Viharsarok népe, 1950. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-29 / 253. szám

4 VIHARSAROK NftPE Párt és pártépítés I tiéke&are vezetése közben javítsák meg párt­szervezeteink a tagjelölt felvételt a sarkadi járásban Rákosi elvtárs február 10-i be­szédében felhívta figyelmünket a tagjelölt felvételeknél elkövetett hibákra és rámutatott arra, hogyan- javítsuk ki azokat. Pártszervezeteink az utóbbi idő­ben mégis kifelejtették a páriépi- tés munkájából a tagjelöltek fel­vételével való alaposabb foglalko­zást. Az olyan nagy feladatok, mint a bé kék ö 1 cs ü n jegy /és, tanáo«vá­lasztás a legnagyobb Lehetőségeket nyújtottak páitonkivüli dolgozóink legjobbjainak tagjelöltté nevelé­séi«, —■ pártszervezeteink mégis külön, ezektől eltérő feladatnak tekintették a tagjelölt felvételt. Arról varr © szó, hogy pártszer­vezeteink egyáltalán nem fejlődtek ebben az irányban ? Kom erről van szó. Arról, hogy nagy felada­tainkhoz képest, melyeket tártunk­nak ol kell végezni a béko védelme érdekében, egyáltalán nem kellő mértékben erősítettük Pártunkat. Milyen hiányosságokkal találkozunk A sarkadi járás pártszervezetei ez eV szeptemberében közel kétszer annyi tagjelölt felvételi kérelmet továbbítottak a járási bizottsághoz niint ez év májusában. Körösnagy- hursányban a májusihoz kópéét megtöbbszörözték a tagjelölt fel­vételi kérelmek számát. Ezek kétségtelen fejlődési jelei. Mégis milyen hiányosságokkal találkozunk a sarkadi járásban? Elsősorban az egyénileg dolgozó paraszto­kat clvíársaink a legnagyobb . mértékben figyelmen kívül hagyják. Mezőgyónból 11)1!) szeptembere óta egyetlen tagjelölt felvételi kérel­met sem küldtek a sarkadi járási bizottsághoz a községi pártszerve­zettől -—• eltekintve a tszcs párt- szervezetétől. Z-aáányi községi párt .-zijrvezetünk ez óv má jusától ösz- sz.)S«n három tagjelölt felvételi kérőimet terjesztett bo. A járás termelőszövetkezeti pá. sz.rvczetein k t.gjdölt fel­vételi sem sokkal biztatóbb. A z-adányi «Kossuth» és «Vörös OjiUag», a garkqdkeresztúri «Kos­aik :, a sarkadi «Petőfi» tszCS-k pártszervezeteitől egyetlen dolgozó­nak tagjelölt felvételi kérelméről sem tudunk ugyancsak május óta. Sarkad község példája A sarkadi gépállomás, az őszi munkákban erősen lemaradt. Le­het-« csodálkozni essen, amikor olyan politikai nevelés folyik ott, hogy az utóbbi öt hónap folyamán egyetlen dolgozó sem kérte tag jelöltnek való felvételét. Ugyanez * helyzet az újszulontai állami gazdaságban is. Pártunk elsősorban a munkás­osztály pártja. A Sarkadi Cukor­gyár üzemi pártszervezetében lévő elvtársak nem mérték még fel en­nék jelentőségét. Ezt mutatja a legutóbbi öt hónapban benyújtott kilenc tagjelölt felvételi kérelem, — amely kevés. Sarkad község az utóbbi idő­ben a határozottabb fejlődés útjára lépett páriépités terén. A körzeti népnevelő felelős elv­iái sak segítségével eaemélyszcnht is számba vették azokat a legjobb páitonkivüli népnevelőket, akik munkájukkal annyira kitűntek, hogy jóformán csak a biztatás.' hiányzik ahhoz, hogy tagjelöltté válhassanak. Ezen az úton a többi pártszer­vezetek is elindulhatnak és men­jenek is tovább. Foglalkozzanak azokkal a derék, beosületos dolgozó parasztokkal is, akik'' még nem népnevelők, visszahúzódottabbak, de a termelésben népi államunk iránti kötelesség teljesítésében megállják helyüket. Pártszervezeteink elmé­lyült formában foglalkozzanak ve­zetőségi üléseken a tagjelölt fel- vútel kérdéseivel. Taggyűléseken cs