Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-15 / 241. szám

4, VIHARSAROK NGPE-r Hz eleki tanácstag-jelöltek fiiviszik az igazságot a dolgozó emberekhez Községünk dolgozóiért, hazánk­ért, a békééit, a koreaiakért, a világ minden do'gozójáért is fo­kozott harcba lépnek E'ck köz­ség tanács tagjeö tjei. Most, ér­tekezletre jöttek össze, ahol to­vábbi népnevelő feladataikra ké­szülnek... Örömei mcgbatot'ság érezhető mindenegyes elhangzó szóban. Min­denki átórzi, amit Tóth Mihály tanácstagé ö t mond: »Történel­mi illők e ek, amiben most élünk. Fe száma juk a földe úri közigaz­gatási rendszer utolsó maradvá­nyait is, bogy ne gátoljanak ben­nünket a fejlődésben. A múltban lérő l ka appal kellett a'ázatoskod- mink. A községházán egyik irodá­ból a másikba kü dözge.tek ben­nünket, ha valamit el akartunk intézni, amíg végül meguntuk. Most leegyszerüsitjük a közigaz­gatást, elérjük azt, bogy ott is a légié jesebb mértékben a dolgozó találkozik a dolgozóval, tnég a muriban a nagyhasu kulá- kok vollak a község vezetői. Meg- mulaljuk, hogy sokkal szebbé tcsz- szük hazánkat. így lesz mindin-’ kíbb urak orságíb l do gozéli hazáy-t amint azt fit k si Mátyás mondotta. így lesz a mi taná­csunk ii a béke korccsá.« Többen beszélnek még a múlt­ról» je énről és jövőről, az asz- szonyok és fiala’ok é eléről. Sza­bad, öntudatos, a-nép lelkes, har­cos hire beszélhet csak úgy, ahogy Akucs Jánosnó, az ecki dolgozó asszonyok nevében: »Köszönjlik a jelölést, ezt a nagy megtiszlelte- lést az asszonyok nevében. Ürö­münkéi és boldogságunkat fejez­zük ki. Bizom abban, hogy mind bátrabban teszik ki asszonyaink is részüket a békéért fo'yó harc­ból. Mi a múltban el voltunk nyomva. Sem otthon, sem má­sutt nem vo't szavunk. Most a tanácsban is lesz.« A do'gozó paraszlifjuság élete Is megváltozott. A szépszámban je'enlévő ifjúsági jelöltek részé­ről erre mutat rá Faur Miklós DISz-tag: »Mi volt a dolgozó pa- raszlfiatalok helyzete? Megrakták e szekeret trágyával és kimentek fi földekre dolgozni, — semmi több: A múltban olyasmi nem Volt, mint ami most van, hogy honvédliszt, rendőrtiszt, vagy bár­mi más ledet belőlünk. Szép do-> log, bogy itt, a tanácsban is mi­lyen sokan vannak jelölve a fia­talok.« A múlt népclnyomó rendszeré­ről beszél Nyeste Pálné dolgozó paraszlasszony: »Amikor E'ekről a múltban 17 baloldali dolgozót bebörtönöztek, láncraverve vitték *1 őket, a férjemet' is. ügy dolgozók mondta akkor a csendőr: Menjen haza Nyesténé, mert hasbarugom! Keserves volt a múlt. ügy teltek az emberrel, mint a kutyával. Most azért dolgozunk és választ­juk meg a tanácsokat, hogy a nyomorúsággal teli múlt soha vissza ne térjen.« Jól látják az eleki je’öltjei, hogy a mostani közigaz­gatásban is vannak hibák é§ ez­ért is kellenek a tanácsok Egeres János, Vida Szűcs Imrei és Ke've Tivadar ilyenformán nyi­latkozik: »Nálunk, Eleken is van még bürokrácia, még nem úgy dolgozik a közigazgatás, ahogy bel­őne. De a tanácsválasztás után megváltozik.« , Egy tői-egyig építő, harcos dol­gozókat jelölt E'ek népe tanács­tagoknak a nép fron tbizotlság ut­ján, a Párt segítségével. Látják ők, hogy mit ke'l tenniök: — Ismerjük meg a nép kérdé­seit. Mindent kövessünk el a győ­zelmiért, — mondja Méri Imre. — Megoldásra váró probléma van elég. A gyerekek közül sokan nem járnak iskolába. A tanács­nak kell gondoskodnia róla, hogy járjanak, — hivja fel a figyelmes Muesi Sándomé kiencholdas pár- torikivüli dolgozó parasztasszony. Uadnai László iskolai igazgató felszólalásában az analfabétizmus megszüntetését tűzi ki a tanács egyik fe’adatául. Mindenki felszólalásán kiérez- helő, hogy most elsősorban a fel- világosító munkát kell megerősi- ieni. Csató Sándor igy mutat rá erre: »Az összes eleki dolgozókról van most szó. Nekünk komoly népneve lmunkat kell végeznünk az egész faluban.