Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

VII)Alts WtOK NfcPR 3 Megmutatkozol! dolgozó né­pünknek ez a beállítottsága a békekölcsön jegyzésénél is. Az a 2,750.000 magyar dolgozó, aki lelkesen rövid napok alatt több mint egy milliárd forintot jegy­zett, tisztában volt azzal, hogy e let lére 1 egyben a béke ügye mellett is kiáll és hogy világos számára öléves tervünk sikeré­nek és a béke megvédésének elválaszthatatlan összefüggése. Végül, de nem utolsó sorban az e héten lezajlott tanácsvár laszlások mutatlák, hogy a léke megvédésének kérdésében az égé .7. magyar nép ejjyrége*. Soha a magyar dolgozók Ilyen Csszekovácsoltan és 1.1- k:s,?íi nem álltuk ki egy eszme megvédése mellett, mir.it mosl, ezeken a válasz­tásokon, ahol a fő j Iszó az volt: »Békét akarunk, a Nép­frontra szavazunk 1« A tanácsválasztásokon meg­nyilvánuló népi egység demokrá­ciánk igen jelentős győzelme. Az a tudat, hogy a tanácsvá- lasztások egyben szilárd kiállás, tüntetés a béke mellett, különös lendületet, lelkesedést és el­szántságot adott ennék a válasz­tásnak. Azért mondom, hogy el­szántságot, mert a lelkesedés mellett mindenki megérthette, hogy a magyar dolgozó nép nem­csak kívánja a békét, de el van tőkéivé, hogy minden eszközzel meg is védi. Tízért lesz a Béke Híveinek jö- vőheti magyarországi kongresz- szusa újabb hatalmas demon­stráció népünk békevágya és l>é- kealcnrata mellett. Éz a kon­gresszus olyan küldötteket fog választani, akik Angliában adol- j gozó magyar nép lángoló béke- I akaratát megfelelő nyomatékkai 1 ép i e ik. Gazdasági életünk eredményei és hiányosságai Alléi-ek most hazánk gazdasá­gi helyzetének ismertetésére. Ma egy hete (ettük közzé népgaz­Ív-Th erV‘"'nk . 0 h;,r,na<Iik negyedévi eied- Ezeknek az e.edmé- nj elmek a lényege az, hogy gyáriparunk termelésének fel <nudt tervét a harmadik no-' százalékra túl- leijes.le tuk. Ez a telj«ttménv ^6. százá é ,kai nagyobb, mint Z ümu t év hasonló időszaki­Sir? í;,ye-Kz a szám gae.l beszel es mutatja azt a hatalmas fejlődé t, amely egy esztendő folyamán több ' mini egy harmadával meg tudta emcl- J» gyáripari termelésünket Fej­bőgj cblx'n 'a Waihrádifc negyed­«Iben a megvalósított nérgaz.ja sági beruházások összeJomuU Sá/ÍJ°llíÓ 208.5 szaza exa volt. A Szovjetunió legjobb szakem­beromsk cóygé fel tL bJZEó km(,jük e‘;ajátiíam m^ls,a termelőd módokat a S T7, a m ionaliznLis az ,«J.tonKW0w jó alkalmazását. hi * l.e­£ *i6rt*ak a te-" J'. >0í‘jbbío dambbérreadszer S’Sr ,ó **** hibáit jr' -ttuk,a - 77° "teáit. Az ősszel vó-rei,^;.- normaiendezés ú azt°célöL ’ ho?y taküstóböljük *.oka, „ »amim ieEt£M * ^únmőekaésíe!atía,l'k ***“ Voltuk áldozatoívf °;ySiior komoly lozaio.vilt, ei o o izíA , r J S2TJS** ZSL-JZ b^onyite^ hogy ezeket az L,tóz­„ os gyorsan végrehajtotta, ű^rban oimok volt letudható, „pr. 3 harn alik negyedéven „ gyáriparban as egy főm <*0 le "f* éfko 19.7 százalékkal magua^ mint ^ m^gg ^ *onlo időszakában. Nemcsak inad “’Hs-I mm. «. X zaücészsege nőtt me- do „ ­K?(r5,t ^VbanX: £ttat0ttzmunk^k * tfetvi.4.- szama Az ipartan egy óv alatt £k »°tt a foglalkoztatok ml ST^zt‘tetöirarUn 97 0aer_ UyJ£r d0l^üak> ná"fc tavaly Ez a nö vote Jós átmenetile- bi- ^ny°s nehezségek-et h üko° A szakmunkások száma például las- í ^ ,,n°’ nűat * proletariátusé T átmenetileg komoly szak­munkash.