értekezleteken a mindennapi és a nagy feladatok megoldása közben tudatos t ák a széle« párttagságban: piinden elvtá.s érézze a felelő­séget, hogy szemílyés feladata tegaláib néhány pártonliivüli- vel való foglalkozás. Olyan foglalkozás, amely rendsze­res. Olyan nevelés, amely az ál­talános népnevelőmunka mellett ©; doIgoz.Sk iránt több figyelmet mu­tat- A JJékekongresHZUsra való kó- ezülődós, de általában a békeharc minden feladatának megoldása, be­láthatatlan lehetőségeket biztosit a pártépitésnek ebben a munkájában is. Teremtsen fordulatot ezen a téren a járási bizottság Az említett kérdések megoldása elsősorban alapszervezeteink; fel­adata. Nem kisebb azonban a fele­lősége a sarkadi járási bizott­ságnak sem. Ellenőrizze és segítse ezt a mun­kát, — íendszerosen. Herényi elv­társ, járási titkár maga mondotta: «Komolyobban júniusban foglalkoz­tunk a tagjelölt-felvétel küldései­vel.» Két és fél, bárom hónapja megvizsgálta a járási bizottság Me- zőgyán ós még néhány pártszer­vezet munkáját. Határozatokat is hozott a tagjelölt fölvétel megjaví­tására. Ezek a határozatok azon­ban nem voltak olyanok, amelyek pontosan megjelölték volna: mi módon küszöböljék ki a hibákat. Nem Jelölték meg: a járási bizott­ság tagjai közül ki. melyik helyen le«z a felelős a határozatok meg­valósításáért, — s nem ellenőriz­ték le azokat. A nagy választási győzelem, az az elvitathatatlan tény, hogy me­gyénk járásai közül délután fél három órára elsőnek fejezte be a .szavazást, feljogosítja a sarkadi jáb­rást : pártszervezeteit, járási párt- bizottságát arra, hogy rövidesen fordulatot tud teremteni a tagjelölt felvétel munkájában j T. G. Újfajta mezőgazdasági lángszóró, gyomok és kártevő rovarok irtására Az Októberi Forradalom tiszteletére november 7-i tervünket november 5-re teljesítjük Mi, a békéscsabai Magasépítési NV bclonelőgyártó telepének dol­gozói Rákosi elvtárs kiszabadulá­sának io éves évfordulóját és a Nagy Szocialista Forradalom 33. évfordulóját munkaié’ajánlások­kal ünnepeljük. Vállaljuk, bogy munkánk mi­nőségét 98 Százalékról 99 száza­lékra javítjuk és a tanácsválasz. tás napjától november 7-ig elő. irányzott munkákat november 5-ig befejezzük. Ebhez a felajánlás^ hoz csatlakozott a szállító brigád, a vasbetonszerelő brigád és a te­lep valamennyi dolgozója, Iioross István leveleim. A csonási ^vjciHomás «íolgoxóiiink m unkiiiVIiijánlása Üzemeink dolgozói egymás után tettek ínunkafelaj áldásokat novom- bor 7 -re, a Nagy Októberi Forra­dalom 33. évfordulójára. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozunk egymás után állami gazdaságaink és gép­állomásaink dolgozói id. A csorvá-si gépállomáson október 21-én tették meg műnk afela i án ldsai kát a dolgo­zók. Vállalták: A szántást megfelelt mélység­ben végezik el, vakbarázdát egyál­talán. 'nem csinálnak és a felezástqtt területen a forgókat is pontosan fel­szántják. így munkájuk, minőségi megjavításával mégiukább megsze­rettetik a dolgozó gépi munkát. kelik és a felmerüli hiányosságokat menet közben kijavítják. A jól dol­gozó traktorístákat dicsé ellen ré­szesítik, a hanyag traktoro kat pe­dig szégyen táliára írják ki. A gépeket nem terhelik túl s ezzel a ma izol i h Hókat a Ipa kisebb százalékra csökkentik. A munka jó megszervezésével az üresjáratot és az üzemanyag fo­gyasztást. csökkentik. Ezen kívül jobb népvetelő munkát végeznek a dolgozót parasztok közöttv A traktoristák közül Pityuk Já­nos, Sznopek Katalin, Tóv h Már­ton, (luló