« Bozó, Józsefné a népnevelő mun­ka szükségességéi igy támasztja alá még jobban: »Bizony, az e lenség dolgozik s azt bire,zleli, hogy mi- he’yt megválasztjuk a tanácsokat, azonnal kezdődik az akasztás. Mi­csoda szemenszedeít ostobaaság. Persze, a nép ellenségeit megbün- letjük, ha nem férnek a bő­rükbe. Leplezzük le hát őket, a kulákokat, a háborút akaró im­perialisták helyi ügynökeit, mert bizony nekik nem esik ínyükre, hogy mi most tanácsválasztásra készülünk. Boltó Péter elvtárs fel- hivta a figyelmet, hogy: »sokkal jobban ki ke’l venni részünket a választási munkából, a népr.eielés­ből , mint a legutóbbi választáso­kon, mert úgy a be'ső, mint a külső ellenség most sakkal éleseb­ben támad. Azt hireszteük a ku- lákok, hogy a koreaiak után mi kövelkezünk. Hát mi azért dolgo­zunk, hogy ne következzünk! Ne lehessen nálunk rombolni, — ha­nem csak épíleni.« A tanácstagje'öltek azonban a nép kenyeréra is gondolnak Tudják milyen fontos ez. Kiss. Károly volt kisapraszt, pártonki- viili, — aki a szovjet küldöttség e’eki látogatásakor lépett be a tszcs-be — igy hivja-fet lanácstag- je'ölt társait: »Vigyük széjjel a fa­luba, hogy mielőbb vessüle el cé búzát 'jó időbm, mert nagyon le vagyunk maradva. Ezzel is békén­ket erősítjük.« ■ ■K így fokozzák békeharcukat Ele ken a nép és Népfront jelöltjei a Párt re elésével. A Szovjetunió adta szabadságunk alatt szép utal teltünk meg a Párt irányításával. Hogy a dolgozók továbbra is a Párttól várják az útmutatást, az is bizonyltja, ahogyan a Párt ve­zetésével kapcsolatban felszólalt Muntyan Trajan román nemzeti­ségű dolgozó paraszt, aki a ler- mónybeadását 565 százalékban tel- jesiielte: »Mi azt várjuk, hogy to­vábbra is az igaz utón vezesse­nek bennünket.« (t. g.) '$Ci<i0yűié4ek a tanácsválasztásról... A héten Békéscsaba üzemeiben és kint a kerületebi en is, a lakóházak­nál kisgyűlé. ekre jöttek össze a dolgozók. A kisgyűlé eken elmon­dották az előadók, hogy milyen jelentősége lesz a tanácsoknak a dolgozó nép ügyének, intézésélen. Rámutattak, hogy a tanácstag nem a néptől elszigetelt ember lesz, mint a múltbeli közigazgatásban dolgozók vollak. Hogy a múltban a községi jegyző volt n falu Istene, rajta kívül másnak nem volt szawa a falul Ion. A járásban a fő.zolga- bíró szava volt a döntő, a megyé­ben podig az alispáné. A tanácsok­ban ilyen dolog nem állhat fenn. A tanácstagok ott élnek a nép között, — mondották az előadók — s így válik lehetővé, . hogy szívvel-ló'.ekJceL képviselik maid a dolgozó nép ügyét A nép akaiatát, óhaját ismerve, ve­tik majd fel a tanácsülés alkalmá­val. A negyedik kerületi kisgyűlé- sok a jelenségek szerint hangula­tosak voltak. A kisgyűlések rész­vevői nagy érdeklődéssel velőitek fel a kérdéseket. »Kik lesznek a ta­nács tagjai, milyen ombeiek? Hogy kell szavazni? Mi igaz abból, hogy I a tanács tagjai magas fizetése­ket kapnak?« Az előadók minden kérdésre megadták a választ. A kisgyűlések sikexét mi som igazolta Népnevelők a választás győzelméért Q toiásszállítási és libahizlalási szerződéskötés jelentős előnyöket biztosit a dolgozó parasztoknak A dolgozó parasztok az őszi ízállí ási szerződéskötésekkel egy- idejü'eg tojásszállitásra és li­bahizlalásra is köthetnek szer- tődést a' földművesszövelkezelek útján. A szerződés igen nagy kedvezményeket biztosít a szer­ződést kötő dolgozó parasztok­nak. A tojásszállítási szerződés érleimében egy tojásért június 15 és február 1. közölt