ány mutatkozik különösen ° ^rezmnlieszítőknól. Hasonlókép­pen csökken a íregnövekedett mim- káslétaz&fnhoz vi-zonyitva a mérnö­kök és technikusok száma. Népi demokráciánk mindent megtesz ar­ra, hogy ezeken az átmeneti ne­hézségeken speciális ezukmnnkds- tanfolyamokkal, a technikusok 'e mérnökök ki'.ópzévének meggyorsí­tásával segítsen. Külön kell szífnom a bányászok­ról. Annyira hez -Aszóktunk ahhoz, hogy a bányászok népi demokráci­ánk legrzílárdabb oszlopai, hogy egy kicsit meg is feledkeztünk ró­luk. Nem foglalkoztunk eléggé gaz­dasági helyzetükkel és politikai ne­velésükké!. Ennek következtében a bányászok helyzete kezdett elma­radni az általános fejlődéstől. Az is hátrányosan ereztolto hatását, bogy politikailag nem foglalkoz­tunk velük eléggé. Most itt is változtatni fogunk. Tervgazda'á- gimk roliamos növekedővé megkö- veteli a széntermelés gyors eme­lését. Ezek a követelések olyan nagyméretűek, hogy szénbányá­szatunk kezd elmaradni mögöttük. Nem fzorul magyarázatva, hogy mit joeat további fejlődé fuikie, hanem lesz elég szenünk. Mi már egy sor íend-zabályt foganatosítottunk a szénbányászok anyagi helyzetének megjavítására, de ez nem elég. Az új bányászok ezreiie van szükség. Dolgozó ifjúságunk szövetsége egy- ío nagyobb részt követel magának a szocialista építés hatalmas mun­kájából: azért jelentekezeti lelkesen a Dunai Vasmű fd 'pítcsérc. Mi, most azt javasoljuk. , ho^y az ifjak legjobbjai for­duljanak a kányák felé is. Pél­damutató munkájukkal tá­mogassák a Ixínyászokat, a rég| széncsaták hőseit. Van egyéb nehézség is. Az uj .munkások jelentékeny része fa­luról kerül az iparba és természe­te, hogy időivé teák, amíg a gyári fegyelembe be «szóknak. Vagy 200 ezerre rúg az olyan ipari mun­kásoknak a száma, akik földdel is rendelkeznek. Ezek a munká­sok az aratás-vetés idején gyak­ran elmaradnak a gyárból és ezzel zavarják a termelés menetéi. Ugyanakkor éppen a gyári munka miatt nem dolgozzák meg kellő gonddal földjeiket, ami a termés- eredményben természetesen meg­mutatkozik. Ez a —, hogy' úgy mondjuk — kétlaki munkásréteg igy egyszerre zavarja az ipar és a mezőgazdaság termelését. Érzik ezt knaguk a munkások is, akik közül az utolsó időben sokan ajánlották fel az államnak földjeiket. Most dolgozunk olyan rendszabályon, amely az ilyen kisebb-nagyobb földdel rendelkező munkásoknak lehetővé teszi, hogy földjeiket elő­nyös áron eladják, vagy bérbead­ják az álamnak és ezzel meg­szűnjön az a helyzet, ame'.y őkel úgy az ipari munkás, mint föld­művelő minőségükben zavarta. A munlumrseny nálunk még mindig kampányszerű: egy egy eseményhez, rt.U'iin- hoz kapcsolódva f llolha:!, utána újra ellanyhu!. Dolgozó parasztságunk politi­kai érettségének és öntudatának jele a munkaverseny, amellyel vállalták, hogy a tanácsvátaszí­tások napjára, október 22-re be­fejezik az őszi vetést. És való­ban. Tizenkilenc megyénk közül tizenhét e vállalást teljesítette. A megmaradó két megye azóta szintén befejezte az őszi vetést és most országszerte nagy len­dülettel folyik a tavasziak alá a mélyszántás. F.z'k a tények azt imiialj'.k, hogy a falu dolgozó népe az ipari mtink'sság példájára erőteljesen frif> jiőiUk n'püuk általános színvonalára. Legnagyobb akadályunk a mezőgazdaság gyors fejlesztése terén a maradiság I Azok a jó kezdeményezések, ame.