a jelenre és méginkább a jövőre... Ezért pártektatásunk egész vonalán, de különösen a fő- iíkolálzon köve kéz, lesen bizlosita ni kell azt, hogy a nuarxizmus- leninizmus elméletét úgy adják elő, hogy a tanulók szakadatlanul lássák és tapasztalják az elmélet és a gyakorlat összefonódásit, el. válss t hatat lanságát, k'lcsönös ha­tását. Ila ezt a tanítási módszert, me'y az elméletet szakadatlanul az e’even élet tapasztalataival, gya- korlatávah vérével és hasával táp­lálja, előadóink jól alkalmazzák, ak'cor a tanulók hozzászoknak ah­hoz, hogy a marxi zm u s - lenin- izmust annak tekintsék, ‘ ami: es e'cvcn élei lüktető részének.« Rákosi elvtársnak ezen útmu­tatása vezesse Pártunkat a Bol» vik Párt Történetének további ta­nulmányozásában és tanításainak, megvalósításában. Kérjük g, orosházi titfáetSkBzSnsájet, hogy a csütörtökre szőlő hir­detéseket szerdán délig, a va­sárnapit pedig pénteken déhitin 5 éráig adják lel.

Next

/
Thumbnails
Contents