János s még tize.nnyol- trasztokkal a j can vállalták, hogy őszi tervüket I no vember 7 -re 100 Hit) százalékra .4! munkákul hetenként ktérié-\ teljesítik. Az újítóinozgalom értékes újí­tást hozott a mezőgazdaság számára is. Ilyen az újfajta me­zőgazdasági lángszóróeép. amely kiválóan alkalmas gyomok és kártevő rovarok pusztítására. A gép petróleumot gázosít el. Előnye az eddigi lángszórókkal szemben, hogy üzemeltetéséhez csak petróleum kell, az újítás Molnár László és Brosch Károly, a növéjiyegészségügyi intézet dolgozói munkájának eredmé­nye. Bz orosházi TóHi-malcm tiaigazői 90.913 forint értékű felajánlási tettek noveirtker 7-re A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére az oros­házi Tóth-malom dolgozói js tet­tek munkaiéi ajánlást. A Ki.mpéx-brigód vállalta, hogy a finoinlisztmeglakarítás te­A tovább niugyorhánhegyesi pártszervezet fejleszti kapesolatoit a tömegehk* Szép szavak, szép igeietek. Ez. Volt a Horthy-iendszer jellemzője. E szavakat főleg egy-egy választás alkalmával használták s a válasz­tás után nem érkedelte a tömeg Horthyékat. így volt ez a Vihar­sarokban, Dunántúlon s minde­nütt az országban. így volt ez, Magyarbánhegyesen is. E volt a mult. Ma azonban a dolgozó nép hazájában más a helyzet. A ta­il ács választással a Párt és a lömé­nek közötti kapcsolat megerősö­dött, kiszóló: odett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most már nem lehet még szorosabbra fűzni a Párt és a tömegek kapcsolatát. A magyarbánhegyesi pártszervezet is tudatában van ennek. De nem­csak tudatában van, hanem el is már a határozta már a pártbizottság, hogy a tömegekkel még szoro­sabbra fűzi a kapcsolatot. Pedig az a tény, hogy Magyarbánhegye- son délelőtt 11 óráig mindenki leszavazott a tanácsválasztáskor, a Párt és a tömegek közötti jó kap­csolatot bizonyítja. A Párt és a tömegek közötti kapcsolatot persze, kellően fenn­tartani és továbbfejleszteni csakis a Párt követein, a népnevelőkön, keresztül lehet. Ök azok, akik elviszik a Párt szavát a dolgozó néphez. Magyarbánhe- gye-eri a páitonkivüli népnevelők hálózatát még inkább kiszé’esitik olymódon, hogy mind több pár- tonkivülit vonnak be a népneve­lők munkájába. Természetein ok­tatásukról is gondoskodnak, a tél folyamán megismertetik a párton- kivüli népnevelőkkel is az eddigi­eknél sokkal jobban ötéves ter­vünk jelentőségét és célkitűzéseit. Az eddiginél döntőbb mértcklven megismertetik velük Pártunk pa­rasztpolitikáját. A cél az, hogy minél tökéletesebbé váljék az agi­táció, minél kevesebb legyen e té­ren a felületes munka. A magyarbánhegyesi népnevelőkben van lendület és akarat, nemcsak a munkaválla­lásban, hanem a fejlődésbe« is. Ismerni akarják az országos kér­dések melleit a megyei problé­mákat is. Jól dolgozni csak úgy lehet, ha az ember megismeri nemcsak saját falujának problé­máit, hanem az egész megyéét. Aki nem lát túl a falu határán, az a saját falujának problémáit sem tudja kellően felismerni. Nem tudja megállapítani, milyen hiányosságok vannak körülötte. Ez az elgondolás vezette a nép­nevelőket, ezért határozták el: mindannyian megrendelik a A i- harsarok Népét, a Párt megyei lapját. Ki akarják használni f telet, a lapon keresztül megi*mer- kii a megyét, tulmenni a falu ha­lárán. A magyarbánhegyesi pártszer­vezet azonban nemcsak a népne­velőkkel foglalkozik ilyen mélyre­hatóan. A község területén to­vábbra is megtartják a kisgyülése­ket és a háziagitációt. Ez azonban még nem minden. November