- Kekct a Szovjetunió tapasztani alapján az önköltségcsökkentés és az anyag takarékosság terén beve­zettünk, még gyermekcipőben jar­A küzdelem az anyagporaé- kolás, a tie’ejk, a fehö’eges raktár- készletek s a pazarlás száz más formája ellen csak most kezdődik valójában. Iparunk, de egész tervgazdálko­dásunk feladatai aapvetően meg­változnak azá'uy, hogy a_ három­éves terv folyamán befejeztük a háboruokozta károk helyreállítását és rátértünk a szocializmus építé­sére. Az a tény, hogy gyáriparunk mostmér több mint kétszereset‘er­me’i annak, amit 1 g38-ban_ adót , mutatja, hogy itt égés* uj pro­blémák, az eddigitől eltérő tervezési és termelési fel­adatok jelentkeznek. A* olyan óriási vállalkozá­sok — mint a földalatti gy orsvasul, az Imolái erőmű, a ihmap nlelei vasmű — Je­lentősége és méretei messzi felülírniuk mindazt, amit nálunk a kapitalizmus vala­ha alkotóit. A feladat új, nem könnyű, de nagy segí­tőnk, a Szovjetunió támoga­tásával ezt Is meg fogjuk oldani. . Gazdasági életűnk gyors fejlő­dését az imperial! ták a-.za: »gye­ké-nek meggátolni, hogy egyre in­kább megnehezítik a tőkés orszá­gokkal való kereskedelmet Az amerikai imperialisták gyakran emlegetik a vasfüggönyt. au ? tapasztaljuk, hogy ezt a vasfüg­gönyt éppen az. amerikaiak igye­keznek minden téren velünk szem­le létrehozni. Terme esi szamaink azt mutatják, hogy bár )cn ként okoznak khebb-nagyobb ne­hézségeket, de össztermelésünket megakadályozni nem tudjak. Am a mezőgazdaságot illeti, az idei termés képe tarka. Búzatermesünk jobb volt, mint tavay, rozs.erme- sünk szintén. Jó termest adott «6]ő te cukorrépa, azonban az aszály miatt a tavaNinál gyengébb az árpa és a zab, valamint anapra- forgó, a hüvelyesek, de különösen a burgonya. Dolgozó paraszisagunk meny-begyűjtést és beadást m^- nöickedett öntudatának megfe.o- lcen, az idén jóval gyorsabban és pontosabban végezte, mint tavaly. Amint tudjuk, augusztusira, Altootmányunk első évfordulójá­ra nemcsak liefejezték a kalá­szosok aratását, hanem * teo-j ménybeadás zömét is elvég.-z, lék Ez annál nagyobb ere* r mony, mert itt, ezekben a na­pokban az ellenséges Wrvrarés Igyekezett háborús hisztériát kelteni és rábírni a dolgozó pa­rasztságot arra, hogy ws telje- sítse beadási kötelexettseget. A kölcsönj gyzés, a tanács- választás miatt a* utolsó hetek!ten kissé mcglassult a kukorica, burgonya és nap­raforgó beadása. Ezt a tema- radási gyorsan be kell hozuj. Amikor ezt megállapítjuk, ugyanakkor rá kell mutatnunk, hogy még mindig egyik legna­gyobb akadályunk a mezőgazda­ság gyors fejlesztése terén a ma­radiság, a konzervativizmus, a régihez való görcsös ragaszko­dás. Az idén például a forró idő­járás miatt a szokottnál két hét­tel előbb értek be a kalászosok Kormányzatunk idejekorán és isméiében kérte a földműves népet, hogy erre való tekintet­tel ne várjon az aratással Péter- Pálig, hanem kezdje meg előbb. Sokan nem fogadták meg a ta­nácsot, gabonájuk túlérett és rengeteg mag kipergett. Aid szeptember végén, október ele­jén járta a határt, annak feltűnt, hogy néhol a tarlón annyi új hajtás zsendül, mintha már el­vetetlek volna. Ha holdanként csak egy kilógramin feleslegesen kipergett galvonát számítunk, az országosan majdnem 50.000 mé­termázsa veszteséget jelent. Vagy vejyük a másod termen, ek kérdését. A mi éghajlati viszonya-! ink mellett a kalászosok leara- lása után lega'áhb 3 millió hol-; dón lehetne niásodvctemóny, tarló­répát, csalamádét, muhart, kölest vetni. Ha ezt az eredményt eltud- nók érni, könnyen 5o százalékkal megemelhetnénk állató lom anyun­kat. A ml n- hézsígcl'-.k, ben­ne közellátási nehézség i k egyik oka az Mén az,, hogy a szárazság miatt a kuko­ricatermésünk majdnem ugyanolyan gyenge, mini tavaly volt, viszont áltáléillo- mányimk nagyon