nyolc, >bruár 1. és június 15. közölt pedig három fillérrel kapnak többet a hivatalos napi árnál. A libahizlalási szerződéskötés­nél őt-hatheli tömés után a hi- valalosan megállapított hétforin los ár helyett 8.40 forintot kap­nak. Minden lekötött liba után tizenöt forint előleget vehetnek fel a helybeli földmú'vesszövet- kezetnél, ahol a hízottliba min­den kilója után egy kiló szemes- kukoricát is kapnak hatós4gi áron a szerződő felek. Mezögyánban a népnevelők agi- tációjuk során hely« példákkal mu­tatják meg a különbséget a múlt képviselőtestülete és a majd meg- vá asztalidé tanácsok között. Ilyen­formán beszélnek a imzcgyáni nép­nevelők: — Emlékezzetek csak rá, hogy a múltban, meg még jő pár hónap­pal a felszabadulás után is Szabó Antal 50 holdas, Virág Ferenc 35 holdas kulákek, meg hozzájuk ha­sonlók intézték a község ügyeit» ők voltak a képviselő testületben. Amikor 1927-ben járdát csináltat­tak, a járdaépítéshez a 40—59 hol­das kuákok is annyi pénzzel já­rultak hozzá, mint a szegénypa­rasztok. Meg aztán a járda a ku­lákek utcáján négyszer olyan szé­lesre készült, mint a falu mib részén. Virág Ferenc kulák, volt bíró, a község, a dolgozók pén­zévei állar.dían kupeckcdett. Aztán meg a Virág Fcrenc-féle kulákoh nem egy szegény ember házát ár- vereztké cl. Na, de most majd ok­tóber 22-én a mi fajíánkbefieket bizzuk meg a község, a mi ügye­ink intézésével és biztos nem csa­lódunk bennük. * Békésen Bencsik Ferenc párt- titkár elvtárs ellenőrzi a népne­velők munkáját. A község egyik részében a népnevelik..e'i felve­tették a dolgozó parasztok: r.Mi lesz a búzavetőmaggal, mikor kap juk már meg.« E hír meghallása után Bencsik clvtárs rövid meg­beszélést tartott a népnevelőkkel. Megállapították, hogy a még meg­lévő bürck ácia miatt nem érke­zett meg a búzavetőmag, hogy a tanács megalcamláza után a tanács úgy intézi majd a búzavetőmag kérdését, hogy nem kell rávárni egy félórát sem. A népnevelők ez­után újból útnak indultak és a dolgozó parasztckit felvilágosítot­ták. * Békéscsabán a IV. kerület 23. sz. körzetében a Békési Nyomda népnevelői végzik a tanácsválasz­tással kapcsolatos felvilágosító munkát. Az elítf kisgyftlésre a népnevelők házról-házra járva hív­ták meg két utca lakosságát. En­nek nem volt jó eredménye, mert csak tizenhármán jelentek meg a kisgyűléseii. Betyánszki elvtárs, népnevelő, ktsgyülés közben meg­kérdezte a jelenlévőktől, hogy ta­lán a 23. sz. körzet dolgozói nem érzik magukénak a terv eddigi békéscsabai létesítményeit: a Ru­hagyárat, gyermekjátszótereket, be- ton.á c'á a , munkás lakásokat, stj.? Mert úgy látszik, ezért jöttek ilyen kevesen a kisgyülésre. A jelen­lévők közül a népnevelő szavai után Kászony György Gutenbcrg- utcai dolgozó felállt és kijelentette: «Nem fog szégyenben maradni a 23. sz. körzet sem a kisgyűlé­sek megszervezésénél, különösen pedig a választásnál.» Azián javas­latot tett, hogy a népnevelőkön: kívül a ktsgyüléseken most megje­lentek is legyenek agitátorai a kö­vetkező k| gyűlésnek és tarts r: mindenki becsületbeli kötelességé­nek, hogy legalább az egyik szom­szédját elhozna a legközelebbi kis- gyűlésre- Kászony György javas­latát lelkesen elfogadták a jelen­lévők és ígéretet tettek, hogy a következő kisgyűlésen legalább 70 dolgozó lesz jelen. Csorváron Darida Jánosné négy- gyermekes, egyénileg gazdálkodó dolgozó parcsitasszony is tanács- tagjelölt. Barid Iné a k sgyülé en elmondotta a do'gozó asszonyek- mk, hogy néhány esztendőről ez­előtt gondolni sem mert volna ar­ra, hogy ilyen nagy tisztesség éri. Azután elmondotta, hogy menny­ié megalázt k az urak a múltban, hegy lege'söso ban a Szovj, tinió- nzk és a Pártnak köszönheti, hogy le öle az egyszerű, és nemrégen megvetett asszonyból — a nép megbízásából tanácstag lesz. »Bi­zalommal jöhettek núhozzánk — folytatta Darida Jánosné —> rr.e t mi közülelek valók vagyunk, ho zátek tartozunk. Ahogy erőmből i telik, szolgálom a népet.