de­rekától téli olvasó estéket is szerveznek a faluban, 3—A-et egy utcában. Az egész község területén 3o— fio ilyen olvasóestét tartanak he­tenként. Az olvasóestek célja: megismertetni elsősorban is a ta­nácsokat, működési körüket és a tanácsokkal járó egyéb kérdéseket. A község dolgozóival megismertc­t önt egekkel tik ezen az olvasóedéken a nép­nevelők a szocialista irodalom re­mekműveit, mint például »Lj ba­rázdál szánt az eke«, az vlij em­ber kovácsa«, »Igor és társai«; és más egyéb szovjet íróktól szár­mazó könyveket. E/.cken az ol­vasóé., léken természettudományos könyveket is olvasnak és értékel­nek majd ki. A pártszervezet el­határozása az is, hogy az olvasó- estéken vetítőgéppel képeket is mutatnak be. Ezek a dolgok is azt mutatják, bogy a magyarbánhegyesi párt­szervezet még szorosabbra fűzi kapcsolatát a tömegekkel. A párt- szervezet azonban nem áll meg fél utón. Tudják ők is, hogy a fejlődésnek nincs határa Tudják, bogy a Párt és tömegek közötti kapcsolat megerősítéséhez és tovább fejlesztéséhez elméleti képzettség is szükséges. Vagyis a tömegeket ehnélelileg is képezni kell. Éppen ezért elhatározta a pártbizottság, hogy a tömegszerve­zetek részére elméleti előadást tar­tanak a tél folyamán. Ahol a népnevelők úgy igye­keznek magukat képezni, mint a magyarbánhegycsiek, a Párt és a tömegek közötti kapcsolat csakis erősödhet, csakis továbbfejlődhet. Magyarbánkej) e:en megmutatko­zott ez a tanácsválasztás napján, is. Az őszi mélyszántásnál szin­tén megmutatkozik. A község, az őszi mélyszántás több mint 70 százalékát elvégezte már. Zubog az őszi eső. A magyarbánhegyesi földek nagyrésze fe lazítva szívja magába a vizet, tárolja az őszi nedvességet, a jövő évi több és jobb termés biztosítékát. S:. /. réu az eddigi kétszázalékos meg- takarítást még 1.8 százalékkal növelik. Az energiafelhasználás, terén vállalták, hogy az egy má­zsára eső 5.1 kilowatot kél szá­zalékkal csökkentik. Ezenkívül vállalták, hogy a segédanyagok felhasználásánál az előző félév­hez viszonyítva tháromszózttlckou anyagincglakarílást érnek el. Bugyi Antal és Sárközi And­rás asztalosok vállalták, hogy novetnlver 7-e tisztel-''•? a most készülő lisztkamra építését no­vember 15-rc befejezik. Ez a fel­ajánlás 200 munkaóra megtaka­rítást eredményez. Az üzem dol­gozóinak felajánlása 98.913 fo­rint értékű. ___________________________­Ha szetnheszálinak velünk» vasököllel sújtunk le rájuk A budapesti It. Ilékekongresz- szus egy újabb megnyilvánulása lesz a magyar nép olfhatatlan békeakaratának. Már eddig i» megmutatta a koreai nép megse­gítésével, a termelés állandó fo­kozásával, hogy a békét tettekkel ha kell fegyverrel is megvédi szabadságát. Mi, üzemi dolgozók is világosan látjuk, hogy égj -o fokozottabb, jó munkára van szükség, mert csak igy tudjuk megvédeni békénket, a Szovjet­uniótól kapóit szabadságot. Én, a III. számú lisztlezsá-v kóló brigádban dolgozom. Brigá­dunk vállalta, hogy november 7-e tiszteletére eddigi napi 6 ki­logrammos selej tünket 3 kilóra csökkentjük. Vállaltuk, hogy. fo­kozottabban kivesszük részünket a felvilágosító munkából. Mi nem akarunk háborút, hiszen már ir­tózunk magától a szótól is és előttünk van a koreai helyzet Ezért fokozzuk egyre termelé­sünket, ezért nyilvánítjuk a Bé­kekongresszuson harcos békeaka- ratunkat, hogy az imperialisták lássák, ha szembeszállnak ve­lünk, vasököllel sújtunk le rájuk. Kiss Péter élmunkás, orosházi Tóth-malom

Next

/
Thumbnails
Contents