uugnöve- vekedetf. A nyári állatszámlálás azt mulat­ja, hogy az idén egymillióval töhb a disznó és 200 ezerrel több a szarva-marha és ló, mint tavaly. A takarmány-termelésünk e'zcl szemben valamivel keveeb’i. mint a tavalyi. A hiányt sok le’yen burgonya, cukorrépa fektetésével pótolják, ami természete cn za­varja közelhatásunkat. Ha a pa­rasztságunk gyorsan rátérne a 11 á- sodtermények veié éré, takarmá­nyozási gondjaink azonnal csök­kennének. A mezőgazdaság szóéin Ista szektorának p jlöcése terv­szerűen habul. A term, 15- szóv Ikazclckhe b lep t csa­ládok száma juni.is 33 áa 43 ezer volt, most 99 ezer kö­rül jár. A tcrmelöszöve k, ze- tek terii'c'c uríyaru'Zi n l.'ő a'atf 482 ezer k'i'astrális lioldról 779 ezer katasz/.rúlls hold fölé emelkcdctL Ezt a fejlődést elő egitc ie annak a 200 főnyi parasz.tée'egációnak a munkája, ame'y az idén a Szov­jetunióban járt a kol'ekliv mező- gazdaság tanulmányozd ára. Külön hála és köszönet jár anr nak az 5o tagú magyar kobioz- paras Ekü cöUsegr;«', aiey Sz v- jet-Ukrajnából érkezett hozzánk. Nagy segitségíinkre volt, amikor tapasztalatait és m unk am ódsz ereit a magyar dolgozó parasztságnak átadta. A merőgazdaság szocialista szek­tora veiésterüle'ünknek i3 száza­léka és az ér végére előrelátható­lag e’éri a i4 százalékot. Tervszerűen fejlődlek gépállo­másaink is, amelyeknek száma meghaladja a 3Co-at és több mint hatezer traktorral rendelkez­nek. (Bákosi elviére bestéjének tni- sodik felét keddi számunkban hö­zöljüdc.) ^ 'diahc a íékééU Több mint kétszózmillié békealáfrás Kínában A békevédolmi mozgalom Kíná­ban új ezaka:zba lépett. Uj szer­vezet alakult: kínai népi bizottság az egyetemes béke védelmére' és harcra az amerikai agresszió ellen. Az új bizottság október 2C-án Pekingben alakult mog. A bizott­ság elnökéül Kuo Mo-Zso-t válasz­tották, aki kijelentette, hogy Kí­nában több mint kétszázmi lió em­ber írta alá a stockholmi felhívást. »A világbéke védelme — mondta Kuo Mo-Zso — elválaszthatatlan az amerikai agresszió ellen irá­nyuló harctól.« i , Svájc hitu küldötte vesz részt az angliai Béke Világkongresszus A Baselban megtartott svájci békekongresszuson elhatározták, hogy húf* delegátust küldenek a skefficldi Béko Világkongresszusra. A kongresszus részvevői határo­zatot fogadlak el, moly elítéli a fegyverkezési versenyt és figyel­meztet a Svájcban egyre fokozó­dó háborús propaganda veszélyére. A kongresszus nagy békofünte- tésool fejeződött be, melyen több­ezer békekateoB vett részt. Az agész haladé világ együttérzése kíséri az osztrák dolgozók hősies harcát A Szovjet Tájékoztató Iroda közli A. Markov: »Igazság az o ztrák dolgozók helyzetűről« című cikkét. A. Markov az osztrák dolgozók tíznapos tömegsztrájk járói írva megállapítja, hogy az osztrák dol­gozók tömeges tiltakozása feje! lan­ságot okozott a reakciósok körében éa nyugtalanságot keltett őceánon- túli parancsnokaikban. A Marshall-terv legnagyobb mncstelenségbe taszította Ausztriát — írja a továbbiakban Markor, Az országot oloeó amerikai árukkal látják el és ennek következtéből gazdasági élete hatehuas károkat szenved. Egymás után csukják bo a gyárakat é3 üzemeket, a munká­sok tízezreit dobják az utcára. Az osztrák dolgozók igazságos harcot folytatnak a kenyérért és a bókéért, törvény os jogaikért. A do- mokr-atikus bóesi sajtó hangsúly óz­za^ hogy a hősies harcukat foly­tató osztrák dolgozók mellett áll az egész haladó emberiség együtt­érzése.

Next

/
Thumbnails
Contents