« Kómár Józsefné d.ljozó asszony kijelen­tette Daridáné szavai után: »Bi­zalommal leszünk a tanács tagjai iránt és fel is keresünk bennete­ket, meg tudjuk, hogy ti is ben­nünket. így aztán jobban men- neJc majd a dolgok.« jobban, mint az az eset, amely szintén a negyedik kerületien tör­tént. Az egyik kisgyűlésen 16—20 hallgató jött össze. A gyűlés végén elhatároz ák, hogy a következőben mindenki hoz ma á\al egy-kéi l.all— gatót, mert érdemes él j ötini oda, ahol így meg tudja az ember, hogy mi az igazság o liolyi taná­csok kérdőiében. Az Erkel-utea 10 szám alatt'tar­tott kisgyűlés 0 termeléstől sem volt elszigetelt. Az előadó beszélt; az őszi szántás-vetés és a takar-- many beadásának jelentőségéről- Az egyik hcz/.á zóló elmondotta:. »Most^ már látom, ho ry a tanácsok a dol­gozó nép egységét vannak hi s va még szorosabbra fűzni. Mutatja ezt az is, hogy nemcsak a párt agok, hanem túlnyomó, észben pártonkí- viili dolgozók lesznek a tanács :ag- jai.« Kilósa János pártonkívüli dol­gozó is helyeselje, hogy 0 páiton- kívüliek is helyet foglalnak a ta­nácsban nemzetiségre való tekin­tet nélkül. II békéről beszélve emlékeztette a dolgozókat a háború borzai maira. Elmondotta, hogy az ő utcájukban is lobba- bomba. Az imperialisták ug\ a akarják ma is. A tanácsokkal eiő- südik a Szovjetunió által vezetett béke tábor. Gluttigná is elmondta hozzászólá­sában s^ját la .asztalaiét a taná­csok működéséről.. A Megyei Tanács _ oktatási osztályán dolgozik. — Mi­kor megalakulj a Megyei Tanács és\ beosz árunkat elfő la tűk, aktaoso- mókat találjunk. Ez ma már nincs, mert azonnal hozzáláttunk az ak­ták ügyeinek elintéző Miez. Voltak olyan ügyok is, amelyeknek érde­kében az ügyfelek Pestre és Csa­bára sza’aigáLák, mégsem nyertek elintézést, csak a Megyei Tanács megalakuld akor. Az1 ái gyeket' most azonnal intézzük. Jlgy.'-Lasz es a he- lyi tanácsoknál is. Olyan ügyek, amiken ezidáig hónapokig »rágód­tak«, napokon ts:ü! elintézést nyernek. Gluttignó is bojzéltva béke kér­déséről. Emlékeztette a kisgyűlé® hallgatóit a koieai eseményekre. A szülőket kereső síié gyern ekekre, a halott a xyákra és apákra. Ezt akarják az egész világra kitorjesz- leni a háborús uszítók. C * Ezek a dolgok is azt igazolják, hogy dolgozó népünk minden nap jobban felismeri a tanácsválasztá­sok jelentő égét s ezen keresztül felismeri azt, hogy a helyi taná­csokkal jobban kezébe kerül sor­sának intézése. A Berlin eleste“ eímű hatalmas szovjet film­alkotás díszbemutatója Békéscsabán Október 19-én este 8 órakor is­mét nagy kultúie emény lesz Bé­késcsabán, díszbemutató keretélea fogják levetíteni a »Berlin eloste« című hatalmai szovjet filmet. A díszelőadás bevezető beszédét Zsidi Gyula MDP megyei titkár elv-" társ tartja. Az iiimepi színvonal emelő éhez hozzájárul a honvédség diszőrsége is. Az előadást a Ma­gyar—Szovjet Társaság rendezi, a» előudás előtt a postás zenekar ad térzenét. Nézzék meg a dolgozók minél nagyobb számban. a filmet, az élenjáró szovjet filmkultúra ezen ajándéka mindenki számár» komoly tanulságot és nagyszerű műélvezetet nyújt. Két tábor, 8 békét, a szocializmust építők tá­bora, a i.a ,y Honvédő .uauörú, Sztálin elvtárs s a rombolók se­rege, Hitler és aljas hordája ele yenedik meg a filmen. Győzelmes felelet ez a film a háborús uszí­tok felé. .

Next

/
Thumbnails
Contents